Úvod / Nyitóoldal
   
 
Zilizi Kristóf  2017-08-14   305
1569. október 12-én a pozsonyi országgyűlésen a törvényes magyar király, I. Miksa parancsára börtönbe vetették a nagy hírű egri hőst, Dobó Istvánt s egy másik felső-magyarországi földbirtokost, Balassa Jánost, a költő Balassi Bálint édesapját. Erre az eseményre emlékeztek pozsonyi magyarok a napokban a pozsonyi vár főbejárata előtti téren.  

 

    Hóvári Jánosnak, a Labirintus sorozatban 1987-ben megjelent A hűtlen Dobó című könyvéből megtudjuk, hogy a vád szerint e két felvidéki főúr összejátszott János Zsigmond erdélyi fejedelemmel, hogy Habsburg-ellenes lázadást szítsanak a királyi Magyarországon. A vádlottak tagadtak, s a közvélemény nekik hitt. Országszerte nagy felháborodás volt. Az országgyűlés követelte Dobó és Balassa szabadon bocsátását. Mint arra a per során fény derült, a vádlók által felhozott kompromittáló levelek hamisítványok voltak.

    Elfogásuk a magyar törvények megsértését jelentette, ugyanis előbb perbe kellett volna idézni őket, s megadni nekik a szabadlábon való védekezést, amíg bűnösségük be nem igazolódik. Fogva ​ ​
    tartásukról Dobó Zay Ferenchez írt levelében olvasunk részletesebben, mely 1569. november 13-án kelt. Éspedig: "Az mi állapotunk pedig Balassa János urammal az, hogy külön házba vagyunk egymástól. Ennünk igaz eleget adnak, ami az mindennapi étel módja, de borunk bizony alávaló vagyon. Szabadságunk ennyi vagyon, hogy az én szolgáim őkegyelmék szabadon járnak ide hozzám. Az, ki egyéb ember be akar jönni, hírrel bebocsátják." Kettejüket nem a várbörtönben, hanem a királyi lakosztályban őrizték. Az élelmezéssel kapcsolatosan a számadáskönyvből elmondható: napi 5-6 forintba került a két főúr és kísérete ellátása.

    Vádjuk súlyosságának megfelelően a foglyok idegenekkel csak az őrség kapitányának jelenlétében beszélhettek. Gyakran tartottak ellenőrzést szobáikban, nehogy olyan tárgyakat tartsanak maguknál, melyek szökésüket segítenék elő. Őrizetükkel és a vádirat elkészítésével Radéczy István egri püspököt és Kharling udvari tanácsost bízta meg az uralkodó.

    A töredékesen ránk maradt vádirat a következő évben készült el. A vád tehát a hűtlenség bűntette volt. A bizonyítási eljáráshoz nagyszabású nyomozás kellett, lévén a vádlottak eskü alatt tagadtak, és az eskünek perdöntő szerepe volt. Az uralkodó titkos nyomozás lefolyására utasította Radéczyt, mivel a király csak mint a Kúria, a legfőbb igazságszolgáltató szerv beleegyezésével rendelhette el a nyomozást. A titkos bizottság működése nem volt zavaroktól mentes. Félő volt, hogy a tárgyalások során a vádlottak tisztára tudják mosni magukat. Dobó és Balassa ügyesen eltüntetett minden ellene szóló dokumentumot, szolgáik és beavatott barátaik hallgattak. A jogszerű ítélethez azonban, mivel a vádlottak nem vallották magukat bűnösnek, megtámadhatatlan bizonyítékokra lett volna szükség.

    További részletek megtudhatók tehát Hóvári János: A hűtlen Dobó című könyvéből, mely a Helikon Kiadónál jelent meg 1987-ben.


 
 
 
 

The index.php: SIZE[b]: 20,280 MODIFIED: 2017.11.07 21:02:28.MD5: 6524a2f9a562497f53e5508fd98f73c1 STATUS: OK