Vloženie nového záznamu / Új bejegyzés felvitele     

[48]
Por Datum Text  
1 1871.??.?? 1871-ben Konkoly Thege Miklós több távcsővel felszerelt csillagvizsgálót alapított Ógyallán.   
2 1899.05.16 1899. május 16-án Konkoly a magyar államnak ajándékozta az intézetet, amelynek ő ezután igazgatója lett. Létrejött a Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium.   
3 1901.??.?? 1901-ben épült fel a Konkoly által adományozott telken a M. kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet új, akkor rendkívül modern főobszervatóriuma. A Meteorológiai Obszervatórium villanytelepe a csillagvizsgálót is ellátta.   
4 1902.??.?? A Konkoly Thege Miklós által 1902-ben az államkincstárnak ajándékozott, közel 1600 hold felparcellázása során a legjobb földeket a helybeli pénzintézet protekciósan osztotta szét. (Konkoly célja a kisbérlők, földnélküli magyar parasztok megsegítése volt.)   
5 1913.??.?? Felépült az intézet új irodaépülete, könyvtárral, laboratóriummal és dolgozóhelyiségekkel.   
6 1913.??.?? A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1913-ban jóváhagyta egy akkor aránylag nagynak számító 60 cm-es tükrös távcső megrendelését 63 000 német márka értékben. Ennek első részletét, 28 576 aranymárkát 1913-ban kifizették a drezdai Gustáv Heyde cégnek. Az I. világháború kitörése azonban megakadályozta a megrendelés teljesítését, a műszer csak 15 év múlva készült el.   
7 1914.??.?? Az I. világháború küszöbén az intézetben négy tudományos munkatárs tevékenykedett: Konkoly Thege Miklós igazgató (fizetés nélkül), Tass Antal I. asszisztens (1876–1937, 1916-tól igazgatói teendőkkel megbízva), Terkán Lajos II. asszisztens (1877–1940, 1916-tól I. asszisztens), valamint Bodócs István (1887–1963), majd 1917-től Hoffmann Ernő másodasszisztens (1891–1967).   
8 1914.??.?? A VKM a megrendelt nagy távcső épületének tervére 1914-ben megbízást adott Boldoghy Gyula és Társa komáromi építészcégnek. A tervrajzból látható, hogy az új kupola mai szemmel is modern vonalú építmény lett volna, 8 méteres belső átmérővel és kb. 12 m magasságig emelkedő tetőzettel. A megbízást – amely azonban már sohasem került kivitelezésre – végül a budapesti Kallot Pál építész kapta meg.   
9 1916.02.17 Elhunyt Konkoly Thege Miklós.   
10 1918.11.06 Tass aligazgató 1918. november 6-án kétségbeesett hangú levéltáviratot küldött Budapestre, Tóth Lajoshoz: „Ógyallán tegnap óta nagy zavargások. Éjjel betörések, fosztogatások, gyújtogatások voltak. Személy- és vagyonbiztonság a legnagyobb mértékben veszélyeztetve. Szolgabíróság és községi jegyzők családostul menekülnek. Csendőrség tehetetlen, mert beosztott népfelkelők nem lépnek közbe. Intézeti vagyon veszélyeztetve. Mitévők legyünk?” Részletesen beszámol arról, hogy a községi képviselő-testület megtagadta a helyi polgárőrség alakítását. Nem parancsol már sem a főbíró, sem a járásbíróság, „...mert kitört a »népszabadság« – hirdették”.
A felizgatott csőcselék úgy értelmezte a „népszabadság” fogalmát, hogy éjszaka betörtek a zsidó kereskedők boltjaiba, fosztogattak, lakásokat dúltak fel. A járási hatóságok másnap elmenekültek, velük együtt Hoffmann Ernő másodasszisztens is. Ekkor már a csillagvizsgáló személyzetét is fenyegették: „ma megnézzük Tass úr spájzát” – hangoztatta a községi pénztáros. Szerencsére Komáromból megérkezett 50 főnyi nemzetőrség, amely szétoszlatta a fosztogatókat. A fosztogatásban a nagygazdák jártak elöl. Tass Antal ezzel zárja táviratát: „Ha ilyen [ti. csendőri] megerősítés mellett sem állhatna elő a közbiztonság, az intézet berendezése sürgősen leszerelendő és eltávolítandó. De ekkor legalább három hétre két szakértő mechanikus, egy asztalos és több munkás szükséges.”		   
11 1918.11.08 November 8-án értesültek arról, hogy a Csehszlovák Köztársaság a Komárom–Párkány vonalig tart igényt a Kisalföldre is, tehát várható, hogy Ógyalla megszállás alá kerül. 1919. január 1-jén a Cseh Köztársaság csapatai bevonultak Pozsonyba.   
12 1918.12.06 December 6-án a cselekvést sürgető feliratára az a válasz érkezett, hogy Tass Antal saját hatáskörében, belátása szerint járjon el.   
13 1918.12.15 Tass telefonon megkereste a még katonai szolgálatot teljesítő Terkán Lajos obszervátort, és december közepén nekiláttak, hogy legalább a nagyobb műszereket leszereljék és elszállítsák.   
