Vloženie nového záznamu / Új bejegyzés felvitele     
[227][170][28][21][473][21][119][11242][23345][2421][23][14][175][92][241][99][49][1253][109][11315][316][8594][46][796][84][110][18][13][116][14][7529][1098][4][105][75][531][19][111][756][1586][3380][109][68][658][56][1671][11258][760][720][133][589]
Por Datum Text  
1 0006.??.?? Tiberius Carnuntumból (Deutsch Altenburg—Petronell) hadjáratot indít a Duna bal partján lakó markomannok ellen, de az újabb nagy pannon felkelés kitörése arra kényszeríti, hogy eredmény nélkül visszaforduljon.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
2 0007.??.?? 7—8 A dél-pannóniai súlyos harcokban Tiberius a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazva felőrli és kiéhezteti a pannon törzseket. A pannonok a Bathinus folyó mellett leteszik a fegyvert. Bato, a felkelés egyik vezére, törzse királyává lesz, ám a tovább ellenálló dalmaták elfogják és törzsét, a breucusokat, rábírják a felkelés folytatására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
3 0009.??.?? Tiberius leveri a pannon—dalmata lázadást. A breucus törzs férfi tagjait besoroztatja és elvezényli Pannóniából. A felkelésben részt vevő pannon törzseket széttelepíti és katonai felügyelet alatt álló civitasokba szervezi. (Ekkorra tehető az azalusok Észak-Pannóniába telepítése.) Pannóniát közigazgatásilag leválasztják Illyricumról és önálló tartománnyá szervezik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
4 0014.??.?? — Augustus halálának hírére az emonai colonia számára kijelölt területtel elégedetlen légionáriusok fellázadnak. A Pannóniában tartózkodó három légió táborhelye: Emona—Carnuntum, Poetovio (Ptuj), Siscia (Sziszek). A lázadást Tiberius császár fia, Drusus, a szeptember 27-i holdfogyatkozás felhasználásával (a nép babonás félelmét kihasználva) megfékezi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
5 0014.??.?? Tiberius a pannóniai viszonyok végső rendezésének céljából a Duna-vidékre indul, Augustus császár halálhíre azonban visszafordulásra készteti. —A légió XV Apollinaris kiszolgált katonái megalapítják Emonát (Ljubljana), s a légiót a Duna-parti Carnuntumba vezénylik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
6 0017.??.?? Maroboduus markomann király Ariminius germán királlyal hadakozik Pannónia előterében. Drusus teljhatalommal felruházva Pannóniába érkezik: Maroboduust letaszítja a trónról s helyébe Vanniust teszi királlyá. Vannius erős kliensállamot szervez a Dunától északra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
7 0017.??.?? 17—30 Nagyszabású útépítések folynak Pannóniában és a Duna mentén. Befejeződik az al-dunai hadiút első megépítése. 43—45 A Pannónia megszállásában részt vevő légiókat leváltják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
8 0050.??.?? 50 körül Claudius császár megalapítja Savaria (Szombathely) városát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
9 0050.??.?? Vannius király megbukik, kíséretével együtt Pannóniába menekül és ott letelepszik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
10 0050.??.?? 50 előtt A szarmata jazigok az Alföldre költöznek. Etnikai átrendeződés és nyugtalanság Pannónia előterében.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
11 0050.??.?? 50 után A római segédcsapatok (auxiliaris csapatok) utánpótlására megkezdődik a pannóniai bennszülött lakosság katonai sorozása.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
12 0069.??.?? Decebalus dák király uralomra jutásával megkezdődik a dák állam katonai megerősödése.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
13 0069.??.?? A Nero császár halálát követő római polgárháborúban Pannónia csapatai Tampius Flavianus helytartó vezetésével Vespasianust támogatják; fellépésük eldönti a császári trón betöltésének kérdését.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
14 0069.??.?? — Két új colonia, Siscia (Sziszek) és Sirmium (Sremska Mitrovica) megalapítása. Az al-dunai nagy erejű dák támadás miatt Domitianus császár a Duna mellé érkezik; a pannóniai csapatokat a dák hadszíntérre vezénylik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
15 0069.??.?? 69—79 Vespasianus császár uralma idején befejeződik Pannónia egész területének katonai megszállása, megkezdődik a Duna partján a védelmi vonal (limes) kiépítése.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
16 0088.??.?? A rómaiak Tapae mellett legyőzik a dákokat, mire Decebalus király békét kér. A harcok színtere Pannónia előterébe, a keleti germán kvádok (másképpen szvébek), illetve jazigok földjére tevődik át.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
17 0089.??.?? Domitianus császár Pannóniából személyesen és közvetlenül irányítja a harcokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
18 0090.??.?? 90 körül A légió XXI Rapax elpusztul a szvéb fronton vívott harcokban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
19 0092.??.?? 92—93 Megkötik a szvéb—jazig háborút lezáró békét, de ez csak ideiglenes nyugalmat eredményez. 93 után A dák fenyegetés miatt a pannóniai limest hadászati kulcsponttá építik ki: a Duna bal partján állandó táborerődök épülnek, a Pannóniában állomásozó légiók számát négyre emelik. Táborhelyeik: Vindobona (Bécs), Carnuntum (Deutsch Altenburg—Petronell), Brigetio (Szőny), Aquincum (Óbuda). A legióstáborok között 20—30 km-es távolságokra állandó auxiliáris táborok létesülnek. A Pannóniában állomásozó római katonaság összlétszáma 40—50 ezer főre tehető. A limes mentén erőteljes útépítés folyik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
20 0097.??.?? Nerva császár germán háborúi kiterjednek Pannónia előterére is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
21 0099.??.?? Traianus császár szemleútja a dunai limesen a dák háborúk előkészítése céljából. Megkezdődik a pannóniai lakosság légiós sorozása.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
22 0100.??.?? Elkészül az al-dunai Kazán-szoroson átvezető, sziklába vágott hadiút.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
23 0100.??.?? i. sz. 100(?)—i. sz. 300 Az Alsó-Ob melléki obi-ugor műveltség jarszalai időszaka.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
24 0100.??.?? 100/200—800 A Bjelaja és az Alsó-Káma vidékét a bahmutyinói-mazunyinói műveltség jellemzi. A kettős elnevezés arra utal, hogy baskiriai és kámai csoportját néhányan önálló kultúrának tartják. A hagyományőrző jegyek (pl. a temetkezési szokások) egysége alapján azonban helyesebb egy műveltségről beszélni, melyet a helyi és a jövevény keleti eredetű lakosság hozott létre. Bennük V. F. Gening szamojédokat, N. A. Mazsitov pedig ugorokat (ősmagyarokat) lát. Egyik elképzelés sem bizonyítható. E népesség később a votjákok és a baskírok népi kialakulásában vesz részt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
25 0101.??.?? 101—102 Traianus első dák háborújában Decebalus — a római győzelem ellenére — megőrzi országa különállását. Drobetánál (Turnu-Severin) felépül a Duna első állandó favázas kőhídja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
26 0103.??.?? 103—106 Életbe lép Pannónia új tartományi felosztása: a Kelet-Dunántúl (azaz a dák, illetve jazig hadszíntér frontvonala) Pannónia inferior néven, Aquincum székhellyel szerveződik új tartománnyá; a Nyugat-Dunántúl és a mai Burgenland, illetve a Dráva—Száva köze nagy része pedig Pannónia superior néven (székhelye Carnuntum). Traianus megkezdi a dákok ellen második háborúját.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
27 0106.??.?? 106—108 Publius Aelius Hadrianus az aquincumi római helytartó. 117 előtt Pannónia utolsó dedukciós coloniája (leszerelt és letelepített katonák települése): Poetovio (Colonia Ulpia Traiana) megalapítása.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
28 0106.??.?? A római hadak legyőzik a dákokat. Decebalus meghal, a dák arisztokráciát fizikailag megsemmisítik. Dacia (a későbbi Erdély és Olténia) a római birodalom részévé lesz. Az új tartomány elvágja egymástól a Duna mentén élő két szarmata népet: az alföldi jazigokat és az al-dunai roxolánokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
29 0117.??.?? A Dacia és Pannónia elleni jazig—roxolán támadás a kelet-pannóniai limes több táborának pusztulásához vezet. Hadrianus császár valószínűleg Aquincumból irányítja a harcokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
30 0117.??.?? 117—138 Hadrianus császár megalapítja Colonia Aelia Mursa (Eszék) városát (pontos éve ismeretlen). Kilenc municipium: Carnuntum, Aquincum, Mogentiana, Cibalae (Vinkovci), az észak-pannóniai Mursella, Bassiana (Petrovci), Municipium Iasorum, Sállá és talán Gorsium (Tác) alapítása feltehetően a császár 124-es pannóniai látogatásához kapcsolható. Nagyarányú polgárjog-adományozás egész Pannónia tartományban. 118—119 Március Turbo egyesített helytartósága Pannónia inferior és Dacia élén lehetővé teszi az összehangolt fellépést a jazigok és a roxolánok ellen. A harcok római győzelemmel érnek véget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
31 0124.??.?? Hadrianus császár katonai szemleútja a pannóniai limes mentén. Az eddigi sánc-, illetve palánktáborokat kőből épített erődítményekkel váltják fel. Befejeződik a limes-út teljes kiépítése.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
32 0130.??.?? 130—136 Pannónia inferior tartomány keleti határát kisebb támadások érik. 136—137 Lucius Aelius Caesar, Hadrianus császár örökbefogadott fia és kijelölt utóda, a két Pannónia közös helytartója. Vezetésével katonai műveletek folynak a kvádok és a jazigok ellen. Váratlan halála (137) után utóda, T. Haterius Nepos fejezi be időszakos győzelemmel a harcokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
33 0138.??.?? 138—144 Újabb harcok dúlnak a pannóniai limes előtt. A T. Haterius Nepos helytartó vezette sikeres római ellentámadásra a keleti germán kvádok meghódolnak, s elfogadják a Róma által kijelölt királyt. (Éremfeliratok: Rex Quadis datus.) 150-es évek Nyugtalanság a pannóniai és a vele nyugatról szomszédos noricumi limes egész hosszában. Az északi germán népek vándorlása etnikai mozgalmakat idéz elő a Dunától északra eső területeken.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
34 0165.??.?? A háborús feszültség Noricum, Pannónia és Dacia határán nagyarányú katonai előkészületeket vált ki: Marcus Aurelius császár két új légiót állít fel Itáliában, ahol már ötven éve nem soroztak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
35 0165.??.?? Az északról érkező germán törzsek — longobárdok, obiusok — vezetésével nagy erejű germán betörés éri Pannóniát. Létrejön a Duna bal partján élő, főként germán népek nagy Róma-ellenes szövetsége, s megkezdődik a markomann háborúk néven ismert másfél évtizedes háborús időszak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
36 0168.??.?? — A Pannóniát feldúló germán csapatok betörnek Itáliába is, Pannónia egész területe hadszíntérré válik. Itália védelmére különleges katonai parancsnokság jön létre, a praetentura Italiae et Alpium, melynek működési körzete Pannóniára is kiterjed. A római katonai ellentámadást pestisjárvány is gátolja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
37 0168.??.?? Marcus Aurelius és Lucius Verus császárok Aquileiából irányítják a dunai frontokon folyó harcokat, egyelőre kevés sikerrel.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
38 0169.??.?? A háború — kisebb római sikerek ellenére is — germán fölénnyel folyik tovább. Lucius Verus halála után a főparancsnokságot Marcus Aurelius császár veszi át.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
39 0169.??.?? 169—171 Marcus Aurelius hol Rómából, hol Aquileiából irányítja a háborút A római seregek főképp Pannóniában — súlyos vereséget szenvednek. Elesik Macrinus Vindex praefectus praetorio is. Helvius Pertinax a légió I adiutrix élén eléri az első római sikert: Noricumból (és a vele nyugatról szomszédos Raetiából) kiveri a germánokat. Marcus Aurelius Pannóniába érkezik a harcok irányítására. Carnuntumból kiindulva megkezdődik a római ellentámadás, amelyben Pannónia csapatain kívül más tartományokból érkező csapattestek is részt vesznek. A császár a csapatokkal maga is átlépi a limest és huzamosabb ideig germán területen tartózkodik. Részben a hadjáratok során írja meg filozófiai müvét, az Elmélkedéseké.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
40 0173.??.?? A hadjárat döntő győzelmet hoz a markomannok és a békét megszegő kvádok felett. (Ennek során játszódik le a híres ,,esőcsoda a hadiszerencse csodás jelekkel kísért váratlan megfordulása.) A markomannok egy részét a rómaiak szövetségeseként (foederati) befogadják a birodalomba, Észak-Itáliában és valószínűleg Pannóniában telepítik le őket. A legyőzött népek élére Róma állít új királyokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
41 0174.??.?? Marcus Aurelius Sirmiumból irányítja a jazigok elleni hadjáratot; a római győzelmet itt is szerződéses béke követi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
42 0176.??.?? Marcus Aurelius császár és fia, Commodus együttes diadalmenetet tart Rómában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
43 0177.??.?? Az újabb germán támadások kirobbantják a háború második szakaszát. Marcus Aurelius és Commodus ismét személyesen jönnek Pannóniába, ahol legyőzik a jazigokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
44 0178.??.?? A markomannok és a kvádok döntő vereséget szenvednek a római seregtől.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
45 0178.??.?? 178—179 Római fölénnyel súlyos harcok dúlnak a markomann—kvád hadszíntéren. 179 közepe
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
46 0179.??.?? 179—180 A római csapatok huzamosan a germánok földjén — a Dunától északra — állomásoznak. (Ebből az időből való a trencséni sziklafelirat.) Felmerül a gondolat, hogy a meghódított területet két új tartományba (Marcomannia és Sarmatia) szervezik, de a terv kivihetetlen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
47 0179.03.17 március 17. Marcus Aurelius császár Vindobonában meghal. A megkezdett büntetőhadjáratot utóda Commodus császár a nyár végére sikerrel befejezi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
48 0184.??.?? 184—185 Kisebb békétlenség Kelet-Pannóniában. Az Aquincumtól délre eső limes-szakaszon nagyszabású kiserőd-építkezés kezdődik. Commodus császár újabb háborút indít a Dunától északra lakó germánok ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
49 0191.??.?? 191—193 Lucius Septimius Severus Pannónia superior helytartója. Septimius kinevezését nagyszabású senatori összeesküvés előzi meg; ennek célja, hogy Septimius — az összeesküvők császárjelöltje — elnyerje a Rómához legközelebb eső, nagy haderővel (három légió) rendelkező carnuntumi helytartóságot, hogy azután ezzel magához ragadja a főhatalmat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
50 0191.04.?? Április Septimius Severus helytartót Carnuntumban a felső-pannóniai légiók császárrá kiáltják ki. Az új császár a Borostyánkő-úton Itália felé indul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
51 0191.05.?? május Septimius Severus császár a pannóniai légiók élén bevonul Rómába és leveri a senatus ellencsászár-jelöltjét. A lefegyverzett és szétkergetett praetori gárda helyébe a pannóniai légionáriusokból szervez új testőrséget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
52 0193.??.?? 193—1% A Septimius Severus egyeduralmáért folyó polgárháborúban Kisázsiában, Szíriában és Galliában harcolnak a pannóniai csapatok. A visszatérő katonaság kíséretében jelentős számú keleti lakos érkezik Pannóniába, akik új kulturális elemeket, új vallásokat terjesztenek el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
53 0194.??.?? Carnuntum és Aquincum elnyeri a colonia rangot. További, évszámhoz nem köthető városi rangemelések Septimus Severus uralma (193—211) idején: Cibalae (Vinkovci) és Bassiana (Petrovci).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
54 0196.??.?? Septimius Severus a polgárháborús hadszíntérről Pannóniába küldi fiát, Caracallát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
55 0200.??.?? 200—300 A sztyeppéi területekről, főként Nyugat-Szibériából érkező új népelemek jelennek meg a Káma és a Bjelaja vidékén. Köztük szép számmal vannak ugorok is (az obi-ugorok elődei és rokonai, esetleg ősmagyar töredékek). 200—500 Az Alsó-Káma vidékéről való pjanobori népesség a Vjatka völgyében létrehozza az azelinói műveltséget. Névadó temetőjéből származik az első Káma vidéki vas ekepapucs. Népességét a votjákok (udmurtok) és részben a cseremiszek (marik) ősei alkotják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
56 0200.??.?? 200—700 A Káma torkolatának vidékén az imenykovói műveltség él. Népességét többen török nyelvűnek, László Gyula és P. D. Sztepanov pedig magyarnak tartja, bizonyíték azonban egyik elgondolásra sincs. A népesség későbbi sorsa ismeretlen, területüket dél felől a volgai bolgárok szállják meg. 200—900 A Felső-Káma vidékén bevándorló és fokozatosan asszimilálódó sztyeppéi lakosság és a helyi népesség kialakítja a lomovatovói műveltséget, amely harinói (200—500) és nyevolinói (500—900) szakaszra oszlik. Bár népességét elsősorban a zűrjének (komik) elődei alkotják, mégis nagyon valószínű, hogy a Szilva folyó völgyében a 3. században bevándorolt ugorok élnek, akik később sem veszítik el nyelvüket és népi jellemvonásaikat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
57 0202.03.?? március—május Septimius Severus és a császári ház pannóniai körútja. A császári menet március 18-án érkezik Sirmiumba, majd a limes mentén, Sirmium (Sremska Mitrovica) — Mursa (Eszék) — Lugio (Dunaszekcső) — Lussonium (Dunakömlőd) — Intercisa (Dunaújváros) — Gorsium (Tác) — Campona (Nagytétény) — Aquincum — Brigetio (Szőny) — Ad Statuas útvonalon végigjárják a tartomány katonai és polgári központjait és föltehetően áprilisban, Septimius Severus császárrá emelésének tizedik évfordulóján vonulnak be Carnuntumba. Innen Vindobonán, Scarbantián (Sopron), Savarián. Poetovion (Ptuj), Celeián (Noricum), Emonán (Ljubljana), Neviodunumon és Siscián át halad tovább a császár és kísérete Dalmácia majd Itália felé. Rómába a hatalomátvétel évfordulóján — májusban — vonul be a császár. Valószínűleg e nagyszabású látogatás alkalmából kerül sor a markomann háborúk pusztításai után felépített középületek, katonai és polgári létesítmények császári felavatására is. (A látogatást megelőzően teljesen rendbehozzák Pannónia úthálózatát, kijavítják és felújítják a katonai táborokat, városfalakat.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
58 0211.??.?? 211—217 Caracalla császár városalapításai: Brigetio (Szőny), Vindobona, a dél-pannóniai Mursella és a Municipium Faustinianum. A Constitutio Antoniniana kiadása. Ebben Caracalla a birodalom valamennyi szabadon született lakosának megadja a római polgárjogot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
59 0213.??.?? 213—214 A Dunától északra lakó barbár népek kisebb betörése római területre a Duna-kanyarban. Caracalla császár pannóniai látogatása alkalmával diplomáciai úton lecsendesíti a nyugtalankodó kvádokat; Brigetio városát és körzetét Pannónia inferiorhoz csatolja. Az intézkedés célja kettős: megerősíti a kvád—szarmata határvonalakat, egyszersmind meggyengiti a felső-pannóniai helytartó hatalma alatt álló haderőt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
60 0219.??.?? Elagabalus (Heliogabalus) császár Pannóniába látogat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
61 0226.??.?? 226—228 Cassius Dió Cocceianus, a történetíró, Pannónia superior helytartója. Alexander Severus császár germánok elleni háborúja Pannónia előterében.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
62 0236.??.?? Maximinus Thrax császár (aki illyriciumi katona volt korábban) Germániából Pannóniába érkezik, és székhelyét Sirmiumban rendezi be. Súlyos harcokat vív Pannónia inferior és Dacia előterében.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
63 0236.??.?? 236—238 Belső zavargások a Maximinus Thrax császár uralma alatti területeken; a hadsereg fellép egyes társadalmi csoportok ellen. Feltehetőleg ekkor pusztulnak el a szíriai istenek templomai a limes mentén. Maximinus Thrax Pannóniából Itáliába indul; útközben Aquileia alatt meggyilkolják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
64 0240.??.?? III. Gordianus császár sikeres harcot folytat a pannóniai limes-szakaszon.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
65 0242.??.?? A Daciába betört karpok Pannónia északi határvidékét is elpusztítják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
66 0247.??.?? A növekvő gót veszély miatt különleges katonai parancsnokságot hoznak létre a dunai határon. Pacatianus főparancsnok eredményesen harcol a gótok ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
67 0248.??.?? Pacatianus a katonasággal római császárrá kiáltatja ki magát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
68 0249.??.?? Decius, a különleges hatalommal felruházott pannóniai—moesiai helytartó véget vet Pacatianus uralmának. Győzelme után Traianus Decius néven magához ragadja a császári hatalmat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
69 0251.??.?? Traianus Decius császár elesik a gótok elleni harcokban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
70 0252.??.?? Pannónia inferiort északról kisebb barbár betörés éri.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
71 0258.??.?? 258—260 Pannóniát nagyméretű barbár betörések sújtják. A limes mentén és a tartomány belsejében óriási a pusztulás. Ingenuus és Regalianus magukhoz ragadják a császári hatalmat. Moesiában és Pannóniában belső harcok dúlnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
72 0262.??.?? Gallienus császár megalapítja a sisciai pénzverdét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
73 0268.??.?? 268 előtt A rómaiak megkezdik Dacia fokozatos kiürítését: a két daciai légió törzskara Mithraeumot épít Poetovio (Ptuj) városában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
74 0269.??.?? A Visztula környékéről érkező germán gepidák megjelennek a Kárpát-medencében, s letelepednek a Felső-Tisza vidékén, Dacia északnyugati peremén, nyugat felé szorítva onnan a keleti germán eredetű vandálokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
75 0270.??.?? Aurelianust császárrá emelik Sirmiumban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
76 0270.??.?? 270—271 Eredményes harcok folynak az Aquincumot támadó vandálok ellen. A rómaiak feladják Daciát, s az Al-Duna jobb partján létrehozzák Dacia ripensis tartományt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
77 0276.??.?? 276—282 Probus császár uralma alatt újjászervezik Pannóniát és helyrehozzák a 258—260. évi barbár betörés pusztításait. A tartomány mezőgazdaságának fejlődését szőlőtelepítés, a Sió csatornázása és a mocsárlecsapolás biztosítja. Carus császár visszaveri az iráni eredetű szarmaták Kelet-Pannónia ellen intézett támadását.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
78 0283.??.?? Carinus császár elhárítja a szarmaták újabb támadását.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
79 0285.??.?? Diocletianus Sirmiumból irányítja a Pannóniára törő szarmaták elleni harcot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
80 0285.??.?? 285—290 Évről évre megújuló germán támadások érik Pannónia limesét. Diocletianus császár eredményesen harcol ellenük. 289/290 tele
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
81 0285.??.?? Diocletianus császár győzelmet arat Viminacium (Kostolac) mellett Carinus hívei fölött. Véget vet a katonai anarchiának és megkezdi a birodalom gazdasági, társadalmi, politikai-igazgatási újjászervezését.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
82 0289.??.?? 289—293 Diocletianus császár a szarmaták elleni háború során Aquincumban is megfordul. 290 körül A korábbi Dacia superior tartományt nemrég megszállt gótok és tajfálok visszaverik Fastida gepida király támadását.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
83 0290.??.?? 290—291 Diocletianus Sirmiumban tartózkodik. Harcok folynak az Alföldön a gótok és a vandálok ellen. 292—293 Diocletianus második háborúját vezeti a szarmaták ellen. A császár Sirmiumban és Lugióban (Dunaszekcső) tartózkodik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
84 0293.??.?? április 1. Megalakul az első tetrarchia: Pannónia ura Galerius császár lesz. Székhelye: Sirmium (Sremska Mitrovica).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
85 0293.??.?? 293—295 Pannónia területét négy tartományra osztják: Pannónia superior északi fele Pannónia Príma (székhelye: Savaria—Szombathely), déli része Savia (székhelye: Siscia—Sziszek); Pannónia inferior északi része Valéria (székhelye: Sopianae—Pécs), déli fele Pannónia Secunda (székhelye: Sirmium—Sremska Mitrovica) néven alakul új tartománnyá. Különválasztják a katonai és polgári igazgatást, a két északi határtartományban a dux továbbra is Camuntumban (Deutsch Altenburg—Petronell), illetve Aquincumban (Óbuda) székel. Sirmium. mint állandó császári székhely, egyúttal az illyricumi tartományok fővárosává lesz. Jelentős katonai építkezések folynak a kelet-pannóniai limes két legsebezhetőbb pontján: a Duna-kanyarban és a Szerémségben. Aquincum és Sirmium előterében a Duna bal partján is erődök épülnek. Galerius expedíciós háborújában jelentős győzelmet arat a szarmaták felett.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
86 0294.??.?? 294 után Az Alföldön, a szarmata településterület északi és keleti határán hatalmas sáncrendszer, az ún. Csörsz-árok épül ki. E védelmi rendszer a szarmaták és a különféle germán népek között húzódik, s 375-ig a szarmaták határát jelzi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
87 0295.??.?? Galerius háborút vezet az Al-Dunánál a karpok és bastarnák ellen. Legyőzésük után a karpokat Pannóniába telepíti.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
88 0299.??.?? A markomannok is részt vesznek a szarmaták elleni újabb háborúban. A harcok évről évre kiújulnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
89 0300.??.?? 300—400 A hunok által kiváltott nagy sztyeppéi népvándorlás több nomád népcsoportot, illetve töredéket vet a Bjelaja és a Káma vidékére. Feltehető, hogy az ősmagyarság (vagy egy része) is ekkor kerül Nyugat-Szibériából Baskíria (Magna Hungária) területére. → 500— 900 300—500 Az Alsó-Ob vidéki obi-ugor műveltség karimi szakasza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
90 0303.??.?? Nagyszabású keresztényüldözés indul Pannóniában. A legismertebb mártírok: Quirinus sisciai püspök, Ireneus sirmiumi püspök, a „négy megkoszorúzott kőfaragó” Sirmium környékén, Demetrius sirmiumi diakónus.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
91 0308.11.?? november A carnuntumi császártalálkozó kijelöli a második tetrarchia uralkodóit. Illyricum új ura Licinius császár lesz. A találkozó résztvevői helyreállíttatják a város legnagyobb Mithras-szentélyét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
92 0313.??.?? A mediolanumi (milánói) edictum vallásszabadságot engedélyez a keresztényeknek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
93 0314.??.?? az év folyamán Nagy erejű szarmata támadás éri Valéria keleti limesét. A szarmaták elpusztítják Campona (Nagytétény) táborát. A Pannóniában tartózkodó I. Constantinus megtorló hadjáratot indít és jelentős győzelmet arat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
94 0314.??.?? 314 előtt Licinius és I. Constantinus (Nagy Konstantin) császárok háborút vezetnek a szarmaták ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
95 0314.??.?? 314—326 I. Constantinus szinte évről évre felkeresi Pannóniát, főként Sirmiumot. Többször hosszabb ideig innen kormányoz (pl. 321).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
96 0314.02.18 február 18. A szarmaták segítségére siető I. Constantinus császár nagy győzelmet arat a Bánátba — a szarmaták területére — benyomuló vizigótok (terving gótok) felett,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
97 0314.10.08 október 8. A Pannóniába érkező I. Constantinus csapatai Cibalae (Vinkovci) mellett legyőzik Liciniust. Constantinus saját uralma alá vonja Illyricumot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
98 0325.??.?? I. Constantinus összehívja a niceai zsinatot, melyen Pannóniát Domnus sirmiumi püspök képviseli.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
99 0326.??.?? A niceai zsinat elítéli Arius alexandriai püspököt és követőit. I. Constantinus Ariust a Duna-vidékre száműzi. Az arianizmus hamarosan elterjed Pannóniában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
100 0332.??.?? Az egykori Dacia superior területén lakó gótok megtámadják a Maros—Körös közi szarmata településeket. A szarmaták segítségére siető I. Constantinus visszaveri a gotokat, majd a kitörő szarmata belháború következtében szarmata betelepülőket (arcaragantes) bocsát be a limesen. Számuk túlzó forrásadat szerint 300 ezer fő.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
101 0334.??.?? A limesen kivül maradt szarmaták (limigantes) településterületén helyreáll a nyugalom.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
102 0335.??.?? 335 körül Északkelet felől gepida nyomásra vandálok, kelet felől pedig gótok költöznek az Alföldre.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
103 0339.??.?? Constans császár látogatást tesz Savariában és az észak-pannóniai Mursellában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
104 0343.??.?? Photinost sirmiumi püspökké választják. Pannónia a kereszténység ariánus irányához csatlakozik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
105 0348.??.?? A sirmiumi zsinat elítéli az arianussá lett Photinos sirmiumi püspököt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
106 0350.??.?? Constans császár meggyilkolása után Vetranio trónbitorlóként (usurpator) lép fel Sirmiumban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
107 0350.??.?? 350 előtt Nagyarányú erődépítkezés indul a pannóniai limesen. Új típusú, védekezésre berendezett, egykapus, sok tornyos erődök épülnek, a korábbi táborok kapuit is elfalazzák, tornyokkal erősítik meg. A birodalom hadseregének átszervezése során különválasztják a határvédő erőket (limitanei) és a lovasított, mozgó hadsereg egységeit.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
108 0351.??.?? — A sirmiumi zsinat eretnekké nyilvánítja és száműzi Photinos püspököt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
109 0351.??.?? A Dráva—Száva közi belharcokban II. Constantius császár Mursa mellett döntő győzelmet arat Magnentius császár felett.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
110 0355.??.?? 355—356 Keleti germán szvébek (kvádok) és iráni eredetű szarmaták nagy erőkkel betörnek a dunai limesen. II. Constantius császár Pannóniában tárgyal a birodalom ellen támadó barbárok követeivel.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
111 0357.??.?? — A szarmaták és a szvébek együttes támadást intéznek a Valéria és Felső-Moesia közti limes ellen. 358 körül A gepidák tömegesen megtelepednek a Tisza—Maros—Körös közben.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
112 0357.??.?? 357—358 Zsinat Sirmiumban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
113 0358.??.?? A Sirmium térségéből indított expedíciós támadás végleg megtöri a szarmaták erejét. A harcok a szvébek földjére is átcsapnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
114 0359.??.?? Egyezmény születik a levert szarmaták (limigantes) betelepítésére. A beköltözők azonban a befogadási szertartás során merész támadást kísérelnek meg II. Constantius császár ellen, amit rendkívül kegyetlen római megtorlás követ.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
115 0361.??.?? Iulianus a császári hatalom megszerzése érdekében Galliából Constantinopolis (Konstantinápoly) felé utaztában áthalad Pannónián, és elfoglalja Sirmiumot, mire a város szabaditóként üdvözli. Kétéves uralma alatt a pogány vallás visszaállításának nyomai Pannóniában is kimutathatók.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
116 0364.??.?? Valentinianust és Valenset a katonaság császárrá emeli Sirmiumban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
117 0365.??.?? Az újabb szarmata és szvéb betörést nagyarányú erődépítkezés és helyreállítás követi a pannóniai limesen, főként Valériában. Ekkor épül ki a Duna-kanyarbeli őrtornyok sűrű láncolata. Felújítják a bal parti erődöket, és katonai támaszpont épül az alföldi sáncrendszer északi határán. Hatvan—Gombospusztán is. Az építkezés 374-ig tart.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
118 0366.??.?? A sirmiumi hitvitán az arianusok elszenvedik első vereségüket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
119 0370.??.?? 370-es évek Újabb gepida csoportok költöznek a Tisza—Maros—Körös közbe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
120 0370.??.?? 370-es évek eleje A középés (vagy) belső-ázsiai eredetű, török (vagy mongol) nyelvű lovasnomád hunok, a gótok legyőzésével Európa földjére lépnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
121 0374.??.?? 374—375 A súlyos svéb—szarmata betörések miatt I. Valentinianus császár Pannóniába érkezik, és a Duna-kanyar térségében ellentámadást indít. A hadjárat után felkeresi Savaria, Brigetio és Aquincum városát. I. Valentinianus Brigetio városában fogadja a meghódolt szvébek követeit, s a tárgyalás közben hirtelen meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
122 0376.??.?? A gótok a rómaiak szövetségeseként (foederati) megtelepednek a Balkánon. A beköltözők hamarosan fellázadnak a római uralom ellen, mire Pannónia csapatait is bevetik ellenük.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
123 0377.??.?? — A sirmiumi zsinaton az Ambrosius (Szent Ambrus) milánói püspök vezette egyházi irányzat fölénybe kerül az arianusokkal szemben.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
124 0377.??.?? 377—378 A gótok, az iráni eredetű alánok és a hunok elözönlik a Balkán északi részét. Az ellenállást megkísérlő római seregek 378-ban döntő vereséget szenvednek Hadrianapolis mellett. Az ütközetben Valens császár is elesik. Gratianus császár Pannóniából irányítja a Balkánt elfoglaló barbár népek elleni védekezést.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
125 0379.??.?? az év folyamán Az Alatheus és Saphrac vezette gót—hun—alán népcsoport betör Pannóniába. A római ellenakciók eredménytelenek maradnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
126 0379.01.19 január 19. Theodosiust Sirmiumban császárrá emelik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
127 0380.??.?? — Az év nyarán egy hun csapat a rómaiak szövetségeseként Pannóniába költözik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
128 0380.??.?? — Megkezdődik a tartomány végső pusztulása. Az évente ismétlődő külső támadások mellett most már a belső állapotokon sem képes úrrá lenni a névlegessé vált római igazgatás.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
129 0380.??.?? I. (Nagy) Theodosius és Gratianus császárok közös megegyezéssel szövetségesként (foederati) megkísérlik letelepíteni Alatheus és Saphrac népét Pannóniában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
130 0381.??.?? Az aquileiai zsinat felszámolja a pannóniai arianizmust.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
131 0387.??.?? 387—388 Magnus Maximus nyugati ellencsászár elfoglalja Sirmiumot. 1. Theodosius császár Pannóniába érkezik és leveri Maximust. A 262 óta működő sisciai (sziszeki) római pénzverde megszűnik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
132 0391.12.?? december A szarmaták. Maros—Körös közi központjukból kiindulva, betörnek Pannóniába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
133 0394.??.?? 394—395 Újabb barbár pusztítások érik Pannóniát. Flavius Stilicho római hadvezér hadjárata a Dráva—Száva közén rövid időre békét teremt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
134 0394.12.?? 394/395 tele Uldin hun „regulus” megjelenik hadaival az Al-Duna vidékén.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
135 0395.??.?? A római birodalom kettészakad. Pannónia a nyugati birodalom érdekszférájában marad.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
136 0400.??.?? 400—600 Közép-Baskíriában a turbászli műveltség honos. Népességében néhányan törököket látnak, de e feltevés egyelőre még nem igazolható. Az ogur vagy más néven onogur-bolgár nomád nép egy része Kelet-Európába költözik, s a Kaukázustól északra telepszik meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
137 0401.??.?? — Az Alarich vezette gótok Pannónián keresztül betörnek Itáliába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
138 0401.??.?? A nyugat felé vonuló vandálok végigpusztítják Észak-Pannóniát, Noricumot és Raetiát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
139 0402.??.?? — A limes gyakorlatilag elveszti jelentőségét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
140 0402.??.?? — Nem sokkal később az Athaulf vezette gótok is Pannóniába települnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
141 0402.??.?? Stilicho Itáliából Pannóniába szorítja Alarich gótjait, s itt letelepiti őket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
142 0405.??.?? A hunok elfoglalják a későbbi Bánátot. Előlük nyugat felé menekülnek a Godegisel vezette vandálok, a hozzájuk csapódott szvébek, valamint az alán, továbbá a Szilézia környékéről származó germán silling néptöredékek. Az osztrogót (keleti gót) és a hun betörés miatt a pannóniai romanizált lakosság is megindul Itália, illetve nyugat felé, s magával menekíti a szentek ereklyéit. Radagaisus vezetésével egyes gót csapatok Itáliába vonulnak. A többi, ittmaradt nép a hunok uralma alá kerül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
143 0406.??.?? A nyugat-római kormányzat szerződésben átengedi a hunoknak Valéria tartományt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
144 0408.??.?? A Pannóniába települt hunok nyugatra költöznek. Távozásuk után a rómaiak megkísérlik Pannónia Prima és Secunda újjászervezését.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
145 0410.??.?? Rua nagyfejedelem vezetésével a hunok a Kárpát-medencébe költöznek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
146 0410.??.?? 410—418 A hunoknak behódolt osztrogót Thorismud legyőzi a visszamaradt szvébeket és a gepidákat. 420-as évek
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
147 0427.??.?? Pannónia Secunda (Szerémség) területe a kelet-római birodalomhoz kerül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
148 0430.??.?? 430 után Pannónia Prima és Valéria a hunok birtokába jut. Rua halála után unokaöccsei. Bleda és Attila uralkodnak a hunok és a nekik hódolt népek fölött.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
149 0437.??.?? A nyugat-római birodalom hivatalosan átengedi Sirmium (Sremska Mitrovica) környékét (Pannónia Secunda) a kelet-római császárságnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
150 0439.??.?? Ravenna városa a „magister militum” címet adományozza Attilának.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
151 0440.??.?? 440—441 A hunok arra hivatkozva, hogy Margus (Szendrő) város püspöke állítólag hun fejedelmi sírokat rabolt ki, átkelnek a Dunán, s beveszik Viminacium (Kostolac), Margus és Singidunum (Belgrád) helységeket. Sirmium elestével hatalmukba kerül Pannónia Secunda is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
152 0443.??.?? 443 után Hódmezővásárhely-Szikáncson II. Theodosius, Honorius és III. Válentinianus császárok arany solidusaiból álló, mintegy 6,5 kg súlyú kincset rejtenek el. (A kincs elásása Bóna István véleménye szerint Bleda eltávolításával hozható kapcsolatba.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
153 0445.??.?? Attila megöleti testvérét, Bledát, és egyedül uralkodik a hun birodalom fölött.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
154 0447.01.27 január 27. Erős földrengés pusztít Konstantinápolyban. Ezt kihasználva Attila a keletrómai birodalomra támad, seregében ott van az osztrogót Valamir és a gepida Ardarich is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
155 0448.??.?? — Priszkosz rétor vezetésével keletrómai követség érkezik Attila székhelyére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
156 0448.??.?? Vigila görög tolmács Attila hun király ellen bizánci támogatással merényletet tervez, de azt felfedi a szkír Edika, a testőrség parancsnoka.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
157 0451.01.?? eleje Attila, az alávetett germán népekkel, Gallia ellen indul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
158 0451.04.07 április 7. A hun király serege elfoglalja Metzet, s eljut a vizigót (nyugati gót) királyság határáig, Orléans-ig.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
159 0451.06.20 június 20. A hun sereg a catalaunumi mezőkön (Chálons-sur-Marne és Troyes között) megütközik I. Theoderich vizigótokból és Aétius nyugat-római hadvezér többféle germán osztagból álló seregével. I. Theoderich vizigót király elesik, de a hunok nem tudnak győzni. A szemben álló felek másnap a harc folytatása nélkül szétválnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
160 0452.??.?? Attila sorra elfoglalja az észak-itáliai városokat, s a Mincio folyónál békét köt a nyugatrómai császársággal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
161 0452.??.?? — A kelet-római seregek az otthon maradt hunokra érzékeny csapást mérnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
