Avagy így vágja a fát saját maga alatt Igor Matovič OĽaNO-vezér.
CikkSzlovákiában a dolgok az állam megszületése óta rosszul mennek.
CikkAmikor leült az ember, hogy megnézze Gyimesi György és Forró Krisztián vitáját, egy eszmecserét várt, de Gyimesi nagyon gyorsan kijelentette, hogy Matovič meg ő nemzeti konzervatívak – röviden így tudnám összefoglalni a találkozót, de aztán meggondoltam magam, és így született az alábbi írás. Többszöri próbálkozás után az idei Gombaszögi Nyári Táborban ült végre vitaasztalhoz Forró Krisztián, a Szövetség elnöke és Gyimesi György, az OĽaNO magyar ügyeket képviselő politikusa.
CikkNekünk azért rossz, mert nekik jó, de valójában nekik sokkal rosszabb.
CikkHa valami úgy hápog, mint egy kacsa és úgy néz ki, mint egy kacsa, akkor az igenis rasszista.
CikkPutyin kedvenc motorosai, az Éjszakai Farkasok orosz motorosbanda állítólag Szlovákia felé tart, és mivel megtiltották számukra az országba való belépést, fel kellene őket tartóztatni, de mintha a rendőrség süketen és vakon malmozna.
CikkAz ég kék, a fű zöld, energiahordozóból van elég, a piac megoldja a problémákat – nekünk, az utca emberének csak az a dolgunk, hogy vásároljunk, fogyasszunk, és akkor minden rendben lesz.
CikkA demokráciát nem lecserélni kell, hanem kiismerni és megjavítani.
CikkSzerdán a tanáraikért tüntető diákoké lett Budapest, még ha csak egy rövid őszi napig is. Volt több kilométeres élőlánc, performansz, hídfoglalás és az estét egy körülbelül 50000-es tömeg demonstrációja zárta a Kossuth téren – csak egy átlagos nap „Európa legjobb országában”.
CikkTöbb kutatás készült már arról, hogy Szlovákia, a szlovák társadalom mily mélyen is merült el az álhírek és téveszmék világában.
CikkA muszlim konzervativizmus csak addig számít keresztényüldözésnek, esetleg embertelennek a populisták szemében, amíg nem jön szóba az üzlet, mert onnantól kezdve minden csak nemzeti vagy gazdasági érdek.
CikkA közép-európai politika erkölcstelenségére bárminemű idealizmus nélkül is nap mint nap kapunk bizonyítékot.
CikkMilyen messzire kerülhet a valóságtól egy despota, és vajon ezt a távolságot saját maga tartja fenn, vagy a környezete, hogy kímélje „a vezért” a hétköznapok piszlicsáré, elhanyagolható dolgaitól?
CikkA revizionizmus olyan jelenség, ami a határon túli magyarok tudatában addig jelen lesz, amíg lesz olyan, hogy határon túli magyar. Mert Európa ide, Schengen oda, képtelenség semlegesíteni a vágyat, hogy a trianoni csapást valahogy semmissé tegyék, a sebeket begyógyítsák, a könnyeket felszárítsák.
CikkHabékét akarsz, készülj a háborúra! Amikor az euronews riportere – még 2022 augusztusában – Jaroslav Naď védelmi miniszternek a MiG–29-es vadászgépek kapcsán tett fel kérdéseket, Naď azzal a gondolattal kezdte válaszát: tudjuk, milyen egy megszállás.
CikkAmikor a TikTok vezérigazgatója, Shou Zi Chew az amerikai képviselőház energia- és kereskedelmi bizottsága előtt kezdte taglalni a TikTok közösségi alkalmazás működését, a képviselők pedig furábbnál furább, néha IT-seket röhögőgörcsbe rántó kérdésekkel bombázták, feltettem magamban a kérdést: nem láttam én ezt már valahol? Nem fogom a TikTok-alkalmazást védeni, viszont az a képmutatás, ami az egész hercehurca mögött felsejlik, nagyon bosszantó és valójában inkább szánalmas.
CikkA szlovákiai magyar politika egyre inkább kezd hasonlítani egy fura időhurokra, amiben a feltételek, néha még a résztvevők is változnak, de aztán van egy végkifejlet, ami mindig lezárja a kört… hogy aztán egy újabb ciklus következhessen.
CikkA hidegháború egyik jellegzetessége volt a folyamatos titkolózás és a próbálkozás ezen titkok felfedésére. A nukleáris érába lépve, amikor a két blokk vezetői olyan erőket ellenőriztek, amelyekkel kipusztítható az emberi faj, az információk biztonsága különösen fontossá vált.
CikkNem tisztem képet alkotni a szlovmagy politika „első fecskéjéről” – bár sok tekintetben pont nem az, de ez jelen esetben részkérdés –, és nem is jön az ilyenkor szokásos de. Gyimesi egyszerűen megkerülhetetlen, és a felszínessége ellenére jelenleg komolyabb befolyása lehet a szlovák „rétegpolitika” alakulására.
CikkMinél közelebb kerül hozzánk az előre hozott választás időpontja, annál inkább erősödik fel a hazai politika túlélési ösztöne. Hiszen egy olyan nem befejezett cikluson vagyunk túl, ami a lehető legrosszabb arcát mutatja annak a rendszernek, amit már egyre többen ejtenek ki fanyalgó arccal: demokrácia.
CikkMindenki ismeri a dán Lego nevű játékot, ami több ezernyi fajta kicsi elem tetszőleges összeillesztését teszi lehetővé, teret adva így a végtelen kreativitásnak. Mostanság a szlovákiai magyar politika is kezdi egy fura játék formáját felvenni.
