Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  2011-06-04   1,220
A Limes, egy  Tatabányán megjelenö tudományos szemle 2010. 4-ik számában közzéadta az Érsekújvárott 2010. június 24.-25-én megrendezett "Trianon konferencia" anyagainak elsö részét.
Magazín Limes, vydávaný štvrťročne samosprávnou župou Komárom-Tatabánya,  vo svojom poslednom minuloročnom čísle začal s publikáciou príspevkov, ktoré odzneli na konferencii „Trianon v kolektívnej pamäti“ usporiadanej 24-25. júna 2010 v Nových Zámkoch.  

Magyarország felbomlása és a trianoni békeszerződés a magyar és a szlovák kollektív emlékezetben 1918–2010. A Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar–Szlovák Történész Vegyesbizottságérsekújvári konferenciájának előadásai. Szerkesztette: Miroslav Michela – Zahorán Csaba
Tartalom:
Bevezető: Miroslav  Michela – Zahorán Csaba: Variációk egy témára
Trianon és a politikai gondolkodás

Romsics Ignác: Trianon és a magyar politikai gondolkodás
Simon Attila: „... a magyar nép ebben a köztársaságban lett nemzetté…” A két világháború közti kormánytámogató (aktivista) szlovákiai magyar politika viszonya Trianonhoz és az első Csehszlovák Köztársasághoz
Roman Holec: A Trianon-diskurzus a szlovák szépirodalomban

Trianon és a történelmi emlékezet
Kovács Éva: Trianon traumatikus emlékezetéről
Ablonczy Balázs: Legitimitás és mítosz között
Lucia Segľová: Keletkezés, megszűnés és valami a kettő között. Történelmi képek a turóci régióban 1918 végén

Történelem és oktatás
Vajda Barnabás: A közös történelem a korszerű történelem tankönyvek kontextusában
Viliam Kratochvíl:  Multiperspektivikus módszerek a történelemtankönyvekben (A „másik” narratívájához)
Jakab György: A magyarországi történelemoktatás anomikus viszonyai