162 0453.03.?? tavasza Attila hun király a nászéjszakáján valószínűleg agyvérzésben meghal. Az alávetett népek (szvébek. rugiak, szkírek, szarmaták) nagy része a fölkelő Ardarich gepida királyhoz csatlakozik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
163 0454.??.?? Az Attila fiai vezette hunok, rugiak, szkírek egy része a Nedao folyó menti csatában (Szerémség?) vereséget szenved az ellenük felkelt népektől. Ellak. a legidősebb fiú elesik, s a hunok a pontusi sztyeppékre húzódnak vissza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
164 0455.??.?? — A későbbi Erdély a gepidák uralma alá kerül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
165 0455.??.?? Avitus nyugat-római császár Nyugat-Pannónia visszaszerzésére indított hadjárata átmeneti sikereket ér el Saviában és Pannónia Prima déli részén (Savaria?).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
166 0456.??.?? — Egy nagy erejű földrengés romba dönti Savariát (Szombathely).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
167 0456.??.?? Markianosz kelet-római császár szövetségi zálogként az osztrogótoknak adja Pannóniát. Az újabb gót betelepülésekkeEa-Drávától északra megszűnik a római jelenlét minden értékelhető nyoma.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
168 0469.??.?? — Télen Thiudimer újabb támadására a szvébek és a velük szövetséges népek elmenekülnek az osztrogótok elől.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
169 0469.??.?? Thiudimer osztrogótjai a Bolia (Ipoly?) folyónál legyőzik a szkír, gepida, rugi, szvéb szövetséges sereget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
170 0470.01.?? eleje A felnőtté válásáig Konstantinápolyban élő osztrogót trónörökös, I. (Nagy) Theoderich hazatér, s azonnal támadást indít Singidunum (Belgrád) ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
171 0471.??.?? A gótok elvonulnak Pannóniából. A vizigótok Itália, Gallia felé tartanak, az osztrogótok pedig I. Theoderich király vezetésével a kelet-római birodalomba költöznek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
172 0471.??.?? — A gepidák megszállják Pannónia Secunda (a Szerémség és a későbbi Szlavónia) területét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
173 0476.??.?? 476 után Noricum és Pannónia nyugati fele a ravennai Odoaker barbár királysága alá tartozik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
174 0476.08.28 augusztus 28. Odoaker germán király megfosztja trónjától Romulus Augustulust, az utolsó nyugat-római császárt. (A nyugat-római birodalom bukása. → 800)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
175 0488.??.?? I. (Nagy) Theoderich osztrogót király a Szerémségben legyőzi a gepidákat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
176 0500.??.?? 500—600 Egyes feltevések szerint a magyarság Nyugat-Szibériából a Volga és az Urál hegység közötti területre vándorol. (Megjelennek az ún. kusnarenkovói típusú emlékek.) 500—900 A Dél-Urál és az Alsó-Káma vidékét az ún. kusnarenkovói típusú emlékek jellemzik. (E. A. Halikova szerint a Magna Hungáriában élő magyarok emlékanyaga. Feltevése egyelőre nem igazolható.) Az Alsó-Ob vidékén az obi-ugor műveltség oronturi szakasza honos.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
177 0504.??.?? — Szerémségből a gepidákat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
178 0504.??.?? I. Theoderich Itália királyaként elűzi a — népe szerint a gótok egykori hazájának tartott
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
179 0508.??.?? 508 körül A szavirok Európába költöznek, a Kaspi-tenger nyugati partvidékére. Uralmuk a Kaukázustól északra elterülő vidéken 557-ig tart.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
180 0526.??.?? ősze I. (Nagy) Theoderich halála után Wacho longobárd (másképpen langobard) király Elba vidékéről származó népével együtt megtelepszik Pannónia északi részén. → 568
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
181 0527.??.?? 527 körül A bizánci források szerint Muagerisz hun vezér megöli testvérét, Gordász fejedelmet. Maugerisz nevét többen a „magyar” népnévvel hozták kapcsolatba, de e feltevés nem igazolható.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
182 0528.??.?? Vitigis osztrogót gróf katonailag elhárítja és megtorolja a Szerémség visszaszerzésére irányuló gepida támadást.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
183 0537.??.?? A Szerémség a kelet-római birodalom és az osztrogótok közti háború következtében a gepidák kezére kerül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
184 0540.??.?? 540 után Wacho király halálát követően kiskorú fia, Waltari, majd egy puccs révén az utóbbi gyámja, Audoin lesz a longobárdok vezére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
185 0546.??.?? — A Bizánccal kötött szövetség fejében 547 tavaszán a longobárdok megkapják Dél-Pannóniát és Kelet-Noricumot is. Bizánc (a kelet-római birodalom) és a germán herulok segítségével a longobárdok Audoin vezetésével elfoglalják Turisind gepida királytól Mursa (Eszék) és Cibalae (Vinkovci) helységeket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
186 0546.??.?? 546—547 tavasza A longobárdok — a délnyugati rész kivételével — tömegesen megszállják a Dunántúlt, valamint a mai Burgenlandot és a Szerémség egy részét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
187 0551.??.?? 551 nyara—552 kora tavasza A longobárdok Sirmium (Sremska Mitrovica) és Cibalae (Vincovci) között legyőzik a Turismod vezette gepidákat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
188 0552.??.?? Kialakul az első keleti türk birodalom. Fennáll 630-ig.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
189 0560.??.?? 560 körül Kunimund gepida király székhelyét Sirmiumba helyezi át.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
190 0565.??.?? Alboin longobárd király az év nyarán Sirmiumnál legyőzi a gepidákat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
191 0566.??.?? A gepidák bizánci segítséggel megverik a longobárdokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
192 0567.??.?? Kelet-Európábán létrejön a kazár (nyugati türk) birodalom. Fennáll 963-ig.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
193 0567.01.?? eleje A Belső-Ázsiából a nyomukban levő türkök elől menekülő lovasnomád avarok az Al-Dunánál állomásoznak. Baján avar kagán a legyőzendő gepidák országa, vagyona s a longobárd állatállomány tizede fejében szövetséget köt Alboin longobárd királlyal, ősze Baján kagán vezetésével az avarok megszállják az Alföldet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
194 0568.04.02 április 2. A longobárdok népe megüli a húsvéti ünnepet, majd elhagyja Pannóniát és Észak-Itáliába költözik. Nyomukban az avarok elfoglalják Pannóniát is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
195 0573.??.?? 573—579 Baján avar kagán a Bizánccal kötött béke alapján fürdő és palota építésére mesterembereket kér II. Tiberius Constantinus császártól, és Sirmium körül két hidat építtett velük a Száván. Sirmium avar kézre kerül. (Valószínűleg az ostrom idejéből való az a városban talált feliratos tégla, amely az avaroktól való megmenekülésért fohászkodik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
196 0584.??.?? 584—586 Singidunum (Belgrád) bevétele után Baján kagán a Balkán ellen fordul, de támadása fennakad a nagyvárosokon. Priszkosz, Maurikiosz bizánci császár új hadvezére visszafoglalja az 584—586. évi balkáni avar hadjárat hódításait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
197 0600.??.?? 600 körül Kínai törzsjegyzék említi a Kaukázustól északra lakó onogur-bolgárokat, akiknek alán nevű törzsük is van.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
198 0601.??.?? 601—602 Priszkosz seregei a későbbi Bánátban súlyos csapást mérnek az avarokra. A szlávok és az avarok elfoglalják a dalmáciai Salona (Spalato) városát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
199 0603.??.?? 603 után A Kubán folyó vidékén kialakul az onogur-bolgár birodalom.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
200 0603.??.?? A tielő törzsek (így a kínaiak nevezik őket, míg nyugaton onogur-bolgár a nevük) fellázadnak a türkök (kazárok) ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
201 0617.??.?? A márvány-tengeri Herakleia mellett az avarok rajtaütnek Herakleiosz bizánci császáron.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
202 0623.??.?? 623/624—658/659 Samo, frank származású kereskedő vezetésével a Pannónia nyugati szélén lakó szláv vendek 623 körül elszakadnak az avaroktól és legyőzik I. Dagobert frank király ellenük küldött seregét. A vendek önállósága Samo 658 körüli halálával véget ér.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
203 0626.06.29 június 29.—augusztus 7. A perzsákkal szövetkezett avarok ostrom alatt tartják Bizáncot. A sikertelen ostrom az avar birodalomban súlyos belpolitikai következményeket von maga után (polgárháború, alávetett területek elszakadása északon, délen és keleten).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
204 0628.??.?? Fórum Iulii (Cividale dél Friuli) városát feldúlják az avarok.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
205 0630.??.?? A türk birodalom időlegesen felbomlik; a kazár birodalom önállósul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
206 0630.??.?? 630—640 között A Dalmáciában lakó szláv néptörzsek elszakadnak az avaroktól.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
207 0630.??.?? 630 körül Polgárháború az avarok és legfontosabb szövetségesük, a bolgárok között a kagáni tisztség betöltése miatt. 9000 bolgár család bajor földre menekül, ahol később nagy részüket lemészárolják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
208 0634.??.?? 634—635 A Kubán környékén élő onogur-bolgárok vazallus fejedelme, Kuvrat több csatában legyőzi az avarokat, akiknek hatalma ettől kezdve a Kárpát-medencére korlátozódik. 661—662 Perctarit longobárd herceg az avarokhoz menekül, de azok a longobárdokkal kötött szövetségre hivatkozva (valójában gyöngeségük miatt) nem fogadják be.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
209 0650.??.?? 650 körül A kazárok végleg leigázzák a kubáni onogur-bolgár birodalmat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
210 0670.??.?? 670—680 között A Kárpát-medencében megjelenik a griffes-indás övdíszes, igen nagyszámú későavar emlékanyag. Az avar szállásterület fokozatosan kiterjed az északi Kisalföldre és a bécsi medencére, valamint Erdélyre. (Az emlékanyagot hagyományozó — a régészeti irodalomban késő avarnak nevezett — nép eredete tisztázatlan, néhány leletük középázsiai — kulturális és [vagy] etnikai — kapcsolatokra utal. Jelentősebbnek látszanak azonban a 8—10. századi Kazária anyagi kultúrájával kimutatható párhuzamaik.) Ezek a régészeti adatok egyben valószínűsítik a Meotisz környékén uralkodó Kuvrat onogurbolgár fejedelem negyedik fiának, Kubemek Pannóniába településéről szóló, korábban kétesnek ítélt forrást. (Egyebek mellett ez az adat is fontos helyet kapott a „kettős honfoglalás” hipotézise fölvetésekor.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
211 0678.??.?? Az avar kagán küldötte jelen van a IV. Konstantin bizánci császár arab győzelmét köszöntő követek között.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
212 0679.??.?? 679—680 Az onogur-bolgár törzsek egy része Aszparuh vezetésével az Al-Duna vidékére, a mai Bulgária északkeleti részére költözik. 700—750 Egyes onogur-bolgár népcsoportok (a későbbi volgai bolgárok) a Középső-Volga vidékén telepednek meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
213 0680.??.?? Az avarok elfoglalják és lerombolják Lauriacum (Lorch) városát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
214 0681.??.?? Kuvrat fia Aszparuch vezetésével az Al-Dunánál megszálló bolgárok (a mindeddig pontosan nem azonosított) Peuké szigetről elűzik az avarokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
215 0692.??.?? Az avar követek és Pippin frank majordomus megállapodása az avar szállásterület nyugati határát az Ennsnél húzza meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
216 0700.??.?? 700—800 A magyar nyelv a magyar—volgai bolgár kapcsolatok révén bolgár-török jövevényszavakkal gazdagodik. 700—850 A baskíriai szterlitamaki temető halottas szokásai számos egyezést mutatnak a honfoglaló magyarokéval. Ez okból többen a keleti magyarok hagyatékának tartják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
217 0700.??.?? 700—1100 A Volga vidéki ősmordvin temetők sírleletei hasonlóságot mutatnak a honfoglaló magyarokéval. (A krjukovo-kuzsnovói öv hasonmása Karancslapujtőn került elő, a panovói temetőben pedig — a honfoglalókétól ugyan eléggé távoli típusú — tarsolylemez töredékeit tárták föl.) 720—734 Tonjukuk türk kormányzónak, Kül teginnek és Bilge kagánnak emlékoszlopot állítanak (orkhoni türk feliratok). Ezek a sztyeppéi népek történetének becses forrásai.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
218 0730.??.?? 730/750—920(7) A Don és a Donyec folyók vidékén honos szaltovói régészeti műveltség, melynek népessége főként alánokból és bolgár-törökökből (onogur-bolgárokból) áll, a 8. század közepétől jelentős hatást gyakorol a szomszédságában vagy a területén élő magyarságra. A magyar nyelv bolgár-török jövevényszavainak többsége ebből a kapcsolatból származik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
219 0736.??.?? Az arabok hadjáratot vezetnek Alánia ellen. A hadjárat miatt a kaukázusi alánok jelentős része északabbra, a Don és Donyec folyók vidékére költözik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
220 0741.??.?? 741—743 között Odilo bajor herceg visszaveri a Dráva—Mura közi karantánok elleni avar támadást.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
221 0750.??.?? — A Csepca folyó melletti midlany-sáji ősvotják (ősudmurt) temetőt nagycsaládi temetkezési rend jellemzi. Legközelebbi párhuzamát a tiszabezdédi honfoglalás kori temető szolgáltatja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
222 0750.??.?? — A Káma torkolatvidékén a Bolsije Tigani-i temető a temetkezési szokásokban igen sok párhuzamot mutat a honfoglaló magyarokéval. (Az ásató E. A. Halikova ez okból a honfoglaló magyarok elődeinek nyugvóhelyét sejti benne. Nézetének azonban mind a régészeti, mind a történeti adatok ellene mondanak. Valószínűbb, hogy a Magna Hungáriában maradt magyarság egyik közössége temetkezett ide.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
223 0750.??.?? 750—850 A Bolsije Tarhani-i temetőbe volgai bolgárok temetkeznek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
224 0776.??.?? Az elbukott bajor felkelés több vezére az avaroknál keres menedéket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
225 0788.??.?? A frankok betörnek az avar szállásterület nyugati gyepüvidékére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
226 0791.08.23 augusztus 23. János istriai herceg a Juli Alpokon át színlelt támadással elvonja az avarok figyelmét az Enns környéki határvidéken készülődő csapatösszevonásokról.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
227 0791.09.07 szeptember 7. A frankok „megszámlálhatatlan” serege I. (Nagy) Károly frank király vezetésével az Enns folyó torkolatvidékéről egy hajóhad támogatásával a Duna mindkét partján megindul az avarok ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
228 0791.09.25 szeptember 25. Az avarok Cumeoberg mellett a frankoktól vereséget szenvednek, és felperzselve a vidéket visszavonulnak Pannónia felé.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
229 0791.10.?? október Az egyik frank évkönyv szerint „az avarok a király ellen bátran verekedtek”. A hadjárat során a frankok elvesztik felszerelésük javát, lovaik nagy részét, több püspök és gróf elesik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
230 0791.11.?? november ekje I. (Nagy) Károly frank király visszavonul az avar határ nyugati oldalára.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
231 0795.??.?? az év folyamán A két avar fővezér, a kagán és a jugurrus fegyverrel fordul egymás ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
232 0795.12.?? december körül A nyugati avar országrész ura, a tudun Aachenban meghódol I. (Nagy) Károly frank király előtt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
233 0796.01.?? január Az avar tudun fölveszi a kereszténységet. Ezzel egy időben Vojnimir, az avaroknak alávetett szlavóniai szlávok vazallus vezére, szabad utat biztosít Erik friauli őrgrófnak Szlavónián át. Erik egészen a — valószínűleg a Duna—Tisza közén levő — kagáni kincstárig hatol. Az avar nagyfejedelmek évszázadok során fölhalmozott kincseit 15 négyökrös szekéren, akadálytalanul elszállítja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
234 0796.07.?? nyara I. (Nagy) Károly fia, Pippin itáliai király vezetésével újabb frank támadás indul az avarok ellen. A sereghez Arno salzburgi püspök és Paulinus aquileiai pátriárka is csatlakozik. Pippin a kagáni központig hatol, és ott fogadja a kagán és főfelesége, valamint a tarhán (a keleti országrész vezére?) behódolását.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
235 0799.09.?? szeptember A tudun az országában folyó erőszakos hittérítés miatt fegyveres fölkelést indít; csapatai megölik I. (Nagy) Károly sógorát, Gerold herceget. Büntetésül a tudunt kivégzik, népe nagy részét lemészárolják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
236 0800.??.?? 800(?)—1000( ?) Az Ob mellett, Szurgut közelében fekvő Barszov Gorodok-i obi-ugor temetőben a halottakat a honfoglaló magyaroknál is használatos ezüstszemes halotti szemfedővel temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
237 0800.??.?? — A Csepca folyó vidékén elterjed a csepcai kultúra. Megteremtői a mai votjákok (udmurtok) elődei lehetnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
238 0800.??.?? — A Káma bal oldali mellékfolyójának, a Szilvának a völgyében a lomovatovói műveltség déli csoportjából kialakul a szilvái kultúra, amely feltehetően a 3. században Nyugat-Szibériából ide vándorolt ugor (ősi obi-ugor) népcsoport hagyatéka.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
239 0800.??.?? 800/900—1500 A lomovatovói műveltségből kifejlődik a felső-kámai rodanovói kultúra. Létrehozói a zűrjének (komik) elődei lehetnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
240 0800.??.?? 800—1050 A tankejevkai volgai bolgár temető korai (9—10. századi), még pogány rítusú temetkezési szokásai a honfoglaló magyarokéhoz hasonlítanak. Lehetséges, hogy a tankejevkai közösséget részben a keleten maradt magyar töredékek alkotják. 800—1100 A veszelovi (Szemjonovo, régen Vorovatkino falu határában, Veszelov tanyája melletti) őscseremisz temető 19. sírjából előkerült tarsolylemez a bezdédi tarsolylemezre emlékeztet. Ez az egyetlen eddig előkerült ép példány Kelet-Európábán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
241 0800.12.25 december 25. III. Leó pápa Rómában római császárrá koronázza I. (Nagy) Károly frank királyt. → 962
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
242 0802.??.?? A Pannónia nyugati határán fekvő „castellum Guntionis” mellett az avarok megölik Cadaloc és Goteram frank határgrófokat és kíséretüket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
243 0803.??.?? 803—804 Krum bolgár kán nagy hadjárattal megsemmisíti az avarok tiszántúli hatalmát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
244 0803.??.?? Az új tudun Aachenban meghódol I. (Nagy) Károly római császár előtt; ez alkalomból hercegi címet kap.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
245 0804.??.?? 804/805 tele Az avar kagán „övéivel és előkelőivel” a népét ért csapás (feltehetőleg Krum kegyetlen hadjárata) miatt a frankokhoz menekül, megkeresztelkedik, és a keresztségben a Theodor nevet veszi fel. Halála után az avarság, „ősi szokásait és szertartásait” követve, új kagánt választ, aki később a keresztségben az Ábrahám nevet kapja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
246 0805.??.?? I. (Nagy) Károly császár rendeletben megtiltja, hogy a szlávoknak és avaroknak fegyvert adjanak el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
247 0807.??.?? 807 előtt I. (Nagy) Károly római császár az egykori avar birodalomnak az Enns folyótól keletre fekvő északnyugati részéből (a mai Alsó-Ausztria területén) Lauriacum (Lorch) székhellyel, Avaria néven tartományt szervez. (Ekkor hozza létre a mai Felső-Ausztria területén — Sclavinia tartományt is. Egyházjogilag mindkettő a passaui püspök, közigazgatásilag pedig a bajor prefektus, majd a 820-as évektől az Oriens tartomány grófja alá tartozik.) A Dunántúl (Pannónia superior) és a Dráva Száva köze (Pannónia inferior) külső határtartományi rangot kap. Az előbbi a vazallus avarok területe, mely egyházjogilag a salzburgi érsek birtoka, míg közigazgatásilag az Oriens grófja rendelkezik fölötte. Az utóbbi vidéken azaz a DrávaSzáva közén viszont az uralmat 827-ig a Sisciában (Sziszek) székelő szláv törzsfők tartják kezükben, akik politikailag a friauli dux, egyházszervezetileg az aquileiai pátriárka alá tartoznak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
248 0811.??.?? A Bizánc és Bulgária közti háborúban, bolgár források szerint, Egre-V^gre-Ugre nevű nép is segíti Krum bolgár uralkodót. Király Péter — egyelőre még nem igazolható — feltevése magyaroknak tekinti őket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
249 0811.??.?? késő tavasza Az új avar nagyfejedelmi szállásterületet szláv támadás éri. I. (Nagy) Károly császár sereget küld Izsák (?) kagán megsegítésére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
250 0811.07.26 július 26. Krum bolgár kán a Balkán hegységben megsemmisiti I. Niképhorosz bizánci császár seregét. (A bolgárok oldalán „pénzért szerződött” avarok is harcolnak.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
251 0811.11.26 november 26. I. (Nagy) Károly császár Avariában fekvő birtokot adományoz az altachi bencés monostornak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
252 0818.??.?? A Timok-vidéki timocsánok és a Mórává menti abodritok követeket küldenek Heristalba Jámbor Lajos római császárhoz. Ezt követően kiválnak a bolgár törzsszövetségből és frank fennhatóság alá a Szerémségbe és a Bánátba telepednek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
253 0819.??.?? 819—822 Ljudevit, a Dráva—Száva közi szlávok törzsfője felkelést indít a frankok ellen, amelyben a timocsánok is részt vesznek. A felkelésnek Ljudevit — árulás miatt bekövetkező — halála vet véget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
254 0820.??.?? 820-as évek Omurtag bolgár kán felirata megemlíti, hogy Onega[von] nevű tarhánja a Tiszába fulladt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
255 0820.??.?? 820-as évek Belháború dúl Kazáriában. A kazár uralom ellen fellázadt és a kagán seregétől vereséget szenvedő kabarok a magyarokhoz menekülnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
256 0822.??.?? A frankfurti birodalmi gyűlésen megjelenik a kagán és néhány avar előkelőség is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
257 0824.??.?? Bolgár követjárás Aachenban a közös határ megállapítása és valószínűleg a 818-ban elmenekült két törzs ügyében.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
258 0825.??.?? Jámbor Lajos római császár Bajorország és a Pannóniát is magába foglaló Oriens tartomány kormányzásával fiát, Német Lajost bízza meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
259 0827.??.?? Omurtag kán parancsára a bolgárok fölhajóznak a Dráván, nagy pusztítás közepette elűzik a helyi hatalom képviselőit és saját „rector”-aikat ültetik a helyükbe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
260 0828.??.?? Német Lajos megszünteti Pannónia kettéosztottságát. Az egyesített tartomány neve: Régió Pannónia. Keleti felét „pannon pusztaság” néven emlegetik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
261 0829.??.?? az év folyamán Újabb bolgár támadás éri a frank területeket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
262 0829.11.18 november 18. Régió Pannónia területének egyházi és közigazgatási rendezése: a Rába— Rábca vonaláig terjedő Pannónia superior (a megnövelt területű korábbi Avaria tartomány) a passaui püspök, az attól délkeletre eső vidék Pannónia inferior néven a salzburgi érsek fennhatósága alá kerül,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
263 0830.??.?? 830 körül A magyarok elszakadnak a kazároktól és kiválnak a kazár birodalomból.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
264 0832.??.?? Malamir bolgár fejedelem követei Aachenban járnak, és valószínűleg területrendezési ügyben tárgyalnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
265 0833.??.?? 833—836 Frankbarát kapcsolatai miatt Pribina nyitrai herceg Mojmír morva fejedelem elől Oriens tartomány prefektusához, Ratbodhoz menekül. (Később összekülönbözik vele, ezért embereivel együtt előbb a bolgárokhoz, majd a frankok ellen felkelt Ratimar Dráva— Száva közi szláv törzsfőnökhöz költözik.) Ratbod prefektus serege legyőzi Ratimart, akivel együtt Pribina is a Száva déli partjára menekül. Salacho drávai határgróf kibékíti őt Ratboddal, mire Pribina visszatér Pannóniába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
266 0839.??.?? A magyarok az Al-Dunánál, a Déli-Kárpátok előterében harcolnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
267 0840.??.?? 840 körül Pribina herceg Német Lajos keleti frank királytól a Zala folyó környékén — külön rang nélkül — félmegyényi beneficiumot kap.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
268 0845.??.?? A Paderbornban járó bolgár követek megerősítik a Német Lajos keleti frank királlyal korábban kötött békeszerződést és területfelosztást.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
269 0846.??.?? 846—848 Mojmír morva fejedelem halála után Pribina herceg szolgálatai jutalmául Német Lajos keleti frank királytól újabb 100 mansiót kap adományba, és birtokait allodiummá változtatják. (Rajta kívül a Rábától délre, délkeletre még négyen — egy német, egy avar [?] és két szláv nevű — viselnek hercegi rangot [Etgar, Cemicas, Priwizlauga, Ztoimar]. Valamennyien a frank határgrófság alá tartoznak.) Pribina központja Mosaburg (Zalavár) vára és városa. 850 körül Mosaburgban két ókeresztény templomot szentelnek föl.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
270 0854.??.?? 854 körül Kitör az első háború a besenyők és a magyarok közt. (Czeglédy Károly feltevése.) A harcoló feleket a források még kangar, illetve szávartü ászfalü (vő.: szavír) néven említik. Egy magyar néptöredék az összecsapás során a Kaukázus déli oldalára, Perzsia határvidékére költözik. → 889
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
271 0860.??.?? 860 körül Oriens tartományban a salzburgi egyháznak 44 birtoka van.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
272 0860.??.?? 860 körül Konstantin (Cirill) szerzetes a Krím félsziget táján magyarokkal találkozik, akik meghallgatják szavait és kíséretével együtt sértetlenül továbbengedik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
273 0860.05.08 május 8. Német Lajos keleti frank király oklevele „Wangariorum marcha”-ról (onogur határvidék) tesz említést.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
274 0861.??.?? Pribina herceget megölik a morvák. Kocel nevű fia Német Lajos keleti frank királyhoz menekül, aki visszahelyezi őt apja méltóságába és birtokába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
275 0862.??.?? A frank birodalom keleti határvidéke (Ostmark) kormányzójának, Karlmannak a lázadása apja, Német Lajos keleti frank király ellen alkalmat ad arra, hogy a Kárpátmedencében első ízben megjelenő kalandozó magyarok támadást intézzenek a keleti frank birodalom ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
276 0862.??.?? A frank birodalom keleti határvidéke (Ostmark) kormányzójának, Karlmannak a lázadása apja. Német Lajos keleti frank király ellen alkalmat ad arra, hogy a Kárpátmedencében első ízben megjelenő kalandozó magyarok támadást intézzenek a keleti frank birodalom ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
277 0863.??.?? A frankok, szövetségben „a Kelet felől érkező” bolgárokkal, megtámadják a morvákat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
278 0865.??.?? Újabb ókeresztény templomot szentelnek föl Mosaburgban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
279 0867.??.?? Konstantin (szerzetesi néven Cirill) és Metód, tudós testvérpár Moraviából útban II. Hadrián pápához, megáll Kocel hercegnél, aki 20 tanítványt rendel a görög szerzetesek mellé.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
280 0870.??.?? II. Hadrián pápa felújítja a sirmiumi püspökséget; ennek fennhatósága alá rendeli a salzburgi érsekséghez tartozó Alsó-Pannóniát és kinevezi Metódot sirmiumi érsekké. Székhelyét Metód nem foglalhatja el, mert a város időközben bolgár kézre került.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
281 0870.??.?? 870/871 tele Az önálló, szláv liturgiájú morva egyház terve a morva—frank viszony elromlása és külpolitikai okok miatt elbukik. A frankok egyházi bíróság elé állítják Metódot, a börtönből csak 873-ban szabadul. (Halála, 885 után tanítványait elűzik, és Moraviában végérvényesen győ*. a nyugati kereszténység.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
282 0870.??.?? 870 körül Dzsajháni bokharai tudós és államférfi 920 körül lejegyzett, de korábbi adatokat tartalmazó arab nyelvű tudósítása szerint a magyarok sátrakban laknak, állataikkal mindig újabb legelőkre vándorolnak. Sok a szántóföldjük, s a telet a folyók mellett töltik. Fejedelmüket kendének (vagy kündének), másik fejedelmüket pedig, aki a hadakat vezeti, gyulának hívják. → 920 körül
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
283 0871.??.?? A Nyugat-Pannónia, Noricum és Carantania területén hatalmon levő Karlmann fellázad apja. Német Lajos keleti frank király ellen s királynak nevezteti magát. A lázadás letörésével egy időben megszűnik Kocel herceg hatalma is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
284 0871.??.?? 871 körül Megszerkesztik A bajorok és karantúnok megtérése (Conversio Bagvariorum et Carantanorum) című egyházi jellegű politikai vitairatot. (Célja a salzburgi érsekség jogainak biztosítása a sirmiumi püspökséggel szemben.) → 870
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
285 0880.??.?? 880-as évek Pannónia frank vezére Brazlav. (Valószínűleg az ő nevéből ered az először 907-ben említett Brazalavasburg [Pozsony] neve.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
286 0881.??.?? A magyarok és a kabarok serege Szvatopluk morva fejedelem oldalán Bécs alatt harcol a frankok ellen. Egy magyar „király” (feltehetően fejedelem) a Duna tájékán magához hívja, ünnepélyesen fogadja és megajándékozza Metód szerzetest. — Az orosz őskrónika szerint Kijevben egy hegyet Magyar hegynek neveznek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
287 0881.??.?? A magyarok és a kabarok serege Szvatopluk morva fejedelem oldalán Bécs alatt a keleti frankok ellen harcol.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
288 0882.??.?? A frankok felszólítják a bolgárokat, hogy ne szállítsanak (Erdélyből) sót a morváknak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
289 0883.??.?? 883—884 A Nyitrán székelő Szvatopluk morva fejedelem két hadjáratban elpusztítja Pannóniát, majd hazatér. A magyarok Arnulf keleti frank király szövetségeseként háborút viselnek Szvatopluk morva fejedelem ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
290 0886.??.?? 886—889 VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár 948 és 952 között írt tudósítása szerint a Levedi vajda fősége alatti magyarok a Don és az Azovi-tenger vidékén fekvő Levediában három évig együtt élnek a kazárokkal. (A datálás Czeglédy Károlytól származik.) Regino prümi (lotaringiai) apát 908-ban befejezett Világkrónikayá szerint a besenyők a magyarokat kiűzik Szkítiából. (Györffy György e följegyzést 895-re, a honfoglalást bevezető harcokra vonatkoztatja. Czeglédy Károly szerint ekkor volt a második besenyő—magyar háború, amely után a magyarok a Levedíától nyugatra fekvő Etelközbe, a Dnyeper és a Dnyeszter vidékére menekültek.) → 854 körül
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
291 0892.??.?? A magyarok Arnulf keleti frank király szövetségeseként háborút viselnek Szvatopluk morva fejedelem ellen, s dúlják annak országát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
292 0893.??.?? Ismail ibn Ahmed közép-ázsiai szamanida uralkodó hadjáratban legyőzi a tőle északra lakó úz (oguz vagy „tork”) népet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
293 0894.??.?? 894 körül Az úzok a kazárokkal szövetségben legyőzik a Volgától keletre lakó besenyőket; ezek átkelnek a folyón és megjelennek a magyarok szomszédságában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
294 0894.??.?? — Szvatopluk morva fejedelem a keleti frankok ellen szövetséget köt a magyarokkal. A magyar hadak a Dunántúlon kalandoznak, amikor a morva fejedelem meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
295 0894.??.?? A magyarok. Árpád fia Levente vezetésével, Bizánc szövetségeseként az Al-Dunánál legyőzik Simeon bolgár cár csapatait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
296 0894.??.?? — Szvatopluk morva fejedelem a keleti frankok ellen szövetséget köt a magyarokkal. (Fehér ló monda.) A magyar hadak a Dunántúlon kalandoznak, amikor Szvatopluk meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
297 0894.??.?? A magyarok. Árpád fia Levente vezetésével, Bizánc szövetségeseként az Al-Dunánál legyőzik Simeon bolgár cár csapatait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
298 0895.??.?? 895—900 A honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével birtokba veszik a Kárpátmedencének a Dunától keletre eső felét. A Kárpát-medence népeinek egy része a honfoglaló magyarok elől Bulgáriába húzódik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
299 0895.03.?? 895 tavasza Árpád fejedelem a magyar fősereggel átkel a Vereckei-hágón, s megkezdi a honfoglalást.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
300 0895.03.?? — A szövetségre lépett bolgárok és besenyők megtámadják az Etelközben maradt magyarokat és súlyos vereséget mérnek rájuk. Az életben maradtak futva menekülnek a keleti Kárpátok szorosain és hágóin Erdélybe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
301 0898.??.?? A bajorok, pogány nomád szokás szerint, egyezséget kötnek a Pannóniába betörő magyarokkal az itt élő keresztények védelmére. A magyarok az egyezség alapján ruhaneműt és pénzt kapnak, és azt tanácsolják nekik, hogy támadjanak Itáliára.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
302 0899.03.?? március Arnulf római császár biztatására a császár uralma alatt levő Pannónián át kalandozó magyar sereg indul Lombardiába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
303 0899.06.29 június 29. A Velencét a Lidón át megközelítő kalandozó magyar sereget Pietro Tribuno velencei dózse hajóhadával megfutamítja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
304 0899.09.24 szeptember 24. A Lombardiát végigdúló kalandozó magyarok a Brenta folyónál legyőzik I. Berengár itáliai király seregét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
305 0899.12.08 december 8. Arnulf római császár meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
306 0900.??.?? 900—1000 A kijevi és a Csernyigov vidéki előkelő szláv és normann sírok magyar jellegű és eredetű tárgyakat tartalmaznak. 900—1300 Az Alsó-Ob vidéki obi-ugor műveltség kuntuszovói szakasza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
307 0900.03.?? tavasza A kalandozó magyar sereg visszatér Itáliából.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
308 0900.07.?? nyara Az Itáliából visszatérő és az Alföldről előnyomuló magyarok elfoglalják Pannóniát. Megütköznek a Pannóniát megszállni akaró morvákkal és elfoglalják a morvák Nyitra-vidéki hódításait. Követeket küldenek IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király udvarába, hogy békekötéssel biztosítsák maguknak Pannóniát, de elutasítják őket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
309 0900.09.?? ősze Kalandozó magyar seregek indulnak a Duna jobb és bal partján Bajorország, a keleti frankok törzstartománya ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
310 0900.11.20 november 20. Lipót bajor őrgróf Linznél megfutamítja a kalandozó magyarokat. Ezt követően Richárd passaui püspök, a magyar betörések feltartóztatására, hozzálát az Enns és a Duna találkozásánál fekvő Ennsburg várának épitéséhez.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
311 0900.12.?? vége A magyarok az egész Kárpát-medencét birtokba veszik; megkezdődik a letelepedés.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
312 0901.03.?? tavasza Kalandozó magyar seregek törnek Itáliába és Karantániába (Karintiába).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
313 0901.04.11 április 11. A Karantániában kalandozó magyarokat Laibachnál megfutamítják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
314 0901.06.24 június 24. Az Itáliában kalandozó magyar sereg felgyújtja Vercellit és megöli a város püspökét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
315 0902.??.?? A magyar támadások megdöntik a nagymorva fejedelemséget. Területe részben magyar gyepűelve lesz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
316 0903.07.?? nyara Magyar sereg kalandozik Bajorországban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
317 0903.09.08 szeptember 8. A honfoglalás óta először említik — Madalwinus néven — a passaui püspök alá rendelt pannóniai térítőpüspököt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
318 0904.??.?? A bajorok a bajor—magyar határvidéken (a Fischa folyó mellett) lakomára hívják a magyarokat, amelyen Chussal (Kurszán?) nevű vezérükkel együtt sokukat orvul legyilkolják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
319 0904.??.?? 904—905 Magyar seregek kalandoznak Lombardiában, szövetségben I. Berengár itáliai királlyal, aki a magyarokat lázadó hűbéresei megfékezésére használja fel. 904—912 VI. (Bölcs) Leó bizánci császár elkészíti Taktika című művét, amely többek között a honfoglaló magyarok hadviseléséről tájékoztat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
320 0906.06.24 június 24. A kalandozó magyarok a Meissen-vidéki szláv dalemincek hívására Szászországra törnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
321 0907.??.?? az év folyamán Árpád fejedelem meghal, utóda fia, Zolta.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
322 0907.07.04 július 4—5. IV. (Gyermek) Lajos keleti frank királynak Pannónia visszafoglalására indult serege Braslauespurchnál (Pozsony, egyes vélemények szerint Zalavár) a magyaroktól megsemmisitő vereséget szenved. A csatában a had vezére, Luitpold herceg, továbbá Theotmár salzburgi érsek, főkancellár is elesik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
323 0907.08.?? augusztus A győzelem után a magyar sereg az Ennsig nyomul (amely ezt követően 955-ig magyar határfolyó).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
324 0908.??.?? az év folyamán Regino prümi (lotaringiai) apát befejezi Világkrónikáját. (Művében a magyarokat a szkítákkal azonosítja.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
325 0908.03.?? tavasza Magyar seregek kalandoznak Szászországban és Türingiában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
326 0908.08.03 augusztus 3. A kalandozó magyarok Eisenachnál legyőzik Burghard türingiai őrgróf seregét. A csatában az őrgróf is elesik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
327 0909.03.?? tavasza Magyar seregek kalandoznak Bajorországban és Sváb-földön (Sváb-országban).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
328 0909.07.30 július 30. A kalandozó magyarok Bajorországban megostromolják Freisinget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
329 0909.08.04 augusztus 4. A magyarok felgyújtják Freising két templomát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
330 0909.08.11 augusztus 11. Az egyik hazafelé tartó kalandozó sereget a bajorok a Rótt folyónál szétkergetik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
331 0910.03.?? tavasza Magyar sereg indul kalandozni német földre.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
332 0910.06.12 június 12. A kalandozó magyarok Augsburgnál legyőzik IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király seregét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
333 0910.06.22 június 22. A Frank-földre (Frank-országba) törő kalandozó magyar sereg győzelmet arat a frank hercegen, majd hazatérőben Neuhingnál megütközik a bajorokkal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
334 0911.??.?? Magyar sereg vonul Bajorországon át Svábés Frank-földre. A kalandozók első ízben lépik át a Rajnát, s jutnak el Burgundiába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
335 0912.03.?? tavasza Kalandozó magyar sereg I. Konrád német király családi tartományát, Frankföldet, továbbá Türingiát pusztítja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
336 0913.??.?? Magyar seregek kalandoznak Bajorországban, Sváb-földön és Észak-Burgundiában. A hazatérőket az Inn folyónál megtámadja Amulf bajor harceg és szétszórja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
337 0914.??.?? Az I. Konrád német király ellen fellázadt Arnulf bajor herceg családjával a magyaroknál keres menedéket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
