101. old.
Két cél Délen- Komárom és Érsekújvár első bombázása Néhány nap múlva Szlovákia ismét azon országok listájára került, ahol a négymotoros amerikai bombázók bevetése a Szövetségesek újabb sikereit hozhatja.A légierő 15.számú egységének 928 nehéz négymotoros bombázói 413 vadászrepülő kíséretében alkotott támadó egység célpontja a Bécs környéki olajfinomítók (Bécs,Lobau, Swechat) ,a bécsi téli kikötő üzemanyag-raktára és a győri repülőtér volt. A mai Szlovákia területén 1944.október 7.-én Ersekúj várat és Komáromot támadták meg. Az érsekújvári rendező pályaudvar támadásában 83 db B-17 típusú, 5.sz.repülö szárnyhoz tartozó bombázó és 82 Liberátor (464. és 465.sz. repülöraj)vett részt 55.sz.repülöszárnyba sorolva. 13:53 és 14:30 között a városra 395,25 tonna bombát dobtak le 5000- 8900 méterről. A védelmet számukra 50 db Mustang (325.sz.vadászraj) biztosította. Elsőként a célponthoz két csoport B-24-es Liberátor bombázó érkezett. Röviddel a két óra után 805 db egyenként 250 kg-os RDX bombát dobtak a városra. A 200-as számú, 464.bombázó egység számára kiadott hadműveleti parancs 1944.október 7-én a támadás célpontjaként az érsekújvári rendező pályaudvart jelöli meg. A műszakiak már kora reggeltől dolgoztak, Pantanella támaszponton Liberátor típusú bombázókba 250 kilogramos bombákat helyeztek el. 10:07-kor startolt a vezér- egység, melyet további 44 egység követett.A 464.sz.bombázó raj gépei két csoportra oszlottak : Able (23 gép) és Baker (22 bombázó), miközben mindkettőt két támadó alakzat alkotta. Az Able 1 alakzat parancsnoka Willliam H.Reddell őrnagy , 776.bombázó század parancsnoka volt. Az Able 2 vezetője Bedford D.May őrnagy volt. A Baker 1 csoport vezetője John W.Nance őrnagy Baker 2 -é pedig James H.Gilson örnagy,a779.század vezénylő tisztje. Valamennyi repülő 10:50-kor északnak indult.Az Adriai tenger felett
Foto: Két 485.sz. bombázó rajbeli Liberátor bombázó Görögország partjai felett.
102.old.
a fedélzeti lövészek ellenőrizték a fegyvereket és figyelték a horizontot, várva a fegyveres kíséretet. A légitámadás Initial Point-ja felhőkkel borított volt, ezért a csoport elmellözte a fordulás pontját. A célponthoz a 151 fokról érkeztek a 104-es fok helyett.A vezér bombavető 13:53-kor kiadta „Bombs Away" parancsot. Több mint 105 tonna 250 kilogramos RDX bomba esett a vasútállomás térségére. A légitámadás után készített felvételek mutatjáka célpont északnyugati részén található sürü bomba-koncentrációt.Eltalálták a vagonokat és a mozdonyok depóját is. De bombák estek lakó területre is, cca 300 méterre délre az állomástól. A Liberatorok távozása után rövid csönd következett, amely nem tartott sokáig. 5.sz.bombázó szárny 1944.október 7-én két támadó Task Forces-ra oszlott. A Task Force Red Bécs légterébe repült.A Task Force Blue Érsekújvár ellen végzett légitámadást. Tizenhárom bombázóból álló 463.bombázó raj,2.és 99.bombázó raj mindkettő tizennyolc géppel, 97.sz.bombázó raj tizenöt bombázóval,483,.sz.bombázó raj csupán egy század bombázott tizennégy géppel. A 483.csoport további hat gépe észrevétlenül leszállt a Tri Duby(Három tölgy) repülötéren(Pöstyén mellett). A'repülö erődök" nyolc perc alatt, 14:22 és 14:30 között 388 db 500 kilogramos RDX bombát dobtak le, 180 tonna összértékben és így fejezték be a két csoport Liberátor „munkáját". Ahogy a város krónikájából megtudhatjuk a bombázás a vasútállomást és a vasúti kolóniát teljes mértékben érte.