Miroslav Michela-Zahorán Csaba: Variációk egy témára (Bevezetö)
Azt gondolhatnánk, hogy Trianonról, kilencven évvel a békeszerződés aláírása után, már nem lehet újat mondani. A téma azonban mindmáig aktuális, és nemcsak a történészek közötti tudományos vitákban van jelen, hanem - meglehetősen szerencsétlen módon - a politikában, sőt az államközi kapcsolatokban is. A 2010-es év különösen sűrű volt Trianon vonatkozásában. Magyarországon és Szlovákiában is parlamenti választásokat tartottak, ráadásul épp a gyökeresen másképp értelmezett évforduló környékén, így nem csoda, hogy a történelmi események, pontosabban azok máig ható következményei,és az egész kérdés politikai instrumentalizálása nagymértékben befolyásolták a közbeszédet mindkét országban.
Magyarországon a kormányváltást követően a békeszerződés ismét a nemzet- és emlékczetpolitika fontos részévé vált. Az inkább csak szimbolikus jelentőséggel bíró, „Trianon-emléktörvénynek" is nevezett törvény1 elfogadása mellett a magyar parlament megkönnyítette a Magyarországon kívüli magyarok magyar állampolgársághoz való jutását is - azaz a kettős állampolgárság megszerzését. Ez az intézkedés szintén közvetlenül kapcsolódik Trianonhoz, hiszen tulajdonképpen a kilenc évtizede aláírt békeszerződés következményeit  hivatott kezelni - az eddigiektől eltérő módon. Szlovákia nem maradt adós a válasszal: az ország szuverenitását féltő szlovák törvényhozás is módosította a szlovák állampolgársági törvényt, kilátásba helyezve a szlovák állampolgárság megvonását a kettős állampolgároktól. A pozsonyi parlamenti vitákban ismét felsejlett a nagymagyar nacionalizmus és revizionizmus rémképe, a Szlovák Nemzeti Párt pedig kifejezetten Trianonnal kampányolt - Révkomáromban konferenciát rendezett a békeszerződésről , majd felavatott egy Trianon-emlékoszlopot a határátkelőn. De ugyanabban a városban, ugyanazon a napon, ugyanannak az eseménynek egy másik emlékművet is állítottak-a református parókia udvarán egy magyar Trianon-emlékoszlopot. A gyűlés egyik szónoka Raffay Ernő történész és egykori MDF-es politikus volt. A két emlékmű és a két ünnepség akár a párhuzamos nemzeti történelemszemléleteket is jelképezhetné, amelyek nem tudnak, de nem is nagyon akarnak egymással találkozni, ugyanis elég jól megvannak önmagukban is.
Ám Trianonról másképp is lehet beszélni, nemcsak úgy, mint a fentebb említett esetekben. Igaz, ez jóval kevesebb publicitással és érdeklődéssel is jár. A 2010. június 24-25-én, Érsekújváron megtartott, a Magyarország felbomlása és a trianoni békeszerződés a magyar és a szlovák kollektív emlékezetben 1918-20/0 nevet viselő konferencia - a szakmai eredmények mellett - azzal az üzenetértékkel is bírt, hogy Trianonról ilyen zaklatott körülmények közepette is lehet higgadt, tudományos eszmecserét folytatni. Erre reflektáltak rövid felszólalásaikban a jelenlévő diplomaták is - az óhajt, hogy a múlt ne legyen aktuálpolitikai ügy, Heizer Antal, Magyarország szlovákiai nagykövete fogalmazta meg. A diplomata ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy talán tovább folytatódnak a közös projektek is - például a magyar-szlovák történelem tankonyv elkészítése. Peter Weiss, Slovákia magyarországi nagykövete is kitért arra, hogy a békeszerzödés ürügyén lehetöség nyílik a történészek közötti vitákra, a vélemények ütköztetésére, ami önreflexióra késztethet. Ez pedig idövel a politikai elitbe és társadalom szélesebb rétegeibe is átszivároghat.
A konferenciát a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársai, Miroslav Michela és Vörös László szervezték, a Magyar–Szlovák Történész Vegyesbizottsággal együttműködve és az érsekújvári Rotary Club támogatásával. A kérdéskörnek bőséges, elsősorban politika- és diplomáciatörténeti szakirodalma van, amely egyrészről segít jobban megismerni a múltat, másrészről viszont régóta a történettudományon belül zajló viták tárgyát képezi. Ezzel szemben a történeti emlékezetnek, mint fontos társadalmi jelenségnek a kutatása még mindig gyerekcipőben jár. A szervezők ezért újszerű megközelítést választottak, és nem a klasszikus politikatörténetnek szentelték a konferenciát. Azaz ezúttal nem a történelmi Magyarország felbomlásának okait és következményeit kívánták elemezni, hanem inkább arra összpontosítottak, hogyan van jelen mindez a szlovák és magyar társadalomban, miképp „élnek” a történtekről alkotott elképzelések. Nemcsak neves magyar és szlovák történészeket, hanem a társadalomtudományok más területeinek elismert szakértőit is sikerült megszólítani és megnyerni a konferencián való részvételre, ami aláhúzta a rendezvény interdiszciplináris jellegét. Az eszmecsere célja az volt, hogy a résztvevők megvizsgálják a történelmi Magyarország felbomlásáról, a nemzetállamok létrejöttéről, a trianoni békeszerződésről és a következményekről szóló történetek működését 1918/1920 és 2010 között. Az egyes felszólalók Magyarország felbomlása/Trianon múltbéli és jelenlegi ábrázolásait tanulmányozták a csehszlovákiai, szlovákiai és magyarországi kollektív emlékezetben.
 
 

The index.php: SIZE[b]: 20,280 MODIFIED: 2017.11.07 21:02:28.MD5: 6524a2f9a562497f53e5508fd98f73c1 STATUS: OK