338 0915.??.?? — A Türingiában, Szászországban és Vesztfáliában kalandozók elérik és felgyújtják Brémát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
339 0915.??.?? Magyar sereg pusztít Svábés Frank-földön, ahol megostromolja Fuldát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
340 0916.??.?? Arnulf bajor herceg Magyarországról sereggel nyomul székhelyére, Regensburgba, de I. Konrád német király hadától visszahátrál Magyarországra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
341 0917.??.?? az év folyamán Arnulf bajor herceg magyar segítséggel visszafoglalja hercegségét, és ettől kezdve a magyarokkal szövetségben uralkodik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
342 0917.01.21 január 21. Kalandozó magyar sereg felgyújtja Bázelt, majd Lotaringiába tör.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
343 0919.??.?? A kalandozó magyarok Szászországban megverik I. (Madarász) Henrik német király seregét és Lotaringiába nyomulnak. — Kalandozó sereg pusztítja Itáliát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
344 0920.??.?? 920 körül Dzsajhání (Jaihání) bokharai tudós és államférfi beszámol a Volga és a Fekete-tenger környékének lakóiról, többek között a magyarokról is. (A 870 körüli állapotokra vonatkozó följegyzéseit — 1. ott — többek közt az arab Ibn Ruszta 930 táján és a perzsa Gardízi 1050 és 1053 között keletkezett művei őrizték meg.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
345 0921.??.?? I. Berengár római császár a kalandozó magyarok segítségével Bresciánál rajtaüt lázadó alattvalóin. A magyar sereget Bogát és Tarhos (a források szerint Dursac) vezeti.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
346 0922.02.04 február 4. Az Itáliában kalandozó magyarok a bizánci uralom alatt álló Apuliába érkeznek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
347 0924.??.?? az év folyamán Magyar sereg pusztít Szászországban. A magyarok, hogy fogságba esett vezérüket kiváltsák, a Werla várába visszavonuló I. (Madarász) Henrik német királlyal kilenc évre szóló fegyverszünetet kötnek. A király évi adó fizetésére kötelezi magát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
348 0924.03.?? tavasza Kalandozó magyar sereg Szalárd vezetésével I. Berengár római császár hívására Itáliába vonul, hogy elfoglalja Paviát, ahol Rudolf ellenkirályt megkoronázták.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
349 0924.03.24 március 24. Az Itáliában kalandozó magyarok megostromolják, majd felgyújtják Páviát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
350 0924.04.07 április 7.1. Berengár római császárt lázadó alattvalói Veronában megölik. A császár által segítségül hívott magyarok ezután Szalárd vezetésével az Atlanti-óceán partjáig kalandoznak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
351 0926.05.02 május 2. után A magyarok Sankt Gallenből Konstanz felé, majd onnan a Rajnához vonulnak. Lotaringiát és Burgundiát pusztítják, majd a Loire völgyén át az Atlantióceánig hatolnak. Hazafelé Arnulf bajor herceggel évi adófizetés fejében a békét hat évre megújítják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
352 0926.05.02 május 2. Sankt Gallen-i kaland. A kalandozó magyarok elfoglalják a Szent Gál monostort, ahol csak egyetlen bencés szerzetessel, Heribald testvérrel találkoznak. (Részben Heribald élményein alapul a kalandozó magyarokról szóló beszámoló, az 1060 előtt alkotó IV. Ekkehard Sankt Gallen-i szerzetes munkája.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
353 0927.??.?? Provence-i Hugó itáliai király közvetítésére Észak-Itáliából magyar sereg kíséri Rómába Péter őrgrófot, X. János pápa öccsét, majd az ellenséges Toscanát és Apuliát dúlja. Meghal Simeon bolgár cár.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
354 0931.??.?? Az Itáliában kalandozó magyar sereg felgyújtja Piacenza városát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
355 0932.??.?? I. (Madarász) Henrik német király megtagadja a magyaroknak a további adófizetést.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
356 0933.03.?? tavasza Kalandozó magyar sereg indul az adófizetést megtagadó német birodalom ellen és Itáliába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
357 0933.03.?? március eleje A magyar sereg kettéválva Szászországon át Türingiába és Merseburg vidékére nyomul. A Türingiába törő csapatot Gotha környékén legyőzik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
358 0933.03.15 március 15. Merseburg közelében, Riade helység mellett, a magyarokat I. (Madarász) Henrik hadserege legyőzi és megfutamítja. Ettől kezdve a magyarok három évig nem kalandoznak német földön.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
359 0934.04.?? április A besenyőkkel szövetkező magyarok a bizánci birodalom területére törnek. Az ellenük küldött bizánci sereggel azonban nem ütköznek meg, hanem váltságdíj ellenében visszaadják a foglyokat, s évi adó fejében kilenc évre békét kötnek a bizánciakkal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
360 0935.??.?? A Burgundiában kalandozó magyar sereg II. Rudolf burgund király serege érkezésének hírére Itáliába vonul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
361 0937.01.?? eleje Kalandozó magyar sereg jár Svábés Frank-földön, továbbá Türingiában, Szászországban és Lotaringiában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
362 0937.02.15 február 15.—április 2. A kalandozó magyarok a Rajnán túli területeket pusztítják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
363 0937.03.24 március 24. A magyar sereg feldúlja a Párizs melletti Sens környékét, július Visszaútban a magyar sereg Díjon környékét pusztítja, innen az Alpokon át Itáliába vonul, ahol Capuáig hatol, majd visszatér Magyarországra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
364 0938.??.?? A Szászországban kalandozó magyarok egyik serege Wolfenbüttel közelében megsemmisítő vereséget szenved a stederburgiaktól. A másik sereget a szlávok a drömmlingi mocsarakba vezetik és ott pusztul. A harmadik, a fő sereg pedig a Bode folyótól eredménytelenül tér haza. Ettől kezdve a magyarok nem kalandoznak többé Szászországban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
365 0939.??.?? I. (Nagy) Ottó német király maga mellé állítja a német hercegeket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
366 0942.03.?? tavasza A kalandozó magyarok hét vezér — köztük Bulcsú parancsnoksága alatt Itáliába törnek. Hugó itáliai király tíz véka pénzzel ráveszi őket arra, hogy a spanyolországi mórok ellen támadjanak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
367 0942.07.?? nyara Az itáliai királytól kapott vezetővel a kalandozó magyarok átkelnek az Alpokon, majd a Pirenneusokon és benyomulnak a mórok földjére. Itt azonban sivatagos területre érnek és visszafordulnak. (A spanyolországi hadjárat részleteiről tudósító Ibn Haiján 10. századi mór történetíró leírja Magyarország fekvését. Szerinte a magyarok nomádok, mint az arabok; nincsenek városaik és házaik, a Duna mellett sátrakban élnek szétszórva.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
368 0943.04.?? április Kalandozó magyar sereg tör a bizánci birodalom területére. I. Romanosz bizánci császár évi adófizetés fejében ötéves fegyverszünetet vásárol tőlük.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
369 0943.08.12 augusztus 12. Bertold bajor herceg Welsnél megfutamítja a Bajorországban kalandozó magyar sereget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
370 0947.??.?? A Taksony vezette kalandozó sereg Itáliában Otrantóig hatol.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
371 0948.??.?? 948 körül Falicsi (Fájsz) a magyarok fejedelme. (Uralkodik 955 körűiig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
372 0948.??.?? Tormás és Bulcsú vezérek követségbe mennek Bizáncba, ahol megkeresztelkednek, és öt évre békét kötnek VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császárral. Konstantin a követek elbeszélése alapján írja le a magyarokat A birodalom kormányzása című munkájában. Eszerint a magyarok hét (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi) törzsből állnak, amelyekhez nyolcadikul a kabarok csatlakoztak. Fejedelmük mindig Árpád fejedelem családjából való. Ezen kívül még van két fejedelmük: a gyula és a horka, továbbá minden törzs élén külön fejedelem áll.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
373 0948.??.?? — I. Henrik bajor herceg a bajor—cseh határon fekvő Nordgaunál vereséget mér a kalandozó magyarokra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
374 0948.??.?? 948 után Gyula fejedelem Bizáncba megy, ahol megkeresztelkedik. A keresztapja VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár. Ugyanekkor Hierotheosz személyében Magyarország számára püspököt szentelnek fel, aki Gyulával az országba jön, hogy térítésbe kezdjen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
375 0949.08.09 augusztus 9. A Bajorországban kalandozó magyarok legyőzik az ellenük küldött bajor sereget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
376 0951.??.?? — Magyar sereg a Rhóne és a Loire mentén kalandozik. Útközben hazafelé a Ticino folyónál vereséget szenved a II. Berengár itáliai király uralmát megdöntő német seregtől.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
377 0951.??.?? — Kalandozó magyar sereg érkezik Észak-Itáliába, hogy II. Berengár itáliai király segítségére legyen I. Ottó német királlyal szemben, aki végül is Észak-Itáliát Bajorországhoz csatolja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
378 0951.??.?? I. Henrik bajor herceg Magyarországra tör, a Rábáig hatol, s nagyszámú fogollyal tér haza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
379 0952.??.?? A Magyarországgal nyugaton határos országok és tartományok I. Henrik bajor herceg uralma alá kerülnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
380 0954.01.?? eleje Liudolf sváb herceg fellázad apja, I. Ottó német király ellen. Vörös Konrád lotaringiai herceg, a lázadó szövetségese, segítségül hívja a magyarokat, akik Bulcsú vezetésével meg is jelennek. Liudolf addigra kibékül apjával, mire Konrád herceg a magyar sereget a Rajnán túlra irányítja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
381 0954.03.19 március 19. A Bulcsú vezette kalandozó sereg Wormsnál tartózkodik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
382 0954.04.02 április 2. Bulcsú serege elfoglalja és felgyújtja a lobbes-i monostort,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
383 0954.04.06 április 6—10. A magyar sereg Bulcsú vezetésével Cambrai-t ostromolja. (Az ostrom közben Bulcsú egy rokona elesik, mire a magyarok felhagynak az ostrommal. Fölperzselik a környéket és visszafordulnak.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
384 0955.??.?? 955 körül Fájsz fejedelem meghal, utóda Taksony. (Uralkodik 972 előttig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
385 0955.??.?? 955 után Megszűnnek a magyar kalandozó hadjáratok nyugat felé.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
386 0955.05.?? május I. Ottó német király leveri a lázadó hercegeket, sezzel helyreállítja a német egységet,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
387 0955.07.?? július Magyar sereg tör Bajorországba és Sváb-földre.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
388 0955.08.08 augusztus 8. A kalandozó magyarok Augsburgot ostromolják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
389 0955.08.09 augusztus 9. I. Ottó német király megindul egyesült német seregével az Augsburgot ostromló magyar sereg ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
390 0955.08.10 augusztus 10. A Bulcsú, Lél és Súr vezette magyar sereg Augsburg közelében, a Lech folyó mezején, vereséget szenved I. Ottó német király hadától.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
391 0955.08.11 augusztus 11. A győztes német had a menekülő magyarok üldözése közben elfogja Lél, Bulcsú és Súr vezéreket, akiket I. Ottó király Regensburgban felakasztat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
392 0957.??.?? VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár követet küld I. Ottó német királyhoz, és a követküldés nyomán beszünteti az adófizetést a magyaroknak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
393 0958.04.11 április 11. körül A Bizáncig hatoló kalandozó magyarok hiába követelik az adót. Botond párviadalban legyőzi ellenfelét. (Botond monda.) A hazafelé tartó sereget a nyomukba küldött bizánciak szétszórják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
394 0961.??.?? 961—962 Kalandozó magyar seregek ismételten betörnek a bizánci birodalom területére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
395 0961.02.02 február 2. XII. János pápa Rómában császárrá koronázza I. (Nagy) Ottó német királyt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
396 0963.??.?? 963 körül Egy 300 fős kalandozó sereg Thesszaloniké mellett 500 görögöt foglyul ejt és őket Magyarországra hozza. Ezt követően egy 200 főnyi csapat Macedóniába tör. A bizánci sereg azonban megtámadja és a csapatból negyvenet foglyul ejt. A foglyokat utóbb besorozzák II. Phókász Niképhorosz bizánci testőrségébe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
397 0963.01.?? eleje XII. János pápa egy Szalók nevű Magyarországon nevelkedett bolgár követtel Magyarországra küldi Zakeus püspököt. I. Ottó német-római császár azonban elfogatja a püspököt, nehogy a vele ellenséges viszonyban levő pápa a püspök révén szövetségre lépjen a magyarokkal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
398 0964.07.06 július 6. A pápa által küldött Zakeus térítőpüspök, miután magyarországi útja meghiúsult, és a császár fogságából szabadult, részt vesz a padovai zsinaton.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
399 0965.??.?? A magyarok, a magyarországi mohamedánok (izmaeliták) és zsidók a prágai vásáron bizánci pénzzel fizetnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
400 0968.07.?? július I. Ottó német-római császár követe, Liudprand (Liutprand) cremonai püspök, a magyarokról is tudósító Antapodosis szerzője, nem tud Bizáncból hazatérni, mivel a magyarok veszélyeztetik a szárazföldi utakat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
401 0970.??.?? Szvjatoszlav Igorjevics kijevi fejedelem magyar, bolgár és besenyő segítséggel Bizáncra támad, de Arkadiopolisz (Lüle Burgasz) mellett vereséget szenved. Ezzel a magyar kalandozásoknak vége szakad.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
402 0970.??.?? 970 előtt II. (Civakodó) Henrik bajor herceg Bajorország keleti, Magyarországgal érintkező határán megszervezi az osztrák és a karantán őrgrófságot. A magyarok kiürítik a Mura völgyét: ezzel a gyepüelve összébb zsugorodik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
403 0972.??.?? az év folyamán Wolfgang einsiedelni szerzetes Magyarországra indul téríteni. Eredménytelen útja után I. Ottó német-római császár, Piligrim passaui püspök kérésére a visszatérő (Szent) Wolfgangot kinevezi regensburgi püspökké.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
404 0972.??.?? 972 előtt Taksony fejedelem meghal, fia, Géza követi a trónon. (Uralkodik 997-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
405 0972.04.07 április 7. II. Ottó trónörökös, német-római császár feleségül veszi Theophanu görög hercegnőt. Német—bizánci szövetség fenyegeti a magyarokat,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
406 0972.10.?? október Az Ingelheimben (Mainz mellett) a magyarok püspökévé szentelt Brúnó Sankt Gallen-i szerzetes, Piligrim passaui püspök papjaival Magyarországon térit,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
407 0973.??.?? az év folyamán A passaui püspökség és a salzburgi érsekség között megkezdődik a harc a leendő magyar egyház feletti joghatóságért.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
408 0973.03.23 március 23. I. Ottó német-római császár Quedlinburgban üli a húsvéti ünnepeket. Udvarában a környező országok fejedelmein kívül Géza fejedelem képviseletében 12 előkelő magyar is jelen van. E követséggel kezdődik a kereszténység térhódítása Magyarországon, azaz a magyarok beilleszkedése a nyugati társadalmi rendszerbe,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
409 0974.??.?? 974 előtt Brúnó Sankt Gallen-i szerzetes megkereszteli Géza fejedelmet. Vele együtt 500 előkelő magyar is megkeresztelkedik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
410 0983.12.?? vége II. (Civakodó) Henrik bajor herceg fellázad a gyermek III. Ottó német-római császár ellen. Géza fejedelem az osztrák őrgrófságban elfoglalja Melk várát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
411 0985.??.?? I. (Babenberg) Lipót osztrák őrgróf visszafoglalja Melk várát a magyaroktól.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
412 0991.??.?? II. (Civakodó) Henrik bajor herceg hadával benyomul a bécsi medencébe, mire a magyarok kiürítik a Lajtán túli területet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
413 0995.??.?? az év folyamán (Szent) Adalbert prágai püspök útban Róma felé megfordul Géza fejedelem udvarában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
414 0995.08.28 augusztus 28. II. (Civakodó) Henrik bajor herceg meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
415 0995.08.28 augusztus 28. után Géza fejedelem fia, István (Vajk), feleségül veszi II. (Civakodó) Henrik leányát, Gizellát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
416 0997.??.?? 997 előtt Pannonhalmán megkezdődik a (Szent Mártonról elnevezett) első magyarországi bencés monostor építése.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
417 0997.??.?? Meghal Géza fejedelem, utóda fia, István. (Fejedelemként 1000-ig uralkodik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
418 0997.??.?? — Az Árpád-ház legidősebb tagja, Tar Zerind fia, Koppány somogyi herceg a nomád hagyomány (levirátus) alapján magának követeli Géza fejedelem özvegyét, Saroltát, valamint a fejedelmi hatalmat. István fejedelem a feleségével, Gizellával Magyarországra jött német lovagok (a seregét vezető Vecellin és társai) segítségével Veszprém mellett legyőzi Koppányt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
419 0998.??.?? A korábbi nyugati gyepüelve véglegesen a német birodalom részévé lesz. III. Ottó németrómai császár először adományoz birtokot az egykori gyepűelvén, a Traisen folyótól keletre.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
420 1000.??.?? — I. (Szent) István kibocsátja a bajor mintára Magyarországon vert első pénzeket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
421 1000.??.?? — Eltemetik azt a kijevi előkelőt, akinek sírjából a berakásos díszű, ún. Hojnovszkij-szablya előkerült. E pompás fegyver — csakúgy, mint közeli párhuzama, a Bécsben őrzött ún. Attila-kard — minden bizonnyal magyar mester munkája.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
422 1000.??.?? 1000 körül I. (Szent) István király kijelöli az első püspöki és várispáni székhelyeket. E székhelyek körül alakulnak ki utóbb a királyi vármegyék és a több vármegyét magukban foglaló egyházmegyék. (Az államalapító király uralkodása alatt mintegy 50 vármegye és tíz egyházmegye létesül. Az egyházmegyék székhelyei: Bihar, Csanád, Eger, Esztergom, Győr, Gyulafehérvár, Kalocsa, Pécs, Vác és Veszprém. Közülük Esztergom alapitásától fogva érseki székhely, Kalocsa pedig röviddel alapítása után lesz azzá.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
423 1000.??.?? — Megkezdődik a Baraba sztyeppe obi-ugor lakosságának eltörökösödése.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
424 1000.??.?? 1000 után I. (Szent) István kiadja I. törvénykönyvét. (Törvénycikkelyei: 1.: biztosítja az egyházi vagyon királyi védelmét; 2.: meghatározza a püspökök feladatát és világiakkal való kapcsolatát; 3—5.: intézkedik az egyházi személyek bíráskodási kiváltságáról és munkájáról; 6—7.: kimondja a magántulajdon feletti szabad rendelkezést és a királyi vagyon sérthetetlenségét; 8—13., 19.: rendelkezik a vasárnap, a böjt és a keresztény vallás megtartásáról, a betegek gyónásáról és a templomi viselkedésről; 14—17., 27—28., 31 — 35.: bünteti a gyilkosságot, a kardrántást testi sértés céljából, a hitszegést, a leányrablást, a házasságon kívüli kapcsolatot, az asszonyok tolvajlását, más házának felgyújtását és megtámadását, a boszorkányokat és a varázslókat; 18.: pártfogolja a felszabadított rabszolgákat; 20.: semmisnek tekinti a rabszolga vádaskodását urával szemben; 21., 23— 25.: tiltja más rabszolgájának felszabadítását, más vitézének vagy hospesének befogadását, s támogatja a szökött személyek felkutatását: 22., 29.: védi a szabadok szabadságát, s szolgasággal bünteti rabszolgával kötött házasságáért; 26., 30.: intézkedik az özvegyekről, árvákról és az elhagyott feleségekről.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
425 1000.12.25 december 25. (vagy 1001. január 1.) István fejedelmet II. Szilveszter pápa (más vélemény szerint III. Ottó német-római császár) által küldött koronával királlyá koronázzák. (Uralkodik 1038-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
426 1000.12.25 december 25. előtt István fejedelem Asztrik (szerzetesi nevén Anasztáz) meseritzi apátot királyi koronáért és egyházszervezéssel kapcsolatos intézkedéseinek jóváhagyásáért Rómába küldi II. Szilveszter pápához.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
427 1001.01.01 január 1. (→ 1000. december 25.) István fejedelem megkoronázása.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
428 1002.??.?? 1002 után Ajtony fejedelem, a Maros-vidék ura, megkeresztelkedik a bulgáriai Vidinben. Uralmi területén görög egyházi szervezet jön létre.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
429 1002.??.?? — Domonkos az első esztergomi érsek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
430 1002.??.?? I. (Szent) István kiadja a pannonhalmi apátság kiváltságlevelét. (Az oklevél eredetije nincs meg, csak annak írásmódját utánzó és szövegét módosító — interpoláló — 12. századi változata maradt fenn.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
431 1003.??.?? 1003 után Querfurti Brúnó (szerzetesi nevén Bonifác) Magyarországon a fekete magyarok között térít.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
432 1003.??.?? I. (Szent) István király leveri az Erdélyben uralkodó Gyula fejedelmet. Gyulát és családját fogságra veti. Erdőelvi (Erdélyi) Zoltán Erdély első királyi kormányzója (vajdája?).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
433 1003.??.?? 1003—1009 I. (Szent) István és Gizella királyné palástot adományoz XVIII. János pápának. (A palást utóbb a metzi Szent Arnulf apátságba kerül, majd elpusztul.) 1005 körül Sebestyén az esztergomi érsek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
434 1007.11.07 november 7. Anasztáz (Asztrik), a magyarok (esztergomi) érseke is részt vesz a frankfurti zsinaton. (Érseki címét 1036 táján bekövetkezett haláláig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
435 1008.??.?? I. (Szent) István serege Csanád vezetésével leveri a Maros-vidék urát, Ajtonyt. (Más nézet szerint ez 1028 körül történt.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
436 1009.??.?? A király parancsára kijelölik a pécsi és a veszprémi püspökség határát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
437 1009.??.?? 1009 körül I. (Szent) István kiadja II. törvénykönyvét. (Más vélemény szerint erre 1030 és 1038 között került sor. A törvénycikkelyek felsorolását 1. ott.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
438 1012.05.06 május 6. Anasztáz (Asztrik), a magyarok érseke felszenteli a bambergi székesegyház egyik oltárát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
439 1018.??.?? 1018 előtt Meg-megújuló harc folyik a Morva és a Vág vidékén a lengyelek és a magyarok között.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
440 1018.??.?? — I. (Szent) István Imre herceg görög felesége számára Veszprémvölgyben görög apácamonostort alapít. (Az 1109. évi másolatban és megerősítésben fennmaradt görög nyelvű alapítólevél felsorolja az egyház birtokait és az ott élő, jobbára mezőgazdasági és kézműves munkát végző szolgákat. → 1109)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
441 1018.??.?? — Imre herceg bizánci hercegnőt vesz feleségül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
442 1018.??.?? 1018—1026 I. (Szent) István megnyitja a Nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. 1018—1031 I. (Szent) István a keleti és a nyugati uralkodók által írt királytükrök mintájára elkészíti Intelmeit (Instituiiones morum) fia és várható örököse, Imre herceg számára.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
443 1018.??.?? — A háborúban szerzett kincsekből a király adományt tesz az általa alapított székesfehérvári prépostságnak. (Valószínűleg ezután kezdődik meg a székesfehérvári királyi bazilika építése. → 1031)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
444 1018.??.?? — I. (Bátor) Boleszló lengyel fejedelmet magyar lovashad kíséri kijevi hadjáratára.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
445 1018.??.?? — I. (Szent) István II. (Bulgaroktonosz) Baszileiosz bizánci császárral szövetségben háborút visel Sámuel bolgár cár (Keán) ellen. Sámuel leverésével Magyarország határos lesz a bizánci birodalommal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
446 1018.??.?? I. (Bátor) Boleszló lengyel fejedelem és II. Henrik német-római császár békét köt Bautzenben. A magyarok visszakapják a lengyelek által elfoglalt Morva-vidéki területeket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
447 1019.??.?? I. (Szent) István megalapítja a Szent Adorjánról elnevezett zalavári bencés monostort.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
448 1020.??.?? 1020 körül Fulbert chartres-i püspök teljesíti Bonipert pécsi püspök kérését: megküldi neki Priscianus latin grammatikáját.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
449 1026.??.?? II. Konrád német király (utóbb császár) elűzi Velencéből I. (Szent) István király sógorát, Ottó Orseolo dózsét és fiát, Pétert. → 1032
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
450 1026.??.?? 1026 előtt A velencei (Szent) Gellért Magyarországra jön, hogy az egyházépítésben részt vegyen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
451 1027.??.?? I. (Szent) István nem engedi országán átutazni a Bizáncba tartó Werner strassburgi püspököt, II. Konrád német-római császár követét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
452 1028.??.?? 1028 körül I. (Szent) István király serege Csanád vezetésével leveri Ajtonyt, a Maros-vidék urát. - 1008
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
453 1030.??.?? az év folyamán (Szent) Gellértet püspökké szentelik. Püspöksége székhelye az Ajtonytól elfoglalt Marosvár, azaz Csanád.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
454 1030.??.?? 1030—1038 I. (Szent) István kiadja II. törvénykönyvét. (Törvénycikkelyei: 1., 18.: minden tíz falut templomépítésre kötelez, s elrendeli az egyházi tizedet; 2.: meghatározza a magántulajdon öröklési rendjét; 3—6.: bünteti a rabszolga gyilkosságát, lopását és más rabszolgáinak felszabadítását; 7.: elítéli a szabadok tolvajlását; 8—11.: intézkedik a várispánokról és a vitézekről; 12— 15.: megtorolja a karddal elkövetett gyilkosságot, testi sértést, sőt magát a dühből tett kardrántást is; 16., 21.: megszabja a királyi udvar vagy vár élére állított rabszolga, továbbá az udvarnokok sajátos helyzeté.!; 17.: lesújt a király és a királyság elleni összeesküvőkre, az urát vagy ispánját megölő szolgára, illetve katonára; 19—20.: fellép a rágalmazók ellen. → 1009 körül.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
455 1030.03.?? tavasza II. Konrád német-római császár nevében fia, III. Henrik német király békét köt I. (Szent) Istvánnal. A béke értelmében a Lajta és a Fischa folyók köze, valamint a Morva folyó jobb partja Magyarországhoz kerül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
456 1030.07.?? július II. Konrád német-római császár hada Magyarországra támad. Serege talán Esztergomig nyomul, majd utánpótlás híján kivonul az országból. A magyar csapatok a császári sereget Bécsig üldözik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
457 1030.09.02 szeptember 2. Imre herceg vadászat közben meghal; az ország trónörökös nélkül marad, az évfolyamán I. (Szent) István és Gizella királyné miseruhát adományoz a székesfehérvári prépostságnak. (A miseruha, melyet utóbb koronázási palásttá alakítanak át, többek közt ábrázolja a királyt és a királynét; felirata az adományozás tényéről és évéről tájékoztat. — Valószínűleg ekkor szentelik fel a még teljesen fel nem épült székesfehérvári királyi bazilikát.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
458 1031.??.?? — I. (Szent) István levelezést folytat Odilo clunyi (Franciaország) apáttal a magyarországi templomok oltáraira küldendő szent ereklyék tárgyában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
459 1031.??.?? 1031 után I. (Szent) István megvakíttatja unokaöccsét, a Nyitrán fogva tartott Vazult. Három fia: András, Béla és Levente Lengyelországba menekül. — l. (Szent) István ellen a királyi udvarban összeesküdnek. A beteg király életére törő merénylő azonban lelepleződik. Az összeesküvést megtorolják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
460 1032.??.?? I. (Szent) István Magyarországra hívja nővérének és Ottó Orseolo elűzött velencei dózsénak a fiát, Pétert.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
461 1038.??.?? az év folyamán Felszentelik a pécsváradi bencés apátságot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
462 1038.??.?? 1038 előtt Aba Sámuel, I. (Szent) István unokaöccse (más nézet szerint sógora) a nádor. →1131 előtt
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
463 1038.08.15 augusztus 15. után I. (Szent) István unokaöccse, (Orseolo) Péter trónra lép. (Első uralma 1041-ig tart.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
464 1038.08.15 augusztus 15. I. (Szent) István meghal. Római szarkofágból átfaragott koporsóban, az általa alapított székesfehérvári királyi bazilikában temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
465 1039.??.?? Magyar csapatok a csehekkel szövetkezve betörnek Bajorországba.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
466 1040.07.?? nyara Péter király három sereget küld I. (Premysl) Bretislav cseh herceg megsegítésére II. Konrád fia, III. Henrik német-római császár ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
467 1041.09.?? szeptember A magyarok fellázadnak Péter király zsarnoki uralma ellen és I. (Szent) István másik nővérének a fiát, Aba Sámuelt választják meg királynak. (Uralkodik 1044-ig.) Péter Adalbert osztrák őrgrófhoz menekül,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
468 1041.10.?? október Péter király megjelenik Regensburgban, III. Henrik német-római császár udvarában és segítséget kér trónja visszaszerzéséhez.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
469 1041.12.25 december 25. Aba Sámuel király követei III. Henrik német-római császár strassburgi udvarában tartózkodnak, de nem tudják elérni, hogy a császár elismerje urukat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
470 1042.02.15 február 15. Aba Sámuel király seregével betör az osztrák őrgrófságba és Túlin vidékéig pusztít.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
471 1042.04.11 április 11. körül III. Henrik német-római császár válaszul a magyar támadásra elhatározza, hogy háborút indít Magyarország ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
472 1042.09.?? szeptember III. Henrik német-római császár hadseregével betör az országba. Leromboltatja Hainburgot és Pozsonyt, a két határvárat, majd a Garam folyóig hatol.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
473 1043.??.?? 1043 után I. (Szent) István özvegye, Gizella királyné meghal. Az általa alapított veszprémi székesegyházban temetik el. (Más vélemény szerint a passaui Niedernburg kolostor apátnőjeként hal meg, s ott temetik el.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
474 1043.05.27 május 27. Aba Sámuel király követei III. Henrik német-római császárnál Paderbornban tartózkodnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
475 1043.08.?? augusztus III. Henrik német-római császár Regensburgban visszautasítja Aba Sámuel király követeinek békeajánlatát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
476 1043.11.30 november 30. előtt III. Henrik német-római császár seregével újból behatol Magyarországra. Aba Sámuel király azonban a foglyok visszaadásával, továbbá területi engedményekkel és pénzzel fegyverszünetet vásárol tőle.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
477 1044.03.?? március—április Aba Sámuel király a nagyböjtben Csanádon tartózkodik, ahol 50 lázadó főurat ki végeztet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
478 1044.04.22 április 22. Megkoronázzák Aba Sámuelt. (A koronázást [Szent] Gellért Csanádi püspöknek kellett volna végeznie, ő azonban az 50 főúr kivégzése miatt ezt megtagadta.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
479 1044.06.?? június III. Henrik német-római császár, Aba Sámuel király ellenfeleinek hívására, seregével Magyarországra jön.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
480 1044.07.05 — Péter ismét elfoglalja a trónt. (Második uralkodása 1046-ig tart.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
481 1044.07.05 július 5. III. Henrik német-római császár hadai Ménfő (Győr vm.) közelében legyőzik Aba Sámuel király seregét. Aba Sámuel Hevesbe menekül, ahol megölik. Az általa alapított sári (abasári) monostorban (Heves vm.) temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
482 1045.02.?? február III. Henrik német-római császárt Péter király követei a pünkösdi ünnepiekre Magyarországra hívják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
483 1045.05.26 május 26. III. Henrik német-római császár megjelenik Székesfehérvárott, ünnepélyesen hűbérül adja Péternek Magyarországot, I. (Szent) István koronáját és lándzsáját pedig Rómába küldi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
484 1046.??.?? 1046 körül Latin (vallon) telepesek érkeznek Magyarországra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
485 1046.??.?? 1046 után I. András I. (Szent) István mintájára veret pénzt, a pénzlábat azonban tudatosan rontja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
486 1046.??.?? 1046 előtt (Szent) Gellért Csanádi püspök megirja Deliberatio című munkáját. Ez az első Magyarországon készült teológiai munka.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
487 1046.09.?? szeptember vége I. András Székesfehérvárott trónra lép. (Uralkodik 1060-ig. — Tőle származik a legrégebbi ismert törvénybe idéző magyarországi ércbillog.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
488 1046.09.?? szeptember előtt A Tiszántúl fellázad Péter király uralma ellen. Péter két összeesküvő főurat kivégeztet. A felkelők hazahívják Vazul fiait: az Oroszországban élő András és Levente herceget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
489 1046.09.?? szeptember András herceg Újvárnál (Abaúj vm.) tartózkodik seregével és lassan nyomul Buda felé. Fogadására (Szent) Gellért Csanádi püspök Szolnok ispánnal és társaival Székesfehérvárról Budára tart. Mielőtt a pesti réven átkelnének, a pogányság visszaállítására törekvő békési Vata csapataival találkoznak és Benita püspök kivételével a lázadók áldozatául esnek. Gellértet taligára teszik és a Kelenföldi hegyről (a mai Gellérthegyről) letaszítják és megölik (szeptember 24.).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
490 1046.09.08 szeptember 8. körül Péter király lázadó alattvalói ellen III. Henrik német-római császár segítségét kéri. A császári had Augsburgnál gyülekezik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
491 1046.09.21 szeptember 21. Péter király a nyugati határszélre menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
492 1046.10.?? október Péter király a nyugati határról visszafordul és Székesfehérvárra tart. Zámolynál (Zámor) azonban foglyul ejtik és megvakítják. így kerül I. András király kezébe, akinek fogságában rövidesen meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
493 1047.??.?? — A felégetett verduni egyház 24 kanonokja Magyarországra jön, ahol I. András királytól magas egyházi tisztségeket kapnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
494 1047.??.?? I. András király öccse. Levente herceg meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
495 1048.??.?? 1048 körül I. András öccse. Béla herceg hazatér Lengyelországból és megkapja az ország harmadát kitevő hercegséget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
496 1049.??.?? I. András seregével a bizánci birodalom területén Szófiáig nyomul előre, majd békét köt és hazatér.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
497 1050.??.?? 1050 körül Az Oroszország és Regensburg között kereskedő zsidók központja Esztergom, ahol zsinagógát is építenek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
498 1050.01.?? eleje Gebhardt regensburgi püspök serege betör Magyarországra; válaszul a magyarok is behatolnak az osztrák őrgrófságba.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
499 1050.07.16 július 16. III. Henrik német-római császár Nürnbergben elhatározza, hogy a magyar betörések megakadályozására ismét felépítteti Hainburg várát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
500 1050.09.?? ősze György kalocsai érsek valószínűleg azért keresi fel Lotaringiában IX. Leó pápát, hogy kieszközölje közbenjárását III. Henrik német-római császárnál a magyarokkal kötendő béke érdekében.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
501 1050.09.22 szeptember 22. A magyarok támadása nem tudja megakadályozni Hainburg megerősítését.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
502 1051.08.?? augusztus III. Henrik német-római császár serege Passauból Magyarország ellen indul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
503 1051.09.?? szeptember III. Henrik seregével a Rába mentén betör Magyarországra, hajóhada pedig Gebhardt regensburgi püspök vezetésével lefelé tart a Dunán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
504 1051.10.25 október 25. A hatalmas veszteséget szenvedett, menekülő császári sereg Hamburgba érkezik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
505 1051.10.25 október 25. előtt III. Henrik seregével a magyarok által pusztává tett vidéken Székesfehérvárig nyomul, miközben semmiféle ellenállással nem találkozik. Mivel az elpusztított vidéken a had éhezik, a császár elrendeli a visszavonulást. A Vértes hegységben a magyarok megtámadják, szétverik és futásba kergetik a német sereget, a dunai hajóhadat pedig a Miklós püspök által hamisított császári levéllel visszafordulásra kényszerítik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
506 1051.12.?? vége Hugó clunyi apát, IX. Leó pápa követe közvetít a magyarok és a németek között. A békekötés azonban III. Henriken meghiúsul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
507 1052.07.?? július III. Henrik német-római császár szárazon és vízen megtámadja Pozsony várát. Hajóhadát azonban Zotmund búvár elsüllyeszti a Dunán,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
508 1052.08.?? augusztus III. Henrik, a táborában megjelenő IX. Leó pápa rábeszélésére, felhagy Pozsony ostromával, és hazatér seregével.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
509 1053.??.?? az év folyamán Az 1046-ban vértanúhalált halt (Szent) Gellért tetemét Pestről püspöki székhelyére, Csanádra szállítják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
510 1053.04.11 április 11. III. Henrik német-római császár megfosztja hercegségétől I. Konrád bajor herceget, aki erre Magyarországra menekül,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
511 1054.??.?? az év folyamán A Magyarországra menekült I. Konrád bajor herceg vezetésével magyar sereg tör Karintiába, ahol rövid időre megszállja Hengistburg várát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
512 1054.07.16 július 16. Umbe bíboros, IX. Leó pápa követe, megbízatását túllépve Bizáncban a Hagia Szophia-templom oltárára helyezi a Kerulláriosz Mihály bizánci pátriárkát kiközösítő bullát. A kereszténység ezzel két részre, keleti és nyugati egyházra szakad (schizma) Konstantinápoly és Róma központtal,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
513 1055.??.?? — Benedek az esztergomi érsek, Zache a nádot (comes palatii).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
514 1055.??.?? az év folyamán Tihanyban I. András király bencés monostort alapít Szent Ányos tiszteletére. A monostor latinul írt alapi tólevele, a legkorábbi eredetiben fennmaradt magyarországi oklevél, elsőként tartalmaz összefüggő magyar nyelvű szövegrészletet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
515 1055.01.10 január 10.1. Bretislav cseh herceg tervezett magyarországi hadjáratának előkészületei közben meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
516 1056.??.?? 1056 körül Elkészül a Sarchas bíró féle összeírás, a királyi birtokok népeinek első számbavétele. (Az összeírás nem maradt fenn.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
517 1056.10.05 október 5. Meghal III. Henrik német-római császár. Utódjának, a gyermek IV. Henrik német királynak a gyámjaival hamarosan megindulnak a béketárgyalások.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