Fotók:A két fotó az érsekújvári vasútállomás légitámadását dokumentálják. A bal oldali fotó 465.sz.repülö raj által történt sikeres bombázás eredményét analizálja, a légitámadás pontos leírásával, a ledobott tonnák mennyiségével
103. oldal
A szönyegbombázás a teljes mozdony állományt kivonta a forgalomból. A mozdony depó területén 364 bombák által okozott krátert számoltak meg. A vasútállomás emlékkönyve szerint csupán a víztorony maradt meg. A vasúti csomópont épületei részint bizonyos mértékig felújításra kerültek ill. ideiglenes épületeket húztak fel, melyek több mint húsz évig szolgálták a vasúti célokat. A vasútállomás területén 40 mozdonyt 1370 megrakott vagonnal semmisítettek meg. Ugyanabban az időben amikor Érsekújvárra ugyanakkor Komáromra is estek a bombák. A Komáromi rendező pályudvar ellen öt csoportból 137 Liberátor bombázó folytatott támadást. A 376.sz.bombázó raj együtt a 449.sz.bombázó rajjal a 47.sz.bombázó rajt képviselték, míg a 451.,461., és 484.sz.bombázó rajok a 49.sz.bombázó szárnyat képviselték.A célponthoz 103 bombázó érkezett, melyek 836 db 250 kilogramos bombát dobtak le, 209,5 tonna összértékben. Történt ez két hullámban, 13:46 és 14:24 órakor. A gyönyörű időjárás valamennyi csoport számára lehetővé tette, hogy a bombázást szabadszemmel végezzék el. A 449.sz.bombázó raj negyvenkét gépe reggel Grottaglia támaszpontról indult a 144-es számú misszióra. Három egységnek félúton vissza kellett fordulnia Olaszországba. A 376.sz.bombázó raj bombázóival San Vito felett találkoztak, 3000 méter magasságban 11 :oo órakor. Mindkét csoport, megadott alakzatban folytatta útját Vragad, Budimlic, Japra, Kzarac, Buc,Lebeny felett elérve az I.P., amely Nagymegyer volt. 13:46 és 13:49 között 38 bombázó 75,5 tonna bombát dobott le 5700-6500 méter magasságból, szorosan követve 376.sz.bombázó raj gépeivel. A légitámadás után a gépek jobbra fordultak Mezőőrs, Kozarac és Scedro sziget felé egész a támaszpontig. A bombázók legénységének megfigyelése alapján kiváló eredményeket jelentettek. A bombázás területén több tüzet figyeltek meg, a legnagyobb az állomás közepén volt. Az állomást, a Duna déli részén található vágányokat és a hidat találták el.A harmadik, 49 találatból álló csoport a Dunától északra figyelhető meg a légitámadásról készült fotókon. A 461 .sz.bombázó raj két csoportra osztotta erőit. A 110-es számú misszió és a Red Force elsődleges célja a bécsi téli kikötő üzemanyag raktárai voltak. A kedvezőtlen időjárási voszonyok miatt Jugoszlávia felett eredetileg 24 bombázóból álló formáció tizenhét B-24-re redukálódott. Ráadásul a szétíráshoz képest másfél órát késtek,a fededezet elvesztése után légitámadásuk célja a szombathelyi rendező pályaudvar lett. A 461.bombázó egység Blue Force Liberatorainak (parancsnok Goree őrnagy) elsődleges célja a komáromi rendező pályaudvar. Az eredeti 17 bombázó helyett a célponthoz csupán kilenc gép érkezett. Első hullámban a Goree őrnagy, Garrett, Herold, Littl, McDiarmid által vezetett legénységek a második hullámban Ridel kapitány, Sklansky és Messerschmidt vezetése alatt kilenc bombázó röviddel három óra előtt 18,5 tonna bombát dobtak le Komáromra és egyben új rekordot állítottak fel a bomba találatok pontosságában. A célt 91 -4- Konecná stanica:Slovensko Végállomás:Szlovákia 103.oldal folytatás százalékban találták el, mellyel túlszárnyalták a jugoszláviai Smederovo elleni szeptember 3.-i támadást. Amíg a 451. bombázó egységhez tartozó B-24 gépek Red Force csoportja a bécsi célpontra figyelt, addig a Blue Force megjelöléssel müködö csoport Komáromot bombázta. A Blue Force legénysége 35 tonna bombát dobott le összesen, az északi részen szó szerint darabokra zúztak vágányokat illetve váltókat. Károkat jelentettek a depóhoz tartozó épületekben is. A pontos támadás a Duna déli részén megsemmisített több megrakott szerelvényt is. A bombatámadás után tűzfészkek keletkeztek, az állomás északi részéből sürü füst szállt. Minimálisan 260 vagon rongálódott meg ill.siklott ki, melyekből 50 teljesen megsemmisült.A fényképezés ideje alatt 20 még égett közülük. Valamennyi vágány tökrement, az állomás lebénult. A bombázást csupán 180 vagon élte túl, mivel azokat karbantartás céljából az állomás központi részéből a szélére vontatták. Az állomás északi részén található műhelyek is megsérültek. Az állomás északi részén álló közelebbről nem identifikált gyár lángokban égett.
