Az ünnepségen városunk magyarságának jeles képviselői hangzatos szavakkal dicsőítették az államalapítót, mélyen átérezve a történelmi örökség súlyát és a nemzeti összetartozás szellemiségét. Az egység, az összefogás és a magyarságtudat erősítésének fontosságát hangsúlyozták – de vajon elég bátorságot merítenek-e ebből, hogy fellépjenek saját mindennapos korrupciós gyakorlatuk ellen?
Reméljük, hogy az ünnepi szónokok valóban erőt merítenek majd Szent István most már kézzel fogható örökségéből és saját szavaikból is. Mert ha valóban büszke magyaroknak vallják magukat, ideje lesz letépniük a kliens-rendszer szolgaláncait, elutasítaniuk a kompromittáló júdáspénzeket, és szabad emberekként végre felemelniük szavukat a városi ingatlanok és költségvetési pénzek gátlástalan rablása ellen.
Meg kell mutatniuk, hogy van bátorságuk fellépni Érsekújvár elbalkánosodása ellen. Ideje, hogy a helyi közösség felébredjen, és ne tűrje tovább városunk lecsúszását, a játékbarlangok és szeméttelepek terjedését. Ha mindehhez Szent István szobor kellett, ám legyen, bár szerintünk menne ez anélkül is. Csak éppenséggel személyi integritásra, tisztességre és igaz szóra lenne szükség. Néma, bronzba öntött arcok helyett vezetőkre és cselekvő emberekre, akikben bízni lehet...
Nagy Péter, Érsekújvár alpolgármesterének ünnepi beszéde:
Kedves ünneplő érsekújváriak, tisztelt vendégek!
Ünnep van, nemzetünk egyik legnagyobb ünnepe. Ahogy minden évben, ma is ünneplőbe öltöztettük a szívünk és eljöttünk, hogy a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja előtt tisztelegjünk. Ha a mai kor embere csak egyszer is elolvassa Szent István királyunk fiának, Imre hercegnek írt intelmeit, rádöbben, hogy az intelmek az elmúlt évszázadokban a magyar emberek neveltetésének, életének alappillérei. 2024-ben is érvényes ránk, hogy az intelmekben leírtak szerint élünk. Hány nemzet mondhat el magáról ilyet?
Kevés olyan szent király van a történelemben, akire uralkodása után 1000 esztendővel is tömegek emlékeznek a Kárpát-medencében, és világ minden pontján, ahol csak egy maroknyi magyar is él. Szent István olyan erős államot hozott létre, amely az őt követő évszázadokban is biztosította, hogy az állta a történelem viharait. A magyarság történelmében az államalapítás az egyik legfontosabb esemény és sorsfordító időszak volt, a fennmaradásunkat garantáló lépés.
A mai nap különleges, hiszen az örökséget ünnepeljük. Érsekújváriak nemzedékeinek sora vigyázott Szent István örökségére, és nekik köszönhetjük, hogy mi itt vagyunk. És itt is leszünk, ha az ő szellemükben cselekszünk. Ha velünk a hit, velünk a szív és velünk a bátorság.
Legyünk tehát nagyon büszkék, mert ahhoz a nemzethez tartozunk, amely évezredes államisággal rendelkezik, és mi még mindig itthon vagyunk a szülőföldünkön. Itt vannak az értékeink, a múltunk, önazonosságunk. Emelt fővel nézzünk körül, és töltsön el minket a nemzeti büszkeség érzése.
Kell az ünnep. Most is, amikor szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, amely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket, és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket. Olyan magasságba kell emelkednünk, ahol a nemzetünk összetartozását megtaláljuk.
A mai este itt Érsekújvárott egy leheletnyivel ünnepibb. Hála a közösség példás összefogásának Szent István király megkoronázásának 1024. és halálának 986. évfordulóján városunk államalapítónk szobrával gazdagodik. Szobrot rég elhunyt embereknek állítunk, azért, hogy az életüket ünnepeljük. Reményeink szerint ez a szobor az utódainkat évszázadokon át fogja emlékeztetni első királyunkra. Köszönet mindenkinek, aki tett azért, hogy a Szent István szobor elkészülhetett.