518 1057.??.?? — Edvárd angolszász herceg hosszabb magyarországi tartózkodás után visszatér Angliába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
519 1057.??.?? I. András királlyá koronáztatja fiát, Salamont.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
520 1057.??.?? — Radó nádor adományt tesz a pécsi püspökségnek. (Adománylevele 13. századi bővített — hamisított — változatban maradt fenn.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
521 1058.??.?? az év folyamán I. (Komnénosz) Izsák bizánci császár hadat indít Magyarország ellen, Szófiában azonban magyar küldöttség járul elé és békét köt vele.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
522 1058.??.?? IV. Henrik testvérét, Juditot eljegyzik Salamonnal,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
523 1058.09.?? szeptember A Morvamezőn IV. Henrik német király és I. András békét kötnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
524 1059.??.?? 1059 előtt Az ország egyharmadát bíró Béla herceg külön pénzt veret, de 1. Andrással ellentétben nem él a pénzrontás eszközével.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
525 1059.??.?? A Salamon megkoronázása miatti feszült helyzetben I. András a Tisza melletti Várkonyban a korona és a kard közötti választással próbára akarja tenni öccsét, Béla herceget, vajon nem fenyegeti-e Salamon trónját. (Várkonyi jelenet.) Béla herceg, noha egyik híve tanácsára a kardot választja, Lengyelországba menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
526 1060.??.?? 1060 előtt Ismeretlen magyar szerző összefoglalja a magyarság eddigi történelmét. (Az első gesztaszerkesztés más felfogás szerint 1066—1067 körül keletkezett.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
527 1060.01.?? eleje Béla herceg lengyel sereggel visszatér az országba. I. András a családját az ausztriai Melk várába küldi Ernő osztrák őrgróf védelme alá és német segítséget kér.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
528 1060.09.?? ősze I. András és Béla herceg, a két testvér serege a Tisza vidékén összecsap. Béla herceg győzelmet arat, és a mosoni kapuig üldözi a király zömében német seregét. A menekülő I. Andrást a mosoni kapunál lova ledobja, és sebesülten fogságba esik. Fogolyként rövidesen meghal a zirci udvarházban (Veszprém vm.); az általa alapított tihanyi monostorban temetik el. Özvegye és fia, Salamon IV. Henrik német királyhoz menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
529 1060.12.06 december 6. Béla herceget Székesfehérvárott megkoronázzák. (Uralkodik 1063-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
530 1061.??.?? — I. Béla az eddig vasárnapon tartott vásárnapot szombatra helyezi. (Györffy György nézete szerint ez I. Géza király intézkedése. → 1075—1077.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
531 1061.??.?? — Győr nembeli Ottó somogyi ispán megalapítja a zselicszentjakabi bencés monostort. (Az erről szóló oklevél, a nemzetségi monostorok első hiteles alapítólevele, a világi nagybirtok szolgálónépeiről tájékoztat. — A monostort 1066-ban Salamon király és Géza herceg jelenlétében szentelik föl.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
532 1061.??.?? I. Béla király Székesfehérvárra országos gyűlést hív egybe. Az összegyűlt tömeg Vata fia János vezetésével a pogány valláshoz való visszatérést követeli. A király katonaságával szétoszlatja a lázongó tömeget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
533 1063.08.?? augusztus IV. Henrik német király gyámjai Mainzban elhatározzák, hogy Salamont visszasegítik Magyarország trónjára,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
534 1063.09.11 szeptember 11. I. Béla király, akire a dömösi kúriában (Pilis vm.) rászakadt a trón, sebesülten a betörő német csapatok ellen Moson felé vonul és útközben meghal. Az általa alapított szekszárdi bencés monostorban temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
535 1063.09.27 szeptember 27. IV. Henrik német király seregével elhagyja az országot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
536 1063.09.27 szeptember 27. után Géza (másképpen Magnus) herceg és öccsei, László és Lambert lengyel segítséggel visszatérnek Magyarországra. Salamon király a nyugati határra (Moson várába) menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
537 1063.09.27 szeptember 27. előtt I. Béla halála után három fia: Géza, László és Lambert (Lampert) Lengyelországba menekül. Salamont a németek visszahozzák Magyarország trónjára és Székesfehérvárótt megkoronázzák. (Uralkodik 1074- ig.) Ez alkalommal I. András özvegye II. Ottó bajor hercegnek ajándékozza „Attila kardját”.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
538 1064.01.20 január 20. Salamon király és Géza herceg a főpapok közvetítésével Győrött kibékül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
539 1064.04.11 április 11. Salamon király és Géza herceg Pécsett együtt üli meg a húsvéti ünnepeket. A köztük létrejött jó viszonyt megzavarja, hogy éjjel leég a pécsi királyi palota.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
540 1066.??.?? 1066—1067 körül Elkészül az első geszta-szerkesztés. (Ismeretlen magyar szerző összefoglalja a magyarság eddigi történelmét. A 14. századi krónika-kompozícióból kihámozható legkorábbi geszta más felfogás szerint 1060 előtt keletkezett.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
541 1066.??.?? Győr nembeli Ottó (másképpen Ata) viseli az ország nádori tisztségét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
542 1067.??.?? — Zvonimir horvát király, Géza herceg sógora, magyar segítséggel harcol Domenico Contareno velencei dózse ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
543 1067.??.?? — Dezső az esztergomi érsek (tisztségét 1075 előtt bekövetkezett haláláig viseli). Radván a nádor.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
544 1067.??.?? Cseh sereg tör Magyarországra és Trencsénig pusztít.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
545 1067.??.?? 1067 körül Aba nembeli Péter ispán megalapítja a százdi monostort (Borsod vm.).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
546 1068.??.?? Gyula besenyő vezér Osul nevű főembere a Moldvában lakó besenyőkkel („kunokkal”) és az úzokkal a borgói szoroson át Erdélybe, onnan a meszesi kapun át pusztítva Biharig hatol, majd Szatmáron át a Szamos mentén visszatér Erdélybe, ahol Salamon király, Géza és László hercegek a kerlési (vagy cserhalmi) ütközetben (Doboka vm.) szétszórják seregét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
547 1071.??.?? IV. Romanosz Diogenész bizánci császár az örményországi Mantzikertnél vereséget szenved a szeldzsukoktól.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
548 1071.??.?? — A Szalánkeménnél táborozó királyi és hercegi hadak kéthónapos ostrom után elfoglalják Nándorfehérvárat és Szerém várát. A szerzett zsákmány felosztása meghasonlást idéz elő Salamon király és a hercegek között.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
549 1071.??.?? A besenyők a nándorfehérvári görög őrség biztatására Zimonynál betörnek a Szerémségbe. s nagy zsákmánnyal távoznak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
550 1072.??.?? A bizánciak visszafoglalják Nándorfehérvárat. Salamon király és Géza herceg hadaikkal betörnek a bizánci birodalom területére és Nisig hatolnak, ahonnan elhozzák Szent Prokop ereklyéjét, melyet a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) bazilita monostornak adományoznak. (—*1164) A király és a herceg közt ellentétek támadnak. Géza herceg a hadjáratról hazasiet hercegségébe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
551 1073.??.?? az év folyamán Géza herceg László herceget Oroszországba, majd Csehországba, Lambert (Lampert) herceget pedig Lengyelországba küldi segítségért.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
552 1073.11.11 november 11. előtt Salamon király és Géza herceg fegyverszünetet köt. Vállalják, hogy 1073. november 11-től 1074. április 24-ig nem nyúlnak fegyverhez.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
553 1073.12.25 december 25. Salamon király a karácsonyi ünnepeket Ikervárott (Vas vm.) tölti a segítségül hívott német seregek társaságában, majd Szekszárdra indul,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
554 1074.??.?? 1074 körül Salamon király kétévenként vert pénzein először jelenik meg a király képe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
555 1074.??.?? — Mór pécsi püspök megírja a lengyel származású zobori remeték: (Szent) Zoerard-András és tanítványa, (Szent) Benedek legendáját. → 1083
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
556 1074.??.?? 1074 előtt Géza, az ország egyharmadát bíró herceg, külön pénzt veret.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
557 1074.01.?? január Salamon király a szekszárdi monostorban száll meg, ahol elhatározza, hogy megtámadja a hercegeket. Szándékáról az apát értesíti Géza herceget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
558 1074.02.26 február 26. Salamon király Kemejnél (Szolnok vm.) legyőzi Géza herceg seregét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
559 1074.03.14 március 14. Géza és László hercegek egyesült hada Mogyoródnál (Pest vm.) megveri Salamon király seregét. Salamon a nyugati határszélre menekül; országát és királyi hatalmát végleg elveszti.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
560 1075.??.?? 1075—1077 I. Géza király vásári reformja a vásárnapot vasárnapról szombatra helyezi át. → 1061
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
561 1075.??.?? — Nehemiás az esztergomi érsek (tisztségét 1077. június 9. után bekövetkezett haláláig viseli). Gyula a nádor (méltóságától 1091 előtt megválik).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
562 1075.??.?? az év folyamán I. Géza megkoronázása után megalapítja a garamszentbenedeki bencés monostort (Bars vm.) és összeíratja az apátság birtokait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
563 1075.04.14 április 14. VII. Gergely pápa elismeri I. Géza uralmát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
564 1075.12.25 december 25. I. Géza Szekszárdon üli meg a karácsonyi ünnepeket, ahonnan a főpapok rábeszélésére követeket küld Salamon királyhoz, hogy béküljenek ki.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
565 1077.??.?? 1077 után A Pannonhalmán gyűlést tartó előkelők kiadják I. (Szent) László király ún.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
566 1077.??.?? 1077—1083 Kibocsátják I. (Szent) László ún. III. törvénykönyvének első részét. (→ 1077 körül)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
567 1077.??.?? — I. (Szent) László az I. (Szent) István király által létesített bihari püspökség székhelyét Bihar helységből a közeli Váradra helyezi át.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
568 1077.??.?? II. törvénykönyvét. (Törvénycikkelyei: 1—4., 9—10., 12—14.: intézkedik a tolvajokról; 5.: biztosítja a lopott jószág vagy holmi felkutatását; 6.: rendelkezik a bírákról; 7.: vásárokhoz köti a kereskedők tevékenységét; 8., 11.: bünteti az emberölést és mások házának a megtámadását; 15—18.: korlátozza a lovak és az ökrök kivitelét és forgalmát.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
569 1077.??.?? 1077 körül Kiadják 1. (Szent) László ún. III. törvénykönyvét. (Szilágyi Loránd szerint a törvénykönyv, amely talán már 1077 előtt létrejött, két törvényhozás emléke: az első során született meg az 1—15., a második során pedig a 16—29. törvénycikk. Györffy György szerint a törvénykönyv első része 1077 és 1083 között, az azt módosító második rész 1083 után keletkezett. — Az első rész törvénycikkelyei: 1., 4—12.: intézkedik a tolvajok felkutatásáról és megbüntetéséről; 2.: megtiltja a király és mások szolgáinak befogadását; 3.: szabályozza a nádor bíráskodását; 13— 14.: dönt a szökevény szolgákról és az elszökött vagy elhagyott állatokról; 15.: elítéli a királyi határozatok megszegőit. A második rész törvénycikkelyei: 16., 22—27.: intézkedik a bírákról; 17—19.: határoz a tolvajokról; 20., 29.: dönt a szökevény szolgákról és a kóbor jószágról; 21.: megtiltja mások szolgáinak befogadását; 28.: rendelkezik a királyi futárokról.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
570 1077.01.?? eleje Megindulnak a béketárgyalások I. Géza és Salamon között,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
571 1077.01.25 január 25—27. IV. Henrik német király az itáliai Canossában kénytelen vezekelve engedni VII. Gergely pápának a főpapok kinevezése (invesztitúra) kérdésében.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
572 1077.04.25 április 25. I. Géza meghal; Vácott temetik el. Testvére, I. (Szent) László lép trónra. (Uralkodik 1095-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
573 1077.05.27 május 27.1. (Szent) László követei Rudolf német ellenkirály goslari udvarában segítséget ígérnek IV. Henrik német király ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
574 1079.??.?? tele I. (Szent) László Salamontól visszafoglalja Moson várát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
575 1079.??.?? az év folyamán I. (Szent) László feleségül veszi szövetségese. Rudolf német ellenkirály leányát, Adelhaidot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
576 1079.??.?? 1079 körül Guden nevű személy királyi engedéllyel a veszprémi székesegyház kanonokjainak adományozza birtokát, szolgáit, ekéit, ökreit és juhait. (Végrendelete az első eredetiben fennmaradt magyarországi magánoklevél.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
577 1079.03.?? tavasza IV. Henrik német király seregével betör Nyugat-Magyarországra, majd visszavonul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
578 1079.03.21 március 21. VII. Gergely pápa kéri I. (Szent) László királyt, hogy fogadja be IV. Henrik német király számkivetésre ítélt ellenfeleit.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
579 1080.??.?? Salamon feladja pozsonyi különállását és meghódol I. (Szent) Lászlónak, akitől birtokot és jövedelmet kap, de hatalmat nem.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
580 1081.??.?? 1081—1083 I. (Szent) László az ellene lázadó Salamont a visegrádi várba záratja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
581 1083.??.?? — Megkerül az I. (Szent) István sírjának felbontásakor 1083-ban eltűnt szentjobb (május 30.). Tiszteletére I. (Szent) László megalapítja a szentjobbi monostort (Bihar vm.), s abban helyezi el az ereklyét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
582 1083.??.?? 1083 után Kiadják I. (Szent) László ún. III. törvénykönyvének második részét. → 1077 körül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
583 1083.??.?? 1083 előtt Szentté avatási célból megírják (Szent) István király nagyobb legendáját (→ 1112—1116), valamint (Szent) Gellért püspök első legendáját, a kisebb és nagyobb Gellért-legendák közös ősét. A legkorábbi Gellért-legenda nem maradt fenn. (Horváth János véleménye szerint a Gellért-legendák közös forrása 1145 után keletkezett.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
584 1083.07.16 július 16—17. Szentté avatják ZoerardAndrás és Benedek zobori remetéket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
585 1083.07.26 július 26. Csanádon szentté avatják az 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspököt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
586 1083.08.15 augusztus 15. Az ország lakosai összegyűlnek Székesfehérvárott, hogy részt vegyenek I. István király szentté avatásán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
587 1083.08.17 augusztus 17. körül I. (Szent) László szabadon bocsátja Salamon királyt, aki előbb német földre, majd Moldvába, a besenyőkhöz (,,kunokhoz”) távozik. → 1087
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
588 1083.08.20 augusztus 20. A székesfehérvári bazilikában ünnepélyesen szentté avatják Magyarország 1038-ban meghalt első királyát, Istvánt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
589 1083.11.05 november 5. Szentté avatják Imre herceget, I. (Szent) István fiát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
590 1085.??.?? Kutesk besenyő („kun”) vezér sereggel tör a Felső-Tisza vidékére, ahonnan I. (Szent) László hadával kiveri, s a győztes csata színhelyén emlékeztetőül templomot emel.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
591 1086.??.?? Összeírják a bakonybéli bencés monostor ingó és ingatlan vagyonát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
592 1086.??.?? 1086 körül I. (Szent) László összeíratja a pannonhalmi apátság kincseit, ruháit, könyveit, birtokait, szolgáló népeit és állatállományát. (Az apátsági könyvtár mintegy 80 kódexből áll.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
593 1087.??.?? az év folyamán I. Géza király VII. (Dukász Parapinákész) Mihály bizánci császártól abroncskoronát kap, amely utóbb a Szent Korona alsó részévé lesz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
594 1087.??.?? az év folyamán Cselgü vezetésével besenyő („kun”) sereg támad Bizáncra és Drinápolynál vereséget szenved. A besenyők soraiban harcoló Salamon király valószínűleg ekkor veszti életét. (Krónikás hagyomány szerint Salamon az isztriai Polában halt meg, s ott temették el.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
595 1087.03.14 március 14. után Géza herceg királlyá lesz. (Uralkodik 1077-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
596 1087.05.?? május Salamon király IV. Henrik német királyhoz fordul segítségért. I. Géza király és a hercegek befogadják Zoltán vezérükkel a besenyőket, és megbízzák őket a Moson és Pozsony várát birtokló Salamon szemmel tartásával.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
597 1087.08.?? augusztus—szeptember IV. Henrik német király Salamon támogatására seregével Pozsonyon át Vácig nyomul, ahonnan utánpótlás híján eredmény nélkül hazatér.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
598 1087.08.01 augusztus 1. I. (Szent) László követei megjelennek a IV. Henrik német-római császár ellen összehívott speyeri birodalmi gyűlésen, ahol VII. Gergely utódát, III. Viktor pápát támogatják a IV. Henrik állította III. Kelemen ellenpápával szemben.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
599 1087.10.28 október 28. VII. Gergely pápa megrója a támogatást kérő Salamon királyt, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
600 1088.??.?? Judit, Salamon király özvegye feleségül megy I. (Hermán) Ulászló lengyel fejedelemhez.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
601 1089.??.?? 1089 körül A Szerém várából Bácsra áthelyezett görög rítusú püspökség az egyházunió mozgalma során kánonilag egyesül a kalocsai latin rítusú érsekséggel. (Valószínű magyarázat.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
602 1090.??.?? — Gyula a nádor. →1091 előtt
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
603 1090.??.?? 1090 körül Dávid herceg, I. András fia adományt tesz a tihanyi apátságnak. (Adománylevelén I. László pecsétje, a legrégibb fennmaradt magyarországi viaszpecsét függ.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
604 1090.??.?? 1090—1100 Elkészül Hartvik püspök szertartáskönyve, az Agenda pontificalis. Benne található a legrégibb magyarországi drámai szöveg, a Tractus stellae című vízkereszti és a Quem queritis kezdetű húsvéti játék. 1091 előtt I. (Szent) László megalapítja a zágrábi püspökséget, s azt a kalocsai érseki tartományba sorolja. (Más nézet szerint a püspökség 1094-ben létesült.) A püspökség alapításakor Acha az esztergomi érsek, Gyula a nádor. → 1094
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
605 1090.06.10 június 10. Jaromir prágai püspök, aki I. (Szent) László királytól támogatást kér II. (Premysl) Vratislav cseh fejedelem ellen, Esztergomban meghal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
606 1091.??.?? — Péter a nádor.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
607 1091.??.?? az év folyamán I. (Szent) László, aki Salamon királyhoz hasonlóan kétévenként bocsát ki új pénzt, nehéz súlyú dénárokat veret.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
608 1091.03.?? tavasza Nővérének, Ilona királynénak, Zvonimir horvát király özvegyének a hívására I. (Szent) László seregével bevonul a tengermelléki Horvátországba (akkori nevén Szlavóniába), ahol a horvát Trpimirovic-dinasztia kihalása, 1087 óta trónharcok dúlnak. Elfoglalja Belgrád (Tengerfehérvár) kikötőjét, majd Álmos herceget, I. Géza fiát, megteszi horvát királynak, királyi címébe pedig Pannónia mellé felveszi új hódításai — Szlavónia (Horvátország) és Moesia (Bosznia?) — nevét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
609 1091.04.29 április 29. után A kunok Kapolcs vezérrel az élükön az Al-Duna vidékéről a törcsvári szoroson át betörnek Erdélybe, onnan a meszesi kapun át Biharba, majd a Tiszán átkelve végigpusztítják a Duna —Tisza közét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
610 1091.07.?? nyara A Horvátországból hazatérő I. (Szent) László seregével a Temes folyónál utoléri és a Pogáncs vize mellett legyőzi a zsákmánnyal távozni igyekvő kunokat, majd Orsóvá táján vereséget mér a Kapolcs vezér halálának megbosszulására érkező kun seregre. Vezérüket, Ákost a csatában maga a király öli meg. (Lehetséges, hogy Ákos betörése 1092-ben történt.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
611 1091.09.?? ősze Teuzo bíboros, II. Orbán pápa legátusa, a korábban pápai hűbérben levő Horvátország elfoglalása miatt Magyarországra érkezik. I. (Szent) László nem ismeri el a pápa igényét Horvátországra, s III. Kelemen ellenpápa támogatóinak sorába lép.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
612 1091.09.?? ősze előtt I. (Szent) László Somogyvárott megalapítja a Szent Egyed bencés apátságot, ahová Franciaországból, a pápa rendelkezése alá tartozó Saint Gilles-ből hív szerzeteseket. (Az ünnepélyes alapításra ősszel kerül sor.) — Az alapításról a király levélben tájékoztatja Oderisius montecassinói apátot, Szent Benedek-ereklyét kér tőle. és lehetővé teszi számára, hogy az országban monostorokat létesítsen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
613 1092.??.?? az év folyamán I. (Szent) László hadjáratot vezet Vaszilkó terebovlji orosz fejedelem Magyarországgal szomszédos földjére, mert a fejedelem arra biztatta a kunokat (talán Ákos vezért), hogy Magyarországra támadjanak. (→ 1091 nyara) A hadjárat békekötéssel ér véget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
614 1092.05.20 május 20. A magyarországi főpapság I. (Szent) László elnökletével és a világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett Szabolcson zsinatot tart és határozatokat hoz. A zsinati határozatok képezik I. (Szent) László király ún. I. törvénykönyvét. (Határozatai: 1 —4.: korlátozza a papok házasságkötését; 5., 6., 23., 24.: védi az egyházak vagyonát; 7., 8.: rendelkezik a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről és felszereléséről; 9.: áttelepítéssel akadályozza a megkeresztelt izmaeliták — böszörmények — visszatérését a mohamedán vallásra; 10.: tiltja, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak; 11—12., 14—16., 25—26., 31., 37—38.: előírja az egyházi ünnepek, összejövetelek, a böjtök és a templom mellé temetkezés megtartását; 13., 20.: bünteti a házasságtörést; 17— 18.: intézkedik a külföldről érkező egyházi személyekről; 19.: kényszeriti a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjék meg; 21., 35—36., 39.: határoz az apátok és szerzetesek helyzetéről; 22.: fellép a pogány áldozás ellen; 27., 30., 33., 40.: szabályozza a tizedszedést; 28.: tanúk jelenlétéhez köti az istenítéletek megtartását; 29.: korlátozza a sátorban való misézést; 32.: bünteti a nemi erőszakot; 34.: elítéli az erkölcstelen nőket és a boszorkányokat; 41— 42.: rendelkezik a királyi bíráskodásról.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
615 1093.04.17 április 17. IV. Vilmos toulouse-i gróf, útban Jeruzsálem felé, Bodrog várában felkeresi I. (Szent) László királyt, és felkelti érdeklődését a Szentföld felszabadítása iránt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
616 1094.??.?? — Acha az esztergomi érsek. Gyula a nádor. → 1091 előtt
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
617 1094.??.?? — I. (Szent) László megalapítja a zágrábi püspökséget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
618 1094.??.?? I. (Szent) László sereggel megy I. (Hermán) Ulászló lengyel fejedelem (Judit királynénak. Salamon özvegyének a második férje) megsegítésére, és Krakkóban kikényszeríti, hogy a fejedelem megbékéljen az ellene lázadókkal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
619 1095.??.?? 1095 előtt Könyves Kálmán, I. Géza idősebbik fia, Lengyelországba menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
620 1095.??.?? 1095 körül Szerafin az esztergomi érsek. (Tisztségét 1104-ben bekövetkezett haláláig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
621 1095.??.?? 1095—1116 Ismeretlen szerző elkészíti a Kálmán király trónra lépéséig terjedő krónikát. (Szövegének egy részét a 14. századi krónika-kompozíció őrizte meg.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
622 1095.??.?? 1095 után Kálmán király I. (Szent) László példájára kétévenként veret új pénzt. A királyi pénzügyi igazgatásban főleg mohamedánok dolgoznak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
623 1095.??.?? — I. (Szent) László halála után megírják Szent István kisebb legendáját. → 1112—1116
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
624 1095.03.25 március 25. I. (Szent) László Bodrog várából a Szentföldre készül, azonban a cseh trónviszály itthon maradásra kényszeríti.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
625 1095.04.?? április—július I. (Szent) László Konrád brünni morva herceg megsegítésére haddal indul II. (Píemysl) Bretislav cseh fejedelem ellen. Útközben megbetegedve Lengyelországból hazahívja és utódjául jelöli (Könyves) Kálmánt, I. Géza fiát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
626 1095.05.?? május Nincstelen (Sansavoir) Valter francia lovag vezetésével a francia lovagokból és parasztokból álló első keresztes had Magyarország területére lép, s Győrön, Székesfehérváron át Zimonynál, kisebb incidens után, június elején elhagyja az országot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
627 1095.06.?? — A francia Folkmar vezetésével Csehország felől érkező keresztes hadat, a keresztesek garázdálkodása miatt, a magyarok Nyitránál szétverik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
628 1095.06.?? június eleje Kálmán király a mosoni kapunál bebocsátja Amiens-i Péter remete francia—német keresztes hadát. A keresztesek békésen haladnak az ország déli határáig, ahol összeütköznek az őrséggel és elfoglalják Zimony várát, melyet június végén csak a közelgő királyi sereg hírére hagynak el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
629 1095.06.?? június közepe Kálmán király seregével Pannonhalma közelében, Fehéregyháznál szétszórja és kiűzi Gottschalk pap rabló keresztes hadát, amely a mosoni kapun át jött az országba,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
630 1095.07.?? július közepe Kálmán király nem engedi belépni országába (Charpentier) Vilmos meluni vicomte és Emich leiningeni gróf keresztes hadát, mire a francia és német keresztesek megostromolják Moson várát. Augusztus végén, hatheti ostrom után a király seregével kitör a várból és kiveri az országból a betolakodókat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
631 1095.07.27 július 27. II. Orbán pápa támogatásáról biztosítja Kálmán királyt, ha nem áll III. Kelemen ellenpápa oldalára.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
632 1095.07.29 július 29. után Kálmánt királlyá koronázzák (uralkodik 1116-ig); öccse, Álmos, hercegi hatalmat kap.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
633 1095.07.29 július 29. I. (Szent) László meghal. Somogyvárott, a bencés apátságban temetik el, ahonnan utóbb Váradra szállítják hamvait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
634 1095.09.20 szeptember 20. Boullion Gottfried alsólotaringiai herceg vezetésével francia keresztes had érkezik Magyarország határára.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
635 1095.10.?? október—november Boullion Gottfried keresztes hada Könyves Kálmán király engedélyével és személyes kíséretével békésen átvonul az országon.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
636 1095.11.26 november 26. II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton meghirdeti az első keresztes hadjáratot a mohamedánok által elfoglalt Szentföld visszaszerzésére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
637 1097.05.?? május Szicília urának, I. Roger normann grófnak a leánya Magyarországra indul, hogy Kálmán királlyal házasságra lépjen. → 1112 az év folyamán Kálmán király szövetségre lép Michiele Vitális velencei dózséval.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
638 1098.??.?? — Szent Róbert molesme-i bencés apát szerzeteseivel a Díjon vidékén fekvő Citeaux-ban megalapítja a ciszterci (másképpen cisztercita) rendet. (A rendet II. Paszkál pápa 1100- ban veszi védelmébe. 1142)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
639 1098.??.?? Álmos herceg fellázad bátyja, Kálmán király ellen. A két testvér a Tisza melletti Várkonynál kibékül egymással, mert a főurak nem hajlandók értük harcolni.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
640 1099.05.?? május eleje II. Szvjatopolk Izjaszlavics kijevi nagyfejedelem fia, Jaroszlav herceg kérésére Kálmán király seregével Przemysl várát ostromolja. A lázadó orosz fejedelmek hívására érkező kunok azonban a vár alatt szétverik és hazakergetik seregét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
641 1099.05.29 május 29. II. (Píemysl) Bíetislav cseh fejedelem a morvaországi Uherské Hradisté mellett szövetséget köt Kálmán királlyal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
642 1100.??.?? 1100 előtt Az egyházmegyéken belül kisebb igazgatási egységet, főesperességeket szerveznek. Ezek határa többnyire az egyházmegyéket alkotó vármegyék határával esik egybe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
643 1100.??.?? 1100 után A főpapság meghozza az ún. esztergomi zsinat végzéseit. (Határozatai: 1., 25.: rendelkezik az egyházi bíráskodásról; 2., 22., 26., 34—35., 42., 44., 47.: intézkedik az egyházi szertartásokról, szertartáskönyvről, olvasmányokról és énekekről; 3., 8., 45.: határoz az ünnepekről; 4—6., 18—20., 23—24., 27—28., 36—38., 40—41., 48—50., 59— 62., 66., 68., 72.: megszabja az egyházi személyek életmódját, helyzetét, műveltségét, bünteti részegeskedését és lopását; 7.: fellép a pogány szokások ellen; 9.: tiltja a kiközösítettek egyházi temetését; 10.: bünteti a gyónás nélkül elhunytak hozzátarozóit; 1 1., 31—33., 56—58., 71.: korlátozza a papok házasságkötését; 12—15., 17., 39.: rendelkezik az egyházi vagyonról; 16., 67.: intézkedik a papok lakásáról és az egyházi rabszolgák kötelezettségéről; 21.: feltételhez köti a külföldi egyházi személyek befogadását; 29—30., 69.: megállapítja a rabszolgák és a szolgálószemélyek pappá szentelésének feltételeit; 43.: tiltja a templomok adásvételét és papjainak jogtalan elmozdítását; 46.: intézkedik az istenítéletről; 51.. 53—55., 70.: bünteti a nemesek részegeskedését, a kuruzslást, hamis vádaskodást, házasságtörést, leányrablást, a házastárs elhagyását és a gyilkosságot; 52.: elrendeli a vezeklőházak felállítását; 63—64.: korlátozza a zsidók és a keresztények kapcsolatát; 65.: intézkedik az egyházi személyek tizedfizetéséről.) 1100—1150 Elkészül a Székesfehérvárott másolt Codex Albensis, a legrégibb magyarországi hangjegyes kézirat. Benne található a legkorábbi hazai latin vers, a Szent István királyt magasztaló és kérő antifóna, illetve responsorium. Újabb keresztes hadak vonulnak át az országon, jelentősebb kártétel nélkül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
644 1100.??.?? — Megírják Szent Gellért püspök kisebb legendáját. (Horváth János véleménye szerint 1200 körül keletkezett.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
645 1100.??.?? 1100 körül Könyves Kálmán király a tarcali gyűlésen (Zemplén vm.) az ország előkelőivel felülvizsgálja I. (Szent) István törvényeit és kiadja ún. I. törvénykönyvét. Ezt Szerafin esztergomi érsek parancsára a külföldi Albericus pap foglalja írásba, aki a törvénykönyvhöz az érsekhez szóló személyes hangú bevezetőt ír. (Törvénycikkelyei: 1., 15—21., 32.: megerősíti I. István király és utódai adományait, kivéve az egyházak szekularizálható halastavait; meghatározza az adományés a vásárolt birtok öröklési rendjét, intézkedik az elűzött telepesek földjéről, s védi a földtulajdont a foglalástól; 2., 5—14., 23—24., 26— 31., 37., 50—64., 83—84.: rendelkezik a királyi, nádori, zsinati, megyés ispáni és egyéb bíráskodásról, az egyházi személyeket mentesíti a világi bíráskodás alól, bünteti a hamis bírát, tanút és poroszlót, a gyilkost, tolvajt, nőrablót, varázslót, házasságtörőt, patvarkodót, s eltörli a boszorkánypereket; 3—4.: feltételhez köti a külföldiek befogadását; 22.: kijelöli az istenítéletek színhelyeit; 25., 33—34., 78.: szabályozza a vámfizetést, és meghatározza az egyház, a megyés ispán és a király részesedését a vámokból; 35—36., 38—40., 45., 79—81.: intézkedik a várnépek és a határőrök helyzetéről és kötelezettségeiről, a hospesek és a szabadok katonai szolgálatáról és adójáról; 41—44.: rendelkezik a kóbor rabszolgákról és az utazókról; 46—49., 74—75.: szorgalmazza az izmaeliták beolvadását, és elkülöníti a zsidóságot; 65.: tiltja a világiakat az egyházi hatalom gyakorlásától; 66—72.: elrendeli az egyházi személyek tizedfizetését, korlátozza házasságkötésüket, és meghatározza öltözködésüket; intézkedik a misézésről, ereklyékről, a böjt és a Szentháromság ünnepének megtartásáról; 73.: előírja a templom körüli temetkezést; 76—77.: korlátozza a rabszolgaés állatkivitelt; 82.: szabályozza a határátlépést.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
646 1102.03.?? tavasza Könyves Kálmánt a tengerparti Belgrád (Tengerfehérvár) városában horvát királlyá koronázzák.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
647 1104.??.?? az év folyamán I. (Komnénosz) Elek bizánci császár fia, János, feleségül veszi I. (Szent) László leányát, Piroskát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
648 1104.08.21 augusztus 21. Álmos herceg feleségül veszi Predszlavát, II. Szvjatopolk Izjaszlavics kijevi nagyfejedelem leányát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
649 1105.??.?? — Lőrinc az esztergomi érsek. (Tisztségét 1116 után bekövetkezett haláláig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
650 1105.??.?? az év folyamán Kálmán király elfoglalja Horvátország déli részét, Zára, Trau és Spalató városát, mire a dalmát szigetek is behódolnak. A király Horvátország élére kormányzót állít, akit — avar eredetű horvát méltóságnévvel — bánnak neveznek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
651 1105.07.?? nyara Álmos herceg Passauba menekül, és Kálmán király ellen támogatást kér IV. Henrik német-római császártól. Segítséget azonban nem kap tőle, mert a császár erejét fia, Henrik lázadása köti le.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
652 1106.??.?? az év folyamán Kálmán király a Passauból hazatérő Álmosnak nem adja vissza az ország harmadát kitevő hercegségét, s ezzel végleg felszámolja a mintegy fél évszázados múltra visszatekintő hercegséget. Álmos herceg felkeresi felesége sógorát, III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel fejedelmet, s a tőle kapott katonai segítséggel elfoglalja Újvárt (Abaúj vm.). Könyves Kálmán szövetséget köt III. Boleszló fejedelemmel, mire Álmos herceg meghódol bátyja előtt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
653 1106.10.22 október 22. A guastallai egyetemes egyházi zsinaton Kálmán király követei uruk nevében lemondanak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az invesztitúráról.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
654 1107.??.?? Kálmán király sereget küld III. Boleszló lengyel fejedelem segítségére lázadó féltestvére, Zbigniew ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
655 1108.??.?? 1108 körül Álmos herceg megalapítja a dömösi (Pilis vm.) prépostságot (→ 1138) és Erdély északnyugati részén a meszesi apátságot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
656 1108.??.?? az év folyamán Uros (Urosa) fia János (Janus) a nádor. (Tisztségét 1113-ban még viseli. — Tőle maradt fenn a legrégibb ismert magyarországi magán gyűrűspecsét.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
657 1108.05.25 május 25. Kálmán király Trauban Írásba foglalja és eskü alatt megerősíti a város kiváltságait. (Spalató és valószínűleg Zára városa is ekkortájt kap kiváltságlevelet Kálmántól.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
658 1108.07.?? nyara Kálmán király serege Velence és Bizánc szövetségében Apuliában harcol Boemund otrantói normann herceg ellen, aki szeptemberben békére kényszerül a bizánci—magyar—velencei szövetséggel szemben.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
659 1108.09.?? szeptember előtt A jeruzsálemi zarándokúiról hazatérő Álmos herceg újból Passauba menekül, és Kálmán király ellen segítséget kér V. Henrik német királytól.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
660 1108.09.?? szeptember Álmos herceg kérésére V. Henrik német király sereggel tör Magyarországra. és megkezdi Pozsony ostromát; közben (Premysl) Szvatopluk cseh herceg hadával a Vág vidékét pusztítja,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
661 1108.10.?? október Szvatopluk cseh herceg hadával visszatér Csehországba, mert távollétében III. Boleszló lengyel fejedelem, Kálmán király szövetségese, megtámadta országát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
662 1108.11.04 november 4. előtt V. Henrik felhagy Pozsony ostromával, és békét köt Kálmán királlyal. A békében Könyves Kálmán vállalja Álmos herceg visszafogadását,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
663 1108.11.04 november 4—12. Magyar sereg pusztítja Morvaországot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
664 1109.??.?? az év folyamán Kálmán király lemásoltatja I. (Szent) István veszprémvölgyi görög nyelvű alapi tólevelét (→ 1018—1031) és a másolat alá írt latin nyelvű oklevelében megerősíti az apátságot alapításkori és azóta szerzett birtokaiban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
665 1109.??.?? — Merkúr Erdély vajdája (princeps).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
666 1109.??.?? — A király megerősíti I. (Szent) István királynak a zobori bencés apátság részére tett adományait. Oklevele a hazai forrásanyagban első ízben említ pénzverőket és pénzváltókat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
667 1109.??.?? 1109—1112 Megírják az 1031-ben meghalt Szent Imre herceg legendáját. Kálmán király Zárában megesküszik Dalmácia régi jogainak tiszteletben tartására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
668 1109.02.?? február Szvatopluk cseh herceg és öccse, Ottó morva herceg seregükkel Nyitráig nyomulnak, ahonnan nagy zsákmánnyal térnek haza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
669 1112.??.?? Első felesége halála után Kálmán király feleségül veszi Vlagyimir Vszevolodovics Monomah szuzdali és perejaszlavi fejedelem leányát, Eufémiát. → 1114 körül
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
670 1112.??.?? az év folyamán Kálmán király összeíratja a zobori apátság birtokait. II. Paszkál pápa megerősíti a Jeruzsálemben megalakult johannita (ispotályos vagy kereresztes) ápolórendet, amely rövidesen lovagrenddé szerveződik. → 1158 előtt
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
671 1112.??.?? 1112—1116 Hartvik püspök Kálmán király megbízásából az 1095 után készült kisebb és az 1083 előtt írt nagyobb legenda felhasználásával elkészíti Szent István magyar király harmadik legendáját. → 1201 február—március III. Boleszló lengyel fejedelem lázadó féltestvére, Zbigniew megvakíttatása miatt vezeklésből I. (Szent) István király székesfehérvári sírjához, majd a somogyvári Szent Egyed apátságba zarándokol,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
672 1113.??.?? 1113 körül Kálmán király Nyitrán püspökséget alapít. Az esztergomi érseki tartományba tartozó püspökség első főpapja Gyárfás.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
673 1114.??.?? 1114 körül Kálmán király Eufémiát, várandós feleségét, mivel házasságtörésen kapta, hazaküldi apjához.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
674 1115.??.?? 1115 körül Kálmán király Álmos herceget és kisfiát, Bélát, valamint híveit: Urost, Pált és Vatát megvakíttatja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
675 1115.08.?? augusztus Velence hajóhadat indít a dalmát városok visszahóditására, és elfoglalja Dalmácia egy részét és a szigeteket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
676 1116.??.?? 1116 után II. István nagymértékben támaszkodik a pénz kétévenkénti kötelező beváltásával megvalósítható pénzrontásra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
677 1116.??.?? — Kiadják a Kálmán király korabeli ún. II. zsinat határozatait. (Határozatai: 1.: elrendeli, hogy az egyházakban a királyért és az országért naponta imádkozzanak; 2—3.: kiközösítéssel sújtja a király elleni összeesküvőket és cinkosaikat; 4—7.. 16.: síkraszáll a házasság felbonthatatlansága mellett, bünteti mások jegyesének elrablását és megszabja a házasságkötés feltételeit; 8—10., 12.: szigorú intézkedéseket hoz a papi nőtlenség érdekében; 11.: kizárja a világiakat az egyházi hatalomból; 13.: visszatérésre kényszeríti a templomuk mellől elköltöző falvakat; 14—15.: rendelkezik az ünnepekről.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