Fotók:
1. A 449.bombázó raj gépeiből Komáromra leesett bombák 1944.október 72. Komáromi felvétel a 461 .bombázó raj B-24-es bombázójának fedélzetéről 1944.10.7.-én
105.oldal
Az állomás északi oldalán,a mai szlovákiai oldalon 14 találatot regisztráltak, melyek leblokkolták és tönkretették a vágányokat, cca 30 vagont megsemmisítettek és a vasútállomás épületét is súlyos károk érték. A légitámadás területén egy tüz keletkezett. Október hónapban Szlovákia felett megnőtt az ún. „katlanosok" földi célokra támadó vadászrepülök aktivitása. Légitámadásaik célja valamenyi országúti, vasúti és vízi mozgó jármű, úgymint a kisebb katonai repülőterek és üzemanyag-raktárak. A gúnynevüket főként a gőzmozdonyok gőzkazánjaira történő gyakori támadásaik miatt kapták. Találat esetén a kazánokból elillant a gőz. Lightning felett repülő csoportok mellett, akik a mélyrepülésü vadászgépek feladatait teljesítették , Szlovákia és Észak-Magyarország fellett főként a 332.sz.vadászraj gépei jelentek meg, melyek legénységét főként afroamerikaiak alkották. Október első heteiben rossz volt az időjárás. Amikor kitisztult,a 332.vadászraj háromszor egymásután végzett földi célok elleni támadást. 1944.október 11.-én a 3 32. vadászraj feladata volt mélyrepüléses támadással a Duna mentén Budapesttől Pozsonyig támadni a vasúti és vízi közlekedést. Négy század hetvenkét P-51-es vadászgépe felszállt, viszont meghibádosodás és a rossz időjárás miatt ötven közülük Jugoszlávia felett visszafordult a támaszpontra. További két gépnek kicsit később vissza kellett fordulnia, szintén meghibásodás miatt. Csupán 22 Mustang a 99. és 302.vadász századból jutott el a célponthoz. A Duna mentén repültek északnak, Esztergomnál balra fordultak és Pozsony felé tartottak. Két gép Győrnél hat folyami csónakot és kompot rongált meg. A további gépek megtámadtak és megsemmisítettek két mozdonyt és egy olajjal teli vagont, és megrongáltak néhány mozdonyt és szerelvényt a Duna mindkét partján. A 332.sz.vadászraj repülősei megtámadtak három repülőteret is (az egyik az esztergomi volt, a másik kettő nem azonosított) és az ellenség 17 repülőjét semmisítették meg. Arról, hogy a mélyrepüléses támadások száma Szlovákiában is megnőtt a csendőrség jelentései is beszámolnak.Jelentettek egy gyorsvonatra történt támadást ellenséges gépek által, melynek következtében kilenc személy meghalt és 35 megsebesült. A Pozsonyból indult 4-es számú gyorsvonatot 14:35-kor, Modra-Senkvice és Báhon állomások között a 15-ös számú bakterháznál négy amerikai repülő támadott meg. Golyószórók segítségével kétszer támadták meg az említett gyorsvonatot. A támadás után déli irányba, Magyarországra távoztak. Ennél a támadásnál egy ember meghalt, 11 súlyosan sérült és nem ismert a könnyű sérültek száma.Késöbb sikerült az egyik áldozatot azonosítani, Dr.Martinka volt Pozsonyból, aki fiútestvérével utazott a gyorson. A sebesülteket a nagyszombati állami kórházba vitték. A következő napon a 332.sz.vadászraj pilótái valószínűleg nem repültek Szlovákia felett, vagyis ezidáig nem ismert semminemű adat. De berepüléseket végeztek Dél-Szlovákia területén. 