CikkA legjobb kémekről azért nem írnak a történelemkönyvek, mert tevékenységüket, létezésüket legfeljebb ha sejtették a múltban, lebuktatni soha nem sikerült őket, és bár a titkosszolgák dicsőségcsarnoka tele van sikeres akciókat végrehajtók nevével, mégis csak a soha le nem bukott mesterkémek azok, akik mesélhetnének.
CikkManapság úgy érzem, hogy ha mostanában két felvidéki magyar tartósan egy lakatlan szigeten rekedne, és pár napon belül létrehozna egy „egységpártot” a túlélés nagyobb esélye érdekében, az első adandó alkalommal, mikor komolyra fordulna egy vita, rögtön kettészakadnának és mindenki a saját térfelén halászgatna inkább tovább. De mivel a magány próbára teszi az elmét, jó eséllyel az egyik előbb vagy utóbb saját maga is szétválna... kicsit másképp.
CikkA nemzetek közötti kapcsolattartásnak vannak írott és íratlan szabályai. Az írottakat azért hozták létre, hogy a mindenkori miniszterek, államfők, diplomaták tudjanak mihez viszonyulni, hogy a jogi keretek összhangot teremtsenek az alkotmánnyal.
CikkA Szovjetunió összeomlása utáni zavaros időszakban először csak egy érdekes színfoltnak tűnt Putyin. A hatalom átvételéről, új rendszere kiépítéséről azóta könyvtárnyi irodalom született.
CikkSzlovákia csatlakozott a kazettás bombák betiltásáról szóló egyezményhez, mindeközben Ukrajna nemrég kapta meg az Egyesült Államoktól azt a lőszerkészletet, ami ezúttal kazettás bombákat is tartalmazott.
CikkA lehallgatás, megfigyelés, listázás Kelet-Európában máig összefonódik a pártállami éra „szokásaival”, amikor a rendszer nemcsak a tömegek testét, hanem a gondolatait is ellenőrizni kívánta. Minden más kontextusban a technikai megfigyelés inkább a bűnüldözéshez vagy a kémkedéshez kapcsolódott az átlagember fejében.
CikkA migrációs válság annak idején olyan volt a Fidesz kommunikációs gépezetének, mint a talált pénz. A migráns lett az „ellenség”, akit lehet látni, kellőképpen rejtélyes, mégis univerzális probléma.
CikkNem érzem a bugit a lábamban, hogy ismét az „urna elé járuljak”, bár ez az érzés kissé ambivalens, mert a „ripacskormánynak” majdnem sikerült kitöltenie az idejét – igaz, itt a hangsúly a majdnemen van –, így egyébként is eljött volna az ideje, hogy elmélkedjek kicsit az elmúlt négy év eredményein. Kezdem úgy érezni, haladás helyett folyamatos kampánnyá silányul a politika, a politikai kommunikáció picinyke országunkban.
CikkEgyszer egy fórumon, konferencián vagy valami hasonlón a szlovákiai magyar politika nagyöregjeit volt szerencsém meghallgatni – már nem is tudom, mi kapcsán, de hosszan mesélték a rendszerváltást megelőző időszak kalandjait a Nyilvánosság az Erőszak Ellen létrejöttéről, a rendszerrel szembeni megmozdulásokról. Büszke voltam és élveztem.
CikkVlagyimir Putyin a hatalmának fenntartásáért folytatott küzdelemben nagyon rég olyan kanyarba fordult, amelyik egy egyre szűkülőbb út felé visz – hogy a „Cár” ezzel tisztában van-e, vagy szándékosan nem hajlandó tudomásul venni, hogy az idő lassan eljár felette, leginkább annak a jele, hogy a vezér elérkezett karrierje végéhez. Ebben a korban korábbi „kollégái” általában szintén a tagadás homályába burkolództak, a valóságtól mind messzebb sodródtak, amihez környezetük általában még be is segített.
CikkAhogy kampánytempóba kapcsolt a legtöbb párt és politikai tömörülés, úgy kezd egyre gátlástalanabbá és mocskosabbá válni a választások előtti politikai időszak kommunikációja, bár ez szinte közhelyes érzés. A szocializmust követően a kelet-európai demokráciák sajnos gyorsan magukévá tették a politikai lejáratás és machiavellista csörtetés stílusát, de lehet, ez mindig bennünk szunnyadt.
CikkRitkán tapasztalt feszültséggel telik meg a levegő, ahogy mind közelebb kerül az előre hozott választás időpontja. A közösségi hálótól kezdve, az online reklámokon át, röplapok, leafletek, óriásplakátok, kampányrendezvények és egyre több botrány árasztja el a közbeszédet.
CikkA Hamász október hetedikei rajtaütése Izraelen messze az egyik legbrutálisabb cselekménye volt a palesztin–izraeli konfliktusnak, amely lényegében Izrael történelmét jelenti. Jelenleg folyik a találgatás, hogyan sikerült véghez vinnie a Hamásznak egy ilyen volumenű akciót, hogy történhetett, hogy a 73-as jom kippuri háború óta folyamatosan éber izraeli hírszerző szervek így elaludtak?
CikkÚj nap virradt hát, a Fico-féle társaságnak végül csak sikerült a mézesbödönraktárba fészkelnie magát. A választást követő héten ugyan volt némi remény, hogy értelmes koalíció áll fel, de aztán a Hlas – és erre volt is egy „kishuszasom” – csak beadta a derekát.
CikkMikor a nevét folyamatosan, kaméleonként változtatgató OĽaNO – akkor épp így hívták – megnyerte a választást, és elkezdődött Igor Matovič pünkösdi királysága, egy esetleges előre hozott választás kapcsán már akkor sejteni lehetett, hogy a Hlas-SD, amely oly sokszor jelentette ki, hogy szakított Ficóval, fontos szerepet fog játszani, és ehhez köze lesz a Smernek is.