Ez a szobor akkor fogja betölteni funkcióját, ha nem statikus, élettelen kelléke lesz ennek a térnek, hanem Czuczor Gergellyel egyetemben egy fontos eleme a mi közösségünknek. Egy olyan hely, ahol hagyományainkra lehet emlékezni.
Klein Ottokár polgármester és a magam nevében mit is kívánhatnék magunknak a hamarosan leleplezésre kerülő Szent István szobor előtt állva? Legyen városunk összetartó, békés és sikeres polgárok városa. Egy hely, amelyre Szent István ma is büszke lenne.
A mai ünnep legyen kötelék, amely mutatja, hogy sokkal több bennünk, ami közös, mint ami szétválaszt. Erősítsük egymásban ezt az érzést és emlékezzünk rá a mindennapokban.
Köszönöm a figyelmüket!
Danczi József, a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete elnökének ünnepi beszéde:
Tisztelt ünneplő közösség!
Régi álma válik ma valóra az érsekújvári magyarságnak. Államalapító királyunk, Szent István szobrát avatjuk fel perceken belül. István király szentté avatásának napja a legrégebbi ünnepeink egyike. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, s mi kései utódok szentként, államférfiként, államalapító királyunkként tiszteljük.
A szoborállítás gondolata már jónéhány évvel ezelőtt megfogalmazódott a Csemadok tagság körében. Szerettük volna az augusztus 20-i ünnepségeket méltó helyszínen megtartani, ezért a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete a 2020-as évzáró ülésen döntött arról, hogy adománygyűjtést szervez a Szent István-szobor elkészítése és felállítása érdekében. A kezdeményezéshez csatlakozott a KultúrKorzó Polgári Társulás, a Pázmány Péter Gimnázium, a Czuczor Gergely Alapiskola, az Esterházy János Polgári Társulás és az Érsekújvári Római Katolikus Egyházközség. Szent István a magyarság számára az egység szimbóluma, s nagy öröm számunkra, hogy az érsekújvári szervezetek és intézmények is közösen tudtak fellépni a cél érdekében.
A kezdeti lelkesedésünket a járványhelyzet kicsit megtörte, az adománygyűjtés leállt. Tavaly pályázatot nyújtottunk be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez és támogatást kaptunk a szobor elkészítésére. Egy lépéssel közelebb kerültünk a célunkhoz, de az adományok és a megítélt támogatás sajnos nem fedezte az eredeti elképzeléseinket a szobrot illetően. Felvetődött a kérdés, hogy maradunk-e az eredeti ötletnél, vagy a meglévő anyagi forrásokat felhasználva készíttetjük el a szobrot. Nem akartuk elszalasztani a lehetőséget a szoborállításra, ezért felkerestük Lukács János szobrászművészt, akivel megegyeztünk, hogy elkészíti Szent István mellszobrát. A szobor összköltsége 9.360 euró volt, a BGA, ill. a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága 2.630 euróval támogatta a szobor elkészítését, az Önök adományai pedig 6.730 eurót tesznek ki. A Csemadok Érsekújvári Alapszervezete nevében mindenkinek szívből köszönjük, aki akár anyagilag, akár kétkezi munkájával támogatta a szobor létrejöttét!
Legyen ez a szobor az egység, a tenni akarás, múltunk tiszteletének és a jövő építésének a szimbóluma. Egy hely, ahol minden év augusztus 20-án összegyűlünk, és azt mondjuk majd egymásnak: igen, nekünk itt még dolgunk van! István király 1000 évvel ezelőtt eldöntötte, hogy megőriz bennünket itt, a Kárpát-medencében, s nekünk is ugyanez a feladatunk: megőrizni magunkat és a jövő nemzedékét magyarként. Megőrizni anyanyelvünket, hitünket, kultúránkat, értékrendünket.