332.sz.vadászraj 60 db Mustangot küldött a levegőbe , pilótái az önkéntes feladatok elvégzése után a földhöz ereszkedtek. A 302.sz.vadászraj és a 332.sz.vadász század pilótái a bombázók kisérete közben kilenc repülőt lőttek le. A maradék három század sikeresen és váratlanul megtámadták a kaposvári repülőteret, 26 gépet megsemmisítettek és 16 gépet megrongáltak. A gépek a Luftwaffe és valószínűleg a Magyar Királyi Légierő állományába tartoztak. A 345.sz.vadászraj október 12.-i feladatai közé tartozott Budapest-Györ-Bécs térségében bombázni. A sárga-fekete sakktábla kockás farokszárnnyal ellátott 46 db.Mustang kitűnőre teljesítette feladatát. A támaszpontra aló visszatérésükkor négy a levegőben lelőtt gép( 1 db Fi 156, két He 111 és valószínűleg egy Ju 88) és 15-0-9 találat a földön megsemmisített gépek aránya.Továbbá a kontójukra írható még 36 mozdony, 20 tartálykocsi, 16 tehervagon, egy dunai komp és egy trafó állomás.Az egyik támadásnál a Mustang P-51 B 43-24852(Richard H.Vinetta főhadnagy, pilótával a 319.sz.vadász századtól) egy gözmozdony kazánjától robbanáskor sérülést szenvedett. A pilóta próbált magasabbra szállni, hogy ejtőernyővel kiugorhasson, de az égő mozdony robbanása meghiúsította terveit. A Mustang a földhöz vágódva (Magyarország területén) megsemmisült. A pilóta a balesetet nem élte túl.
Foto: Komárom térképe 1943-ból.Látni, hogy a város vasúti vágányokai volt átszőve, melyek az amerikai bombázások célpontjaivá váltak.
214. oldal
Aztán a bombázók Pozsonytól délre repültek 5 kilométert Érsekújvár irányában, ahol délre fordultak, és északról támadtak Komáromra. A komáromi támadás Initial Point-ja Galánta volt. A célpont fölé, a 97.sz. és 301.sz.bombázó raj 69 bombázója érkezett. A célpontra összesen 193,25 tonna bombát dobtak 14:05-töl(a 97.sz.bombázó raj az első hullámban 362 db 250 kg-os bombát) 14:28-ig ( a 301.sz.bombázó raj a második hullámban 409 db 250 kg-os bombát).Tizenegy bombázó nem teljesítette a missziót. A támadás után a bombázók folytatták útjukat délre Veszprém, Nagykanizsa és Zágráb felé.
A 97.sz. bombázó raj legénysége a célpont déli részére dobta le a bombákat. Találatot kapott a keleti rész, az állomás centruma, néhány találat volt a nyugati részen. A 301.sz. bombázó raj legénységének pontosabb találatai voltak. A találatok az egész centrumot érték.
A támadás a vágányok legnagyobb részét elérte, így a vasúti csomópont átjárhatatlan lett. Támadás érte az ott található vagonok többségét és az állomás nyugati részén található két épületet is.
Az 5.sz.bombázó szárny és 2. és 463.sz. bombázó raj két csoportja a Komárom-Szönyben található finomítót támadta meg, amely a Duna magyar oladalán, keletre Komáromtól volt található.
Szlovákiában, 1945.március 14.-én a másik célpont az érsekújvári rendező pályaudvar volt. A teljes 55.sz.bombázó szárny gépei vettek részt a támadásban. A 464.sz.bombázó raj 42 db B-24-es Liberatort küldött, melyek két alakzatban repültek Érsekújvár fölé. Red Force-t Gerald W.Black alezredes, A Blue Force-t James H.Gilson alezredes vezette.