CikkA választások megtörténtek, a győztest kihirdették, a kormányváltás megtörtént. Ami ez után következik, az jelenleg az idő mélységének homályában pihen, és még nem tudhatjuk, milyen formában tör a felszínre.
CikkA való életben a képzelet és valóság között a kézzelfogható tapasztalás segít utat találni: amit saját szemünkkel látunk, fülünkkel hallunk, kezünkkel érintünk, az létezik, ilyen egyszerű. Az internet megszületésével viszont egy új világ is született.
CikkBár messze még a 100 nap, Ficóék kezdenek belelendülni a kormányzásba – igaz, sok szék pang még üresen a minisztériumokban. Mindenesetre az idő halad, Ficónak pedig egyre nehezebb takargatni a valóságot.
CikkVolt időszak, mikor úgy tűnt, Moszkva közelebb kerülhet a NATO-hoz, mint bármikor, csak ezúttal nem mint ellenség, hanem akár mint amolyan külső tag. Ma már inkább vicces és elképzelhetetlen, pedig a történelem egy rövidke időszakában volt rá esély.
CikkAz SNS elnöksége teljes támogatásáról biztosította Andrej Dankót, a párt elnökét, a parlament alelnökét, és felszólította, hogy induljon az államfőválasztáson. Érdekes reakció arra, hogy a hon potenciális „nagyatyja”, köztársaságielnök-jelöltje volt olyan kisstílű és ahelyett, hogy vállalta volna tette következményeit, inkább gyáván elinalt – igazi lélekrajz bontakozik ki a napokban tapasztalt reakciókból.
CikkNémi időnek el kellett telni ahhoz, hogy csak részben, de felszínre kerüljenek azok a történések, amelyek egy köztársasági elnök és egy volt igazságügyi miniszter karrierjét is derékba törték. Ami biztos: ez nem az önfeláldozás és az egyenes gerinc epikus meséje.
CikkSzlovákia kis ország, de mint szuverén államnak szüksége van olyan hírszerző szervre, amelyik a nemzetközi porondon képes megvédeni az országot a külső fenyegetésektől. Sokkal inkább vitatott az SIS szerepe a hazai pályán.
CikkA napokban a Fico-kormány teljes erővel ráfordult a saját – államilag, az adófizetők pénzéből finanszírozott – média teremtésére. A Smer és csatolt részei, különösen a ruszofil, nyakig hoaxban fürdő SNS úgy látja, hogy egy különösen ingatag gazdasági helyzetben a legfontosabb dolog a közszolgálati média „terelgetése”.
CikkA szlovákiai magyar politikát 2009 óta uralja a megosztottság, 15 éve a belső ellentétek, az egó és a politikai étvágy nemcsak „A” pártot szakította szét, hanem a közösséget is. Ez az állapot – bár akkor még csak sejtettük, nyomokban utaltak rá politológusok – sokkal sebezhetőbbé tett minket.
Cikk„Drang nach Osten”, irány keletre, szólt a 19. századi német jelmondat. A cél röviden akkor a „német tértől” keletre található „szláv világ” elgermánosítása volt.
CikkEgyszer egy interjúban Orbán Viktor egy meglepő gondolat erejéig azt mondta: „a média leszedi az arcodat”. A miniszterelnök még a konzervatív fordulat előtt másképp viszonyult a médiához.
CikkAmagyarországi belpolitikát az elmúlt 14 év érezhetően átrendezte, a Fidesz másfél évtizedes országlása a fennálló kormány hatalomgyakorlási „stílusán” túl az ellenzék szinte teljes fellazulását hozta magával.
CikkMa már nem is annyira az a kérdés, hogy milyen mélyen tud a tömegek fejébe nyúlni a propaganda, hanem inkább az, hogy a szellemet a palackból kiengedő politikum tisztában van-e annak felelősségével.
CikkAkik pedig a gyűlölet tüzét táplálják, ugyanolyan felelőtlenek, cinikusak és ostobák, mint a Hamász agytrösztjei, akik „egy nagy visszavágás” öröméért most a bosszú tűzviharát szabadítják saját népükre.
CikkMit adtak nekünk a rómaiak? A jog alapjait, úthálózatot, aminek nyomai máig láthatók, és a közel-keleti válság gyökerét.
CikkA kibervédelem és az online személyes tér fontossága nem napjainkban vált kiemeltté, csupán a jelen kihívásai mutattak rá, hogy ez a két terület szenvedi el a legtöbb támadást. A kibertér kialakulása már annak hajnalán rámutatott arra, hogy az nemcsak a személyes, hanem a világ országai közötti kommunikációt is új szintre emeli.
CikkAz emberiséget alapvetően az információ köti össze. Mikor túlléptük a hangunk határát, szükségünk lett egy közvetítő eszközre, így született meg a levél, majd pedig a telegráf.
CikkOroszország számára a pszichológiai hadviselés már a szovjet érában is fontos volt. Igazából mindkét szemben álló fél eszköztárának fontos eleme volt a hátország bomlasztása, és ez a hidegháború elültével sem változott túlságosan, csupán az információt közvetítő csatornák változtak, inkább fejlődtek.
CikkKína baráti ország, és a technológiája nem fenyegeti a nyugati világot. Ezeket a gondolatokat oly gyakran ismételgetik, különösen azóta, hogy a keleti sárkány lett az illiberális országok kedvenc hitelezője.
CikkA Robert Fico elleni merénylet sok szempontból is mérföldkő a még mindig ifjonti szlovák állam történelmében. Bizonyos szempontból próbatétel is egyben, amolyan vizsga.
Cikk2023 utolsó napjaiban reményekkel telve és pozitív hangulatban vártam a következő évet, bár éreztem, hogy „lesz valami”, valami új. Hát megkaptuk rendesen.