678 1116.??.?? 1116 előtt Kálmán király kiadja a zsidókról szóló ún. II. törvénykönyvét. (Törvénycikkelyei: 1.: megtiltja a zsidóknak keresztény rabszolgák tartását és adásvételét; 2—3.: a keresztények és a zsidók közti kisebb értékű kölcsönügyleteket záloghoz és tanúk jelenlétéhez, a nagyobbakat pedig ezenfelül a pénzösszeg és a tanúk nevének írásba foglalásához köti. s elrendeli, hogy az elkészült okmányt mindkét fél pecsételje meg: cartula sigillata; 4—7.: előírja a keresztények és zsidók közti valamennyi adásvétel írásba foglalását, és meghatározza, hogy a vevő lopott áru esetében miképpen tisztázhatja magát.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
679 1116.02.03 február 3. Kálmán király meghal. Székesfehérvárott temetik el. Fia és kijelölt utóda, II. István trónra lép. (Uralkodik 1131-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
680 1116.05.?? május Velence újabb támadást indít Dalmácia visszahóditására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
681 1116.05.13 május 13. A II. István király vezette magyar hadak az Olsava folyó mentén vereséget szenvednek I. (Píemysl) Ulászló cseh fejedelem seregétől.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
682 1116.06.29 június 29. Az V. Henrik német-római és I. (Komnénosz) Elek bizánci császárral szövetséges Velence hadai Zára mellett megverik a magyar sereget. Közép-Dalmácia Velence birtokába jut.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
683 1116.09.29 szeptember 29. A velencei hajóhad beveszi Spalató városát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
684 1117.??.?? A magyarok Zárát ostromolják. A város felmentésére küldött velencei sereget megverik, a várost azonban nem tudják elfoglalni.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
685 1117.??.?? — Bánd fiai: Atyusz és Miska, apjuk akaratából megkezdik nemzetségi monostoruk, az almádi (Zala vm.) bencés apátság építését. → 1121
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
686 1118.??.?? — Jeruzsálemben megalakul a templomos lovagrend. → 1169 előtt
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
687 1118.??.?? — II. István seregével betör az osztrák őrgrófságba, mire válaszul III. (Babenberg) Lipót osztrák őrgróf és II. (Píemysl) Boíivoj cseh fejedelem hadaikkal Sopron vármegyét pusztítják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
688 1118.??.?? II. István öt évre békét köt Velencével. Közép-Dalmácia Velence birtokába marad.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
689 1120.??.?? Szent Norbert kanonok a Laon vidékén fekvő Prémontrében megalapítja a premontrei kanonok-rendet. (A rendet II. Honorius pápa 1126-ban erősíti meg. → 1131 előtt)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
690 1120.??.?? 1120 után II. István feleségül veszi Róbert capuai normann herceg leányát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
691 1121.??.?? Nána veszprémi püspök felszenteli az Atyusz-nemzetség almádi (Zala vm.) monostorát és királyi parancsra két példányban írásba foglalja a bencés apátság alapítólevelét. → 1117
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
692 1122.??.?? az év folyamán II. (Komnénosz) János bizánci császár a trákiai Berrhoénál szétveri a besenyőket, akiknek maradékát II. István király zsoldjába fogadja. (Más felfogás szerint erre 1123-ban vagy 1124-ben került sor.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
693 1122.09.23 szeptember 23. V. Henrik német-római császár a wormsi konkordátumban elismeri az egyház jogát, hogy a főpapokat az arra illetékes egyházi testületek válasszák meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
694 1123.??.?? II. István a trónjáról elkergetett Jaroszláv ladoméri orosz fejedelem segitségére siet. Ladomér (a volhiniai Vlagyimir) ostroma közben azonban Jaroszláv meghal, mire a magyar főurak értelmetlennek látva a további harcot, visszafordulásra kényszerítik a királyt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
695 1124.??.?? — Marcell az esztergomi érsek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
696 1124.??.?? II. István király seregével az ötéves fegyverszünet lejártával Velencétől visszafoglalja a dalmát városokat, és júliusban megerősíti Trau és Spalató Kálmán királytól kapott kiváltságait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
697 1125.??.?? 1125 körül Álmos herceg, majd hívei is Bizáncba menekülnek. II. (Komnénosz) János bizánci császár Makedóniában várost jelöl ki letelepedésükre. Álmos fia, a vak Béla herceg nem követi apját, hanem a pécsváradi monostorban rejtőzködik.→ 1130
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
698 1125.05.?? május—június A Szentföldről hazatérő velencei hajóhad sorban visszahódítja a dalmát városokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
699 1126.??.?? az év folyamán Magyar csapatok pusztítanak Lengyelországban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
700 1126.10.?? október II. István szövetséget köt I. (Píemysl) Sobéslav cseh fejedelemmel,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
701 1127.05.04 május 4. előtt II. István békét köt Konrád salzburgi érsekkel, vállalja, hogy megkíméli a betörésektől az érsekség karantániai birtokait. A békekötésnél közreműködik Felicián esztergomi érsek. (Tisztségét 1139-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
702 1127.05.04 május 4. Leég a salzburgi székesegyház. Újjáépítésére II. István ajándékot küld.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
703 1127.07.?? nyara II. István seregével betör a bizánci birodalomba, arra hivatkozva, hogy II. (Komnénosz) János bizánci császár befogadta Álmos herceget, és hogy Barancs lakói magyarországi kereskedőket bántalmaztak. Hadjárata során elfoglalja Nándorfehérvárat, Barancsot, Nist és Szófiát. Philippopolisznál (Plovdiv) azonban szembe találkozik a bizánci sereggel, mire hadával hazatér,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
704 1127.09.?? szeptember I. Álmos herceg, (Könyves) Kálmán öccse meghal. → 1137
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
705 1128.??.?? II. (Komnénosz) János bizánci császár megtorló hadjáratot vezet Magyarország ellen. A bizánci seregek Haramnál legyőzik a Duna vonalát védő magyarokat, elfoglalják Haram várát, a Szerémséget Zimony várával együtt, majd megerősítik Barancs várát és hazavonulnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
706 1129.??.?? II. István cseh—morva segítséggel visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. A felmentésre érkező bizánci had elől visszavonul, de újabb támadása során majdnem foglyul ejti II. (Komnénosz) János császárt, akivel azután Barancs közelében októberben békét köt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
707 1130.01.?? — A király tudomást szerez róla, hogy a vak Béla herceg, Álmos fia Magyarországon rejtőzködik. Összeházasítja I. Uros szerb nagyzsupán leányával, Ilonával, Tolnát jelöli ki lakóhelyéül és gondoskodik róla.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
708 1130.01.?? eleje Az ország előkelői trónörökös híján II. István unokaöccsét, Sault jelölik az Egerben betegeskedő király utódául. A megállapodás megszegői viszont Bors ispánt és társát, Ivánt választják királlyá. A betegségéből felépült II. István Ivánt kivégezteti, Bors ispánt pedig Bizáncba száműzi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
709 1131.??.?? az év folyamán II. (Vak) Béla az új pénz kibocsátásával járó haszon érdekében évente veret pénzt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
710 1131.??.?? 1131 körül Bozeta fia Fancsal a nádor. (Tisztségét még 1138-ban is viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
711 1131.??.?? — Hont-Pázmány nembeli Lambert (Lampert) ispán és családja megalapítja a bozóki (Hont vm.) bencés apátságot. → 1135
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
712 1131.??.?? — II. István a Váradtól északra fekvő Váradelőhegyen (Váradhegyfokon) megalapítja az első magyarországi premontrei prépostságot a rend anyamonostorából, a franciaországi Prémontréből hívott szerzetesekkel. (Az utóbb létesült magyarországi premontrei prépostságok nagy többsége Váradelőhegy fíliája.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
713 1131.??.?? 1131 előtt Először említik az udvarispán (curialis comes) tisztségét. Az új méltóságot elsőként György tölti be. (Az udvarispán tehermentesíti a nádort: átveszi annak gazdasági feladatait; irányítja a királyi udvartartást, intézi a gazdasági ügyeket, továbbá ellátja a királyi jelenlét bírói teendőit. A nádor ugyanakkor külön országos bírói széket kap. → 1214)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
714 1131.03.01 március 1. II. István meghal. Váradon, valószínűleg az általa alapított váradelőhegyi monostorban temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
715 1131.04.28 április 28. A vak Béla herceget Székesfehérvárott megkoronázzák. (Uralkodik 1141-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
716 1131.06.?? június II. (Vak) Béla a Konrád salzburgi érsekkel 1127-ben kötött béke megtartása érdekében elrendeli a karantániai betörésből származó zsákmány visszaadását,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
717 1132.07.22 július 22. II. (Vak) Béla hadaival a Sajó mentén legyőzi a Borisz és III. Boleszló lengyel fejedelem vezette sereget. Az ütközetben Borisz oldalán magyarok és oroszok is harcolnak, a magyar királyt pedig a rokon Adalbert, III. (Babenberg) Lipót osztrák őrgróf fia, segíti seregével.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
718 1132.07.22 — Az aradi országos gyűlésen (Arad vm., más felfogás szerint Ung vm.) Ilona királyné kezdeményezésére 68 Boriszpárti főurat lemészárolnak. (Más vélemény szerint az aradi vérengzésre 1131 -ben került sor.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
719 1132.07.22 július 22. előtt Kálmán király elűzött feleségének, Eufémiának a fia, a trónkövetelő Borisz Lengyelországban hadat gyűjt II. (Vak) Béla ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
720 1134.04.?? április I. (Píemysl) Sobéslav cseh fejedelem közvetítésével II. Lotár német-római császár szövetséget köt II. (Vak) Bélával III. Boleszló lengyel fejedelem ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
721 1134.04.26 április 26. után Felicián esztergomi érsek a váradi egyházban letett eskü alapján dönt a zágrábi egyház birtokperében. (A zágrábi püspökség alapítását is elbeszélő itéletlevél az első eredetiben fennmaradt hazai chirographum.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
722 1135.??.?? az év folyamán II. (Vak) Béla összeíratja az aradi országos gyűlésen meggyilkolt HontPázmány nembeli Lambert (Lampert) ispán és családja által Felicián esztergomi érseksége idején (→ 1131 előtt) alapított bozóki (Hont vm.) bencés apátság birtokait. (A bencéseket 1151 után premontrei szerzetesek váltják fel; a bozóki premontrei prépostság a morvaországi gradeci prépostság fíliája.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
723 1135.??.?? 1135 előtt Gyula az udvarispán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
724 1135.08.15 — Petronella magyar úrnő vendégházat alapít Jeruzsálemben.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
725 1135.08.15 augusztus 15. III. Boleszló lengyel fejedelem Merseburgban meghódol II. Lotár németrómai császár előtt. Ettől kezdve nem fenyegeti többé Magyarországot,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
726 1135.08.15 augusztus 15. előtt Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) przemysli fejedelem szövetséget köt II. Vak Bélával III. Boleszló lengyel fejedelem ellen,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
727 1136.??.?? Közép-Dalmácia ismét a magyar király kezére kerül. A meghódolt Spalató új érsekét, Gaudiust a Szentszék sérelmére Felicián esztergomi érsek szenteli fel.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
728 1137.01.?? eleje II. (Vak) Béla Esztergomban az előkelők jelenlétében és akaratából fiát, Lászlót, a magyar uralom alá került Bosznia hercegévé nevezi ki.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
729 1137.04.11 április 11. II. (Vak) Béla, a leégése után újjáépített és kibővített pannonhalmi monostor felszentelése alkalmából, birtokadományban részesíti az apátságot. → 1224 szeptember II. (Vak) Béla bizánci területről hazahozatja és Székesfehérvárott eltemetteti 1127-ben elhunyt apja. Álmos herceg tetemét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
730 1138.09.03 szeptember 3. II. (Vak) Béla Ilona királynéval és az ország előkelőivel rendezi az atyja, Álmos herceg által 1108 körül alapított dömösi prépostság helyzetét, új adományokkal látja el, és összeíratja a prépostság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit. (A több mint száz földrajzi nevet és közel 1400 személynevet tartalmazó összeírás az egyházi nagybirtok szórtságáról és szervezetéről is tájékoztat.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
731 1139.??.?? az év folyamán II. (Vak) Béla sereget küld Jaropolk kijevi nagyfejedelem segítségére a csernyigovi fejedelem ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
732 1139.04.20 április 20. II. (Vak) Béla fogadja Ottó bambergi püspök követeit, és anyagilag támogatja a püspök pomerániai térítő tevékenységét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
733 1139.06.11 június 11. Zsófiát, II. (Vak) Béla leányát eljegyzik III. (Hohenstauf) Konrád német király Henrik nevű fiával. → 1145 körül
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
734 1141.??.?? 1141 előtt Fanczello az udvarispán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
735 1141.??.?? 1141—1146 Gut-Keled nembeli Márton ispán és felesége az általuk alapított csatári (Zala vm.) bencés monostor számára végrendelkeznek. (A két végrendeletet az 1140 előtt Salzburgban készült, gazdagon díszített kétkötetes Csatári vagy Admonti Biblia őrizte meg, amely a 12. század közepétől kezdve egy évszázadon át a csatári monostor tulajdonát képezte.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
736 1141.02.13 február 13. II. (Vak) Béla meghal. Székesfehérvárott temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
737 1141.02.13 február 13. előtt II. (Vak) Béla felveszi a Ráma királya címet, annak jeléül, hogy újabb délszláv vidék került magyar uralom alá.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
738 1141.02.16 február 16. után II. Géza király megerősíti Spalató kiváltságait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
739 1141.02.16 február 16. II. (Vak) Béla fiát, Gézát királlyá koronázzák. (Uralkodik 1162-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
740 1142.??.?? — Makár az esztergomi érsek. (Tisztségét 1146-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
741 1142.??.?? II. Géza a Tolna megyei Cikádoron (másképpen Széken) megalapítja az első magyarországi ciszterci monostort, ahová az ausztriai Heiligenkreuzból jönnek szerzetesek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
742 1144.??.?? Belos bán vezetésével magyar sereg segíti Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) halicsi fejedelmet Vszevolod Olgovics kijevi nagyfejedelem elleni háborújában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
743 1145.??.?? 1145 körül A magyar—német viszony megromlik. Zsófia, II. Géza testvére és (Hohenstauf) Henrik herceg jegyese a stájerországi admonti bencés monostorba vonul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
744 1145.??.?? 1145 után Ismeretlen szerző megírja Szent Gellért Csanádi püspök legkorábbi legendáját, a kisebb és nagyobb Gellért-legendák közös ősét, amely azóta elveszett. (Az eltérő nézetet → 1083 előtt)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
745 1145.??.?? — Az első Gellért-legenda felhasználásával ismeretlen szerző elkészíti Szent Gellért nagyobb legendáját, amely 14. századi interpolált változatban maradt fenn.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
746 1146.??.?? 1146 előtt A Vértes hegységben felépül Csák nembeli Ugrin ispán vértesi (vértesszentkereszti) nemzetségi monostora.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
747 1146.??.?? A trónkövetelő III. (Hohenstauf) Konrád német király, II. Ulászló cseh fejedelem és II. (Jasomirgott) Henrik osztrák a őrgróf és bajor herceg pártfogását élvezi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
748 1146.??.?? — Belos a nádor és a horvát-dalmát bán (tisztségét 1157-ig viseli), Kádár az udvarispán (curialis comes).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
749 1146.??.?? — Első ízben említik Magyarországon a márka súlymértéket, amely rövidesen (→ 1150) felváltja az eddig használt fontot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
750 1146.??.?? év folyamán II. Géza feleségül veszi Izjaszláv Msztiszlavics Volinszkij kijevi nagyfejedelem testvérét, Eufrozinát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
751 1146.03.31 március 31.—április 7. Német és osztrák zsoldosokból álló sereg a trónkövetelő Borisz számára elfoglalja Pozsony várát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
752 1146.04.07 április 7. után II. Géza pénzzel visszaszerzi Pozsonyt, sereget küld Ausztria pusztítására, s hadat üzen II. (Jasomirgott) Henriknek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
753 1146.09.10 szeptember 10. A teljes magyar királyi haderő felvonul a mosoni kapuhoz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
754 1146.09.11 szeptember 11. II. Géza királyt első csatája előtt ünnepélyesen karddal felövezik. A magyar hadak a király, valamint Belos bán vezetésével a Lajta mentén legyőzik és a Fischa folyóig üldözik a II. (Jasomirgott) Henrik által vezetett német sereget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
755 1147.06.08 június 8. után Az Edessza visszafoglalására és a Szentföld felszabadítására indított II. keresztes hadjárat során III. Konrád német király hatalmas keresztes hadával átvonul Magyarországon, ahol sok pénzt kap az egyházaktól. Seregében van rokona: Ottó freisingi püspök is, aki utóbb I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárról írt munkájában megörökíti magyarországi élményeit. Szerinte Magyarország mintegy 70 vármegyére oszlik, népe többnyire sátorban és kunyhóban lakik, s királya korlátlan uralkodó.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
756 1147.07.?? július—augusztus VII. Lajos francia király keresztes hadával békésen átvonul Magyarországon. Találkozik II. Gézával, és a két király barátságot köt egymással: VII. Lajos a magyar király első gyermekének keresztapja lesz. II. Géza tudomást szerezve arról, hogy néhány magyar előkelő hívására titokban a keresztes hadhoz csatlakozó Borisz (Kálmán király elűzött feleségének, Eufémiának a fia) Magyarországon tartózkodik, a trónkövetelő kiadatását kéri a francia királytól. VII. Lajos azonban nem adja ki Boriszt, hanem magával viszi az országon túlra. A francia királyt kísérő Odo de Deogilo szerzetes leírása szerint a legelőkben gazdag Magyarországon sok mocsár és patak nehezítette a keresztesek útját.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
757 1148.??.?? az év folyamán II. Géza az óbudai prépostságnak adományozza többek közt a Dunán felfelé bort és sót, lefelé pedig egyéb árut szállító hajók vámját.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
758 1148.??.?? — Gereon viseli az udvarispáni tisztséget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
759 1148.03.?? tavasza Magyar sereg segíti Izjaszláv Msztiszlavics Volinszkij kijevi nagyfejedelmet a csernyigovi fejedelem ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
760 1149.08.23 augusztus 23. A Bizánccal szövetséges Jurij Dolgorukij szuzdali fejedelem elűzi Izjaszlav nagyfejedelmet trónjáról. Izjaszláv Kijevből Ladomérba menekül és segítséget kér többek közt II. Gézától.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
761 1149.09.?? ősze I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár seregével megtámadja a magyarokkal szövetséges raskai szerbeket. II. Géza katonai támogatásban részesíti II. Uros raskai szerb nagyzsupánt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
762 1149.12.25 december 25. Magyar segélycsapatok érkeznek Ladomérba, hogy Izjaszlav elűzött nagyfejedelmet visszasegítsék trónjára.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
763 1150.??.?? 1150 körül II. Géza véget vet a pénzérték eddigi csökkentésének. Évente új, állandó, illetve növekvő értékű pénzt veret.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
764 1150.??.?? 1150 előtt Cerbanus szerzetes latinra ülteti át a pásztói monostor egyik görög nyelvű kódexét; fordítását Dávid pannonhalmi apátnak ajánlja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
765 1150.??.?? az év folyamán A font súlymérték utoljára jön elő a hazai forrásokban. Helyét a márka veszi át.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
766 1150.??.?? — Henrik az udvarispán. (Tisztségét 1158-ban még viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
767 1150.??.?? 1150—1153 Abü Hámid, a granadai születésű tudós arab utazó Magyarországon tartózkodik. Középés kelet-európai utazásairól készített munkájában magyarországi élményeit is megörökíti. (Többek közt leírja II. Gézával folytatott beszélgetését, beszámol a magyar király háborúiról, ezüstbányáiról, a magyarországi mohamedánok helyzetéről, az állatok, a méz és a rabszolgák piaci áráról. A király megbízza az utazót, hogy a Volga mentén íjászokat toborozzon számára.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
768 1150.01.?? — Bágyon vezetésével jelentős magyar sereg támogatja a bizánciakkal harcoló szerbeket. I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár a Tara folyó közelében legyőzi az egyesült szerb—magyar sereget, mire a szerbek meghódolnak Bizáncnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
769 1150.01.?? január Az Izjaszlav megsegítésére küldött magyar sereg hazatér, mivel az orosz fejedelmek megegyezésre hajlanak, ősze Bár Izjaszlav lemondott nagyfejedelmi címéről, ellenfelei továbbra is támadják. Ezért öccsét, Vlagyimirt segítségért küldi II. Gézához, aki kérésére a magyar had élén betör Halicsba. Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) halicsi fejedelem ráveszi Kökényes esztergomi érseket és a király több tanácsosát, hogy hazatérést javasoljanak II. Gézának, aki tanácsukra a zord idő miatt október 26. után visszatér hadával Magyarországra. Vele tart Izjaszlav öccse, Vlagyimir is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
770 1151.??.?? — Martirius egri püspököt esztergomi érsekké választják. (Tisztségét 1157-ben még viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
771 1151.??.?? év folyamán II. Géza megerősiti Trau dalmáciai város kiváltságait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
772 1151.??.?? — II. Géza találkozik II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgróffal és bajor herceggel; valószínűleg kibékülnek egymással.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
773 1151.01.?? eleje Izjaszlav orosz fejedelem öccse, Vlagyimir, eljegyzi Belos horvát-dalmát bán leányát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
774 1151.03.?? tavasza Izjaszlav orosz fejedelem jelentős magyar sereg támogatásával elfoglalja Kijevet. A magyar csapatok április legelső napjaiban már megindulnak haza Magyarországra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
775 1151.07.?? július Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) halicsi fejedelem Szapoginya helységnél legyőzi az Izjaszlav segítségére érkező újabb magyar sereget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
776 1152.06.?? június I. (Barbarossa) Frigyes, az újonnan megválasztott német-római császár a regensburgi birodalmi gyűlésen Magyarország hűbéri hódoltatására vonatkozó tervet vet fel.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
777 1152.07.?? — Míg II. Géza Halicsban hadakozik, Vlagyimirko halicsi fejedelem szövetségese, I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár, Borisz trónkövetelővel a seregében elfoglalja és feldúlja a Szerénységet, és beveszi Zimony várát. A vár felmentésére érkező magyar sereg Belos nádor és bán vezetésével kitér a csata elől és Barancs felé nyomul, hogy elvágja a bizánci sereg visszavonulásának útját. A császár azonban bizánci területre húzódik vissza, s Boriszt a Temes-vidék pusztítására küldi. A Halicsból visszatérő II. Géza hadával megfutamítja Boriszt és békét (vagy fegyverszünetet) köt a bizánci császárral. (Lehetséges, hogy a bizánci támadásra nem ekkor, hanem II. Géza 1150. évi halicsi hadjáratakor került sor.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
778 1152.07.?? nyara II. Géza Izjaszláv orosz fejedelem kérésére királyi seregből és 72 vármegyei csapatból álló hadat vezet Vlagyimirko halicsi fejedelem ellen. Izjaszlav és II. Géza seregei a San folyó mentén legyőzik Vlagyimirko hadát. A halicsi fejedelem Przemysl várába menekül, és békét köt Izjaszlávval, II. Géza pedig hazatér seregével. (Magyar hadak több mint három évtizedig nem lépnek orosz földre.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
779 1153.??.?? II. Géza bosszuló hadjáratra indul Bizánc ellen. A Dunánál azonban szembe találja magát I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császárral és seregével, s harc helyett békét köt ellenfelével.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
780 1153.??.?? 1153 körül II. Géza Adalbert nevű követét II. Roger szicíliai normann királyhoz, I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár ellenfeléhez küldi, hogy megkösse (vagy megerősítse) a Bizánc ellen irányuló normann—magyar szövetséget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
781 1153.??.?? 1153 előtt II. Géza Gerhoch reichersbergi prépostot, III. Jenő pápa Magyarországba és Oroszországba küldött követét nem engedi be országába. A prépost elhalasztja küldetését, amely a pápa halálával (1153. július 8.) végleg meghiúsul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
782 1154.??.?? az év folyamán Idrisí arab geográfus földrajzi munkájában beszámol a magyarországi városokról is. Többek között megemlíti Bács városának iparosait, görög tudósait és vásárait, ahol olcsó a gabona, mert mindenkor bőségesen van belőle.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
783 1154.01.?? eleje A szerbekkel szövetséges II. Géza ismét támadásra készül Bizánc ellen, de I. (Komnénosz) Mánuel császár a szófiai tárgyaláson ráveszi a király követeit a támadás tervének elvetésére,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
784 1154.12.?? vége II. Géza Nándorfehérvár, Barancs és Nis átengedése fejében felkarolja Andronikosz, I. (Komnénosz) Mánuel unokatestvére trónigényét és sereggel siet segítségére. A bizánci császár azonban elfogatja Andronikoszt, s a hozzászökött István herceggel (nem II. Géza testvére) a seregében a magyarok ostromolta Barancs felmentésére indul. II. Géza és szövetségese, Borics bosnyák bán kitér az ütközet elől. Bár a magyar király visszavonulóban legyőzi az egyik bizánci sereget, Nándorfehérvárnál hazatér országába.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
785 1155.01.?? első fele I. (Komnénosz) Mánuel támadását II. Géza seregével a Dunánál várja, ahol a két uralkodó feltehetően öt évre békét köt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
786 1156.??.?? az év folyamán Martirius esztergomi érsek az esztergomi székesegyházban felszenteli az általa épittetett Szűz Mária oltárt, s alapítványt tesz javára. (A templom szentélye és kórusa előtt, a főhajóban álló oltár felszentelése a székesegyház építésének befejezetlenségére mutat.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
787 1156.07.?? július I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár követei Nürnbergben, I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár udvarában közös háborút javasolnak Magyarország ellen. Frigyes elutasítja a bizánci ajánlatot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
788 1156.09.17 szeptember 17. I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár az osztrák őrgrófságból hercegséget szervez. Első hercege. II. (Jasomirgott) Henrik vállalja, hogy haddal vonul Magyarország ellen, abban az esetben, ha az fellép a német birodalom ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
789 1157.??.?? az év folyamán Az első adat arról, hogy az országot képviselő főuraknak külön pecsétjük van.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
790 1157.03.?? március után István herceg, II. Géza király öccse I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár segítségével megpróbálja megszerezni a magyar trónt. A herceg a kudarcba fulladt kísérlet után Frigyes császárhoz menekül. Belos nádor, aki feltehetően István herceg pártjára állt a trónviszályban, szintén elhagyja az országot, s visszatér hazájába Szerbiába. → 1163
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
791 1157.08.20 augusztus 20.1. (Barbarossa) Frigyes német-római császár követe, Dániel prágai püspök II. Gézától segítséget kér ura Milánó elleni hadjáratához. A magyar király segédcsapatot ígér.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
792 1158.??.?? az év folyamán A Párizsban tanult Lukács az esztergomi érsek. (Tisztségét haláláig, 1181-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
793 1158.??.?? előtt I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár Regensburgban lemond a hozzá menekült István herceg, a magyar király testvére támogatásáról, mire a herceg hamarosan Velencén át Bizáncba távozik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
794 1158.??.?? 1158 előtt Martirius esztergomi érsek Szent István király tiszteletére Székesfehérvárott egyházat alapít, amely később a johannita (ispotályos vagy keresztes) lovagrend legjelentősebb magyarországi rendházának, a székesfehérvári keresztes konventnek ad otthont. Az egyház épülete az érsek életében csak részben készül el. Az alapítást II. Géza felesége s utóbb özvegye, Eufrozina fejezi be, aki bőkezűen birtokokat adományoz a monostoregyháznak. (→ 1193)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
795 1158.01.?? január II. Géza király követei: Gyárfás győri püspök és Henrik udvarispán
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
796 1158.07.?? nyara I. (Barbarossa) Frigyes itáliai hadjárata során II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg seregében 5—600 fős magyar íjászcsapat is részt vesz a Milánó körüli harcokban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
797 1159.??.?? — I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár Mária nevű unokahúgát István herceghez adja feleségül. II. Géza király másik testvére, László herceg is rövidesen Bizáncba, a császárhoz szökik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
798 1159.??.?? II. Géza követe a halicsi fejedelem érdekeit képviseli a kijevi nagyfejedelem előtt az aldunai területek ügyében.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
799 1159.??.?? — Zára Magyarországhoz csatlakozik, de Velence visszafoglalja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
800 1160.02.11 február 11. A páviai zsinat III. Sándor pápával szemben I. (Barbarossa) Frigyes jelöltjét, IV. Viktor ellenpápát ismeri el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
801 1160.03.27 március 27. Dániel prágai püspök, I. (Barbarossa) Frigyes követe Magyarországra érkezik, hogy II. Gézát rávegye a páviai zsinat végzésének elfogadására. A magyar király kitér az állásfoglalás elől.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
802 1160.09.?? ősze A toulouse-i zsinaton az angol, francia és spanyol püspökök III. Sándor pápa mellé állnak, míg IV. Viktor ellenpápát egyházi fenyítékkel sújtják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
803 1161.??.?? az év folyamán II. Géza öt évre békét köt I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császárral.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
804 1161.03.?? tavasza II. Géza Lukács esztergomi érsek befolyására III. Sándor pápa pártjára áll. Döntéséről utóbb értesíti VII. Lajos francia királyt, és szövetséget ajánl neki I. (Barbarossa) Frigyes ellen, Eberhard salzburgi érseknek, a császár ellenfelének pedig támogatást ígér.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
805 1161.07.?? nyara III. Sándor pápa egyházi konkordátumban engedélyezi II. Gézának, hogy az érseki palástot (pallium) ő adja át az új érsekeknek; a magyar király viszont lemond arról a jogáról, hogy főpapokat nevezzen ki és helyezzen át.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
806 1161.09.?? ősze II. Géza fogadja Szigfrid paderborni prépostot. I. (Barbarossa) Frigyes követét. A magyar király szakít a császárral: kitart III. Sándor pápa mellett, nem ad újabb segédcsapatot Milánó ellen, s nem épit ki dinasztikus kapcsolatot a türingiai gróffal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
807 1162.??.?? az év folyamán Henrik III. István király nádora, Gábor az udvarispán. (Tisztségüket mindketten 1163—64 táján még viselik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
808 1162.??.?? — II. Géza megalapítja a Szent István királyról elnevezett stefanita ispotályos kanonokrendet, s Esztergom határában földet adományoz a Jeruzsálemben felállított rendház szerzeteseinek, hogy felépítsék első magyarországi rendházukat. A kapott birtokon hamarosan felépül az esztergomi (szentkirályi) stefanita ispotályos vagy keresztes konvent. Az önálló magyar ispotályos rend alapítását utóbb Manfréd bíboros pápai követ intézkedése nyomán III. Sándor pápa hagyja jóvá.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
809 1162.??.?? 1162 előtt Flandria és a Rajna vidékéről vallonok és főleg szászok költöznek Magyarországra. Az erdélyi Szeben vidékén és a Szepességben telepednek le.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
810 1162.03.01 március 1. Milánó megnyitja kapuit I. (Barbarossa) Frigyes előtt. (A Milánóból elmenekült olaszok részben Magyarországon telepednek le.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
811 1162.05.31 május 31. II. Géza király meghal; Székesfehérvárott temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
812 1162.07.?? nyara II. Géza Fiát, III. Istvánt királlyá koronozzák. (1172-ben bekövetkezett haláláig uralkodik.) A trón megszerzésére I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár Magyarországra küldi István herceget, II. Géza Fiatalabb öccsét, s támogatására seregével Nándorfehérvárig nyomul. A magyar főurak nem értenek egyet Mánuel tervével, de hajlandók királlyá tenni II. Géza idősebb öccsét, a Bizáncból visszatérő László herceget. III. István Ausztriába menekül, Mikó kalocsai érsek pedig július közepén királlyá koronázza László herceget. (Uralkodik 1163-ban bekövetkezett haláláig.) II. László király öccsének, István hercegnek az ország egyharmadát kitevő hercegséget ad, míg Lukács esztergomi érseket fogságra veti, mert megtagadta a koronázást, sőt mint trónbitorlót kiközösítette II. Lászlót és interdiktumot mondott az országra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
813 1162.12.25 december 25. III. Sándor pápa közbenjárására Lukács esztergomi érsek kiszabadul börtönéből, ahová még aznap visszakerül, mert ragaszkodott az általa kimondott interdiktumhoz és megfenyegette a királyt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
814 1163.01.14 január 14. II. László király meghal; Székesfehérvárott temetik el. Lukács esztergomi érsek kiszabadul a fogságból.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
815 1163.01.27 január 27. Mikó kalocsai érsek királlyá koronázza II. László öccsét, István herceget IV. István néven. Lukács esztergomi érsek azonban trónbitorlónak nyilvánítja és kiközösíti őt. IV. István nádora Tamás, horvát-dalmát bánja meg az egykori nádor, a Szerbiából visszatért Belos.→ 1157 január 27. után A Csák-nemzetség fegyvert ragad a Pozsonyban tartózkodó III. István mellett, mire IV. István I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császárhoz fordul segítségért.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
816 1163.03.?? március I. (Komnénosz) Mánuel császár Philippopoliszból (Plovdivból) egyik hadvezérét előre küldi IV. István védelmére, aki azonban már nem szorul rá, mivel a III. István mellett felkelt Csák nemzetséget leverte.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
817 1163.05.?? május I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár haddal készül Magyarországra, hogy beavatkozzék a trónharcokba.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
818 1163.06.19 június 19. III. István hadával Székesfehérvár mellett legyőzi IV. István seregét. A Buda felé menekülő IV. István fogságba esik. Lukács esztergomi érsek tanácsára III. István száműzi az országból.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
819 1163.06.19 június 19. után A száműzött IV. István Szófiában felajánlja hűbérül Magyarországot I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császárnak, aki erre seregével Nándorfehérvárig vonul, itt azonban támadás helyett békeszerződést köt III. Istvánnal. A császár lemond IV. István támogatásáról és Mária nevű leányát eljegyzi III. István öccsével, Bélával (bizánci nevén: Alexiosszal), akit ősszel Bizáncba vitet és deszpotész ranggal ruház fel. A császár Bélával együtt megkapja annak örökségét, Horvátországot és Dalmáciát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
820 1164.01.?? eleje Ampud horvát-dalmát bán seregével bevonul Dalmáciába, mire Zára városa átpártol a magyarokhoz. Velence sikertelen kísérletet tesz az elpártolt város visszaszerzésére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
821 1164.03.?? március IV. István száműzött magyar király fölkeresi Parmában I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt, aki ugyanakkor III. István király követeit és a császárnak meghódolni szándékozó magyar főurak képviselőit is fogadja. Frigyes császár, aki III. István mellett foglal állást, a magyarországi fejlemények szemmel tartásával II. Ulászló cseh királyt, II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceget és IV. Ottokár stájer őrgrófot bízza meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
822 1164.03.?? március után IV. István bizánci támogatással betör Magyarországra. Megsegítésére és Béla herceg örökségének (Horvátország és Dalmácia) tényleges megszerzésére I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár hadával átkel a Dunán és Bácsig nyomul. Seregében ott van Béla herceg és IV. István István nevű hasonmása is. A délvidéki lakosság görög rítusú papjai vezetésével lelkesen fogadja a császárt. Az ellene vonuló III. István seregét osztrák, halicsi és Eufrozina királyné, II. Géza özvegye hívására II. Ulászló király vezette cseh csapatok erősítik. A bizánci császár a cseh király közvetítésével békét köt III. Istvánnal: Béla herceg öröksége fejében ismét lemond IV. István támogatásáról és visszavonul, de a Szerémség, ahová IV. István visszahúzódik, bizánci kézen marad. (A császár az 1072 óta a szávaszentdemeteri monostorban őrzött Szent Prokop ereklyét visszaviszi Nisbe.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
823 1165.??.?? az év folyamán Ampud a nádor és egyben a horvát-dalmát bán, Lőrinc az udvarispán (tisztségét az előbbi 1174 táján, az utóbbi 1172-ben még viseli).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
824 1165.01.?? eleje A Szerémség visszafoglalására induló magyar sereg IV. Istvánt Zimony várába szorítja. A magyarok megkezdik Zimony ostromát melynek felmentésére I. (Komnénosz) Mánuel sereget küld.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
825 1165.04.11 április 11. IV. István Zimony várában meghal (valószínűleg megmérgezték). Először helyben, utóbb Székesfehérvárott temetik el. Halála után Zimony magyar kézre kerül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
826 1165.05.?? első fele A János Dukász vezette bizánci sereg elfoglalja Boszniát, továbbá Dalmáciát, Béla herceg örökségét, a Bizánccal szövetséges Velence pedig visszahódítja Zárát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
827 1165.06.?? június vége I. (Komnénosz) Mánuel sereget indít Zimony és a Szerémség visszafoglalására. Útjára elkíséri Béla herceg is. A hadjárat a nyár folyamán eléri célját: III. István kénytelen békét kötni. A császár megerősítteti a Duna menti erődítményeket. A Szerémség, Bosznia és Dalmácia beépül a bizánci themarendszerbe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
828 1165.08.01 augusztus 1.1. (Barbarossa) Frigyes németrómai császár bécsi tárgyalásain II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg és II. Ulászló cseh király mellett III. István követei is részt vesznek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
829 1165.12.?? vége I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár utódjává teszi Mária nevű leányát, Béla herceg (Alexiosz) jegyesét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
830 1166.03.?? — Dénes ispán vezetésével magyar had indul a Szerémségbe. Legyőzi a szerémségi thema sztratégoszának seregét és visszafoglalja a területet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
831 1166.03.?? tavasza Béla herceg (Alexiosz) Lukács pátriárkával és I. (Komnénosz) Mánuellel együtt elnököl a konstantinápolyi egyházi zsinaton.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