A B-24H 42-94878 „Pensy Belle" bombázó idö előtt befejezte az akciót, bombáit az Adriaitenger felett kiengedte és idö előtt a jugoszláviai Prkos támaszponton leszállt.
A Balkán felett a legénységet sürü felhőkkel borított égbolt várta, és ezért radar segítségével orientálódtak. Észak Magyarország felett a felhők ritkultak és a célpont felett a legénységet tiszta égbolt várta.
Fotók:
Két felvétel, amely a bombák földre esését dokumentálják a Duna déli részén található vasútállomás térségében.A felvételek a 97.sz.bombázó raj 1945.március 14.-i támadásán készültek.
Alsó felvétel: Érsekújvár térképe 1943-ból.
215.oldal
Körülbelül 13:05-kor a Red Force 16 bombázója 39,75 tonna bombát dobott le, 13:11 órakor őket Blue Force 20 gépe követte. A Red Force gépei az állomás területének peremét érték,de a Blue Force gépei egy kilométerrel eltévesztették a célpontot és a találatok a város központját érték. A repülés alatt a B-24L 44-49731 „Hoosier Pete"bombázó legénysége D.Bahnsen főhadnagy parancsnokságával megállapították, hogy nincs elég üzemanyaguka visszarepüléshez. Ezért a pécsi repülőtéren leszálltak. Ez már a Vörös Hadsereg által felszabadított zóna volt. A leszállás után kiderült, hogy az oroszok nem tudnak számukra benzint biztosítani és ezért néhány napig Magyarországon maradtak. Az alakulat többi bombázója dél felé tartott, 16:24-kor leszálltak a támaszponton.
A 464.sz.bombázó raj jelentése szerint a 460.sz.bombázó raj ismét elkésett. Az Érsekújvár elleni akcióban 41 Liberátor típusú bombázót küldtek,melyek két támadó alakzatban- Red Force és Blue Force- csoportosultak.A Red Force-t 21 bombázó alkotta, melyek 8:40-kor szálltak fel, őket a Blue Force 20 bombázója követte, melyekből az első 9:51-kor szállt fel. Valamennyien a Spinazzola támaszpontról.
Az elsődleges célpont fölé a Red Force bombázói értek. A 19 bombázó legénysége 13:33-kor 47,5 tonna bombát dobott le a célpontra. Annak ellenére, hogy a célpont felett 4/10 részben felhőzet volt, a bombázás radar segítsége nélkül, szabad szemmel történt. Az elkésve érkező Blue Force 19 bombázója Érsekújvár fölé érkezve már felhőkbe burkolva találta a célpontot, és ezért pót ül. alkalmi célpontjuk a szombathelyi vasútállomás lett. Azonban itt sem voltak kedvezőek a légköri viszonyok és a zágrábi vasútállomásra mért sikertelen támadási kísérlet után a Blue Force 15 bombázója a bombákkal a fedélzeten visszatért a támaszpontra. Három gép az Adriai tengerbe dobta a bombákat és egy gép motorhiba miatt Jugoszlávia felett, legénysége ejtőernyőkön hagyta el a gépet.
Pantanella támaszpontot 8:56-kor hagyták el a 465.sz.bombázó raj 42 db B-24-es bombázói.A formáció célpontja szintén az érsekújvári rendező pályaudvar. A formáció két Force-ra oszlott.A Red Force-t Jack Knowles százados a Blue Force-t Jennings P. Dawson százados vezette. A támadást a csoport önállóan végezte az egyes hadviselési alakzatok sorrendjében. A cél fölé 13:31 és 13:33 között harminc bombázó érkezett, melyek 6 500 méter magasból 72,5 tonna 250 kilogramos bombát dobtak le. Míg a Red Force szabad szemmel C-l robotpilóta segítségével bombázott, addig a Blue Force a támadást a PFF radar segítségével kezdte, de később a fedélzeti bombavetők szabad szemmel dobták le a célpontra a bombákat. A bombák nagy része a célpont északnyugati részén értek földet, 15-20 találattal a vágányokon. A 465.sz.bombázó raj 12 gépének legénysége nem teljesítette feladatát. Nyolc gép legénysége a halálthozó terhüket visszavitték a támaszpontra, ebből háromnál a motor megrongálódása miatt. Öt repülő legénysége követte a box parancsnokát(box leader), aki a felhőzet miatt nem tudta a cél fölött a dobás pontját azonosítani és ezért nem bombázott. Három gép az Adriai tenger felett szabadult meg bombáitól míg egy gép a cél előtt.