CikkMagyar Péter kapcsán a legtöbb vélemény abba fut ki, hogy „végre itt egy új erő, egy másik lehetőség”, de ezek mellett ritkán hallani, hogy a térfélváltásért vagy a „megtérésért” jár-e a megbocsájtás. Vagy… kell-e, vagy egyszerűen csak jelenkorunk politikai kultúrájából kikopott az a „rugalmasság”, ami egyébként a múlt századelő politikájában természetes volt?
CikkA szocializmushoz, majd a szocialista érához – Gyurcsány-, Medgyessy-korszak – visszatérően szeretik kötni a „tanuljunk meg kicsinek lenni” gondolatát. Még emlékszem, ahogy hazai körökben ez milyen mély ellenérzést keltett.
CikkA háború nem játék, ellenben voltak már hadvezérek a történelemben, akik a kiszámíthatatlanra vagy korábban a legrosszabbnak tartott lehetséges választásra tették fel all in haderejüket, és bejött a kockázat. Ugyanakkor ezek a sikerek, győzelmek nem jelentik azt, hogy a szélsőséges kockázatvállalás trendszerűen működik.
CikkHa egy szóval szeretném jellemezni a közép-európai politika elmúlt tíz évét, az a szó a cinizmus lenne. A politikai aktőrök, legyenek akár a véleményvezér, a bölcs, az igazságtevő szerepében, egyre inkább távolodnak el az utca emberének valóságától.
CikkZászlót bontana az SNS, mármint a nemzetit, minden mást pedig becsomagolna, és a fiókba száműzné – ebben maximum annyi jó hír rejlik, hogy így talán majd Ľuboš Blaha sem akciózhat sem szovjet, sem orosz zászlóval, viszont Danko újabb ötlete sem a társadalom megbékítését segíti.
CikkValóban történelmi, érdekes, szemöldökhegyező, de nem meglepő az Alternatíva Németországnak, azaz az AfD türingiai győzelme. Németország a mi szemszögünkből fizikailag nincs olyan messze, ugyanakkor mégis.
CikkA mesterséges intelligencia egyértelműen uralni fogja az évtized második felét, messzebb jómagam nem igazán látok. Ugyan ezek a nagy nyelvi modellek messze vannak az „igazi” mesterséges intelligenciától, mégis potens eszköznek számítanak, nagyon sok téren.
CikkA napokban a libanoni Hezbollah több tagját is támadás érte, de – ahogy aztán az folyamatosan a napvilágra került, nem egyszerűen egyéni akciók sorozatáról beszélünk, hanem egy célzott, előre alaposan kitervelt titkosszolgálati művelet ért célba.
CikkLétezik-e kiút abból a mélységből, ahova az elmúlt években a szlovákiai magyar érdekképviseletet manőverezték? Nem most tettem fel magamban ezt a kérdést először, de van egy sanda gyanúm, hogy utoljára sem.
CikkA Fidesz sikerének x titka volt a kétezer-tízes évek elején, az egyik a hosszú távú építkezés, a másik a megfelelő számú és kvalitású szakértő összeboronálása volt, akik a rájuk bízott területtel képesek is voltak mit kezdeni. Az évek során ezen „szakértők” szépen lassan elkezdtek kikopni a pártból, és helyükre mára „reaktivált sztárminiszterek” kerültek, mint például a közlekedésügy élére Lázár János, aki szemmel láthatóan csak a vízióiban él.
CikkA kétezres évek izgalmas időszak volt az informatikában. Jómagam még csak akkor kezdtem igazán ismerkedni a világhálónak nevezett csodával.
CikkMióta Szlovákia politikai élete átalakult a szocializmus szétesését követően – demokratizálódásnak nevezik a szakértők, de a demokrácia a mi kis országunkban csak egy csomagolópapír –, majd túléltük a mečiari tombolást, kormányok jöttek, kormányok mentek, a nyelvtörvény maradt.
CikkIdestova egy éve ült vissza az elnöki székbe Robert Fico, a minap sikerült is magát és koalícióját bőven megdicsérgetni, hogy: „Eredményeket tudunk felmutatni egy év kormányzás után.” Egyébként a kormányfő gondolatainak ebben a fordításában az értelmezés szerint Fico nem is tud hazudni. Mert igen, a kormány eredményeket tud felmutatni, ami viszont árnyalja a „hurráoptimizmust”, hogy erre az eredményre kár büszkének lenni.
CikkA Nyugat hanyatlása olyan folyamat, mint a végtelenben találkozó párhuzamos egyenesek: elméleti. Erre az elméletre rendszert építeni pedig kísérlet a kommunizmus totalitarizmusának felélesztésére, annak filozófiája nélkül, behelyettesítve azt a szót, hogy: illiberalizmus.
CikkIsmét Donald Tump költözhet az ovális irodába – egy ciklust kihagyva azon kevés amerikai elnökök közé került, akik képesek voltak egy vereségből visszatérve „újrázni”. Lassan könyvtárnyi irodalom keletkezik arról, hogy Trump miért nem megfelelő erre a posztra, vagy inkább, hogy miért is veszélyes, ha az elnöki székbe kerül, újfent.
CikkA krónikás megnyalta pennáját, maga elé vett egy lapot, és ismételten új fejezet került az orosz–ukrán konfliktus nagykönyvébe. Ha csak Oroszország újabb posztimperialista kalandja lenne, talán egy másik jegyzet vastag része lenne, de amivel senki nem számolt: az orosz szemszögből nyugati kaland így egy elhúzódó történet lett.
