Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  2013-11-26   928

A Pacis Posonium Egyesület rendezésében Pozsonyban 2013. november 25-én Ortvay Tivadar emlékkonferenciát rendeztek. Születésének 170. évfordulóján történészek, levéltárosok, pozsonyi magyar értelmiségiek emlékeztek a kiváló pap-történész életére és munkásságára. A mindmáig felülmúlhatatlan várostörténész nagy érdemeket szerzett a város legrégibbi és újabbkori történetének feltárásában. A konferencia nem titkolt célja tradíciót teremteni és megalapozni az Ortvay kultuszt, mint egy fontos igazodási és viszonyítási pontot a pozsonyi magyarság számára.  


A konferencia programja:
10.00–10.15
Ünnepi megnyitó / Úvodná prednáška: Frideczky János, az Agentura Pacis Posonium Egyesület elnöke
Bevezető előadás / Úvodná prednáška: Vadkerty Katalin
10.15–11.30
Lacza Tihamér: Pozsony szellemi kisugárzása a 19. században
Ozogány Ernő: Pozsony tudományos élete a 19. században
Gaucsík István (Pozsonyi Városi Múzeum): Ortvay Tivadar élete és munkássága (Tézisek és kutatási irányvonalak)
11.45–13.00
Monika Šurdová (Múzeum mesta Bratislavy): Obraz mesta Bratislavy v diele Tivadara Ortvaya
B. Szabó János (Budapesti Történeti Múzeum ): Gondolatok a mohácsi csata historiográfiájáról – Ortvay Tivadar szemlélete
Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltára ): Ortvay Tivadar egyháztörténeti munkássága
14.30–15.30 A Pozsonyi Városi Múzeum várostörténeti kiállításának megtekintése
16.00 Ortvay Tivadar sírjának megkoszorúzása (Szent András-temető)
Frideczky János, az Agentura Pacis Posonium Egyesület elnöke Vadkerty Katalin, történész

Frideczky János: Az alapítvány - Agentura Pacis Posonium - 1993-tól működik. Célja az volt, hogy tárjuk föl mindenekelőtt Pozsonynak a történelmi múltját, és foglalkozzunk olyan témákkal és szakaszokkal, amelyeket a hivatalos szlovák történetírás nem foglalkozik. Az elején Gyurgyík Laci vezette az alapítványt, most Kocsis Aranka vezetése alatt működik. A múltban a tudományos kutatások terén huzamosabb ideig együttműködtünk a MTA-val...
Vadkerty Katalin: Ortvay Pozsonyba való letelepedésének évétől lett a város törvényhatósági jogosítványokkal felruházva. Ekkor indult rohamos fejlődésnek a város, amelynek kiváló geopolitikai adottságai voltak - 1848-tól Béccsel, 1850-töl Pestbudával is vasút kötötte össze. A fejlődéshez nélkülözhetetlen töke hiánya a kiegyezés utáni időben kezdett enyhülni, a 1873-as gazdasági válság után megjelent az osztrák a morva, a cseh, a német és itt-ott az angol töke is.... Magyarországon elsőként épült gázgyár és elsők között villanytelep... Pozsony jelentős iskolaváros és kulturális központ is volt. A középiskolák több évszázados múltra tekintettek vissza. Meg kell említeni az evangélikus líceumot, a jezsuita gimnáziumot, és az Orsolya-rendi női tanítóképzőt. a felsőoktatás 1774-ben indult el, a királyi akadémia állami tisztviselők képzését biztosította, ez volt a későbbi jogi akadémia
előfutára... A 20-ik század elején az egyetem létesítéséről döntöttek, 1912-ben megnyitották az Erzsébet egyetemet, ez a fordulat után Pécsre költözött. A város polgárságára az igényesség és magas kulturális nívó volt jellemző. Fontos tényezők voltak ebben a közpénzen fenntartott intézmények - színház, könyvtárak, múzeum. Az információáramlást a sajtó biztosította... Pozsony szép város volt, sok nyilvános parkkal. Sok polgári család életformájává vált a hétvégi kirándulás a környező hegyekbe, a szieszta a Vaskutacskánál. A gazdasági fellendülés megváltoztatta a város lakosságának nemzeti- és társadalmi összetételét... A város vezetése megőrizte a német jellegét. A városi jegyzőkönyvekben nincs nyoma nemzetiségi ellentéteknek, néhány kocsmai csetepatétól eltekintve a városban a három nemzetiség békességben élt egymással. Minden nemzet és egyház szabadon gyakorolta saját kulturális, oktatási és felekezeti céljait, a pozsonyiak mindenekelőtt lokálpatrióták voltak. Kialakult itt egy emberi tolerancia, amit késibb tönkre tett a kapzsiság, a gyűlölködés, amely az új állam keretében hivatalos formákat is kapott, és a több évszázad alatt kialakult megértést a másiknak iránt tanúsított tolerancia, különösen a második világháború alatt szinte pillanatnyi gyorsasággal eltűnt.
Ezért ma tiszteletet adva Ortvaynak, megköszönve haló poraiban azt, amit ezért a városért tett, mondjunk el egy rekviemet is azért a városért, amit 1919-, ill. 1945-ben elveszítettünk.
Lacza Tihamér, közíró, újságíró, publicista
Ozogány Ernő, történész
Gaucsík István történész és Kocsis Aranka az Agentura Pacis Posonium Egyesület munkatársa Monika Šurdová, a Pozsonyi Városi Múzeum levéltárosa
B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa
Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltárának munkatársa

 
 

The index.php: SIZE[b]: 20,415 MODIFIED: 2018.08.11 20:50:53.MD5: 362e043289b70ca3936f3549b81760ad STATUS: OK