A második fejezet (Schwarzschild-szingularitás) a csillagászat és a relativitáselmélet felé fordul, Karl Schwarzschild és a fekete lyukak körüli elméletét ismertetve. A harmadik fejezet (A szív szíve) a kvantummechanika fejlődését mutatja be, különös tekintettel Werner Heisenberg bizonytalanság elvére. A könyv záró fejezete (Amikor nem értjük többé a világot) hőse Alexander Grothendieck matematikus. A fejezet az ő életét és munkásságát mutatja be.
A 20. század elején történt felfedezések megkérdőjelezték a tudomány determinisztikus természetét és mintegy elörevetítették a társadalmi bizonytalanságot és az emberi létezés alapkérdéseinek újraértékelését. A klasszikus fizika determinisztikus világképe például hosszú ideig stabilitást és előrejelzhetőséget sugallt, de a kvantummechanika és a relativitáselmélet előretörésével a világegyetem leírása kevésbé lett egyértelmű és sokkal bonyolultabb. Ez a felfedezés bizonytalanságot hozott a tudományos közösségbe, és kérdéseket vetett fel a tudomány általános érvényességével kapcsolatban.
A könyvben szereplö tudósok többségének a sorsa tragikusan alakult. A tudás terhe, morális dilemmák, az értelem és érzelem összecsapása, az izoláció és az elidegenedés valamint a bizonytalanság és a határok felismerhetetlensége jól mutatják hogy a világ nem mindig kínál tiszta válaszokat vagy megoldásokat. A tudományos kutatás gyakran rávilágít arra, hogy mennyire keveset tudunk még, és ez az ismeretlenbe való betekintés nyomasztó lehet.
Oto Psenak 
24-04-23 
494 
Benjamín Labatut chilei író, aki tudományos és történelmi témákal foglalkozik. Legismertebb műve a 2020-ban megjelent "Amikor már nem értjük a világot", amelyben tudósok életét és munkásságát mutatja be négy fejezetben úgy hogy a valós tényeket fiktív elemekkel ötvöz. Az elsö fejezet (A porosz kék) höse Fritz Haber kémikus, aki a Haber-Bosch eljárást fejlesztette ki az ammónia szintetikus előállítására. A kémiai felfedezés előnyöket hozott a mezőgazdaság számára, ugyanakkor Haber kulcsszerepet játszott a mérgező gázok, különösen a klórgáz és a mustárgáz, első világháborús bevetésében.