CikkA nukleáris kor hajnalán Hirosima és Nagaszaki rémképei elrettentették a Manhattan-terven dolgozó tudósokat, akik ráébredtek, hogy a bomba kifejlesztése kiengedte a szellemet a palackból. 1947-ben tudósok egy csoportja létrehozta a Világvégeóra projektet. A Világvégeóra (Doomsday clock) azóta jelzi, mintegy reflektálva a világ aktuális politikai helyzetére, hogy a nemzetközi helyet, békét szétszakítani kívánó erők – képletesen – épp milyen közel sodorták a világot a megsemmisüléshez.
CikkNagyon régen volt a 2003-as esztendő, középiskolai tanulmányaim végén jártam, de már akkor nyitott szemmel jártam a világban, a két évvel korábbi USA elleni terrorakciók pedig sok téren kavartak fel és össze. 2003-ban jutott a kezembe Emmanuel Todd A birodalom után című könyve, és akkor a világ történései valóban igazolni látszottak a benne írtakat. Most, húsz évvel a mű megjelenése után már árnyaltabban látom az USA sorsának alakulását, de egy tulajdonság mindenképpen beragadt, ez pedig a válság.
CikkAz Aszad-rezsim elbukásával nagyjából véget ért az „arab tavasznak” is nevezett folyamat a Közel-Keleten. A szíriai diktatúra már egyébként is a szövetségeseinek a lélegeztető gépén tengődött majd tíz éve.
CikkVan egy alig 10 éves vélemény arról, hogy Európa szétesik a liberális nyomás alatt, amit csak a magát hagyománytisztelőnek, jobboldalinak, kereszténynek vagy épp konzervatívnak beállító erő képes megállítani, visszafordítani – és ezen a ponton el is fáradtam.
CikkIsmét megváltozott a politikai széljárás Washingtonban. Rengeteg kérdés és aggodalom merült fel, hogy Donald Trump második regnálásával milyen irányt vesz az Egyesült Államok külpolitikája.
CikkMost már egyre nyilvánvalóbb, hogy Robert Fico negyedik kormánya teljesen eltévedt a nyilatkozatok és a politikai pávatánckeringők nyúlüregében, Moszkva és „Brüsszel” között. Faluhelyen szokták azt mondani az ilyenre: azt sem tudja, merre van előre.
CikkHajlandó-e elmenni a falig Robert Fico és kihirdetni a szükségállapotot, ketyegett a fejemben napok óta a gondolat. 2025-be vegyes reményekkel lépett az ország, és ez a kétely a kormány felett is sötét fellegeket hagyott: a parlamentnek nincs elnöke, az STVR-nek igazgatója (se cenzori tanácsa, bár ez utóbbit senki nem óhajtja), a koalíción belüli renegátokról, az államháztartás állapotáról pedig inkább ne is kérdezzük a méltóságos miniszterelnök urat, aki az ünnepek alatt inkább Vietnámba menekült az ország gondjai elől.
CikkVajon a hatalommal elégedetlen tömegek demonstrációja nyomán lemondatható-e egy kormány? Pontosabban: el kell-e fogadnia a kormánynak a hatalomból való eltávolítás óhaját, ha egy kritikus tömeg, a társadalom meghatározó csoportjai ezt óhajtják?
CikkMilyen üzenete van a világ felé annak, hogy az Egyesült Államok kormányzatában nem megválasztott résztvevők, min például Elon Musk, veszik át az irányítást?
CikkVisszatérő sorok születnek abból a magyarországi médiában, hogy Orbán Viktor épp miben látja az jövőt – erre rendszerint egy egész dzsemborit is fel szoktak húzni Tusványoson, hogy a hívek kicsit közelebbről csodálhassák a prófétát.
CikkDonald Trump második győzelmével valósággal eszüket vesztették a kelet-európai illiberálisok. Orbán Viktor szombaton évértékelt, Robert Fico pedig Mark Rutte NATO-főtitkár elől egészen Washingtonig menekült, hogy az éves Konzervatív Politikai Akciókonferencián (CPAC) a vélemény szabadságáról értekezzen.
CikkA béke oly törékeny, mint az énekesmadár tojása, ami ha összetörik, több veszik egy hangnál az erő zsivajában, akkor minden oda.
CikkMi lehetett Marian Kočner szerepe a Kuciak-gyilkosságban: megrendelő, felbujtó vagy csak elintéző ember? Nem számít ritkaságnak a bűnözők háza tájékán, hogy a piszkos munkát nem a „főnök” végzi, hanem azt kiutalja egy megbízható emberének, aki gondolkodik, tervez, utasít és lép, mikor kell.
CikkMárcius 15. számomra a szabadság napja volt évekig – különösen azért, mert határon túli magyarként a múlt nagyjai epikus méretűvé nőhettek gyermeki szemeimben, és ifjúkorom bárminemű lázadását ilyenkor átölelte a tudat, hogy volt jó forradalom, volt igazi siker a 19. század közepén, még ha el is nyomták végül.
CikkA „megoldódni látszik a koalíciós válság” kezdetű cikkek száma az elmúlt két hónapban az uniós átlag felett járt, és vicces. Kezdhetném ezzel a felütéssel képzeletbeli TV-műsoromat egy hatalmas táblázatra mutogatva.
CikkA Trump-adminisztrációt hatalomra kerülése óta az elitellenesség és a korábban bevált normákkal való szembehelyezkedés jellemezte. Donald Trump eddigi döntései alapján valamiféle antikonzervatív-konzervatív hibrid „rendszerben” gondolkodik – ha van egyáltalán bármi rendszer a döntéseiben.
CikkNem értik – ezt a két szót recitálják a politikusok világszerte, mikor a történelmi és társadalmi összefüggések hókon csapják őket. Ahogy Robert Fico nem érti, hogy mi olyan hatalmas, felháborító abban, hogy felszabadítónak nevezi a vörös hadsereget, ugyanúgy Donald Trump sem érti, hogy lehet, hogy a NATO-országok legjava igenis segített már az USA-nak, amikor az fegyverbe hívta a szervezet tagjait a szeptember 11-i támadást követően.