832 1166.07.?? nyara A Béla herceggel érkező bizánci sereg feltartóztatja Dénes ispán hadát, miközben két másik bizánci sereg a hozzájuk csatlakozott vlachokkal Erdélyt pusztítja, s gazdag zsákmánnyal vonul vissza. III. István és a bizánci császár fegyverszünetet köt II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg közvetitésével, aki Szófiában sikertelen kísérletet tesz I. (Barbarossa) Frigyes német-római és I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár itáliai érdekeinek egyeztetésére. III. István szakít jegyesével, a Bizánccal szövetséges Jaroszláv Vlagyimirovics Oszmomiszl halicsi fejedelem leányával, és feleségül veszi az osztrák herceg leányát, Ágnest, ősze Az Ampud nádor és horvát-dalmát bán vezette magyar had legyőzi a spalatói bizánci helytartó seregét és visszafoglalja Dalmácia egy részét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
833 1167.07.08 július 8. A bizánci sereg Zimonynál legyőzi Dénes ispán hadát. Az ispán maga is fogságba esik. A békekötés nyomán a Szerémség magyar kézen marad, Dalmácia viszont Bizáncé lesz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
834 1167.07.08 július 8. előtt Philippopoliszban (Plovdivban) meghiúsulnak a magyar—bizánci béketárgyalások. I. (Komnénosz) Mánuel sereget küld a Szerémség visszafoglalására. A Dénes ispán vezetésével ellene induló hadat 36 ispán (36 vármegye) serege és osztrák segédcsapat alkotja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
835 1167.12.17 december 17. Magyar—velencei dinasztikus kapcsolat létesül, amely mintegy másfél évtizedre véget vet az ellenségeskedésnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
836 1169.??.?? 1169 előtt A templomos lovagrend meghonosodik a magyar királyságban: a templomosoknak rendházuk van a horvátországi Vránában. → 1312
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
837 1169.??.?? az év folyamán Manfréd bíboros, III. Sándor pápa követe Magyarországra érkezik, hogy elsimítsa III. István és Lukács esztergomi érsek ellentétét; az érsek ugyanis az egyházi javak eltékozlása miatt kiközösítette a királyt. III. István a pápai követ előtt Veszprémben apja, II. Géza példáját (→ 1161) követve lemond a püspökök letételéről és áthelyezéséről, hasonlóképpen a királyi prépostok és apátok jogtalan elmozdításáról, továbbá megígéri, hogy a megüresedett püspökségek élére nem állít világi személyt, s az egyházi jövedelmekhez csak rendkivüli esetben nyúl. Ugyanakkor a magyar főpapság is lemond a prépostok, apátok és más egyházi méltóságok jogtalan letételéről. A konkordátum kiengeszteli Lukács esztergomi érseket, aki a királyt feloldozza a kiközösítés alól. (Pauler Gyula szerint a konkordátumot 1171-ben kötötték.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
838 1169.09.14 szeptember 14. Megszületik Alexiosz, I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár fia.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
839 1171.??.?? 1171 előtt Felépül a királyi alapítású jászói (Újvár vm.) premontrei prépostság.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
840 1172.??.?? — Ismeretlen szerző megírja a III. István-kori gestát, amely (Könyves) Kálmán uralkodásának kezdetétől tárgyalja az eseményeket, s beszámol III. István uralmáról is. Eredetiben nem maradt fenn, szövegét a 14. századi krónika-kompozíció és Heinrich von Mügein 14. századi német nyelvű magyar krónikája őrizte meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
841 1172.??.?? 1172 előtt II. Géza és III. István uralkodása alatt a királyi udvarban a királyi kápolna keretében működő és az oklevél-kiállítással hivatalszerűen foglalkozó szervezet (a későbbi kancellária) fokozatosan a maga hatáskörébe vonja az uralkodó pecsétjével megpecsételt oklevelek kiadását. Az oklevéladásért a szervezet élén álló kápolnaispán a felelős; ő őrzi a királyi pecsétet, s feladata a pecsételés. Az oklevélszerkesztés tényleges munkáját a kápolna többnyire nótáriusnak nevezett tagja végzi, aki gyakran a kápolnaispán feladatát is ellátja. A tisztázás munkája királyi káplánokra vagy az uralkodó által éppen meglátogatott egyházi központok papjaira hárul. Mivel a királyi kápolna papsága az esztergomi érsek felügyelete alá tartozik, az érsek alkalomadtán beleavatkozhat az uralkodó oklevélkiállítással foglalkozó szervezetének tevékenységébe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
842 1172.02.?? február A szentföldi zarándoklatra induló Oroszlán Henrik bajor és szász herceg Bécsből Magyarországra érkezik. Kísérete szárazföldön követi a Dunán hajózó herceget. Vele tart Esztergomig II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
843 1172.03.04 március 4. III. István Esztergomban meghal ; ugyanott temetik el. A király halálakor a városban tartózkodik Henrik bajor és szász, valamint Henrik osztrák herceg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
844 1172.03.04 március 4. előtt I. (Komnénosz) Mánuel császárrá koronáztatja gyermekét, Alexioszt. Felbontja Mária nevű lánya jegyességét Béla (Alexiosz) herceggel, megfosztja Bélát deszpotészi rangjától és összeházasítja Chátillon Anna (eredeti nevén Ágnes) antiochiai hercegnővel.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
845 1172.03.04 — Lukács esztergomi érsek megtagadja Béla megkoronázását, mert az megajándékozta az érsek követét, s felfogása szerint ez szimónia. Béla híveinek kérésére III. Sándor pápa engedélyezi, hogy Lukács vonakodása esetén a kalocsai érsek végezze a koronázást. Bár Béla kötelezvényt ad, hogy a kalocsai érsek általi megkoronáztatása nem érinti az esztergomi érsek koronázási jogkörét, Lukács érsek visszavonul a királyi udvarból. Távozása érzékenyen érinti a királyi oklevéladással foglalkozó udvari szervezet tevékenységét. Néhány évig a királyi oklevelek a hanyatlás jeleit mutatják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
846 1172.03.04 március 4. után Lukács esztergomi érsek és a főurak III. István idősebb öccsét, a Bizáncban élő Béla herceget választják királlyá. (Uralkodik 1196-ig.) Közben I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár Bélát sereggel Magyarországra küldi, a trón elfoglalására. Á királlyá választást hírül adó ünnepélyes magyar követség szófiai táborában éri el a herceget. Béla esküvel ígéri Mánuelnek, hogy soha nem válik Bizánc ellenségévé.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
847 1173.01.13 január 13. A kalocsai érsek megkoronázza Béla herceget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
848 1174.??.?? 1174 után Cumpurdinus az udvarispán. (Tisztségét 1181-ben is viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
849 1174.05.12 május 12. előtt III. Béla fogságra veti öccsét, a királyságra törő Géza herceget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
850 1174.05.12 május 12. után Géza herceg megszökik börtönéből és Lőrinc ispánnal Ausztriába menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
851 1174.05.12 május 12. Lipót, II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg fia feleségül veszi II. Géza leányát, III. Béla király és Géza herceg testvérét, Ilonát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
852 1176.07.?? nyara III. Béla magyar király II. Sobéslav cseh herceggel szövetségben betör Ausztriába, mert öccsét, Géza herceget II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg nem adta ki. A támadást az év végén megismétli.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
853 1176.08.01 augusztus 1. Walter bíboros albanói püspök, III. Sándor pápa követe Győrött dönt a salzburgi érsekség betöltésének ügyében. Ausztriában ugyanis nincs biztonságban a pápai követ, mert a pápa és I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár jelöltje között kell választania. A győri tárgyaláson, melyen több magyar főpap is részt vesz. Lukács esztergomi érsek nem jelenik meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
854 1176.09.17 szeptember 17. Az I. (Komnénosz) Mánuel császár vezette bizánci sereg Kisázsiában a myriokephaloni ütközetben vereséget szenved a szeldzsukoktól. III. Béla magyar király megbízásából Ampud horvát-dalmát bán és Lesták vajda irányításával magyar segédcsapat harcol Mánuel oldalán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
855 1177.??.?? az év folyamán III. Béla könyvformában kiállított oklevélben összeíratja a II. (Vak) Béla által alapított aradi társaskáptalan birtokait és szolgálónépeit.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
856 1177.??.?? — Bikács nembeli Farkas a nádor. (Tisztségét 1183-ban még viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
857 1177.??.?? 1177 körül Kaba nevű személy a pannonhalmi apátság javára végrendelkezik. Végrendeletével megszűnik a magánszerkesztésü királypecsétes oklevélfajta; a királyi pecsétet használó jogi magánírásbeliség az udvari (kancelláriai) oklevéladásba torkollik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
858 1177.??.?? — Betlehem, a Párizsban elhunyt és a Szent Genovéva egyházban eltemetett magyar diák után nem maradt adósság. Az apát külön levélben értesíti erről a diák szüleit is, és a kapott adományokért (zászló, miseruhák, pénz, ló) köszönetét mond nekik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
859 1177.??.?? 1177—1192 István, a párizsi Szent Genovéva egyház apátja tájékoztatja III. Bélát, hogy — miként három magyarországi klerikus (Jakab, Mihály és Adorján) jelenlétében kitudódott
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
860 1177.01.13 január 13. II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg meghal, mire Géza herceg II. Sobéslav cseh herceghez szökik, aki kiszolgáltatja III. Bélának. A király ismét elzáratja öccsét. → 1189
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
861 1177.06.23 június 23. V. Lipót osztrák herceg a két évvel korábbi magyar—cseh hadjárat megbosszulására Morvaországba tör, de III. Béla fenyegetésére, miszerint ő is háborúba lép, visszavonul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
862 1177.08.01 augusztus 1.I. (Barbarossa) Frigyes németrómai császár és III. Sándor pápa Velencében békét köt. A békekötésnél a magyar király küldöttsége is jelen van.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
863 1178.??.?? 1178—1179 III. Béla földet adományoz keresztfiának és annak apjának, a jövevény (hospes) Adelehardnak. (Minderről a Bács megyei Búlkeszin előkerült feliratos tégla tájékoztat.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
864 1178.03.?? március András, a kiközösített kalocsai érsek részt vesz a III. Sándor pápa által Összehívott III. lateráni egyetemes zsinaton Rómában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
865 1178.03.?? március körül III. Sándor pápa feloldozza András kalocsai érseket a kiközösítés alól, s védelmébe veszi az elmozdított székesfehérvári prépostot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
866 1178.03.?? március előtt Lukács esztergomi érsek és III. Béla kibékül egymással. A király megfosztja a székesfehérvári prépostot préposti méltóságától, Lukács érsek pedig kiközösíti András kalocsai érsekét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
867 1180.09.24 szeptember 24. Meghal I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár. A trónon fia, II. Alexiosz követi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
868 1181.??.?? — III. Béla a Szente-Mágócs nembeli Kölese ispán alapította cégényi nemzetségi monostornak (Szatmár vm.) visszaadatja lovon szolgáló szökevény jobbágyait, az egyház kiváltságos helyzetű alattvalóit. Egyúttal összeíratja a monostor birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
869 1181.??.?? — Meghal Lukács esztergomi érsek. Utóda Miklós. (Tisztségét 1183-ban még viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
870 1181.??.?? — A veszprémi káptalan megnyitja azon egyházi testületek sorát, amelyek a magánügyleteket oklevélbe foglalják, azaz hiteleshelyi tevékenységet folytatnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
871 1181.??.?? az év folyamán Marcell prépost felesége, Froa asszony eladja birtokát Bikács nembeli Farkas nádornak. Az adásvételt megörökitő királyi oklevél bevezető formulája az írásbeliség fontosságát hangsúlyozza, és kinyilvánítja: szükségesnek tartja, hogy írásba foglaljanak minden ügyet, melyet a király jelenlétében tárgyalnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
872 1181.02.?? február előtt III. Béla király sereget küld Dalmácia visszafoglalására. A bizánci fennhatóság alatt álló dalmát városok meghódolnak. Zára pedig Velencétől ismét a magyarokhoz csatlakozik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
873 1182.05.16 május 16. III. Béla megkoronáztatja fiát, Imre herceget, I. (Barbarossa) Frigyes németrómai császár leányának jegyesét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
874 1182.09.?? ősze előtt III. Béla király a bizánciaktól visszafoglalja Nándorfehérvárat és Barancs várát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
875 1183.??.?? — Péter az udvarispán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
876 1183.??.?? az év folyamán III. Béla a Franciaországból érkezett előkelő ciszterci szerzetesek jelenlétében a Magyarországon fennálló és ezután létesülő ciszterci monostorok számára ugyanolyan jogokat biztosít, mint amilyent a rend francia földön élvez. III. Béla uralma alatt jelentős ciszterci monostorok létesülnek: a királyi alapítású Egresen (1179) Pontigny. Zircen (1182) Clairvaux, Pilisen (1184) Acey, Szentgotthárdon (1184) Troisfontaines, Pásztón (1190) Pilis, a Domonkos bán alapította Szentmáriahegyen, a későbbi Borsmonostoron (1190 körül) Heiligenkreuz szerzetesei telepednek le.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
877 1183.09.?? ősze III. Béla a függetlenségükért Bizánc ellen harcoló szerbek fejedelmével, Nemanja Istvánnal szövetkezve seregével Nisig és Szófiáig hatol a bizánci birodalomba. A bizánciak elleni harcokban Kulin boszniai bán csapata is részt vesz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
878 1184.??.?? az év folyamán Meghal Chátillon Anna, III. Béla első felesége (Székesfehérvárott temetik el), továbbá I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár leánya, Imre királyfi jegyese.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
879 1184.03.?? tavasza A bizánci sereg Alexiosz Branasz vezetésével Barancs környékére szorítja vissza III. Béla hadát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
880 1185.??.?? az év folyamán III. Béla összeíratja a királyi birtokon élő udvarnokok kiváltságos rétegét, a szabad udvarnokokal, mert az udvarnokok közül sokan önkényesen közéjük sorolták magukat, hogy ezáltal a királyi bevételek rovására kedvezőbb helyzetbejussanak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
881 1185.??.?? — III. Béla elfogatja anyját, Eufrozinát. Előbb Barancs várába záratja, majd a bizánci birodalomba száműzi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
882 1185.??.?? az év folyamán Tamás a nádor, Mog az udvarispán. (Tisztségüket 1186-ban is viselik.) Jób az esztergomi érsek. (Tisztségét 1203-ban még viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
883 1185.??.?? 1185 körül III. Béla összeíratja jövedelmeit. A jövedelmi kimutatás leírja, hogy mely országokban uralkodik a magyar király, milyen az ország egyházi szervezete, mekkora a püspökségek jövedelme, mennyi a király bevétele a pénzváltásból, vámokból, sóból, a vendégek adóiból, mit kap a 72 vármegyétől és ispántól, a szlavón hercegtől és a lakosságtól, továbbá családja milyen ajándékokat élvez. (A Párizsban levő 15. századi kódexben fennmaradt kimutatás föltehetően akkor íródott, amikor III. Béla második házasságára készült.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
884 1185.??.?? 1185—1198 A királyi udvari iroda, a kancellária vezetője: Adorján, majd a Katapán (másképpen Koppány) nembeli Katapán kancellár tevékenysége alatt kialakul a francia és pápai írásbeliség hatását mutató királyi oklevelek végleges formája; a királyi kancellária önállósul a királyi kápolnától és hivatallá fejlődik. III. Béla jegyzője, a gestaíró Anonymus is a kancellária személyzetéhez tartozik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
885 1185.08.20 augusztus 20. III. Béla király Székesfehérvárott ünnepli Szent István király ünnepét. (A székesfehérvári törvénynap első nyoma.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
886 1185.08.25 augusztus 25. Párizsból Magyarországra indul (Capet) Margit, II. Fülöp Ágost francia király testvére, II. (Plantagenet) Henrik angol király Henrik nevű fiának özvegye, akit III. Béla király feleségül kért, miután Matildot, az angol király unokáját, Oroszlán Henrik leányát nem kapta meg házastársul. III. Béla az ősz folyamán megérkező (Capet) Margitot feleségül veszi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
887 1185.12.?? vége III. Béla feleségül adja Margit leányát II. (Angelosz) Izsák bizánci császárhoz. A magyar királyleány hozománya Nándorfehérvár és Barancs vára. Ugyanakkor a megözvegyült III. Béla feleségül kéri Theodora Komnénét, I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár kolostorban élő rokonát. A házasságkötést a bizánci egyházi zsinat határozata meghiúsítja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
888 1187.09.?? ősze Velence sikertelen kísérletet tesz a tőle 1181-ben Magyarországhoz pártolt Zára visszafoglalására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
889 1187.10.02 október 2. Szaladin szultán, Egyiptom és Szíria uralkodója a keleti latin államok hadseregének leverése után elfoglalja Jeruzsálemet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
890 1188.??.?? — Domonkos az udvarispán. (Tisztségét 1193-ban még viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
891 1188.??.?? — Konrád, Montferrat őrgrófja levélben hívja III. Bélát Szaladin szultán megtámadására. A magyar király nem vállalkozik keresztes hadjáratra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
892 1188.??.?? — A dalmát városok miatt harcban álló III. Béla és Velence két évre békét köt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
893 1188.??.?? az év folyamán Vlagyimir elűzött halicsi fejedelem III. Bélához menekül. A magyar király seregével elfoglalja Halicsot, s kormányzójává András fiát teszi meg, Vlagyimirt pedig bezáratja. (→ 1190)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
894 1188.01.21 január 21. után II. (Plantagenet) Henrik angol király tájékoztatja III. Bélát, hogy II. Fülöp Ágost francia királlyal részt kíván venni a VIII. Gergely pápa által meghirdetett III. keresztes hadjáratban, s kéri, hogy hada biztonságos magyarországi átvonulása érdekében élelemről gondoskodjék. A magyar király támogatja tervét és ígéri kérése teljesítését. Az angol király halála (1189) meghiúsítja a tervet; Fia, I. (Oroszlánszívű) Richárd és a francia király nem a Magyarországon átvezető utat választja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
895 1189.??.?? az év folyamán III. Béla király sereget küld Halicsba kisebbik Fia, András herceg megsegítésére. András hada hűségesküre kényszeríti a halicsi bojárokat, majd legyőzi a halicsi fejedelmi házból származó és Szmolenszkből támadó Rosztiszláv herceg megfogyatkozott seregét. A sebesülten foglyul ejtett herceg hamarosan meghal. →1190
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
896 1189.05.31 május 31. I (Barbarossa) Frigyes németrómai császár óriási keresztes hadával Magyarországra érkezik. III. Béla biztosítja a sereg átvonulását, s vásárokról gondoskodik, hogy a keresztesek élelmet vehessenek. Esztergom közelében június 4-én III. Béla és felesége, Margit, fejedelmi fogadtatásban részesíti és gazdagon megajándékozza a császárt, aki a királyné kérésére a fogoly Géza herceg érdekében közbenjár a királynál. III. Béla szabadon engedi öccsét, és sereggel előre küldi a keresztesek útjának biztosítására. (→ 1210) A császár néhány napos esztergomi, óbudai tartózkodás és Csepel-szigeti vadászás után útnak indul, majd június végén Nándorfehérvárnál hajóit III. Bélának ajándékozza, és seregével, valamint a hozzá csatlakozott magyar keresztesekkel elhagyja az országot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
897 1189.11.19 november 19. A magyar keresztesek többsége Adrianopolisz vidékéről visszafordul, mert III. Béla hazarendelte őket. Intézkedésének valószínű oka veje, II. (Angelosz) Izsák bizánci és I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár konfliktusa.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
898 1189.12.25 december 25.1. (Barbarossa) Frigyes követei a karácsonyt Óbudán ünneplő III. Béla előtt ellenségeskedéssel vádolják a magyar király vejét, II. (Angelosz) Izsák bizánci császárt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
899 1190.??.?? az év folyamán Velence és III. Béla megújítja a fegyverszünetet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
900 1190.??.?? — Akkon ostrománál német zarándokok ápolórendet alapítanak, amely 1198-ban Német Lovagrenddé fejlődik. → 1211
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
901 1190.??.?? 1190-es évek III. Béla nagyszabású esztergomi építkezései; a királyi várpalota és kápolna a francia kora gótika hatását mutatják. A királyi palota kápolnájának freskóin, az uralkodóház szimbólumaként, lépő oroszlánokat ábrázolnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
902 1190.??.?? — Perugiai Bernát, Imre királyfi nevelője az esztergomi székesegyháznak adományozza a Tractatus in cantica canticorum című müvet, amelyben az első hazai húsvétszámítási táblázat található.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
903 1190.??.?? 1190 körül III. Béla megalapítja a szebeni prépostságot. —A kettős keresztet első ízben alkalmazzák címermotívumként: III. Béla dénárjain pajzsba foglalt kettős keresztet ábrázolnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
904 1190.02.?? február II. (Angelosz) Izsák bizánci és I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár Adrianopoliszban békekötéssel zárja le a keresztesek és a bizánciak ellenségeskedését. A békekötést III. Béla is elősegítette.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
905 1190.08.06 augusztus 6. A magyarországi fogságból megszökött Vlagyimir fejedelem lengyel segítséggel elfoglalja Halics trónját és András herceget, III. Béla király fiát hazakergeti.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
906 1191.09.?? ősze III. Béla és II. (Angelosz) Izsák bizánci császár a Szerémségben találkozik egymással.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
907 1191.12.20 december 20. III. Celesztin pápa megerősíti az esztergomi érsek jogait: a magyar királyt ő koronázza, a királyi udvar tisztviselőit csak ő közösítheti ki, s csak ő ítélhet azok lelki ügyeiben.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
908 1192.??.?? — Mog a nádor. (Tisztségét 1193-ban is viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
909 1192.??.?? az év folyamán III. Béla Elvin magyar diákot Párizsba küldi zenét tanulni.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
910 1192.??.?? — Velence kísérletet tesz Zára visszaszerzésére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
911 1192.??.?? 1192—1193 III. Béla betör a Bizánctól független Szerbiába és területe egy részét elfoglalja. II. (Angelosz) Izsák bizánci császár a szerbek oldalára áll.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
912 1192.??.?? 1192—1195 Összeállítják a Pray-kódexet. Benne található a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd és Könyörgés. A temetési szertartás számára készített első magyar prédikáció és imádság a kódexben levő latin szöveg szabad fordítása. A liturgikus könyv történeti tárgyú bejegyzései tartalmazzák többek közt a legrégibb magyar annalest, a Pozsonyi Évkönyveket..
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
913 1192.06.27 június 27. Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében Váradon szentté avatják I. László magyar királyt. A király sirját Dénes kézműves nyitja fel. akit ezért III. Béla felszabadít a szolgaságból.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
914 1193.??.?? — Sáskajárás pusztít a Dráva—Száva közén.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
915 1193.??.?? 1193—1196 III. Béla összeíratja és a jeruzsálemi Szent Theodosius bazilita monostornak adományozza a szávaszentdemeteri (Szerém vm.) bazilita monostor javait. (A görög nyelvű királyi oklevél elveszett, tartalmát latin nyelvű kivonata őrizte meg.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
916 1193.??.?? — Bár-Kalán nembeli Kalán pécsi püspök Horvátország és Dalmácia kormányzója.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
917 1193.??.?? — III. Béla megerősíti anyja, Eufrozina intézkedését, amely a székesfehérvári Szent István király monostoregyházat (későbbi elnevezéssel a keresztes konventet) birtokaival együtt a johannita (ispotályos vagy keresztes) lovagrend jeruzsálemi rendházának juttatta, s egyúttal összeíratja a keresztesek birtokállományát, a birtokok határát és azok egy részén a rend javára lemond a királyi adóról. (→ 1158 előtt)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
918 1193.??.?? III. Béla a horvátországi Modrus vármegyét hadi szolgálat fejében Bertalan ispánnak, a Frangepánok ősének adományozza. Királyi vármegye elidegenítésére ez az első példa.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
919 1194.??.?? 1194—11% Magyarországi Miklós (Nicolaus Hungarus) Oxfordban tanul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
920 1194.??.?? III. Béla ismét megkoronáztatja Imre fiát, s megteszi Horvátország és Dalmácia kormányzójává.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
921 1195.??.?? III. Béla segítséget ígér II. (Angelosz) Izsák bizánci császárnak a bolgárok ellen. A császár bukása felmenti ígérete teljesítése alól.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
922 1195.??.?? — III. Béla nem engedi, hogy alattvalói VI. Henrik német-római császár keresztes hadához csatlakozzanak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
923 1196.??.?? — Elkészül az esztergomi székesegyház nyugati kapuja, a Porta speciosa. A díszes főkapun az építtető III. Bélát és Jób esztergomi érseket is ábrázolják.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
924 1196.??.?? — Boleszló váci püspök Leleszen (Zemplén vm.) premontrei prépostságot alapít.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
925 1196.??.?? 1196 előtt A III. Béla-kori népesség mai számítás szerint mintegy kétmillió fő.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
926 1196.04.23 április 23. III. Béla meghal. Székesfehérvárott első felesége mellé temetik. Fia, Imre követi a trónon. (Uralkodik 1204-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
927 1196.04.23 április 23. előtt III. Béla keresztes hadjáratra szánja el magát, betegsége azonban megakadályozza terve végrehajtásában. Fogadalma teljesítését kisebbik Fiára, András hercegre bízza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
928 1197.??.?? az év folyamán Ézsau a nádor, Ézsau az udvarispán. (Tisztségüket mindketten 1198-ig viselik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
929 1197.07.?? nyara Dél-Itáliából német keresztes had indul a Szentföldre. III. Béla király özvegye, a francia (Capet) Margit is útnak indul, s Akkonban (Szíria) csatlakozik hozzájuk. Fia, András hg nem követi példáját.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
930 1197.12.?? december körül András hg VI. Lipót stájer hg segítségével a szlavóniai Macseknél (Macki) győzelmet arat bátyja, Imre király felett.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
931 1197.12.15 december 15.—1198. február 14. Imre király átengedi öccsének, András hercegnek a dalmát—horvát hercegséget: András fölveszi a Dalmácia és Horvátország hercege címet. András herceg friesachi (Karintia) típusú pénzt veret Szlavóniában. (Az első szlavóniai veretű magyarországi pénzek megjelenése. → 1250— 1255)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
932 1198.??.?? — Ézsau, majd Mog a nádor (tisztségét másodszor 1199-ig viseli), Ézsau, utóbb Turoy fia Péter viseli az udvarispáni tisztet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
933 1198.??.?? az év folyamán Imre király elrendeli, hogy az esztergomi érsek minden királyi jövedelemből, továbbá a szepesi és a pozsonyi vámokból tizedet kapjon; az érseknek adja az esztergomi királyi várban álló befejezetlen királyi palotát. (Az épület végleg 1249-ben, illetve 1256-ban kerül az érsekség tulajdonába.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
934 1198.01.29 január 29. III. Ince pápa felszólítja András herceget, hogy atyjának, III. Bélának tett fogadalmát váltsa be: szeptember 14-ig induljon el a Szentföldre, mert különben kiközösítés alá esik, s akkor sem lehet Imre király utódjává, ha az örökös nélkül halna meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
935 1198.03.31 március 31. előtt András hg Dalmácia és Horvátország mellé, felveszi Hűm (Hűim), majd rövidesen Ráma hercege címét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
936 1198.05.26 május 26. előtt András hg Humban és Raskában legyőzi a szerbeket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
937 1198.06.15 június 15. III. Ince pápa kiközösítés terhe mellett megtiltja András hercegnek, hogy lázadást szítson és fegyvert fogjon Imre király ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
938 1198.06.16 június 16. III. Ince pápa megengedi, hogy Imre király hívei keresztes hadjáratra tett fogadalmuk teljesítését elhalasszák, míg az országban a nyugalom helyre nem áll.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
939 1198.09.14 szeptember 14. előtt III. Ince pápa Rómába idézi János pannonhalmi apátot, mert András herceggel összeesküdött Imre király ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
940 1199.??.?? — Legforus az erdélyi vajda. (Tisztségét ő is 1200-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
941 1199.??.?? az év folyamán Imre király az ellene fegyveres támadást szervező Mog nádort megfosztja méltóságától, Ják nembeli Mika (Mihály) addigi udvarispánt kinevezi nádorrá, az udvarispáni hivatalt pedig Csanád nembeli Vejtehnek (Vejtének) adja. (Tisztségét az előbbi 1201-ig, az utóbbi 1200-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
942 1199.03.10 március 10. Imre király a váci székesegyházban tettleg bántalmazza Boleszló váci püspököt, András hg hívét, és az egyház kincstárából elkobozza az összeesküvők leveleit.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
943 1199.07.?? nyara Imre király a rádi (Somogy vm.) csatában legyőzi öccsét, a lázadó András herceget, aki VI. Lipót osztrák és stájer herceghez menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
944 1199.09.?? őszre Imre király panaszt tesz a váci püspököt védő III. Ince pápánál Boleszló váci, Elvin váradi és János veszprémi püspök ellen, mert András herceget ellene uszították.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
945 1200.??.?? 12. század vége Megkezdődik a gyulafehérvári székesegyház építése román stílusban. (Befejeződik 1241 előtt.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
946 1200.??.?? az év folyamán Legforus erdélyi vajdát Eth váltja fel.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
947 1200.??.?? — Elkészül a Szent László legenda és Szent Gellért kisebb legendája. (Az utóbbit más nézet szerint 1100 körül írták.)— Megkezdődik az Irtis melléki obi-ugorok eltörökösödése.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
948 1200.??.?? — Két provence-i trubadúr: Piere Vidal és Gaucelm Faidit Imre király udvarában időzik. A lovagi kultúra tért hódít a királyi udvarban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
949 1200.??.?? — A főesperesek beköltöznek a püspöki székhelyekre.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
950 1200.??.?? 1200 körül Imre király házasságot köt Konstanciával, II. Alfonz aragóniai király leányával.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
951 1200.??.?? — András hg házasságot köt Gertrúddal, IV. Bertold isztriai és krajnai őrgróf, merániai (tengermelléki) herceg leányával.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
952 1200.07.?? nyara Imre király és András hg Gergely pápai legátus előtt kibékül. Imre király is felveszi a keresztet, András hg visszakapja dalmát—horvát hercegségét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
953 1200.10.11 október 11. III. Ince pápa Imre királyt a boszniai bogumil eretnekség felszámolására szólítja fel.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
954 1200.10.11 október 11. előtt Perugiai Bernát spalatói érsek Spalató és Trau városokból kiűzi a bogumil eretnekeket. Kulin boszniai bán befogadja a Boszniába menekülő eretnekeket és menedéket biztosit számukra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
955 1201.??.?? — Elkészül a magyar Trójaés a magyar Nagy Sándorregény.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
956 1201.??.?? 13. század első fele. Beginaházak alakulnak Magyarországon. Később rendi (főleg domonkos) felügyelet alá kerülnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
957 1201.??.?? — A kanonokok közös élete (vita communis) a káptalanokban bomlásnak indul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
958 1201.??.?? — III. Ince pápa némi módosítással jóváhagyja az 1112 és 1116 között készült Hartvik-féle Szent István legenda szövegét → 1349
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
959 1201.??.?? 13. század eleje Befejeződik az esztergomi vár építése.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
960 1201.??.?? — Achilles az udvarispán, Gyula az erdélyi vajda.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
961 1201.??.?? — Imre király meghatározza a pataki (Sárospatak) vendégek (hospites) kiváltságait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
962 1201.??.?? Imre király hadjáratot vezet Nemanja fia István szerb nagyzsupán ellen, s István testvérét, Vukant segíti a nagyzsupáni székbe.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
963 1202.??.?? — Imre király megalapítja Erdélyben a kerci ciszterci apátságot. (A Fogarasvidéki monostor 1206-ban már működik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
964 1202.??.?? az év folyamán Imre király felveszi a Szerbia királya címet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
965 1202.??.?? — Benedek a nádor. Gyula az udvarispán, Benedek az erdélyi vajda. (Az előbbiek 1204-ig, az utóbbi pedig 1203-ig viseli tisztségét.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
966 1202.??.?? — Imre király aranybulláján, az első magyar érempecsét hátoldalán először jelenik meg az Árpádok családi címere, a vágásos pajzs lépő oroszlánokkal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
967 1202.11.09 november 9. előtt Imre király a Mórává völgyében hadjáratot vezet Kálóján bolgár cár ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
968 1202.11.24 november 24. A IV. keresztes hadjárat Velence számára elfoglalja Zárát; a keresztesek és a velenceiek súlyos pusztítást okoznak a városnak. (Az elűzött záraiak 1203. április 25. után visszafoglalják városukat.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
969 1203.04.08 április 8. János pápai legátus és Kulin boszniai bán előtt a boszniai bogumilok elöljárói szerződésben kötelezik magukat a római egyház iránti hűségre. (A szerződést április 30-án Imre király is megerősíti.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
970 1203.07.?? nyara Imre király (Sváb) Fülöp német király ellenében csapatokkal támogatja III. Ince pápa jelöltjét, IV. (Braunschweigi) Ottó német ellenkirályt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
971 1203.10.?? október Imre király Varasd közelében foglyul ejti András herceget, feleségét, Gertrúdot pedig hazaküldi atyjához, akitől csak Imre halála után tér vissza. A király Andrást Kene várában (Varasd vm.), majd Esztergomban őrizteti.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
972 1204.01.?? január—április András herceget hívei: Hont-Pázmány nembeli Sándor és társai kiszabadítják esztergomi fogságából.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
973 1204.04.12 április 12. A IV. keresztes hadjárat elfoglalja Konstantinápolyt: megalakul a konstantinápolyi latin császárság. (1261-ig áll fenn.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
974 1204.04.16 április 16. előtt Imre király javaslatot tesz III. Ince pápának, hogy a magyarországi görög szertartású monostorok számára külön püspökséget szervezzen, vagy pedig latin szertartású apátokat, prépostokat állítson a görög szertartású egyház élére. → 1221
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
975 1204.08.20 augusztus 20. előtt Csák nembeli Ugrin választott esztergomi érsek és győri püspök, érsekké választása után rövidesen meghal. Az esztergomi kanonokok János kalocsai érseket választják utódául, az esztergomi érseki tartomány püspökei azonban óvást tesznek ellene. Ősszel a kanonokok egy része és a nyitrai püspök Bár-Kalán nembeli Italán pécsi püspököt választja esztergomi érsekké. András hg előbb Jánost, utóbb Kalánt támogatja.→ 1205
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
976 1204.08.26 augusztus 26. Imre király János kalocsai érsekkel megkoronáztatja kiskorú fiát, László herceget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
977 1204.08.26 augusztus 26. után Imre király András herceget halála esetére kiskorú gyermeke, László gyámjává és az ország kormányzójává nevezi ki, s útjára engedi az al-dunai Kévénél feltartóztatott és mindeddig visszatartott Leó bíborost, III. Ince pápának Bulgáriába küldött legátusát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
978 1204.09.?? szeptember Imre király meghal; Egerben temetik el. (Halála napja a krónikák szerint november 30.) Fia, III. László követi a trónon. A gyermek király nevében András hg kormányoz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
979 1204.09.14 szeptember 14. III. Ince pápa megrója Imre királyt, mert a somogyvári bencés apátság élére a korábbi szokás ellenére francia helyett magyar apátot kiván állítani. (Arra hivatkozik, hogy Magyarországon több nációnak van monostora, s míg görög monostorból sok van, csak egyetlen apátság — a somogyvári — a francia szerzeteseké.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
980 1204.11.08 november 8. Leó bíboros pápai legátus Kálóján bolgár cárt Tirnovóban királlyá koronázza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
981 1205.??.?? 1205—1222 A francia eredetű Ajnard-nemzetség megalapítja a zsámbéki (Pilis vm.) premontrei prépostságot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
982 1205.??.?? az év folyamán Miklós a nádor. Smaragd az udvarispán. (Az utóbbi tisztségét 1206- ban is viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
983 1205.??.?? — Mog, majd Győr nembeli István fia Csépán a nádor. (Tisztségét 1209-ig viseli.) Korlát fia Benedek, majd Smaragd az erdélyi vajda.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
984 1205.??.?? az év folyamán Fehér Leszek krakkói fejedelem Magyarországra küldi segítségért a halicsi bojárok által elűzött Danyiil Romanovics fejedelmet. Mivel Vologyimer Igorjevics, az új halicsi fejedelem egyaránt megvesztegeti a krakkói fejedelmet és a magyar királyt, azok lemondanak Danyiil támogatásáról. II. András utóbb segítséget ad a hozzá menekülő Román Igorjevics zvenyigorodi fejedelemnek, aki a magyar sereggel testvérétől, Vologyimer halicsi fejedelemtől megszerzi Halics trónját.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
985 1205.05.07 május 7. III. László, miután anyjával, Konstanciával Ausztriába menekült, meghal. Székesfehérvárott temetik el. (Halála napja a Zágrábi krónika szerint május 3.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
986 1205.05.29 május 29. János kalocsai érsek András herceget királlyá koronázza. (Uralkodik 1235-ig.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
987 1205.06.07 június 7. III. Ince pápa felszólítja a magyarországi főpapokat és főurakat, hogy tegyenek hűségesküt II. András király születendő fiának (a majdani IV. Bélának).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
988 1205.08.01 augusztus 1. Bár-Kalán nembeli Kalán pécsi püspököt választott esztergomi érsekként említik, noha megválasztását III. Ince pápa június 24-én nem ismerte el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
989 1205.10.06 október 6. III. Ince pápa János kalocsai érseket áthelyezi az esztergomi érseki székbe. (Tisztségét 1222-ben még viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
990 1205.12.?? vége II. András a halicsiak kérésére sereget vezet Halicsba; a gyermek Danyiil Romanovics számára biztosítja a trónt és felveszi a Halics (Galícia) és Lodoméria királya címet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
991 1207.??.?? — Tétény nembeli Marcell az udvarispán. (Tisztségét első ízben viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
992 1207.??.?? az év folyamán II. András clairvaux-i szerzetesek számára a szlavóniai Topuszkón ciszterci apátságot alapit, s a templomosok rendje és hat nemzetség birtokainak kivételével egész Gora vármegyét az újonnan alapított apátságnak adományozza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
993 1207.12.24 december 24. III. Ince pápa, a korábbi elutasítás után, megerősiti Bertoldot. Gertrúd királyné öccsét a kalocsai érseki székben. Bertold Vicenzába (Itália) megy tanulni.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