A támaszponton 16:25-kor 36 bombázó szállt le. Két gép kényszerleszállást végzett az ellenséges csapatok által felügyelt területen.Nyolc bombázót találat ért a célpont felett. A fedélzeten hat sebesült volt. Venosa támaszpontról 9:14-kor a 485.sz.bombázó rajhoz tartozó 38 db B-24-es bombázó szállt fel, az érsekújvári rendező pályaudvar megtámadásának céljából.Atkinson alezredes vezette a Red Force alakzatot, amely 19 bombázóból állt. A további 19 gépet, melyek a Blue Force-t alkották Dolima őrnagy a 829.sz.bombázó század parancsnokhelyettese vezette. A felszállás után mindkét egység egy vonalban repült, egymást 13 perccel követve. Öt bombázó kényteken volt idö előtt visszatérni. A vadászrepülökböl álló védelem nem jelent meg.A 483.sz.bombázó raj az utolsó volt Érsekújvár felett. A Blue Force 17 bombázójának legénysége 13:51-kor ért a cél fölé és 42 tonna 250 kilogramos RDX bombát dobtak le, 6 500 Méter magasságból.A 485.sz.bombázó raj bombázóinak második hulláma a Blue Force 16 gépe 14:30-kor ért a cél fölé, 11 bombázó az érsekújvári állomásra dobott 27,5 tonna bombát. A Red Force box C csoportja nem tudta a célpontot azonosítani és ezért nem dobta le a bombákat. A Blue Force bombái az állomás északnyugati részét érték a Red Force bombái az állomás délkeleti részét fedték be. A bombázás befejezése után a legénységek visszatértek a támaszpontra és 26 gép 16:46-kor szállt le. A 27.gép a leszálló pályán balesetet szenvedett,ezért a maradék öt gépet a Pantanella-i támaszpontra irányították.
Érsekújvárott az 1945.március 14.-i, sorrendben a harmadik bombázás okozta a legnagyobb kárt a városban. Cca 700 bomba esett a város központi részére.A bombák a legrégibb műemléki épületeket érték. Megsemmisült a régi városháza, romjai alatt 14 városi alkalmazott lelte halálát. Az első találat az „Arany oroszlán" szállót érte, a várparancsnok egykori székhelyét, ahol megsemmisültek vagy elvesztek a városi múzeumban őrzött gyűjtemények, oklevelek,iratok. Bombatalálat érte az érseki palotát, a török pasák és II.Rákóczi Ferenc egykori székhelyét. A régi városháza mögötti lakónegyed egy kihalt kösivatagra emlékeztetett. Megsemmisült vagy találat ért több középületet, lakóházat, templomot, hidat, a gázgyárat, söt a Nyitra folyó töltéseit. A 3394 lakóházból 2023-at érintett a bombázás. Ebből 546-ot teljesen leromboltak, 807 használhatalan lett, melyeket később lebontottak és 670 megsérült, de fel lehetett újítani. A bombázásnak „ köszönhetően" 5800 személy vált hajléktalanná. A bombázásnak 4000 áldozata volt.
Az Érsekújvárat támadó 465.sz,bombázó rajban repült a 781.sz.bombázó század főhadnagya által vezetett legénység a B-24L -1-FO 44-49085 „Fehér Y" gépen. A gépet a 782.sz.bombázó századtól kölcsönözték. Pathfmder módosítása bombázó volt, fedélzetén Mickey radarral.