CikkA „Soha ne nyomd fullba a kretént” filmes idézet bája valójában mindig abban állt, hogy popkulturális nyelvre fordította a szélsőséges csapongás elleni intelmeket. Ennek a tanácsnak vajon melyik verziójárt képes felfogni az USA elnöke?
CikkJó tíz évvel ezelőtt folyt egy eszmecsere arról, hogy kicsoda a magyar. Arról, hogy miként határozzuk meg magunkat egyénként, kisebbségi csoportként, de szélesebb spektrumban vizsgálódva arról is elmélkedhettünk, hogy mi a magyar nép, mi vagyunk mint a Kárpát-medence meghatározó etnikuma?
CikkJorge Mario Bergoglio, ahogy életében Ferenc pápaként, úgy holtában is – kvázi visszalényegülve annak a halandónak, aminek egyébként mindig magát tartotta – képes volt úgy félretolni a hagyományokat – vagy mondjunk inkább úgy: azok kevésbé fontos aspektusait –, hogy közben nem keveredett messzire sem saját hitvallásától, sem elképzeléseitől. Nem volt egyszerű pápasága, megosztotta a világ véleményét, mert az egyház alapjai felé terelte vissza a hívőket és a nem hívőket egyaránt.
CikkFeladta a gigászi küzdelmet a valósággal is folyamatosan hadban álló Donald Trump: nem közvetít többet Moszkva és Kijev között az Egyesült Államok. Ahhoz képest, hogy 24 óra alatti (világ)békével kampányolt, csúnyán felsült az orosz– ukrán konfliktus lezárására tett kísérletezéssel a showman elnök.
CikkIsmét szuverenista tanúságtételt tett Robert Fico, biztosítva mindenkit arról, hogy az ellenzék még mindig rossz, a gyűlöletet nem a Smer retorikája szülte, és hogy Moszkvába menni a győzelem napján az mekkora… győzelem?
CikkNemrég nagy port kavart az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) akciója, minek során illegális hírszerzési tevékenységgel vádolt személyeket vettek őrizetbe. Ugyanakkor rögtön jött Magyarország válasza: a TEK szintén kémtevékenységgel vádolható személyeket fogott el elég látványosan, és ki is utasították őket tíz évre Magyarországról.
CikkAhogy a mondás is tartja: három nap után, ahogy a halnak, úgy már a vendégnek is szaga van, hát még egy politikai rendszernek. A dolog úgy áll, hogy a politikának felénk még minimális önreflexiója sincs már – azt sem tudom, volt-e egyáltalán.
CikkSoha ne vitatkozz az ostobákkal, mert levisznek a szintjükre, és megvernek a rutinjukkal – szól nyomdafestéket tűrő verzióban a mondás. A szlovák politika pedig pont ezt műveli a választókkal, persze jól és túlárazottan újracsomagolva.
CikkKét dudás nem fér meg egy csárdában – szép magyar mondás. A magyar szólások, mondások legtöbbje valós élethelyzetekből leszűrt tapasztalatokra épül – egyszerű ez, mint a faék, ahogy gondolatindító mondásunk is rávilágít arra, hogy két egó egy helyen előbb-utóbb összeütközésbe kerül.
CikkAz álhírek elleni harc ma egy kifejezetten nehéz aprómunka, a populizmus korának jellemző problematikája, társadalmi probléma és a korszellem torzulásának tünete is egyben.
CikkA háborúk több száz éves története lényegében egy-egy döntés, egy-egy pillanat rögzítése. Mikor a történelmi emlékezet megőrzi a döntés pillanatát, amikor egy esemény dominószerű eseménysorozattá nő, végül pedig évszázadokkal vagy évtizedekkel később a történelemkönyvek lapjain találkozunk vele.
CikkMa már régi legendának számít a rendszerváltás-módszerváltás története, vagyis, hogy a hatalom valójában csak a külsőségeket adta fel, és valójában, aki tudta, átmentette magát az új rendszerbe. Jelen időnkben úgy fest, ez már nem elmélet, hanem Kelet-Európa rögvalósága.
CikkFőhet a feje „mindenkori pártunk” elnökének: stratégiai partnere támogatottsága csökken, és a NER-es elit egyre szembetűnőbben kezdi kimenteni az ellopott nemzeti vagyont, elnézést: a közpénz jellegét elvesztő magántőkét. Persze merő naivitás lenne arról értekezni, hogy „mi lesz majd, ha”, egy nem lejátszott menet kellős közepén vagyunk épp.
CikkFaramuci helyzet alakult ki nemrég az Európai Parlamentben, miután a magát Patrióta címkével felvértező, leginkább az európai jobb és széljobb pártokat gyűjtő frakció megszerezte az irányítást az Unió klímapolitikai törvényalkotásában. Tulajdonképpen a klímaváltozás tekintetében legkritikusabbnak tartott időszakban a világ klímapolitikája teljesen padlóra került.
CikkSzlovákia lakosságának közel egyötödét teszik ki a kisebbségek: magyarok, cigányok, ruszinok, csehek – hogy csak a legnépesebb csoportokat említsem. De a vicces tény – 2023-tól a hetedik legnagyobb kisebbség a vietnámiak – mellett egyébként jó 320 000, magát egyik kisebbséghez sem soroló személy is él.
CikkA demokrácia egyik alapvetése a választás lehetősége. Mióta a pártállami világ nagyrészt eltűnt és Kelet-Európa a demokratizálódás rögös útját járja, a ciklusonkénti választás Magyarországon pártok tucatjainak gyakran szinte vérre menő, de legalább is mindig elharapódzóbb, személyeskedésekkel, üzengetésekkel mindjobban telített formáját vette fel.