14 1919.01.04 1919. január 4-ig a három legnagyobb távcsövet, a 25 cm-es refraktort (a 15 cm-es fotótávcsővel), a 20 cm-es új Heyde–Merz-távcsövet (az ún. aktinometrikus fotókamerával) és a 16 cm-es műszert szétszerelték, ládákba csomagolták, több segédműszerrel együtt vagonba rakták, és 6-án a menthető berendezéssel Budapestre érkeztek. Ez volt az utolsó vonat, amely a Duna vonalát Magyarország felé átléphette. A megmentett eszközöket a csillagvizsgáló korábbi főobszervátorának, Harkányi Béla (1869–1932) egyetemi magántanár közbenjárásával a budapesti Tudományegyetem Kozmográfiai Intézetének a Nemzeti Múzeum alatti pincéjében helyezték el.   
15 1919.01.04 1919. január 4-én megérkezett a VKM utasítása: „Az intézet alkalmazottai székhelyüket csak abban az esetben hagyhatják el, ha saját vagy családjuk testi épségét veszély fenyegeti.”   
16 1919.01.10 Tass Antal – a VKM utasításának megfelelően – január 10-én, az utolsó katonai vonattal visszautazott Ógyallára.   
17 1919.01.11 Január 11-én a cseh légió megszállta Komáromot. A csehszlovák hatalom januárban átvette a polgári közigazgatás szervezését Ógyallán – a későbbiekben szlovák nevén Stará Ďalán –, az újonnan kinevezett „zsupán” dr. Otokár Jamniczky lett. Az Ógyallán maradt csillagászok már ekkor kettős helyzetben voltak: egyrészt a budapesti VKM alkalmazottaiként a fizetésüket Budapestről kapták, másrészt az új csehszlovák hatalom intézkedéseihez is alkalmazkodniuk kellett.   
18 1919.02.01 Konkoly Thege özvegye 1918 végén súlyosan megbetegedett, 1919. február 1-jén elhunyt. A vagyon felügyeletére Tass aligazgatót kérték fel.   
19 1919.03.13 A csillagvizsgáló birtokbavételére 1919. március 13-án megérkezett Prágából az Egyetemi Csillagvizsgáló adjunktusa, Jiří Kaván (1877–1933). Másnap fegyveres őrséggel maga elé vezettette Tass Antalt, és felszólította, hogy a személyzet tegyen esküt a Csehszlovák Köztársaságra. Amikor megtekintette az obszervatóriumot, megdöbbenve látta az üres kupolákat. Dühödten fenyegette a magyar aligazgatót: „Ön szétrombolta a Csehszlovák Köztársaság legnagyobb csillagvizsgálóját, mindent vissza kell adniuk, és ebben segítségünkre kell lennie, különben kihajítjuk.” (Eredetiben németül.) Kaván sem biztatással, sem fenyegetéssel nem tudta rábírni Tass Antalt a Budapestre szállított eszközök „visszaszerzésére”. Azzal fenyegetőzött, hogy végleg felszámolja az ógyallai csillagvizsgálót. Ekkor lépett közbe az új „zsupán”, Otokár Jamniczky, aki kijelentette, hogy mint szlovákiai nemzeti értéket, nem engedi elvitetni az ógyallai berendezést. Valószínű, hogy a ma is fennálló intézmény létezését Jamniczky szlovák patriotizmusa mentette meg.   
20 1919.03.15 Március 15-én Tass aligazgató kénytelen volt aláírni a birtokbavételi jegyzőkönyvet, és átadta a magyar alkalmazottak (eredménytelen) tiltakozását. Egyúttal bejelentette, hogy a magyar alkalmazottak „vendégcsillagász” minőségben egyelőre Ógyallán maradnak, és remélik, hogy a folyamatban levő adatfeldolgozást elvégezhetik. Vendégcsillagászként ugyanis nem kötelezhetők a csehszlovák állampolgárság felvételére.   
21 1919.10.22 Lassovszky Károly, a Tudományegyetem Kozmográfiai Intézetének alkalmazottja 1919. október 22-én Budapestről értesíti a már cseh megszállás alatt levő ógyallai intézetben Tasst, hogy aligazgatóvá nevezték ki.   
22 1920.05.18 Mivel 1920 elején már egyre kevesebb remény volt arra, hogy legalább a Kisalföld Magyarország része maradjon, Tass és Terkán elhatározták, hogy elhagyják a csehszlovák kezelésbe vett ógyallai csillagvizsgálót. 1920. május 18-án keltezett bejelentésükkel közölték távozási szándékukat, és május 20-án végleg áttelepültek Budapestre. Távoztukkal a magyar királyi csillagvizsgáló Ógyallán ténylegesen is megszűnt.   
23 1921.??.?? Az Ógyallán maradt csehszlovák intézetet 1927-ig J. Kaván vezette, főmunkatársa Arnošt Dittrich volt.   
24 1921.03.26 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1921. március 26-i keltezéssel előterjesztette a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló építésének javaslatát és tervét.   