994 1208.??.?? 1208 körül II. András, főemberei tanácsára, szakít elődei birtokpolitikájával, s ettől kezdve várakat, vármegyéket, földeket és jövedelmeket örökölhető örökbirtokként bőkezűen adományoz híveinek. (Új berendezkedésnek — novae institutiones— nevezett birtokpolitikája, melyet több más személy között János esztergomi érsek is ellenez, nem egészen tíz év után, 1217- ben megtorpan.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
995 1208.??.?? 1208—1218 Jean de Limoges (Johannes Lemovicensis) francia ciszterci szerzetes, a Libellus de dictamine szerzője áll a zirci apátság élén. 1208—1235 A váradi káptalan írásba foglalja a váradi székesegyházban lefolyt istenítéleteket és az eléje került egyéb ügyeket. A Váradi Regestrum bejegyzései a jelzett időből 389 jogesetet: a társadalom különféle helyzetű csoportjainak (várnépeknek, várjobbágyoknak, udvarnokoknak, vendégeknek, jelöletlen státusú személyeknek stb.) státusperét, illetve kihágási ügyét (lopás, gyújtogatás, leányrablás, kuruzslás stb.) tartalmazzák. A perekben a bizonyítás a liturgikus keretek között megtartott istenítéletre (tüzesvas-próbára) vagy ritkán esküre épül. Az 1550-ben kinyomtatott Váradi Regestrum az istenítélettel kapcsolatos szertartás szövegét is magában foglalja. → 1279.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
996 1208.??.?? — A nemzetséghez tartozás kifejezésére hiteles oklevélben első ízben használják a nemzetség értelmű genus szóból származó de genere titulust. Használata ettől kezdve rohamosan terjed és hamarosan általánossá válik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
997 1208.??.?? — Készen áll Lébényben (Moson vm.) a Győr-nemzetség által alapított bencés monostor. II. András összeíratja az apátság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
998 1208.??.?? — Miklós az udvarispán (1210-ig), Korlát fia Benedek az erdélyi vajda (1209- ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
999 1208.??.?? az év folyamán II. András beavatkozik a halicsi bojárok és fejedelmük. Román Igorjevics viszályába. Korlát fia Benedek erdélyi vajda vezetésével sereget küld Halicsba. Benedek elfoglalja Halicsot, foglyul ejti Román Igorjevicset, Magyarországra küldi, és maga veszi át Halics kormányzását (1209-ig). A bojárok kísérletet tesznek arra, hogy a hatalmaskodása és erkölcstelen élete miatt népszerűtlen Benedektől megszabaduljanak, de a halicsi trónra meghívott Msztyiszláv pereszopnyicai fejedelem nem tudja elűzni a magyar kormányzót.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1000 1208.06.21 június 21. után II. András menedéket ad Henrik isztriai őrgrófnak és Eckbert bambergi püspöknek, Gertrúd királyné testvéreinek, akik azért jöttek Magyarországra, mert a német birodalomban azzal gyanúsítják őket, hogy részesek (Sváb) Fülöp német király meggyilkolásában. (1211-ben térnek vissza otthonukba.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1001 1209.09.14 szeptember 14. Román Igorjevics megszökik magyarországi fogságából és testvérével. Vologyimerrel szövetkezve hazakergeti Korlát fia Benedek halicsi kormányzót. Halics fejedelme ismét Vologyimer lesz, aki hiába küldi fiát Magyarországra, a magyar király nem adja ki neki Danyiil Romanovicsot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1002 1209.09.14 — Győr nembeli István fia Csépán. majd Győr nembeli Pót a nádor (1212-ig), Korlát fia Benedek, utóbb Kacsics nembeli Mihály az erdélyi vajda (1212-ig). A király sógora, Bertold kalocsai érsek a dalmát—horvát bán (1212-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1003 1209.09.14 — Róbert kancellár (székesfehérvári prépost, majd veszprémi püspök) újítása nyomán első ízben tevékenykedik alkancellár (vicecancellarius) a királyi kancelláriában. Tamás alkancellár a kancellárt a királyi oklevéladás ügyének intézésében helyettesíti. Az új tisztség Ugrin kalocsai érsek kancellársága idején (1230—1235) állandósul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1004 1210.??.?? 1210 körül Megkezdődik all. századi kalocsai székesegyház újjáépítése. (A munkálatok 1230 előtt befejeződnek. Az újjáépült székesegyházból való a vörös márványból faragott kalocsai királyfej.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1005 1210.??.?? — III. Béla névtelen jegyzője (Anonymus; P. mester) megírja Gesta Hungarorumá, a magyar honfoglalás és megtelepedés regényes történetét. (Szilágyi Loránd szerint 1196 és 1203, Horváth János szerint 1215 és 1217 között keletkezett.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1006 1210.??.?? — II. András hatékony segítséget nyújt Borii bolgár cárnak a Vidinben és környékén támadt felkelés leverésére. Az Iwachin szebeni ispán vezette magyar segédcsapatban szász, román (Olacus), székely és besenyő egységek harcolnak. → 1222 - Az Assisi Szent Ferenc által az előző évben alapitott Ferences-rend reguláját III. Ince pápa szóban megerősíti. (A rendalapítást formailag 1223. november 29-én III. Honorius pápa hagyja jóvá. → 1229)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1007 1210.??.?? A főurak egy csoportja összeesküvést sző II. András ellen. Az összeesküvők megkísérlik Magyarországra hívni Géza hercegnek, III. Béla öccsének a fiait. Görög földre küldött követeiket azonban még Spalatóban elfogják, s ezzel tervük meghiúsul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1008 1211.??.?? az év folyamán Az Igorjevicsek uralma elől Vologyiszláv halicsi bojár társaival Magyarországra menekül. Kérésükre II. András nagy sereggel Halicsba küldi Danyiil Romanovicsot. A bojárok és a szomszédos orosz uralkodók, valamint (Fehér) Leszek krakkói fejedelem segítségével a magyar sereg Győr nembeli Pót nádor fővezérlete alatt elfoglalja Przemysl, Zvenyigorod és Halics városát a kunok támogatását élvező Igorjevicsektől. Danyiil Romanovics másodszor is trónra lép. A gyermek fejedelem anyja is visszatér Halicsba, de a bojárok hamarosan elűzik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1009 1211.??.?? — Győr nembeli Pót, majd Bár-Kalán nembeli Bánk a nádor (1213-ig), Tétény nembeli Marcell, utóbb Kán nembeli Gyula az udvarispán (1213-ig). Kacsics nembeli Mihály, majd Bertold kalocsai érsek az erdélyi vajda (1213-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1010 1211.??.?? 1211—1221 Megkezdődik a királyi pénzverés decentralizációja. Az esztergomi pénzverő kamara mellett pénzverőház működik a Csanádi egyházmegye területén is. → 1250—1255 II. András sereget vezet Halicsba. Visszahívja Danyiil Romanovics anyját, elfogja és megkínoztatja a gyermek fejedelem helyett uralkodó bojárokat, s Vologyiszlávot fogolyként Magyarországra hozza. Vologyiszláv testvéreinek a hívására Msztyiszláv pereszopnyicai fejedelem elfoglalja Halics trónját; Danyiil és anyja Magyarországra menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1011 1211.02.12 — II. András eljegyzi leányát, Erzsébetet I. Hermann türingjai őrgróf fiával, Lajossal. A királylány gazdag hozományt visz magával. → 1235.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1012 1211.02.12 — II. András országába hívja és a jobbára lakatlan dél-erdélyi Barca-földre (a későbbi Barcaságba) telepíti a Német Lovagrendet, hogy a kunok támadásaitól Erdély délkeleti szögletét megvédje, várakat építsen ellenük, és a kunok megtérítésében részt vegyen. → 1222.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1013 1211.02.12 február 12. III. Ince pápa megtagadja János esztergomi és Bertold kalocsai érsek egyezségének jóváhagyását, mert az csorbítaná az esztergomi érsek jogait, és az esztergomi érsek mellett a kalocsai érseknek is biztosítaná a királykoronázás jogát, ami az ország veszedelmére fokozná a trónörökösök közt a versengést. Egyúttal elutasítja a király kérését, hogy Erdélyben szebeni püspökséget szervezzen, és azt a kalocsai érseki tartományhoz kapcsolja,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1014 1211.07.01 — II. András Uros volt tihanyi apát kérésére Tamás kancellár és Pót nádor munkája nyomán összeíratja a tihanyi apátság birtokait. Az összeírás leírja a birtokok határait, név szerint felsorolja az ott élő szolgálónépeket, és részint rögzíti e népek szolgáltatásait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1015 1211.07.01 — Tétény nembeli Marcell az udvarispán. (Tisztségét másodszor 1212-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1016 1211.07.01 — Gertrúd királyné két testvére: Henrik isztriai őrgróf és Eckbert bambergi püspök elhagyja Magyarországot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1017 1213.??.?? — II. András megszerzi a Bulgáriához tartozó Nándorfehérvárt. Barancsot és környékét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1018 1213.??.?? 1213—1214 II. András eljegyzi Béla fiát Borii bolgár cár leányával. (Az eljegyzés utóbb felbomlik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1019 1213.07.?? nyara II. András IV. (Braunschweigi) Ottó német-római császárral szemben a német ellenkirályt, II. Frigyes szicíliai királyt. III. Ince pápa jelöltjét támogatja-
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1020 1213.09.28 szeptember 28. előtt II. András seregével Halicsba készülődik. Szabadon bocsátja és előre küldi Vologyiszláv halicsi bojárt, aki utóbb elűzi Msztyiszláv fejedelmet és maga ül Halics trónjára.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1021 1213.09.28 — Danyiil Romanovics és anyja Magyarországról (Fehér) Leszek krakkói fejedelemhez távozik. Leszek orosz szövetségeseivel kísérletet tesz Halics elfoglalására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1022 1213.09.28 szeptember 28. Péter ispán, Kacsics nembeli Simon és Bánk nádor veje: Simon vezetésével az összeesküvők a pilisi erdők közelében tartózkodó Gertrúd királynéra és kíséretére törnek. Péter ispán és Simon, a nádor veje meggyilkolja a királynét. (Gertrúd holttestét a pilisi— pilisszentkereszti—ciszterci monostorban temetik el. Sírja fölé néhány év múlva gótikus síremlék épül, készítője föltehetően Villard de Honnecourt. → 1221 körül)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1023 1213.09.28 szeptember 28. után Felesége halálának hírére II. András Leleszről (Zemplén vm.) visszafordul Halicsba igyekvő seregével. Péter ispánt karóba húzatja, birtokait elkobozza. Leváltja Bár-Kalán nembeli Bánkot. s Szák nembeli Barc fia Miklóst nevezi ki nádorrá (tisztségét első ízben 1214-ig viseli), külföldre távozó sógora. Bertold kalocsai érsek vajdai méltóságát pedig Miklósnak adja. (A Gertrúd királyné meggyilkolásában részes Kacsics nembeli Simon birtokait II. András fiai. valamint a világi és egyházi előkelők tanácsára 1228-ban kobozza el. Valószínűleg ekkor kerül sor az összeesküvésben részes Bánk birtokainak elkobzására is, bár azt IV. Béla csak 1240- ben említi. Bánk vejét, Simont nem éri büntetés, mert időközben meghal.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1024 1214.??.?? — II. András engedélyt kér III. Ince pápától, hogy János esztergomi érsek Kálmán herceget felkenhesse Halics királyává. (A szertartásra 1215 novembere előtt kerül sor.)— Először említik a tárnokmester (magister tavernicorum) tisztségét. A királyi udvar új méltóságát elsőként Miksa fia Salamon tölti be. (A tárnokmester tehermentesíti az udvarispánt: átveszi annak gazdasági teendőit: irányítja a királyi udvartartást, intézi a gazdasági ügyeket. Az udvarispán ettől kezdve csak bíráskodik. → 1340)— Hont-Pázmány nembeli Márton az udvarispán. Kán nembeli Gyula az erdélyi vajda.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1025 1214.??.?? II. András királlyá koronáztatja elsőszülött fiát. a gyermek Bélát, akit némelyek apja ellenében akartak királlyá tenni.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1026 1214.??.?? — II. András a Szepességben találkozik Leszek krakkói fejedelemmel és szövetséget köt vele Vologyiszláv halicsi fejedelem ellen. Másodszülött fiát. Kálmánt eljegyzi a lengyel fejedelem leányával. Szalóme hercegnővel. Szövetségesével hadat vezet Halicsba. Fogságra veti Vologyiszlávot. Halics trónjára Kálmán herceget ülteti. A szövetségesek megosztják hóditásaikat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1027 1215.??.?? az év folyamán Ipoch az erdélyi vajda (1217-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1028 1215.??.?? — Kán nembeli Gyula a nádor (tisztségét első ízben 1217-ig viseli), Vázsony nembeli Atyusz az udvarispán (1217-ig), Simon az erdélyi vajda.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1029 1215.??.?? az év folyamán II. András újból megnősül. Második felesége Jolánta, Courtenay Péter auxerre-i és namuri gróf leánya. A magyar király tekintélyes vagyont és jövedelmet biztosít feleségének, II. Fülöp Ágost francia király és Henrik konstantinápolyi latin császár rokonának.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1030 1215.??.?? 1215—1221 Magyarországi Pál (Paulus Hungarus). a bolognai egyetem kánonjogásza, hazája viszonyaira utaló megjegyzéseket (notabilia) fűz kánonjogi gyűjteményeihez (Compilatio II—III. s valószínűleg I.). Tőle származik a magyar király főkegyúri jogára vonatkozó jogigény első elvi megfogalmazása.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1031 1215.04.01 április 1. János esztergomi érsek és Róbert veszprémi püspök egyházi joghatósági kérdésekben egyezséget kötnek. (Az érsek elismeri a veszprémi püspök királynékoronázási jogát.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1032 1215.07.?? nyara Fehér Leszek krakkói fejedelem lemond halicsi területi igényeiről veje, Kálmán király javára és újból szövetséget köt II. Andrással. A magyar király Kálmánt sereggel Halics visszafoglalására küldi. Leszek és Kálmán hada legyőzi és a tartományból kiűzi Msztyiszlav fejedelmet, mire Danyiil Romanovics. a távozó fejedelem veje elhagyja az őrizetére bízott Halicsot. Kálmán király ősszel ismét elfoglalja a halicsi trónt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1033 1215.11.?? — II. András fia. Kálmán halicsi király részére koronát kér III. Ince pápától. (A korábban felkent halicsi királyt János esztergomi érsek valószínűleg 1216 nyara előtt koronázza meg.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1034 1215.11.?? november előtt II. András Przemysl várát visszaveszi (Fehér) Leszek krakkói fejedelemtől. Leszek Halics trónját Msztyiszláv novgorodi fejedelemnek, a magyar uralommal elégedetlen bojárok pedig Danyiil Romanovicsnak ajánlják föl. Msztyiszláv elűzi Kálmán királyt és elfoglalja a fejedelmi széket. Kálmán híveivel Magyarországra menekül, mig Danyiil Romanovics feleségül veszi az új halicsi fejedelem leányát. Annát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1035 1215.11.11 november 11—30. III. Ince pápa az egyház fegyelmének megszilárdítása érdekében és az V. keresztes hadjárat meghirdetése céljából megtartja Rómában a IV. lateráni zsinatot. Az egyetemes zsinaton magyar egyházi küldöttség is részt vesz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1036 1215.12.22 december 22. III. Honorius pápa megerősíti a (Szent) Domonkos által alapított Domonkos-rendet. → 1221
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1037 1216.??.?? 1216—1222 Apód fia Dénes viseli a tárnokmesteri tisztséget. A birtokadományozások következtében megcsappant királyi földesúri bevételek pótlására reformokat vezet be; megkísérli pénzjövedelmekre alapozni a királyi háztartást. (Pénzügyi intézkedései: új adók kivetése, új pénzverő kamarák felállítása, sókamara szervezése, a regále-jövedelmek — kamarák, vámok — bérbeadása izmaelitáknak és zsidóknak, továbbá a pénzrontás fokozása.) 1217 előtt Felépül Bényen (Esztergom vm.) a Hont-Pázmány-nemzetség által alapított premontrei prépostság.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1038 1217.??.?? az év folyamán Ipoch, majd Rafain az erdélyi vajda.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1039 1217.??.?? 1217 körül Az esztergomi építőműhely mesterei részt vesznek a halicsi Szent Pantaleon templom építésén.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1040 1217.??.?? 1217—1218 II. András távollétében Magyarországon felbomlik a rend. Az előkelők egy csoportja fellép a király intézkedései ellen, és az ellenszegülő János esztergomi érseket, az országnak a királytól kinevezett egyik kormányzóját megfosztja jövedelmétől és száműzi Magyarországról.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1041 1217.01.?? január II. András keresztes hadával szárazföldi úton hazafelé indul Akkonból. Útközben eljegyzi harmadszülött fiát, Andrást, II. Leó örmény király leányával (az eljegyzés utóbb felbomlik), Béla fiát Máriával, LaszkariszTeodor nikaiai császár leányával (esküvő 1220-ban), Mária leányát pedig II. (Ászén) Iván bolgár cárral (esküvő 1221 körül).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1042 1217.03.?? tavasza II. András követei tíz hajót bérelnek Velencében, hogy a király hadait Spalatóból a Szentföldre szállítsák. A király Velence javára lemond Zárára vonatkozó igényéről, s a köztársasággal megállapodik, hogy a velencei és a magyarországi kereskedők arany, ezüst, drágakő, selyem és fűszer után vámot nem fizetnek, egyéb áruik értéke után pedig nyolcvanadot adnak, első fele II. András fontolgatja az új berendezkedésnek (novae institutiones) nevezett birtokpolitika feladását. → 1220 nyara II. András híveire — köztük János esztergomi érsekre — bízza az ország kormányzását, és keresztes hadjáratra indul. (Útjának főbb állomásai: Zágráb; augusztus 23.: Spalató; Ciprus; október: Akkon.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1043 1217.03.27 március 27. III. Honorius pápa Bertold kalocsai érseket, a magyar király sógorát kinevezi aquileiai pátriárkává. (Az érsek rövidesen végleg elhagyja Magyarországot.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1044 1217.11.?? — A hazai forrásokban első ízben fordul elő a rendkívüli adó fogalma.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1045 1217.11.?? — A saját birtokkal rendelkező és a királynak katonai szolgálattal tartozó társadalmi réteg megjelölésére először alkalmazzák a királyi szerviens (serviens regis) kifejezést. (Az elnevezés a szerviensek jogait 1222-ben rögzítő Aranybulla után terjed el országosan.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1046 1217.11.?? november—december A keresztesek Akkonból három alkalommal kísérelnek meg támadást a mohamedánok ellen. A Jordán folyó vidékére indított első akciót II. András, míg a másik kettőt Dénes fia Dénes vezeti. Ezalatt II. András hajóra száll és decemberben látogatást tesz a tripoliszi grófságban,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1047 1217.12.?? vége II. András keresztes hadával visszaérkezik Magyarországra. Távollétében elűzött helytartója. János esztergomi érsek is hazatér.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1048 1219.??.?? az év folyamán Szák nembeli Barc fia Miklós a nádor (méltóságát másodszor 1222-ig viseli), Rátót nembeli Gyula az udvarispán (tisztségét első ízben 1221-ig viseli), Neuka az erdélyi vajda (1221-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1049 1219.??.?? az év folyamán II. András szakít korábbi birtokpolitikájával és az előkelők tanácsára elrendeli az eladományozott királyi udvarnokföldek visszavételét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1050 1219.??.?? — Dzsingisz kán hadvezérei első ízben jelennek meg seregeik élén Európa keleti peremén.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1051 1219.??.?? 1219 körül Szák nembeli Miklós nádor orrsütéssel bélyegzi meg a pannonhalmi apátság kanászait, mert Uros apát távollétében (a keresztes hadjáratban vett részt) vonakodtak az egyház sertéseit őrizni.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1052 1219.??.?? — Béla királyfi első oklevelében megerősíti a varasdi hospesek bíráskodási, vámfizetési, birtokörökítési és költözési kiváltságait, továbbá megállapítja szolgáltatásaikat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1053 1219.??.?? (Az intézkedés végrehajtására vonatkozó egyetlen adat szerint a visszavett udvarnokföldért a király kárpótlást ad.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1054 1219.??.?? 1219—1221 II. András elfogadja a Halicsot birtokló Msztyiszlav novgorodi fejedelem ajánlatát és egyezséget köt a Kálmán királyt fogva tartó fejedelemmel. Felbontja fia, András hg jegyességét az örmény király leányával és eljegyzi András herceget Msztyiszlav kisebbik leányával (→ 1226), mire a fejedelem szabadon engedi Kálmán királyt és feleségét, Szalómét. (Kálmán haláláig viseli királyi címét.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1055 1219.03.05 március 5. előtt II. András III. Honorius pápa előtt azzal mentegeti magát, hogy az országából kapott kedvezőtlen hírek késztették keresztes hadjárata abbahagyására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1056 1219.08.14 augusztus 14. Msztyiszlav novgorodi fejedelem vejével, Danyiil Romanoviccsal és Kötöny kun vezér csapataival Halics közelében vereséget mér a Fila (Füle) vezette magyar—lengyel seregre, majd elfoglalja Halicsot. Kálmán király és felesége, Szalóme fogságba esik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1057 1219.08.25 augusztus 25. III. Honorius pápa egyházi jövedelmeitől néhány hónapra felfüggeszti János esztergomi érseket, mert Jolánta királyné pártfogoltját. a képzetlen burgundiai Bertalant pécsi püspökké szentelte föl.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1058 1220.??.?? — Jakut arab geográfus Aleppóban (Szíria) találkozik az ott tanuló magyarországi mohamedán diákokkal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1059 1220.??.?? 1220 körül II. András Béla királyfira bízza a szlavón hercegség (a Drávától az Adriáig húzódó terület) kormányzását (1226-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1060 1220.??.?? — Megkezdődik Jákon (Vas vm.) a Ják nembeli Márton ispán által alapított bencés monostor építése (1256-ban szentelik föl).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1061 1220.??.?? — Rátót nembeli Gyula, majd Bár-Kalán nembeli Bánk az udvarispán (1222-ig), Neuka, majd Péter fia Pál az erdélyi vajda (1222-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1062 1220.??.?? az év folyamán II. András király elrendeli az erőszakkal elfoglalt várföldek visszavételét, a szétszóródott várnépek összegyűjtését, és parancsot ad Szák nembeli Miklós nádornak a jogtalanul elfoglalt királyi udvarnokföldek visszaszerzésére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1063 1220.??.?? 1220—1221 Magyarországi Pál (Paulus Hungarus), a bolognai egyetem kánonjogásza, az első domonkos rendtagok egyike, (Szent) Domonkos megbízásából megírja Summa de paeniientia című munkáját.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1064 1220.03.21 március 21. előtt II. András vendégül látja és fiával, Béla királyfival Bulgárián át Konstantinápolyig kíséri sógorát, Courtenay Róbertét, a latin császárság trónjának várományosát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1065 1220.04.20 április 20. III. Honorius pápa meghagyja a magyar főpapoknak, hogy a Visegrád melletti görög rítusú szerzetesek helyére latin szertartásúakat helyezzenek. (A magyarországi görög rítusú egyház hamarosan elsorvad.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1066 1220.04.29 április 29. III. Honorius pápa felszólítja Jolánta magyar királynét, ne akadályozza, hogy a szaracénok (izmaeliták) szolgálatából a keresztény szabadok és a szolgák kivétessenek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1067 1220.05.30 május 30. után Magyarországi Pál (Paulus Hungarus) domonkos szerzetes (Szent) Domonkos megbízásából Bolognából hazatér, hogy megszervezze a magyar domonkos rendtartomány t. A Domonkos-rend meghonosodik Magyarországon.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1068 1220.12.05 december 5. III. Honorius pápa meghagyja János esztergomi érseknek és püspökeinek, hogy Accontius mestert, a pápa legátusát támogassák a boszniai eretnekség felszámolásában.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1069 1221.??.?? 1221 körül Villard de Honnecourt picardiai francia építész Magyarországon tartózkodik; a francia gótika közvetlen hatást gyakorol a magyarországi építőművészeire.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1070 1221.??.?? 1221—1223 Magyarországi Pál (Paulus Hungarus) domonkos tartományfőnök térítőket küld a Szörénységbe, majd a kunok földjére, ahonnan azonban visszaűzik őket. Az újabb kunországi kísérlet során a domonkosok eljutnak a Dnyeperig, ahol a kunok néhányat közülük megölnek, másokat fogságba vetnek, mig a szerzetesek harmadik csoportja eredményes térítő munkát végez. január—április II. András megerősíti az egyházi rend kiváltságait. Egyházi személy csak egyházi bíróság előtt vonható perbe (privilégium fori), az egyházi rend tagjai mentesek a királyi kincstárnak járó adóktól. A király ugyanakkor elrendeli, hogy a főpapok királyi udvarnokokat, várnépeket és más szolgálókat ne vegyenek fel az egyházi rendbe, s szükség esetén egyházi fenyítékkel szorítsák példaadó életre a papságot. (Karácsonyi János szerint az egyházi rend kiváltságlevele az év második felében keletkezett.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1071 1221.05.28 május 28. előtt Béla királyfi II. András kívánságára elbocsátja feleségét, Laszkarisz Máriát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1072 1221.05.29 — II. András visszaadja a Német Lovagrendnek a korábban elvett Barca-foldet (a későbbi Barcaságot) és a rendnek adományozza a Barca-földtől délre eső kunországi (havasalföldi) területet egészen az Al-Dunáig. Az adománylevél tartalmazza az első egyértelmű (→ 1210) említést az Erdélyben
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1073 1221.05.29 — Fogaras vidékén — lakó románokról (Blaci).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1074 1221.05.29 — Az Aranybullát követően II. András kinevezi Csanád nembeli Vejteh (Wetich) fia Teodort nádorrá, Bár-Kalán nembeli Nána fia Pósát pedig udvarispánná. (Karácsonyi János szerint az év júliusában Teodor kormányzata megbukik, s ettől kezdve ismét az előző kormányzat van hatalmon, azaz Szák nembeli Barc fia Miklós a nádor, Bár-Kalán nembeli Bánk az udvarispán és Péter fia Pál az erdélyi vajda, s őket az év utolsó negyedében Kán nembeli Gyula kormányzata váltja fel.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1075 1221.05.29 május 29. előtt Az általános elégedetlenség hatására II. András király megfosztja méltóságától többek közt Szák nembeli Barc fia Miklós nádort, Bár-Kalán nembeli Bánk udvarispánt (valószínűleg Péter fia Pál erdélyi vajdát), és hét példányban kiadja dekrétumát, az Aranybullát. (Törvénycikkelyei: 1.: intézkedik a székesfehérvári István-napi törvénynap megtartásáról; 2.: bírói ítélethez köti a szerviensek elfogását és megbüntetését; 3.: mentesíti a szervienseket és birtokaikat, továbbá az egyházak népeit a királyi adóktól; 4.: megszabja a szerviensek birtokainak öröklési rendjét; 5.: szabályozza a megyei ispánok és udvarispánok, valamint a királyi billogosok bíráskodását; 6., 28.: megtiltja a népítéletet és a bírói ítélet végrehajtásának megakadályozását; 7., 10.: meghatározza a szerviensek és az előkelők hadkötelezettségét, és kárpótlást igér a háborúban elesettek rokonainak; 8—9.: rendelkezik a nádor és az udvarispán bíráskodásáról; 11., 26.: az ország tanácsától teszi függővé a külföldi személyek tisztségviselését, és megtiltja, hogy birtokadományban részesüljenek; 12.: intézkedik az özvegyek hitbérének kiadásáról; 13—14.: megtiltja a királyi főtisztviselőknek a szegények elnyomását és megbünteti az ispánokat, ha a várnépeket kifosztják; 15.: nem engedélyezi, hogy a lovászok, pecérek, solymárok a szerviensek falvaiban megszálljanak; 16., 30.: tiltja a megyék, az országos méltóságok örökre szóló eladományozását és a méltóságok halmozását; csak a nádor, a bán, a királyi és a királynéi udvarispán viselhet két méltóságot; 17.: védelmébe veszi a szolgálattal szerzett birtokot; 18.: feltételhez köti a szerviensek átállását a király szolgálatából a királyfiéba és fordítva; 19.: elrendeli, hogy a várjobbágyokat és a hospeseket tartsák meg szabadságukban; 20—21.: előírja, hogy a tizedet természetben fizessék, intézkedik a szerviensek birtokainak tizedéről és felmenti népeit a tized szállításától; 22.: mentesíti a szerviensek birtokait a királyi disznók legeltetése alól; 23.: megállapítja az új pénz érvényességi idejét és minőségét; 24.: megtiltja, hogy izmaeliták és zsidók kamaraispánok, pénzverők, sótisztek vagy vámszedők legyenek; 25.: nem engedélyezi a só raktározását az ország belsejében; 27.: rendelkezik a nyestbőradóról; 29.: elhatárolja a királyi és az ispáni jövedelmeket egymástól; 31.: elrendeli, hogy a pápa, a johanniták. a templomosok, a király, az esztergomi és a kalocsai káptalan és a nádor kapjon egy-egy példányt az Aranybullából, továbbá ellenállási jogot biztosít a főpapok és az előkelők számára, amennyiben a király vagy utódai a dekrétum intézkedéseit megszegnék. → 1351)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1076 1221.07.04 július 4. III. Honorius pápa meghagyja a magyar főpapoknak, hogy továbbra is mindenkit II. András és ne királlyá koronázott fia, Béla királyfi iránti engedelmességre intsenek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1077 1221.12.15 december 15. III. Honorius pápa aggodalmát fejezi ki az István napi összejövetelek miatt, s felszólítja az egri püspököt, az egresi (Csanád vm.) és a szentgotthárdi (Vas vm.) ciszterci apátokat, hogy figyelmeztessék a sokaságot, ne merészeljen a király, a korona, a főurak és birtokaik ellen jogtalant tenni, második fele Csanád nembeli Vejteh fia Teodor kormányzata megbukik. II. András Kán nembeli Gyulát nádorrá (méltóságát másodszor 1226-ig viseli), Negol nembeli Batizt pedig udvarispánná (1224-ig) nevezi ki.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1078 1221.12.15 december 15. előtt A Szentszék értesülése szerint Magyarországon elhatározták, hogy a király jelenlétében évente két gyűlést tartanak, továbbá a tömegek azt követelik, hogy az előkelőket fosszák meg méltóságuktól, űzzék ki az országból és javaikat osszák szét. (Karácsonyi János szerint a Szentszék értesülése nem az Aranybullát kiváltó mozgalomra, hanem az év utolsó negyedében Kán nembeli Gyulát és társait hatalomra segítő újabb mozgalomra vonatkozik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1079 1223.??.?? — Az Atyusz-nemzetség tagjai a birtokeladást magánoklevelükben hiteleshelyi bizonyság közreműködéséhez kötik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1080 1223.??.?? 1223 körül A volgai bolgárok és a baskiriai magyarok győzelmet aratnak a mongolok fölött.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1081 1223.??.?? az év folyamán Tűzvész pusztít Esztergomban és Óbudán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1082 1223.03.29 március 29. III. Honorius pápa felszólítja II. Andrást, a főurakat és az ország népét, hogy az Aranybulla intézkedése ellenére a tizedet továbbra is a szokott módon pénzben fizessék.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1083 1223.03.30 március 30. előtt Margit volt bizánci császárné, II. András testvére fiával, (Angelosz) Jánossal (Kalojannal) visszatér Magyarországra. A király Keve megyét, továbbá bácsi és szerémségi birtokokat adományoz neki. (Margit 1229 előtt meghódítja a Szávától és a Dunától délre, a Drinától keletre fekvő területet, a későbbi Macsót. Kormányzását II. András Jánosra, Margit fiára bízza. → 1254)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1084 1223.05.?? május—június Dzsingisz kán hadai az Azovi-tenger közelében, a Kalka folyó mellett vívott csatában legyőzik az orosz fejedelmek és a kunok egyesült seregét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1085 1223.09.?? ősze Béla királyfi III. Honorius pápa parancsára visszaveszi feleségét, Laszkarisz Máriát, s apja, II. András haragja elől VI. Lipót osztrák herceghez menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1086 1224.??.?? — Marhavész tizedeli az állatállományt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1087 1224.??.?? — A legkorábbi ismert királynéi oklevél Jolánta királyné kancellárját említi. Az először föltűnő méltóságot Bertalan veszprémi prépost (később püspök) tölti be.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1088 1224.??.?? — Negol nembeli Batiz, majd Kán nembeli Gyula fia László az udvarispán. (Tisztségét első ízben 1230-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1089 1224.??.?? — II. András Ugrin kalocsai érseknek adományozza Boszniát, Sót és Ozorát és megbízza az ottani eretnekség felszámolásával. (A királyi intézkedést III. Honorius pápa 1225. május 15-i megerősítő levele említi.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1090 1224.??.?? az év folyamán II. András megerősíti az erdélyi német vendégek (a későbbi szászok) kiváltságát. (Földjüket a király nem adományozhatja el; a király és a szebeni ispán bíráskodása alá tartoznak ; bírót és papot szabadon választhatnak; a királynak pénzzel, szállásadással tartoznak és katonai szolgálatot teljesítenek; kereskedőik vámmentesek; a kiváltságlevél, az Andreámon célja, hogy Szászvárostól Barótig az ott lakó népek jogi egységet képezzenek.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1091 1224.01.?? első negyede Tamás az esztergomi érsek. (Méltóságát az év második felében bekövetkezett haláláig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1092 1224.03.13 március 13. után II. András III. Honorius pápa közbenjárására kibékül Béla királyfival, aki Ausztriából feleségével együtt visszatér Magyarországra, majd ismét átveszi a Drávántúl kormányzását. Béla serege beveszi a dalmáciai Kiissza várát, mire a zavargó Domaldus főúr meghódol a királyfinak,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1093 1224.12.?? vége Fölszentelik az Uros apát által újjáépített — sorrendben harmadik — pannonhalmi apátsági templomot. A szertartáson II. András is jelen van, s ez alkalommal tett ígéretéhez híven a következő évben birtokadományban részesíti az apátságot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1094 1225.??.?? — Bertalan pécsi püspök a Mecsek vidékén eddig külön-külön élő remetéket egy házba vonja össze, az Ürög feletti hegyen (Baranya vm.) telepíti le, és szabályozza életmódjukat. → 1250 körül (1334-ben átmenetileg a szomszédos Patacsra költöznek át.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1095 1225.??.?? az év folyamán Béla királyfi kiváltságot ad a petrinjai (Zágráb vm.) hospeseknek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1096 1225.03.?? tavasza II. András seregével a Barcaságból és környékéről (a Kárpátokon kívüli Kunországból) kiűzi a Német Lovagrendet, mert magyarországi birtokait felajánlotta a Szentszéknek. (Az elűzött lovagok Mazóviában, majd a Baltikumban telepednek le.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1097 1225.06.06 június 6. II. András Jakab nyitrai püspök révén Grácban békét köt VI. Lipót osztrák és stájer herceggel. A hg kárpótlást ad a határ mentén okozott kárért.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1098 1225.07.15 július 15. III. Honorius pápa Béla királyfihoz és Ugrin kalocsai érsekhez intézett bulláiban (Decretalis Intellecto) elítéli II. András birtokadományozási politikáját, s felhatalmazást ad az ország és a királyság sérelmére tett adományok visszavételére.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1099 1225.08.23 augusztus 23. III. Honorius pápa Ugrin kalocsai érsekhez és püspökeihez intézett bullájában (Decretalis Intellecto) megismétli július 15-i bullájának tartalmát, és csodálkozását fejezi ki, hogy az 1217. évi toledói zsinat határozatai és az Aranybulla ellenére Magyarországon a zsidók és a pogányok hivatalokat viselnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1100 1226.??.?? az év folyamán Kán nembeli Gyula, majd ismét Szák nembeli Barc fia Miklós a nádor.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1101 1226.03.13 március 13. Mivel az esztergomi kanonokok két alkalommal sem tudnak dönteni az új érsek személyéről, III. Honorius pápa Róbert veszprémi püspököt nevezi ki esztergomi érseknek. (Méltóságát 1239. november 2-án bekövetkezett haláláig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1102 1226.08.01 augusztus 1. előtt II. András Béla királyfit Erdély kormányzójává teszi, Kálmán herceget pedig a Drávántúl élére állítja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1103 1226.12.?? — Miklós nádor a pannonhalmi apátság népeinek — főleg udvarnokainak — panaszára rögzíti munkaés termékjáradékukat, s egyúttal mérsékeli szolgáltatásukat. → 1240.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1104 1226.12.?? — Ugrin kalocsai érsek pénzért és birtokért cserébe megszerzi Pozsega várát és tartozékait, hogy az ország határaitól távol tarthassa az eretnekeket. (A birtokszerzést III. Honorius pápa 1227. január 11-i megerősítő levele említi.) július 31. után Róbert esztergomi érsek, pápai legátus Béla királyfi támogatásával megkezdi a kunországi térítést. Barc (Bejbarsz) és Membrok kun vezérek népeikkel együtt megkeresztelkednek és elismerik a magyar király főségét. Róbert esztergomi érsek legátusi megbízatásánál fogva kunországi püspökké szenteli Teodorik magyarországi domonkos tartományfőnököt. (A püspökszentelésről, mint megtörtént eseményről IX. Gergely pápa 1228. március 21-i levele tudósít.) Az új püspökség székhelye a dél-moldvai Milkó. Az esztergomi érseki tartományba tartozó kun püspökség Kunország mellett a dél-erdélyi Brassót is magában foglalja. (A milkói püspökséget a tatárjárás 1241-ben elpusztítja. → 1345)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1105 1226.12.?? vége Msztyiszlav novgorodi fejedelem a halicsi fejedelemség helyett csak Przemysl várát adja leendő vejének. András hercegnek, aki a bojárok tanácsára apjához fordul segítségért. II. András sereget vezet Halicsba, hogy harmadszülött fia, András hg számára megszerezze a fejedelemséget. Elfoglalja Przemysl, Zvenyigorod, Tyerebovl és Tyihoml várát, de a Kremjanyec melletti csata visszafordulásra készteti, majd a Zvenyigorodnál elszenvedett vereség után seregével visszavonul Magyarországra. Msztyiszlav fejedelem Szugyiszláv és a többi bojár tanácsára nem üldözi a magyar királyt, hanem összeházasítja leányát jegyesével, András herceggel; 1227 elején neki és nem másik vejének, Danyiil Romanovicsnak adja Halicsot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1106 1227.??.?? az év folyamán Apód fia Dénes a nádor (tisztségét első ízben 1228-ig viseli), Sólyom fia Pósa az erdélyi vajda.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1107 1227.07.31 július 31. IX. Gergely pápa a domonkosok térítő munkájának irányítására Róbert esztergomi érseknek saját kérésére legátusi megbízatást ad Kunország (Havasalföldé és Moldva), valamint a vele szomszédos Brodnik-föld területére,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1108 1228.??.?? az év folyamán Béla királyfi apja parancsára és pápai felhatalmazásra az egész országban hozzálát az adományok jogcímének felülvizsgálásához, a fölöslegesnek és haszontalannak ítélt örökadományok visszavételéhez. Akciója, melynek célja a III. Béla-kori birtokviszonyok visszaállitása, 1231-ben befejeződik. → 1235.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1109 1228.??.?? — A meghódolt Kunország (Havasalföldé és Moldva) Béla királyfi kormányzása alá kerül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1110 1228.??.?? 1228 körül Béla királyfi kialakítja a Szörényi bánságot. (A királyfi országrészéhez tartozó Szörény első bánja 1233-ban Lukács.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1111 1228.11.?? — II. András elkobozza a Gertrúd királyné meggyilkolásában részes Kacsics nembeli Simon birtokait, s föltehetően ekkor éri hasonló büntetés az összeesküvésben részes Bár-Kalán nembeli Bánkot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1112 1228.11.?? — Béla királyfi sikertelen kísérletet tesz a bulgáriai Bodon (Vidin) elfoglalására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1113 1228.11.?? — II. András a garamszentbenedeki (Bars vm.) apátság szolgálatától elidegenedett udvardi (Komárom vm.) szolgákat lenyírt hajjal visszaadja az apátságnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1114 1228.11.?? november Jakab nyitrai püspök fölszenteli Deákiban (Pozsony vm.) a bencés apátság egymás fölé épített kettős templomát, Pannonhalma leányegyházát,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1115 1229.??.?? az év folyamán Mojs a nádor (1231-ig). - János (Iohannes de Piano Carpini) német ferences provinciális szerzeteseket küld Magyarországra; a Ferences-rend meghonosodik Magyarországon. (1230 körül önállósul a magyar ferences rendtartomány.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1116 1229.01.20 január 20. IX. Gergely pápa Ugrin kalocsai érsek kérésére új püspökség felállítását engedélyezi. Ugrin érsek március 3. után megalapítja a kalocsai érseki tartományba tartozó szerémi püspökséget. Székhelye kezdetben Kő, melyet Belos bán alapította 12. századi bencés monostoráról (utóbb székesegyházáról) Bánmonostorának is hívnak. A püspökség a 13. század közepétől két székhellyel rendelkezik, a másik Szerém vára (szenternyei káptalan),