CikkBár nem volt olyan feltűnő, de ezt a hetet a közéletben kifejezetten a társadalom elöregedését taglaló írások színezték, ami nem véletlen, és messze nem olyan probléma, amire egyhamar megoldást találunk.
CikkFránya dolog ez a demokrácia. Maga az intézmény, rendszer – nevezzük, ahogy tetszik – egyik pillére ugyanis igazából nem egy egzakt mérhető dolog.
CikkGyakran gondolkodom el azon, vajon mi Donald Trump célja az elnöki székkel? Már első ciklusa óta figyelem, és próbálom megérteni a queensi politikust – vagy üzletembert, netalán showmant – Trump sok mindennek próbálja eladni magát egyszerre, és talán ebben rejlik „megfejtésének” egyik kulcsa.
CikkA béke szó ma már egy erősen elhasznált kifejezés. Főleg azért tűnik így, mert úgy teszünk, mintha a világon csak két konfliktus lenne, amelyek emberi életek ezreit emésztik fel értelmetlenül.
CikkA szlovákiai magyar politika idestova húsz éve a partvonalról kénytelen nézni, hogy a szlovák parlamentben gyakorlatilag minimális támogatással rendelkezik a szlovákiai magyar közösség.
CikkKőolaj – jelen társadalmunk lüktető gazdaságának ereiben csordogáló fekete vér. A kőolaj energiahordozó képességének felfedezése óta az erőszak közvetítője is egyben.
CikkA sajtóban megjelent képek alapján nyugodtan summázhatjuk: Robert Fico a legboldogabb biodíszlet a nagyhatalmak ebédlőasztala mellett. Volt valami hidegrázós, de mégis komikus abban a szerdai jelenetben, mikor Fico – egy elméletileg uniós ország – miniszterelnöke olyan gyermeki örömmel dörgölődzött Vlagyimir Putyinhoz, hogy szinte már az ex-KGB-s diktátort is zavarba hozta.
CikkEz után az írásom után (is) sok „bezzeg megmondtam” unióellenes kommentet fogok kapni. De beszélnünk kell a virtuális személyes térről.
CikkÚjabb szintet lépett – lefelé – Oroszország és a NATO kapcsolata. Mondjuk úgy: számítani lehetett erre, mármint nem is feltétlenül arra, hogy 19 drón – egészen biztosan nem véletlenül – belép valamelyik NATO-tag légterébe.
CikkPolitikailag erősen felfokozott időket élünk – gondolhatnánk –, pedig, ami napjainkban történik, időről időre felüti a fejét. Mikor mérföldkőhöz érkezik az emberiség, a társadalom felvesz egy feszültségindikátort – esetünkben ez nem is egy dolog, jelenség vagy hatás, bár elmélkedhetünk azon, hogy van egyetlen fő ilyen –, és egy ponton túl minden ehhez kötődik.
CikkA szólásszabadságot felülírhatja-e a dezinformáció és annak terjesztésének korlátja? A dezinformáció rövid definíciója valahogy úgy szólhat, hogy a dezinformáció vagy álhír szándékosan hamis vagy félrevezető információ, amelyet valaki tudatosan terjeszt azzal a céllal, hogy megtévesszen, befolyásoljon vagy manipuláljon egyéneket vagy közösségeket.
CikkA mindennapi politikai gyűlölet zivatarban – hírolvasóként – nehéz „száraznak” vagy az arany középúton maradni – különösen, ha az ember túlzottan introvertként már olyan mértékben túltöltődik felesleges energiákkal, hogy a hasznos impulzusoknak alig marad helyük. Az ilyen terhelt időben az ember próbál elvonatkoztatni, kiszakadni a hírdömpingből.
CikkEgy miniszterelnök-helyettes karrierjének megingását figyelni különösen hátborzongató. Ami felkelti az ember figyelmét, az a NER vergődése saját ideológiai útvesztőjében egy súlyos ügy kapcsán, ami rámutat a populizmus hosszú távú fennmaradásának a törékenységére is egyben.
CikkAz életben vannak szilárd pontok, még a mostani vészterhes időkben is: a nap keleten kel fel, nyugaton nyugszik, és Pellegrini aláírja. Persze teljesen mindegy, mit, aláírja.
CikkMi is az a varázslatos szuverenitás, amit olyan megszállottan követelnek napjainkban földrajzilag egymástól távol álló, politikailag viszont feltűnően közeli pártok és magukat vezetőként látó politikusok? Azért teszem fel a kérdést újra meg újra, mert mintha maguk a szuverenitás nagy harcosai sem igazán lennének tisztában a fogalommal, amire hivatkozva egyébként elégé szuverenitásromboló módon folytatják politikájukat.
CikkÖsszeállhat a nagy populista négyes fogat Európa szívében? Mert nagyon úgy fest, hogy újfent Andrej Babiš ragadja magához Csehország kormányrúdját, ez pedig új, erősen populista lendületet adhat a V4-eknek.
CikkHa az ember reflektor elé áll, messze mindenki láthatja: ez fizika; ha valaki láthatóvá válik, azt is vállalnia kell, hogy ettől a ponttól kezdve figyelik, beszélnek róla. A felvidéki politikus mentalitása persze nem szereti a kritikát, úgy általában a szabad sajtó hozzáállását sem, jobb szeretik a szervilis sajtómunkást, aki csak aládolgozik az „öltönyösöknek”.
CikkHa Orbán Viktorról azt szokás mondani, hogy külpolitikai pávatáncot jár, akkor Robert Fico költségvetési kötéltáncot. A rúd egyik végén a szociális kiadások, amikkel még meg lehet venni a szavazatok egy részét, a rúd másik végén bevételek kusza zsákja himbálódzik.