A Szent István szobor elhelyezése is jelképes, Czuczor Gergely szobra mellett kapott helyet. Czuczor Gergelyről tudjuk, hogy a szomszédos Andódon született, bencés szerzetes, költő és nyelvtudós volt, aki hazafias verseiben terjesztette a magyar eszméket az 1848/49-es szabadságharc idején, s emiatt várfogságra ítélték. Ő tollal harcolt, nyelvészként szótárat szerkesztett, így szolgálta a magyarságot, neki ez adatott meg. István király karddal és vasakarattal alapított országot, s aki ellenszegült azt nem kímélte. Mindketten tudásukhoz, erejükhöz és az akkori viszonyokhoz mérten a legtöbbet tették a magyarságért. S ahogy az ő vállaik most szinte összeérnek itt a Csemadok-székház előtt, nekünk is így, vállvetve kell munkálkodnunk az itt élő magyarságért. Össze kell fognunk, mint ahogy tettük ezt a szoborállítás kapcsán is, és tegyük ezt a mindennapi küzdelmekben is, hogy méltók lehessünk a szent istváni hagyatékra.
Végezetül Gárdonyi Gézát idézném, aki ezt írja: „A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.”
Tisztelt ünneplő közösség, kedves érsekújváriak!
Kívánom, hogy a szunnyadó tűzhányó ne csak megmorduljon, hanem felszínre is törjön, és magyar mivoltunk, kultúránk, hagyományaink megélése ne csak az ünnepi alkalmakra korlátozódjon, de a mindennapokban is büszkén valljuk és vállaljuk magyarságunkat!
Köszönöm, hogy elfogadták a Csemadok alapszervezet meghívását a mai rendezvényre, további méltóságteljes ünnepet kívánok.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
És talán ide tartozik egy FB bejegyzés is, amelyről később kiderült, hogy a derék kultúrember egy magyar szélsőjobbos verőlegénytől kölcsönözte...
További cikkeink:
2022-11-23
Posl. Katona: poslanci sa tu nakupujú jak v hypermarkete. Posl. Valent: Asi ťa neinformovali tvoji súputníci, že spravíme jednu hrubú čiaru... Zasadalo nové mestské zastupiteľstvo
2021-10-06
Imitácie a imitátori. Busta maďarského grófa v rozvrátenom meste
2021-06-27
V Komjaticiach odhalili hororový pamätníček Vivat Trianon
2020-06-27
Semmi sem hiányzik lepusztult kirabolt városunkból jobban, mint egy Szent István szobor...
2018-10-20
Vždy na zlej strane: SMK sa prihlásila k podpore súčasného primátora / Következetesen a rossz oldalon
2017-06-18
Ako blbosť kvitne. Po legionárskom pamätníku na c.k. vojnových hroboch môžeme mať aj Jelínka s turulom
2016-11-13
1. világháborús katonasírokon emelt legionárius emlékművet az érsekújvári polgármester
2015-04-07
Darovacie zmluvy Domu Csemadoku a Domu Matice slovenskej z r. 2005...
2015-03-16
Kiskapu a mennyországba... A Kultúrkorzónak sok éves próbálkozás után sikerült elragadni a városi szubvenciót a Csemadoktól
2014-12-13
Tibor nem járt be a munkahelyére...
2014-11-26
Kinél legyen a KULCS?
2012-07-05
A szégyen napja - egy éve leplezték le a bizánci hitterítők szobrát Érsekújvárban
2011-06-27
"Köszönjük, nem kérjük!" mottóval indul kampány az ellentmondásos szoborállítás ellen Érsekújvárott
2011-02-24
MsZ schválilo čerpanie úveru na kontroverznú sochu i úpravu mestských infokioskov
2010-12-29
A nemzetiségi türelmetlenség emlékmüve tavasztól Érsekújvárban is!