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1117 1229.03.?? tavasza A bojárok hívására Danyiil Romanovics megkezdi Halics ostromát. Védői feladják a várost. Danyiil Romanovics ismét (immár harmadszor) elfoglalja a trónt. Andrást, a korábbi fejedelmet nem éti fogságra, hanem szabadon engedi Ardrás hg visszatér Magyarországra, ahová híve, Szugyiszláv bojár is követi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1118 1229.09.?? ősze Béla királyfi seregével és Barc kunjaival nem tudja visszafoglalni öccse, András hg számára Halicsot, a lengyelek és Kötöny kunjai támogatását élvező Danyiil Romanovicstól.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1119 1229.10.01 október 1. előtt II. András király Béla királyfi egyetértésével megerősíti a megkeresztelkedett és megódolt kunországi kunokat birtokaikban és szabadságukban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1120 1230.??.?? 1230-as évek Az udvarispán (comes curialis) elnevezést az országbíró (iudex curiae) megjelölés váltja föl.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1121 1230.??.?? 1230 körül Elkészül Felsőörsön (Zala vm.) a Mária Magdolnáról elnevezett prépostsági templom.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1122 1230.??.?? az év folyamán II. András kiváltságot ad a szatmári (a későbbi szatmárnémeti) hospeseknek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1123 1230.??.?? — Rátót nembeli Gyula az erdélyi vajda (1231-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1124 1230.??.?? 1230—1235 Ugrin kalocsai érsek kancellársága idején a királyi oklevélkiadás ügyét intéző kancellár helyettesítésére állandósul az alkancellári méltóság.→ 1209
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1125 1230.07.28 július 28. után II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg határmenti támadását a magyar sereg visszaveri.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1126 1231.??.?? 1231 előtt Újjáépül a Csák nemzetség 1146-ban már álló vértesszentkereszti (Pilis vm.) monostora.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1127 1231.??.?? — Mojs, majd Apód fia Dénes a nádor (tisztségét másodszor 1234-ig viseli), Samud fia Benedek az országbíró (1232-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1128 1231.??.?? — Kálmán Szlavónia hercege kiváltságlevelet ad a valkóvári (Valkó vm.) német, szász, magyar és szláv hospeseknek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1129 1231.??.?? az év folyamán II. András megsemmisíti Béla királyfi Ítéletét és visszaadja elvett birtokait Hont-Pázmány nembeli Tamás fiainak: Sándor és Sebes ispánoknak. A birtokadományok felülvizsgálata és a fölöslegesnek ítélt adományok visszavétele befejeződik.→ 1235.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1130 1231.03.03 március 3. IX. Gergely pápa szót emel a zsidók és az izmaeliták magyarországi hivatalviselése ellen; felszólítja Róbert esztergomi érseket az egyház érdekei és a kereszténység védelmére és e célból felhatalmazza egyházi fenyíték alkalmazására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1131 1231.03.03 március 3. után II. András kiadja második dekrétumát, amely módosított formában megújítja az 1222. évi Aranybullát, és fiaival: Bélával és Kálmánnal megesküszik megtartására. (Törvénycikkelyei: 1.: intézkedik a székesfehérvári István-napi törvénynapok megtartásáról; 2.: kötelezővé teszi a főpapság megjelenését a törvénynapokon; 3.: felhatalmazza a törvénynap résztvevőit, hogy javaslatot tegyenek a nádor leváltására; 4—5.: kimondja, hogy bírói ítélet nélkül senki sem fogható el és nem büntethető, továbbá kárpótlást ígér azoknak, akiket 1222 óta bírói Ítélet nélkül fosztottak meg birtokaiktól; 6.: eltörli a rendkívüli adókat; 7—10.: fölmenti a szerviensek birtokait a beszállásolástól, illetve térítéshez köti azt, valamint intézkedik a szállásadás megtérítéséről és az ezzel kapcsolatos kihágások megbüntetéséről; 11.: megszabja a szerviensek birtokainak öröklési rendjét; 12—13.: szabályozza a megyei ispánok és udvarispánok, valamint a királyi billogosok bíráskodását; 14.: megtiltja a népítéletet; 15—16.: meghatározza a hadkötelezettséget; 17—20.; rendelkezik a nádor és az udvarispán bíráskodásáról; 21.: a poroszlók idézésének és tanúbizonyságának érvényességét a püspök vagy a káptalanok, illetve konventek tanúskodásához — hiteleshelyi tevékenységéhez — köti; 22.: megtiltja a poroszlók visszatartását; 23., 32.: letelepedésüktől teszi függővé a külföldi személyek tisztségviselését, és nem engedélyezi, hogy birtokadományban részesüljenek: 24.: határoz az özvegyek hitbérének kiadásáról; 25.: megvédi a tolvajok feleségét és gyermekeit az eladástól; 26.: megtiltja a megyék és az országos tisztségek eladományozását; 27.: a várjobbágyokat és a hospeseket tartsák meg szabadságukban; 28.: felmenti a szerviensek és az egyházak népeit a közmunkáktól; 29., 33.: intézkedik a húszadról és a nyestbőradóról; 30.: mentesíti a szerviensek birtokait a királyi disznók legeltetése alól; 31.: megtiltja a zsidók és az izmaeliták hivatalviselését; 34.: elhatárolja a királyi és az ispáni jövedelmeket egymástól; 35.: rendelkezik az elítéltek birtokairól, továbbá felhatalmazza az esztergomi érseket, hogy amennyiben a király és fiai vagy utódai a dekrétum intézkedéseit megszegnék, abban az esetben kiközösítheti őket.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1132 1231.06.?? második fele Danyiil Romanovics halicsi fejedelem támadása elől rokona, Alekszandr, a Magyarországon tartózkodó Szugyiszláv halicsi bojárhoz menekül, aki rábeszéli II. Andrást az újabb halicsi hadjáratra. A király két fiával, Béla királyfival és András herceggel nagy sereget vezet Danyiil Romanovics ellen. Elfoglalja Jaroslaw, Halics, Vlagyimir, Belz és Cserven várát és a bojárok tanácsára fiát, Andrást ülteti a fejedelmi székbe, majd sereget hagy fia védelmére és Béla királyfival visszatér Magyarországra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1133 1232.??.?? 1232—1235 Ottó domonkos szerzetes és három társa a keleten maradt magyarokat keresi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1134 1232.??.?? az év folyamán A zalai szerviensek királyi felhatalmazás alapján ítéletet mondanak Atyusz bán és Bertalan veszprémi püspök birtokperében. (A nemesi megye kialakulásának kezdetei.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1135 1232.??.?? — II. András megerősíti az esztergomi egyház és a szebellébi (Hont vm.) német telepesek közti egyezséget.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1136 1232.??.?? — Béla királyfi kancelláriájában a magyar király címei között megjelenik a Kunország királya titulus. (A cím hamarosan állandósul.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1137 1232.??.?? az év folyamán András halicsi fejedelem támogatást kér apjától, II. Andrástól Danyiil Romanovics ellen. Tűrje nembeli Dénes fia Dénes segítséget visz Andrásnak, Danyiil azonban Kötöny kunjaival a Peremilj melletti csatában legyőzi a magyarokat, mire azok visszavonulnak Halicsba. (Dénes halicsi küldetésének összefüggése II. András augusztusban tervezett hadjáratával kérdéses.) Csák nembeli Demeter az országbíró (tisztségét első ízben 1234-ig viseli), Tomaj nembeli Dénes fia Dénes az erdélyi vajda (1234-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1138 1232.01.?? első fele Jolánta királyné, II. András második felesége meghal. Az egresi (Csanád vm.) ciszterci monostorban temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1139 1232.02.25 február 25. Róbert esztergomi érsek interdiktumot mond az országra, kiközösíti az izmaeliták hivatalviselését támogató Apód fia Dénes nádort, Sámuel egykori kamaraispánt, Miklós fia Miklós tárnokmesternek pedig április 8-ig haladékot ad a megjavulásra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1140 1232.04.07 április 7. előtt Róbert esztergomi érsek II. András kérésére és Béla királyfi, továbbá a világi és az egyházi előkelők közbenjárására április 7-től augusztus 20-ig felfüggeszti az interdiktumot és a kiközösítést.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1141 1232.05.16 május 16. II. András Róbert érsek eljárása miatt panaszt tesz IX. Gergely pápánál és Apód fia Dénes nádort, Simon győri ispánt és Rembaldus johannita rendfőnököt követségbe küldi hozzá, hogy legátust kérjenek tőle.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1142 1232.05.30 május 30. után Jakab pápai legátus domonkos szerzeteseket küld Boszniába az eretnekség felszámolására, és János (Iohannes Teutonicus, Johann von Wildeshausen) domonkos szerzetest kinevezi boszniai püspökké.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1143 1232.06.01 június 1. A pannonhalmi apátság népeinek megbízottjai Uros apáttal és konventjével megállapodnak a békebírák személyében; sérelmeik orvoslása céljából 13 pontban rögzítik az apát és emberei által elkövetett jogtalanságokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1144 1232.06.06 június 6. Enoch domonkos szerzetes és Cognoscens esztergomi kanonok ítélete mérsékeli a pannonhalmi apátság népeinek terheit.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1145 1232.07.22 július 22. IX. Gergely pápa felszólítja Róbert esztergomi érseket, hogy tekintsen el az interdiktumtól és kiközösítéstől, mert a nézeteltérés rendezésére Jakab (Iacobus de Pecoraria Placentinus) bíboros praenestei püspök személyében legátust küld az országba.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1146 1232.08.12 augusztus 12. IX. Gergely pápa megparancsolja legátusának, Jakabnak, hogy II. Andrást és fiait ne közösítse ki.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1147 1232.08.20 augusztus 20. II. András útban Halicsfeléa beregi erdőben Jakab pápai legátussal megköti a beregi egyezményt, és esküt tesz megtartására. (ígéri, hogy a zsidókat és az izmaelitákat nem juttatja hivatalhoz, jellel különbözteti meg őket a keresztényektől, kivonja uralmuk alól a keresztény rabszolgákat, és megszünteti együttlakásukat a keresztényekkel. Megállapítja az egyes egyházak sójárandóságát. szabályozza a só forgalomba hozatalát, a Csanádi püspöknek, a pannonhalmi és az egresi apátnak tízezer márka kárpótlást ígér veszteségeikért, vállalva, hogy a pénzt évi két alkalommal — szeptember 8-án és december 21-én — ezer márkás részletekben 1234- től kezdődően öt év alatt kifizeti nekik a domonkosok pesti rendházában. Elismeri az egyházi bíróságok illetékességét a hitbéri és házassági ügyekben, továbbá az egyházi személyek ügyeiben, kivéve a birtokpereket, melyekben a mindenkori király mond ítéletet. Biztosítja az egyházi személyek adómentességét, s a pápától teszi függővé a legátus által tervezett adó kivetését. Megígéri, hogy halicsi hadjáratából visszatérve, még 1233-ban oklevelet ad az egyházaknak sójövedelmeikről, továbbá, hogy fiai, Apód fia Dénes nádor és a többi előkelő esküt tesz az egyezségre. — A tervezett halicsi hadjárat valószínűleg elmaradt.) Béla királyfi (augusztus 22.), Kálmán hg és Apód fia Dénes nádor (szeptember 22.) leteszi az esküt a beregi egyezmény megtartására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1148 1232.08.22 augusztus 22. IX. Gergely pápa biztosítja II. Andrást, hogy a Szentszék engedélye nélkül senki sem közösíthető ki.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1149 1232.09.?? szeptember II. András másodszor is (ezúttal az esztergomi—szentkirályi stefaniták ispotályában) megesküszik a beregi egyezmény megtartására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1150 1232.10.01 október 1. II. András esküihez híven intézkedik a pornói, szentgotthárdi (mindkettő Vas vm.), pannonhalmi, szentkereszti (az osztrák heiligenkreuzi), tihanyi és a pilisszentkereszti apátságok sójövedelméről.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1151 1232.11.?? november előtt A Stájerországba betörő magyarokat visszaverik, de magyar földön az üldözők vereséget szenvednek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1152 1232.11.01 november 1. körül Béla királyfi sereggel Ausztriába tör. Höfleinig nyomul, míg ellenfelei Dévényt pusztítják. (A szembenállók hamarosan kibékülnek egymással: II. András és II. Harcias Frigyes osztrák és stájer hg előbb Bécsújhelyen, majd magyar földön találkozik egymással.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1153 1232.12.?? vége Jakab pápai legátus megérkezik Magyarországra. (1234-ig marad az országban.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1154 1234.??.?? 1234 előtt Felépül az ócsai (Pest vm.) és a Tűrje nembeli Dénes által alapított türjei (Zala vm.) premontrei prépostság.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1155 1234.??.?? az év folyamán Csák nembeli Demeter, majd Kán nembeli László az országbíró. (Tisztségét másodszor 1235-ig viseli.) Kálmán szlavón hg kiváltságot adományoz verőcei hospeseinek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1156 1234.??.?? — Klétusegri püspök engedélyt kér a ciszterci rend központjától az általa alapított bélháromkúti (a későbbi bélapátfalvi) ciszterci apátság (Borsod vm.) felépítésére. (A monostort, amely 1240-ben már fennáll, a pilisszentkereszti apátság szerzetesei népesítik be.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1157 1234.02.02 február 2. előtt Csák nembeli Demeter országbíró megbünteti a pannonhalmi apátság népeit, mert nem teljesítették az 1233. június 6-i ítéletlevélben megszabott kötelezettségeiket.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1158 1234.02.23 február 23. Béla királyfi Jakab pápai legátusnak esküt tesz az eretnekek kiirtására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1159 1234.03.?? március Jakab pápai legátus határnapot tűz ki az 1233. évi beregi egyezmény teljesítésére és figyelmezteti II. Andrást, hogy amennyiben addig (föltehetően április 23-ig) nem tesz eleget az egyezményben kívántaknak, őt magát és tanácsosait kiközösíti, a királyi udvarra pedig kimondja az interdiktumot. A pápai legátus az egyházi fenyítékek kihirdetésével János boszniai püspököt, az esztergomi domonkosok perjelét és a magyarországi ferencesek rendfőnökét bízza meg és távozik Magyarországról,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1160 1234.05.14 május 14. II. András Székesfehérvárott házasságot, illetve házassági szerződést köt harmadik feleségével. Este Beatrixszal, VII. (Este) Azzo estei őrgróf rokonával.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1161 1234.07.19 július 19. előtt A pápai legátus márciusi meghatalmazása alapján János boszniai püspök és társai a határidő lejárta után kihirdetik az egyházi fenyítékeket, mire II. András és Róbert esztergomi érsek a pápához fellebbez.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1162 1234.08.16 augusztus 16. IX. Gergely pápa meghagyja János boszniai püspöknek és társainak, hogy amennyiben II. András teljesítené a beregi egyezményben vállaltakat, az egyházi fenyítékeket vonják vissza.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1163 1234.09.?? ősze A lázadó halicsi bojárok ismét felajánlják Danyiil Romanovicsnak a trónt. Danyiil Halics ostromára készül. András halicsi fejedelem, II. András harmadszülött fia azonban meghal, s Danyiil akadálytalanul elfoglalja (immár negyedszer) a trónt. (Ezzel a magyar uralom végérvényesen megszűnik Halicsban.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1164 1234.10.14 október 14. IX. Gergely pápa szorgalmazza Kálmán szlavón hg fellépését a szlavóniai eretnekek ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1165 1234.11.14 november 14. IX. Gergely pápa felszólítja Béla királyfit, hogy a Kunországban lakó schismatikus románokat, akikhez Erdélyből magyarok és németek költöztek, kényszerítse a milkói kun püspök (a római egyház) fennhatóságának elfogadására.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1166 1235.??.?? az év folyamán A Karakorumban tartott mongol kurultaj (törzsi vezetők gyűlése) elhatározza az Európa elleni hadjáratot; vezetésével Dzsingisz kán unokáját, Batu kánt bízza meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1167 1235.01.?? eleje II. András kinevezi Tomaj nembeli Dénes fia Dénest nádorrá, Szerafin fia Andrást pedig erdélyi vajdává. (Tisztségét az előbbi 1241-ig, az utóbbi 1235 őszéig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1168 1235.06.?? június—július II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg seregével betör Magyarországra; Lékáig (Vas vm.) hatol, majd visszafordul. II. András, Béla királyfi és Kálmán hg júliusban nagy sereg élén viszonozza a betörést. II. (Harcias) Frigyes meghátrál és a Bécsig nyomuló magyar királytól pénzen szerez békét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1169 1235.07.01 július 1. IX. Gergely pápa Erzsébetet, II. András és Gertrúd leányát, IV. Lajos türingiai őrgróf feleségét, szentté avatja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1170 1235.08.31 augusztus 31. IX. Gergely pápa biztosítja II. Andrást, hogy a Szentszék különös meghatalmazása nélkül őt és rokonait nem közösíthetik ki. A király kérésére a pápa engedélyezi, hogy az 1233. évi beregi egyezményben vállalt tízezer márka kárpótlást II. András ezer márkás részletekben nem öt, hanem tíz év alatt fizesse meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1171 1235.09.21 szeptember 21. Meghal II. András; az egresi ciszterci monostorban (Csanád vm.) második felesége, Jolánta királyné mellé temetik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1172 1235.09.21 szeptember 21. előtt Julianus domonkos szerzetes és három társa Béla királyfi költségén elindul, hogy Konstantinápolyon és a Fekete-tengeren át eljusson Magna Hungáriába, a keleti magyarok lakóhelyére. (Julianus 1236. december 27-én egyedül tér haza, mivel két társa már a Kaukázus vidékéről visszafordult, harmadik társa. Gerhardus pedig a Volga tájékán meghalt.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1173 1235.10.14 október 14. Róbert esztergomi érsek Székesfehérvárott megkoronázza Béla királyfit. (Uralkodik 1270-ig.) A szertartáson a fellázadt halicsi bojárok elől Magyarországra menekült Danyiil Romanovics is részt vesz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1174 1235.10.14 — Aranybullájának hátlapjára IV. Béla a korábbi családi vágásos címer helyett példaképe, III. Béla pénzeinek mintájára a királyi hatalom és az ország jelvényét, a kettős keresztet ábrázoló országcímert véseti.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1175 1235.10.14 október 14. után IV. Béla megvakíttatja a hűtlenséggel vádolt Apód fia Dénest és börtönbe záratja Kán nembeli Gyulát. Kinevezi Rátót nembeli Gyulát országbíróvá (tisztségét másodszor 1239-ig viseli), Sólyom fia Pósát pedig erdélyi vajdává (méltóságát másodszor 1241-ig viseli). Elrendeli az írásbeli kérvényezési, megtiltja, hogy a világi előkelők a király jelenlétében leüljenek, s újból hozzálát a fölösleges adományok visszavételéhez. (Az akció 1239-ben befejeződik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1176 1236.01.?? eleje II. Frigyes német-római császár adót követelő megbízottai megszöktetik Beatrix királynét, II. András özvegyét, aki külföldön nemsokára megszüli gyermekét, István herceget (a későbbi III. András apját). IV. Béla és Kálmán hg nem ismerik el testvérüknek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1177 1236.01.16 január 16. IX. Gergely pápa felszólítja IV. Bélát, hogy a cisztercieknek és a lovagrendeknek adja vissza a birtokvisszavételek során elkobzott birtokaikat. (Január 25.: Kálmán szlavón hg is hasonló felszólításban részesül a templomosok birtokainak elvétele miatt.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1178 1236.12.?? vége A mongolok elpusztítják Magna Hungáriát (Baskíriát) és Magna Bulgáriát (Volgái Bolgárországot). Az életben maradt keleti magyarok szétszórt kisebb csoportjai nyugat felé, a Vlagyimir— szuzdali fejedelemség területére menekülnek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1179 1236.12.27 december 27. Julianus domonkos szerzetes, miután a Volga-vidéki Magna Hungáriában (Baskíriában) megtalálta a keleti magyarok egy csoportját, a mordvinok földjén, majd Oroszországon és Lengyelországon át visszaérkezik Magyarországra.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1180 1237.??.?? az év folyamán IV. Béla király öccse, Kálmán szlavón hg meghódítja Boszniát és Humot, de az eretnekséget sem ekkor, sem később nem sikerül teljesen felszámolnia.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1181 1237.??.?? 1237 körül IV. Béla megbízásából Albeus nyitrai főesperes összeírja a pannonhalmi apátság birtokait, népeit, felsorolja a birtokok határait és a népek szolgáltatásait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1182 1237.??.?? 1237—1238 Julianus domonkos szerzetes Salvius de Salvis perugiai püspöknek és pápai legátusnak levélben (Epistola de vita Tartarorum) számol be második keleti útjáról, négy domonkos társa expedíciójáról és az Európát fenyegető mongol veszélyről. 1238 előtt Hont-Pázmány nembeli Márton bán megalapítja a sági (Hont vm.) premontrei prépostságot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1183 1237.01.?? eleje Riccardus domonkos szerzetes IX. Gergely pápának megírja jelentését (De facto Ungarie Magne a fratre Riccardo invento tempore domini Gregorii papé nőni) Ottó és Julianus domonkos szerzetesek és társaik keleti útjáról.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1184 1237.03.?? tavasza Négy magyar domonkos szerzetes indul keletre, ahol Szuzdal vidékén a mongolok elől elmenekült magyarokkal találkoznak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1185 1237.05.06 május 6. IV. Béla megerősíti a székesfehérvári polgárok (latinok) kiváltságait. (Ugyanezeket a jogokat a 13. században több városi település is megkapja.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1186 1237.06.24 június 24. IV. Béla felsorolja a champagne-i Trois Fontaines-ből érkező szerzetesek számára Péterváradon (Szerém vm.) alapított bélakúti ciszterci apátság birtokait, szolgálónépeit, azok szolgáltatásait, adózási és bíráskodási kiváltságát. (A monostor ekkor már készen áll; a francia szerzeteseket még Béla királyfi kérésére 1233-ban rendelték ki a monostor benépesítésére.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1187 1237.07.?? nyara Julianus domonkos szerzetes három társával elindul második keleti útjára. Szuzdalban értesül a keleti magyarok és a volgai bolgárok vereségéről, és Jurij Vszevolodovics Vlagyimir—szuzdali fejedelem átadja neki Batu kánnak IV. Bélához intézett fenyegető levelét; Julianus visszafordul Magyarországra, ahová az év végén érkezik meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1188 1237.12.?? vége A mongolok megindítják támadásukat az orosz fejedelemségek ellen.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1189 1238.??.?? — IV. Béla meghatározza a nagyszombati polgárok városi kiváltságait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1190 1238.??.?? az év folyamán Batu kán seregével legyőzi Kötöny fejedelem kunjait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1191 1238.04.26 április 26. után IX. Gergely pápa megbízásából Teodorik milkói püspök megalapítja a boszniai püspökséget, és Pósa domonkos szerzetest boszniai püspökké szenteli. (Püspök korábban is tevékenykedett Boszniában.) A kalocsai érseki tartományba tartozó püspökség székhelye a Kálmán szlavón hg adományából származó és a Boszniát felölelő egyházmegye határán kívül fekvő Diakóvár (Valkó vm.) lesz.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1192 1238.06.07 június 7. IV. Béla levélben közli IX. Gergely pápával, hogy Bulgária megtámadását az eretnekek és a schismatikusok kiirtása céljából csak súlyos feltételekkel volna hajlandó vállalni. (A hadjárat elmarad.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1193 1238.08.08 augusztus 8. IX. Gergely pápa hozzájárul, hogy IV. Béla a bencések elhagyott ercsi monostorába (Fehér vm.) karthauziakat telepítsen. A Karthauzi rend átmenetileg meghonosodik Magyarországon. (A tatárok 1242-ben elpusztítják a karthauziak monostorát, melyet majd utóbb ciszterci szerzetesek népesítenek be. - 1299)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1194 1239.??.?? — Tomaj nembeli Dénes nádor rögzíti a pannonhalmi apátsághoz tartozó négy somogyi falu lakóinak szolgáltatásait és helyzetét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1195 1239.??.?? az év folyamán Zára elpártol Velencétől, és elismeri a magyar fennhatóságot.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1196 1239.??.?? — Rátót nembeli Gyula, majd Szerafin fia András az országbíró (1241-ig).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1197 1239.??.?? az év folyamán Befejeződik a fölöslegesnek ítélt birtokadományok visszavétele.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1198 1239.??.?? 1239—1240 IV. Béla összehívja a kői monostorhoz (Szerém vm.) az előkelőket és kunokat. A gyűlésen elhatározzák a kunok széttelepítését, mert úgy vélik, hogy vándorló életmódjukkal így kisebb kárt okozhatnak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1199 1239.03.06 március 6. IX. Gergely pápa megerősíti Rátót nembeli Mátyást az esztergomi érseki székben. (Méltóságát a Sajó menti csatában 1241-ben bekövetkezett haláláig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1200 1239.03.27 március 27. Kötöny kun fejedelem és népe IV. Béla engedélyével a Radnai hágón át beköltözik Magyarországra, és a Tisza, Temes, Maros és Körös folyók mentét szállja meg. A kunok bebocsátásuk előtt megkeresztelkednek. (Pauler Gyula szerint a kunok ősszel költöznek be.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1201 1239.04.?? április—június IV. Béla rendezi a királyi várak kötelékében élő népesség, továbbá a király udvarnokok helyzetét. Ennek során meghatározza a győri várhoz tartozó szőlőmüvesek szolgálatait és jogait (április 25.), Vas megye két falvában összeírja az udvarnokok szabadjait és megállapítja katonai szolgálatukat (május 12.), Pozsony megyében pedig nyilvántartásba veszi (június 18.) a szentkirály-jobbágyok két nemzetségét. → 1241. február 27.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1202 1239.06.27 június 27. Bertalan veszprémi püspök kiadja a veszprémi Szent Katalin apácakolostor alapítólevelét. (A zárda lakója Magyarországi [Boldog] Ilona, akinek életéről utóbb legenda készül, amely 14. századi változatban maradt fenn.) → 1252
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1203 1239.07.14 július 14. IV. Béla némileg módosítja a pannonhalmi apátság népeinek 1226- ban megszabott szolgáltatásait, s figyelmezteti őket, hogy szolgaságra vettetnek, ha nem teljesítik azokat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1204 1239.09.10 szeptember 10. IV. Béla király kiváltságot ad Bars település magyar és német hospeseinek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1205 1239.09.29 szeptember 29. IV. Béla az esztergomi egyház népeit fölmenti a vámok és a királyi adók fizetése alól; az esztergomi érseki városban vásártartást engedélyez.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1206 1239.10.18 október 18. Róbert esztergomi érsek megkereszteli IV. Béla elsőszülött fiát, Istvánt.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1207 1239.11.02 november 2—29. között Az esztergomi káptalan Róbert esztergomi érsek utódjává Rátót nembeli Mátyás váci püspököt választja meg.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1208 1239.12.06 december 6. A mongolok (vagy miként egyik alávetett törzsükről a kortársak nevezik őket: a tatárok) elfoglalják Kije vet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1209 1239.12.10 december 10. IX. Gergely pápa engedélyt ad IV. Bélának, hogy országa jövedelmét nem keresztényeknek (zsidóknak és másoknak) is bérbe adhassa.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1210 1241.??.?? az év folyamán Az első magyarországi ismert ekecsoroszlya az erdélyi Szeben környékéről.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1211 1241.01.?? január—február IV. Béla megerősíti az ország északkeleti határát. A Vereckei hágó védelmére Tomaj nembeli Dénes nádort rendeli, és mozgósítja, Pestre hívja az ország haderejét. A király Óbudára megy, hogy szokás szerint ott ülje meg a nagyböjtöt,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1212 1241.02.27 február 27. IV. Béla megerősíti a várak jövedelmének rendezésekor (föltehetően 1240-ben) kétségessé vált zamari (Trencsén vm.) német hospesek jogállását,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1213 1241.03.12 március 12. A Vereckei hágón betörő, Batu kán vezette mongol fősereg megsemmisíti Tomaj nembeli Dénes nádor hadát. A menekülő nádort üldöző mongol előőrs Siban vezetésével eléri Pest környékét (március 15.), tőrbe csalja a városból ellenük induló Ugrin kalocsai érsek csapatát (március 17.) és kifosztja Vácot (március 17.).
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1214 1241.03.17 március 17. után A kunok ellen lázongó pesti nép uszítására magyar és német fegyveresek meggyilkolják Kötöny kun fejedelmet. Erre a pesti tábor felé tartó kunok visszafordulnak, útközben a Duna—Tisza közén szétszórják Bulcsú csanádi püspök és Szák nembeli Barc fia Miklós Pest felé igyekvő seregét, majd a Szerémségen át, pusztítva, elhagyják az országot. II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg a pesti táborból hazatér. A tatárok feldúlják Egert, megfutamítják és szétszórják Benedek váradi püspök seregét. IV. Béla hadával a pesti táborból megindul kelet felé.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1215 1241.03.31 március 31. A mongolok déli serege Kadan, Büdzsék és Borundaj vezetésével három irányból: a borgói, ojtozi és a vöröstörönyi szoroson át betör Erdélybe. (Az erdélyi vajdát — föltehetően Sólyom fia Pósát — csapatával együtt a Barcaságban lemészárolják. Erdély április végére mongol uralom alá kerül.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1216 1241.04.?? április közepe A mongolok elfoglalják Pestet.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1217 1241.04.?? — IV. Béla II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg hívására Pozsonyból Hamburgba megy. A herceg megsarcolja őt. Csak akkor engedi szabadon, amikor zálogba ad neki három nyugat-magyarországi (Föltehetően Moson, Sopron és Locsmánd) vármegyét. A herceg a három megyén kívül Győrt is elfoglalja, de azt a magyarok visszaveszik tőle.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1218 1241.04.?? április vége Bajdar és Orda serege Trencsén közelében nyugat felől betör az országba, s a Vág mentét, Magyarország északnyugati részét a Dunától Zólyomig a várak kivételével elpusztítja.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1219 1241.04.09 április 9. A mongolok északi serege Bajdar és Orda vezetésével Legnicánál megveri Henrik sziléziai lengyel hg csapatát,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1220 1241.04.11 április 11. A tatár fősereg Batu kán, Siban és Szübeetej vezetésével a Sajó menti (muhi) csatában legyőzi IV. Béla hadait. (A csatában elesik Tomaj nembeli Dénes nádor, Szerafin fia András országbíró és Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek is. IV. Béla és a sebesült Kálmán megmenekül. A király Borsod, Gömör, Nógrád és Hont megyén át Nyitrára, majd Pozsonyba, a herceg pedig Pesten át a Somogy megyei Segesdre érkezik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1221 1241.05.18 május 18. után IV. Béla öccse, Kálmán szlavón hg belehal sebeibe; a Csázma melletti Ivanicson (Körös vm.), a domonkos apácák (beginák) templomában temetik el.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1222 1241.05.18 május 18. IV. Béla Zágrábból segítséget kér IX. Gergely pápától, II. Frigyes németrómai császártól, IX. Lajos francia királytól és IV. Konrád német királytól.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1223 1241.06.?? június vége Az ország a Duna vonaláig teljesen mongol uralom alá kerül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1224 1241.06.?? június II. Frigyes német-római császár Báncsa nembeli István váci püspöktől, IV. Béla követétől elfogadja a magyar király hűbéri meghódolását, de a mongolok ellen segítséget nem ad. (IV. Ince pápa 1245-ben IV. Bélát feloldja hűbéri esküje alól.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1225 1241.07.01 július 1. IX. Gergely pápa keresztes hadjáratot rendel el Magyarország védelmére, s ígéri, hogy hathatósabb segítséget ad, ha II. Frigyes német-római császár befejezi vele folytatott háborúját.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1226 1241.09.23 szeptember 23. előtt IV. Béla kinevezi Geregye nembeli Pált országbíróvá (tisztségét első ízben 1242-ig viseli) és megbízza a Duna vonalának védelmével.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1227 1241.11.10 november 10. IV. Celesztin pápa, megválasztása után mintegy két héttel meghal. (Halálával másfél éves interregnum veszi kezdetét.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1228 1241.12.11 december 11. Meghal Ögödej mongol nagykán.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1229 1242.??.?? az év folyamán A tatárjárás során egyes alföldi megyékben mai számítás szerint a településeknek mintegy a fele elpusztul.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1230 1242.??.?? — Lőrinc az erdélyi vajda. (Tisztségét 1252-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1231 1242.01.?? az év első fele Ismeretlen szerző versben (Planctus destructionis regni Ungarie per Tartaros) örökíti meg a tatárjárás eseményeit.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1232 1242.01.19 január 19. IV. Béla a mongolok dunai átkelésének megakadályozására katonai segítséget és keresztes hadjárat elrendelését kéri a Szentszéktől.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1233 1242.02.?? február vége A mongolok sikertelenül ostromolják Pannonhalmát
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1234 1242.02.02 február 2. előtt Batu kán serege átkel a befagyott Dunán. (Elpusztítja Óbudát, majd Esztergom városát, de Esztergom várát nem sikerül elfoglalnia. Február 2. után felégeti Székesfehérvár városát, de a várat itt sem tudja bevenni.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1235 1242.02.02 február 2. Székesfehérvárról a papság és a világi személyek segítséget kérnek a Szentszéktől az alábbi erődített helyekre menekült lakosság nevében: Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zalavár, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1236 1242.03.?? március Ögödej nagykán halálának hírére a mongolok elhagyják Magyarországot. Az erdélyi tatár hadak az Olt völgyén át, Batu kán a fősereggel a Duna két partja mentén, Kadan serege pedig Trau városától Bosznián és Szerbián át távozik.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1237 1242.03.0? március elje Kadan seregével a tengerparti Spalatóig, majd Trauig üldözi a menekülő IV. Bélát és családját,
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1238 1242.03.18 március 18. Hahót nembeli Arnold a nádor. (Tisztségétől az év második felében megválik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1239 1242.05.?? május körül IV. Béla megbízza Geregye nembeli Pált a Dunától keletre eső országrész helyreállításával, az útonállók kiirtásával, a szétszóródott lakosság összegyűjtésével és az erdélyi sóbányák megnyitásával. (Pál a megbízatást 1246- ig teljesíti.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1240 1242.05.16 május 16. előtt Hont-Pázmány nembeli Achilles és testvérei visszaverik II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg Pozsony ellen intézett támadását.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1241 1242.07.?? az év második fele Míg Hont-Pázmány nembeli Achilles seregével a Duna bal partján Bécsig nyomul, IV. Béla visszafoglalja Kőszeget és Sopront II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hercegtől. A herceg lemond a három zálogba vett megyéről.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1242 1242.08.14 augusztus 14.—november 16. közt Hahót nembeli Arnold nádort Kán nembeli László váltja föl. (Tisztségét 1245-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1243 1242.11.?? november IV. Béla megerősíti a szamobori (Zágráb vm.) hospesek kiváltságát, melyet 1240 körül Kálmán Szlavónia hercegétől kaptak.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1244 1242.11.16 november 16. IV. Béla elrendeli, hogy a zágrábi hospesek a szomszédos Gréchegyre költözzenek fel, és meghatározza városi kiváltságaikat.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1245 1242.11.26 november 26. Csák nembeli Demeter az országbíró. (Valószínűleg Geregye nembeli Pál május körüli megbízásakor kapja a méltóságot, amelyet másodszor 1245-ig visel.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1246 1243.??.?? 1243 körül Az olasz származású Rogerius váradi főesperes Jakab bíboros praenestei püspök számára megírja a tatárjárásról szóló, jobbára személyes élményeire támaszkodó Carmen MiserabiléX. (Művében a Sajó menti vereség belpolitikai okaira is rámutat. — 1488-ban Thuróczy János krónikájának függelékeként kinyomtatják.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1247 1243.06.05 június 5. Velence visszafoglalja Zárát.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1248 1243.06.07 június 7. IV. Béla megerősiti és bővíti a szepesi nemesek kiváltságait és rögzíti katonáskodási kötelezettségét.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1249 1243.07.?? nyara Sáskajárás és éhínség pusztít az országban.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1250 1243.07.07 július 7. IV. Ince pápa az esztergomi érsekké választott Báncsa nembeli István váci püspököt megerősíti méltóságában. (Tisztségéről először 1252-ben, majd 1253-ban végleg lemond.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1251 1243.07.21 július 21. előtt Rosztiszláv, Mihail Vszevolodovics csernyigovi nagy fejedelem fia Borku mellett vereséget szenved a tatároktól. (Az újabb mongol támadás hírével Magyarországra menekül, ahol feleségül veszi IV. Béla leányát, Annát. A tatár támadás lehetőségéről IV. Béla értesíti nagybátyját, Bertold aquileiai pártriárkát, aki a hírt IV. Ince pápához továbbítja. A pápa július 21-én keresztes hadjárat hirdetésével bízza meg a pátriárkát. A várt mongol támadás elmaradása fölöslegessé teszi a toborzást.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1252 1243.12.28 december 28. IV. Béla megerősíti a zólyomi hospesek városi kiváltságait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1253 1244.??.?? az év folyamán IV. Béla megújítja a pesti hospesek városi kiváltságait. (A kiváltságlevél árumegállító jogot is tartalmaz.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1254 1244.06.30 június 30. IV. Béla békét köt Velencével. Lemond Záráról, de a zárai vám kétharmadát megkapja. Velence megígéri, hogy nem szövetkezik II. András király utószülött fiával, Istvánnal.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1255 1244.07.19 július 19. Tűrje nembeli Dénes, egész Szlavónia (Drávántúl) kormányzója (dux) és bánja katonai fellépésére Spalato városa egyezséget köt Trau városával és hűséget esküszik IV. Béla királynak és elsőszülött fiának, István hercegnek. (Az egyezséget a magyar király október 14-én megerősíti.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1256 1244.10.28 október 28. IV. Béla a körmendi (Vas vm.) hospeseknek városi kiváltságot ad.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1257 1244.12.15 december 15. IV. Béla megerősiti a korponai (Hont vm.) hospesek városi kiváltságait.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1258 1245.??.?? — Rosztiszláv, IV. Béla király veje, magyar csapatok segítségével elfoglalja a halicsi Przemysl várát, majd Danyiil Romanovics halicsi fejedelem seregének támadása elől Magyarországra menekül.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1259 1245.??.?? az év folyamán IV. Béla elsőszülött fiát, Istvánt királlyá koronáztatja és a Drávántúl (azaz egész Szlavónia) hercegévé teszi.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1260 1245.04.11 április 11. előtt Kán nembeli László nádort Tűrje nembeli Dénes váltja föl. (Méltóságát első ízben 1246-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1261 1245.06.12 június 12. előtt Csák nembeli Demeter országbírót Gut-Keled nembeli István váltja föl. (Tisztségét 1246-ig viseli.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1262 1245.08.21 augusztus 21. IV. Ince pápa IV. Bélát feloldja II. Frigyes német-római császárnak 1241-ben tett hűbéri esküje alól.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1263 1246.??.?? 1246 előtt IV. Béla visszahívja a kunokat és zömükben a Duna—Tisza közére, valamint a Szolnok és Debrecen közti részekre (a későbbi Nagyés Kiskunságba) telepíti őket. A kunokkal együtt Magyarországra jönnek és a későbbi Jászságban letelepednek az alán eredetű jászok (oszétek) is.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1264 1246.??.?? — Báncsa nembeli István esztergomi érsek meghatározza Keresztúr (Bars vm.) lakóinak kiváltságát s háromévi mentességet ad az odatelepülőknek.
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1265 1246.??.?? az év folyamán Özséb esztergomi kanonok társaival a Pilis hegységben a Szántó (Pilis vm.) melletti barlangnál remeteéletet kezd. (→ 1250 körül)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1266 1246.06.15 június 15. után Tűrje nembeli Dénes nádort Gut-Keled nembeli István váltja föl, akinek korábbi országbírói méltóságát Rátót nembeli Loránd (Roland) kapja meg. (Tisztségüket mindketten 1248-ig viselik.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981
  
1267 1246.06.15 június 15. II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg hadai a Lajta melletti csatában (Bécsújhely közelében) megfutamítják IV. Béla seregét. (Győzelmét azonban nem tudja érvényesíteni, mert az ütközetben, melyben a magyar királyt veje, Rosztiszláv hg és a kunok támogatják, ő maga is elesik, és vele fiágon kihal a Babenberg-uralkodóház. Megkezdődik a harc a Babenberg-örökségért.)
Magyarország történeti kronológiája I. szerk. Benda Kálmán, Bp. 1981