CikkAlig egy hónapja vettem elő először a „Chat Control” (CSAM-szabályozás), hivatalos nevén a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről szóló rendelet (CSAR) témáját, amit idén az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Dánia kormánya nyújtott be újfent.
CikkMi jó sülhet ki egy diktátor, egy diktátorszerű elnök és egy olyan elnök kapcsolatából, aki egyértelműen diktátor szeretne lenni? A nagy konstellációt nevezzük el Budapest 2-nek, és húzzunk fel rá egy kampányt!
CikkOktóber 23. nekem mindig egy kicsit más megemlékezés volt, egy kicsit más ünnep. A szabadságharc is más volt, közelebbi, valamiért személyesebb, nehéz megmagyarázni, miért.
CikkA sorkatonai szolgálat témája a Facebook-kommentszekciók soha ki nem apadó forrását adja. Folyamatos ütköztetést látunk a „régen jobb volt/a kommunizmus alatt minden jobb volt” generáció, a viszonylag fiatal militaristák és nacionalisták, az ultrapacifisták és a mérsékelt, illetve vad liberálisok és az általánosan „passzivista”, de az orosz agresszió miatt feszültek között.
CikkRobert Fico márciusban még magabiztosan nyilatkozta, hogy kormánya még semmilyen korrupciós botrányba nem keveredett. A kormányfő ügyesen csavarva a szavakat a botrányok létét a korrupcióhoz fűzte – a korrupcióhoz, ami egyébként gyökeréig itatja át a Smert és úgy általában a szlovák politikát.
CikkA jelképek évezredek óta fontos eszközei az üzenetek átadásának, konzerválásának civilizációnkban. Ahogy a piktogram, az utcai jelzőtábla, úgy a kereszt és sok más hasonló is egy-egy üzenethordozó.
CikkEgyszer egy politikus – a nevére már nem emlékszem – ironikusan jegyezte meg, hogy a kelet-európai politika a máról szól, a jelenről, az itt és mostról, mert a politikusnak folyamatosan az események pulzusán kell tartania az egyik kezét, így tud aktuális lenni és reagálni a kihívásokra.
CikkAz átlagember számára a külpolitika korábban inkább csak amolyan egzotikus hobbi volt, a legtöbb hírolvasó általában a határon innen történtek iránt érdeklődik. Mert ez áll hozzá közel, ez érinti meg elsőnek, ezt tapasztalja meg saját bőrén.
CikkSokat elmond egy társadalomról és egy ország vezetéséről, hogy miként bánik a kisebbségeivel. Szlovákia ezen a téren létezése óta alulteljesít.
CikkAz emberi társadalmat évezredekig a lassú fejlődés jellemezte, a tudomány, a technika, az orvoslás és a tudás más terei külön-külön jártak – ettől függően, persze, egymásra hatással vannak. Ezek mellett a filozófiai – nevezzük úgy: szellemi – fejlődésünk is külön utakat járt be.
CikkAz orosz–ukrán konfliktust egy fura, folyton változó, hektikus aura lengi körül, ami érthető is. A második világháború óta csupán a délszláv háború során érezhette úgy Európa, hogy az oly sokáig építgetett béke veszélybe került.
CikkA naptári év vége felé az ember úgy általában reménykedni szokott valamiféle lazításban, lelassulásban, hogy az egész évi hajtás után megpihenjen. A világ külpolitikája viszont nem ezen szabályok szerint működik.
CikkA történelem szelleme mindig felettünk fog kísérteni, ha azon események, történések kapcsán idézik meg, amelyek így vagy úgy emberek vagy embercsoportok életét keserítették meg. Hogy „beszélünk” ezzel a szellemmel, vagy hisztérikusan megpróbáljuk elüldözni, pap után kiáltva megpróbáljuk újraszentelni a megszentelhetetlen földet, az a józan ítélőképességen múlik.
CikkA minap egy beszélgetés során ismét előjött a téma egy társaságban, hogy létezik-e, vagy létezhet-e felső korhatára a demokráciának. Az alapvetően elfogadott elgondolás az, hogy nem.
CikkBevallom, mikor ráfordultunk az új esztendőre, inkább az orosz–ukrán konfliktusban vártam valamiféle változást, nem igazán voltam felkészülve arra, hogy a nem Nobel-békedíjas Trump elnök – jó eséllyel a venezuelai kaland végleg ki is lökte őt a díjra esélyesek sorából – valóban eldobja a józan ész sipkáját, és szabadjára engedi benne lakozó... én nem is tudom, mit.
CikkImmár két hete, hogy Peter Pellegrini ígéretéhez hűen foglalkozott egy kicsit a Beneš-dekrétumokkal, igaz, nem a törlésüket sikerült elérni, hanem aláírta a dekrétumok kriminalizálását…
CikkMinél inkább a vége felé tart a negyedik Fico-kormány, annál elvadultabb szituációt teremt maga körül, mindeközben a Smer szemmel láthatóan új partnerek után nézett a politikai palettán.
CikkA szabadság országa és a bátrak hona – szól az Egyesült Államok himnuszának klasszikus sora, amit olyan sokszor emlegetnek fel elnökök vagy épp parióta túltengéstől hajtott amerikaiak. Bár a mese egy jó dolog, mert jó eséllyel van valami mondanivalója, üzenete, a USA már nagyon régóta nem a szabadság országa, a végtelen lehetőségek hazája.
CikkRobert Fico politikai öröksége leginkább a hasonló kaliberű autokratához, Orbán Viktoréhoz lesz majd mérhető – mindketten érzik a történelmi/politikai momentumot, de saját egójuk rabjává váltak.
CikkLétezik az angol szlengben egy kifejezés: user. Nagyon egyszerű és lényegletörő – a szó jelentése: felhasználó.
Cikk