25 1922.??.?? Svábhegyi csillagvizsgáló: 1922-ben elkészült a Meridiánház, ahol az országban a pontos időt mérték. Szintén 1922-re készült el az első kupolával rendelkező csillagvizsgáló, amelybe a 8 hüvelykes ógyallai lencsés távcső került.   
26 1926.??.?? Svábhegyi csillagvizsgáló: A neoklasszicista főépületet 1926-ban adták át, hogy a csillagászoknak legyen hol lakniuk. Jóval nagyobb lett, mint amekkorára akkoriban igény volt, de mára már az egész épület megtelt kutatókkal.   
27 1928.??.?? Az ógyallai csillagvizsgáló üres kupoláiba utóbb a csehszlovák kormányzat egy asztrográfot és egy asztrofotométert szerzett be, továbbá a jénai Zeiss-művektől egy 60 cm átmérőjű, 20 cm-es vezetővel felszerelt reflektort rendelt meg. A műszer 1928-ban készült el, és egy évtizedig működött Ógyallán.   
28 1928.??.?? Svábhegyi csillagvizsgáló: 1928-ban adták át a 7-es kupolát, ahová az ógyallai 6 hüvelykes lencsés távcső került. Szintén 1928-ban készült el a monumentális és stílusos 24-es kupola, amelybe a 60 cm tükörátmérőjű és 5 méter hosszú Heyde–Cassegrain-távcső került. Ez ugyanaz a távcső, amelyet a háború előtt rendelt meg a csillagda. A Svábhegyi Csillagvizsgáló ezzel a távcsőóriással ismét európai szinten jelentős intézetté vált.   
29 1938.??.?? Az 1938. évi ún. első bécsi döntést követően – miután a Kisalföld visszakerült Magyarországhoz – az utóbb beszerzett műszereket leszerelték, és a második világháború után a tátrai Kőpataki-tónál (Skalnaté Pleso) épült magashegyi obszervatóriumban állították fel újból.
A visszacsatoláskor (1938) a csehszlovák csillagászok mind a könyvtár 1919-ig terjedő állományát, mind az eredeti műszerfelszerelést a helyén hagyták. 1942-ben a VKM jogilag megszüntette az ógyallai magyar csillagvizsgálót, amelynek maradék berendezését elszállították.		   
30 1948.??.?? Svábhegyi csillagvizsgáló: 1948-ban Kulin György csillagász megvásárolta az intézet 20 cm-es Heyde-refraktorát, és megalapította az Uránia Csillagvizsgálót.   
31 1949.09.?? Svábhegyi csillagvizsgáló: 1949 őszére elkészült az utolsó kupola is. Itt állították fel Konkoly Thege Miklós 25 cm-es refraktorát, és elsősorban napfizikai méréseket végeztek vele.   
32 1957.12.?? Svábhegyi csillagvizsgáló: 1957–58 telén Konkoly 25 cm-es távcsövét Debrecenbe szállították, ahol a Napfizikai Osztály főműszere lett.   
33 1962.??.?? A „régi” csillagvizsgáló helyén újjáépítve 1962 óta működik a Központi Szlovák Obszervatórium.   
34 1967.01.26 Hlas ľudu: Hurbanovo opäť slávne. Slávna hvezdáreň opäť prístupná. Štyritisíc návštevníkov za rok. Rozmnožil sa inventár
doc		   
35 1969.03.17 Slovenská ústredná hvezdáreň — zriaďovacia listina
doc		   
36 1969.04.05 Hlas ľudu: Nový riaditeľ hvezdárne. Valach vystriedal Štefana Knošku.
doc		   
37 1969.09.10 Štatút Slovenskej ústrednej hvezdárne
doc		   
38 1971.08.09 Matičné čítanie: Výročie hvezdárne v Hurbanove
doc		   
39 1971.09.09 Učiteľské noviny: Jubileum hvezdárne v Hurbanove
doc		   
40 1971.10.12 Technické noviny: Dr. Pavol Hovorka: Hurbanovo má perspektívu
doc		   
41 1972.03.07 Svet socializmu: Jubileum hurbanovskej hvezdárne
doc		   
42 1972.04.?? Meteorologické správy, dvojmesačník vydávaný Hydrometeoroligickým ústavom v Prahe, vydal zvláštne číslo venované 100. výročiu založenia hvezdárne v Hurbanove
dikda		   
43 1973.11.09 Nedeľná pravda: Ladislav Druga, Kométa o ktorej sa hovorí
doc		   
44 1978.08.17 Hlas ľudu: Dotýkajú sa slnka
doc		   
45 1985.08.17 Práca: S pohľadom do Slnka. Hurbanovo - storočný pojem v astronomickom svete
doc		   
46 1999.??.?? Svábhegyi csillagvizsgáló: Balázs Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének rövid története.
Cikk		   
47 2016.02.?? Revue Pamiatky a múzeá: Peter Hudák, Mikuláš Konkoly-Thege a Palác astrofyziky v Hurbanove
Článok		   
48 2018.11.01 Meteor: Az ógyallai Konkoly-obszervatórium végzete
doc		   
Total 48 records.