216.oldal
A legénységből csupán Vincent A.Beeson mérnök, őrmester menekült meg. Az ö elbeszéléséből megtudhatjuk a legénység szomorú sorsát:
„ Sötét és hideg reggel volt, amikor felébresztettek minket az újabb misszióra. Reggelizni mentünk, majd megbeszélésre, ahol információt kaptunk a légvédelmi üteg elhelyezkedéséről, intenzitásáról, információt a célpontról a bombák típusáról stb. Majd a repülőgéphez mentünk.A „Fehér Y „jelzésű gépet kaptuk.
A legénységet az említett napon Róbert Martz hadnagy, pilóta és legénysége ,valamint extra navigátor és a Mickey radar kezelője alkotta.Ez összesen 12 személyt jelentett. A kettes pozíción repültünk. Célpontunk az érsekújvári rendező pályaudvar volt.Bekapcsoltuk a motorokat, kigurultunk a pályára, felszálltunk és a cél felé repültünk. Számunkra ez már rutin volt.
A célpont felett légvédelmi üteg kezdett ránk tüzelni.Nem volt intenzív, de azért pontos. A hátsó lövész jelentette, hogy a légvédelmi üteg gránátjainak robbanásai követnek minket. Ekkor három robbanást hallottunk, az utolsó cca két méterre a repülő farka mögött. A következő már pontos volt. Liberatorunkat a pilóta ülés alatt érte. Közben kiengedtük a bombákat és felkészültünk a jobbra forduló manőverre. A fedélzeten a pilóta helyén tüz keletkezett. Az ülésen megláttam a pilóta holttestét, vagyis inkább ami belőle maradt és a patakzó vért. Bekapcsoltam a riasztótjelzést, míg Bradley hadnagy a másodpilóta próbálta a bombázót uralma alatt tartani. A motrok irányíthatalanok voltak a légcsavarok teljes sebességgel forogtak.Váratlanul a gép balra fordult és el kezdett himbálódzani. Igaz nem kaptam parancsot a fedélzet elhagyására, de megfogtam az ejtőernyőt, rögzítettem a hevedert és a bombatároló felé tartottam. Kiugrás előtt még láttam Renzo főhadnagyot, egyik kezében az ejtőernyőt másik kezében cipőjét tartotta. Nem volt oxigén maszkom. Hirtelen a repülő megállt a levegőben és síri csend támadt. A bombázótárolókon átvezető hídon ülve kibukfenceztem és rövid ideig szabadeséssel estem.A zűrzavarban az ejtőernyőt fordítva vettem fel, a jobb oldali kioldás helyett baloldalon lehetett kibontani. Amikor észrevettem a hibát, korrigáltam, szerencsére az ejtőernyő kinyílt.Szabadesésem alatt háttal lefelé zuhantam, folyamatosan a bombázónkat láttam magam előtt. Körmozgást végzett. Röviddel azután, hogy kinyílt az ejtőernyőm a föld felöl kézifegyverekből leadott lövéseket, kiabálás és kutyaugatást hallottam.Nyugatra tőlem füstben és lángokban álló kis várost láttam. Azt, amelyet mi bombáztunk.
Fotók
Balról jobbra felsösorban:Peter P.Renzo bombavető, Bonnié G.Rowe (az 1945.március 14,-i akción helyette Hershey),William A.Bradley másodpilóta, Róbert E.Martz pilóta, az alsó sorban térdel Willis M.DeForest felső lövész, William J.Brannon hátsó lövész, Joseph A.Gallelli oldal lövész, Vincent A.Beeson fedélzeti műszerész, George M.Smith rádiós és Edward D.Dworetsky első lövész.
Jobb oldalon alul:
Martz főhadnagy gépe 1945.március 14.-én , támadás közben Érsekújvár felett.A felvételt John Header készítette a 465.sz.bombázó rajból.
217.oldal
A bombázónk lezuhanását már nem láttam. Egy bozótoson szálltam le. Gyorsan lemásztam a bokrokról a földre és a közeli fa törzse mögé bújtam. Kiabálást hallottam, megfordultam és civileket láttam, akik rám mutogattak. Elfogtak és arra helyre vittek, aho az ejtőernyőm volt. A nyakamra az ejtőernyő hevederjéből hurcot csináltak és fel akartak akasztani. Szerencsére megjelent egy német katona, aki egy pisztolylövéssel hívta fel magára a figyelmet.Távolabb becsuktak egy ablaktalan kunyhóba. Körülbelül egy óra múlva megjelent egy német, aki tudott angolul és a legénység további tagjairól kérdezett. Az érdekelte őket, hogy hányan voltunk a legénységben. Mivel már alkonyodott elvittek Pápára, ahol egy civil börtönbe zártak.Itt hét napig voltam. Innét Poszonyb, Bécsbe mentünk és végül Nünbergben kerültem hadifogolytáborba." Martz főhadnagy legénysége maradék 11 tagjának nem sikerült elhagynia az égő és zuhanó bombázót. A légvédelmi üteg találatától vagy a födrezuhanáskor haltak meg.A géptest mélyen a földbe fúródott, roncsai között hat holttestet találtak. Hárman a géphez közel feküdtek, a negyediket a közeli kukorica tarlón találták meg. Öt a dögcédula szerint azonosították -Lester Hershey volt. A tizenegyedik repülősről nincs feljegyzés. Néhány tanú a pilóta ülésen látott megégett ember maradványáról beszélt. Lehet, hogy a tizenegyedik repülős Martz pilóta volt, akit nem sikerült a roncsokból kiszabadítani és eltemetni. Valamennyi testet a városi temetőbe vitték, ahol Molnár József, a temető gondnoka temette el őket. A háború után, 1946.október 2.-án az érsekújvári temetőben exhumálták a holttesteket. A helyszínen nem végeztek azonosítást, de bizonyára Róbert Martz legénységéről van szó. Az exhumációkat a következő számok alatt végezték el: X-7991-töl X-7996-ig, X-7980,X-7977,X-7989.Kettö nem kapott számot. Földi maradványaikat két amerikai temetőben helyezték el: a franciaországi St.Avold és belgiumi Neupre. Érdekességként megemlíthetjük, hogy Hershey hadnagyot 1944.december 17.-én , mint navigátort Alfréd Mullan legénységében, találat érte. Az oroszok által felügyelt területen való landolás után visszakerült a támaszpontra. A szerencse 1945.március 14.-én azonban cserben hagyta... A 325.sz.vadászraj a 246-os misszió alatt az Érsekújvárt támadó bombázókat kísérte.A célpont térségében kapcsolatba kerültek az ellenséggel. Két semmit sem sejtő 109-es Messerschmidt megtámadott egy orosz bombázókból álló formációt. Az amerikaiak megtámadták a német gépeket, végeredmény egy lelőtt német gép. A másik német vadászrepülő megsérült. Aztán egy különös esemény történt. Az egyik amerikai pilóta jelentette, hogy Mustáng-ján meghibásodott az oxigéntárolója. Leereszkedve a felhők alá meglátta a 34 Fw 190 formációt, amely Budapestről délnyugatra egy orosz gépkocsi kolóniát készültek megtámadni. Rádión keresztül segítséget hívott. A kollégák nem hagyták ki ezt a ritkán adódó „randevút".Arról, hogy váratlan volt a támadás a 23-1-3 találat ad bizonyítékot.Legnagyobb sikert Gordon H.McDaniel főhadnagy érte le, aki öt ellenséges Fw 190-es gépet lött le. Egy vegyes magyar¬német formációról van szó. Az Fw 190 F-8 a Magyar Királyi Légierő 102/I.harci rajához Konecná stanica:Slovensko Végállomás:Szlovákia 217.oldal folytatás tartozott, amely valójában négy gépet vesztett- hármat a harcban és egy Fw 190-es gép pilótája nekiment a telefondrótoknak. A Luftwaffe 6 Fw 190 gépet vesztett. Két amerikai gép P-51 D(44-63360 és 44-13430)"McGuire/Lady Jane" elvesztek, de mindkettő a Duna magyar partján esett le.Lloyd WAdamson eltűnt. Magyar történészek szerint Varga Lajos hadnagy (102./I.harci raj) lőtte le. A másik, Paul J.Murphy Jr.hadnagy a front orosz oldalán esett le és biztonságos helyre került.
Fotó Gallelli sírköve a belgiumi Neupre-ban
Oto Psenak 
12-03-19 
5,088 
