- A Kittenberger cimű képregény kiadására 2016-ig kellet várni, pedig az ötlet már 2010-ben meg volt. Kezdjük azzal, hogyan jött az ötlet, hogy éppen Kittenberger Kálmánt, a nagy afrikai vadászt figurázzák meg ?
- A történet valahol ott kezdődött, hogy nem sokkal korábban a metrón utaztam, ahol olvastam egy újságban, hogy Angliában képregényt készítenek Darwinról. Korábban már beszéltem Brazillal, hogy csináljunk mi is közösen egy képregényt. Akkor pedig bevillant az a jelenet, amit még gyerekkoromban olvastam: Kittenberger megküzd egy megsebzett oroszlánnal, és földön fekve tölti újra a puskáját, miközben az oroszlán rajta fekszik, harcolnak, beletolja az oroszlán szájába, a fogak közé a puskát, majd megrántja a kilógó nyelvét, mire az oroszlán hátrahőköl, és így Kittenberger végezni tud vele. Ezután visszamegy a sátorba, amputálja bal kezének egyik elharapott ujját, a sebek miatt napokig élet-halál között lebeg, majd a levágott ujjat egy dunsztos üvegbe téve, mintegy bizonyítékként visszaküldi a Nemzeti Múzeumba, hogy a körme alatt látható arzén nyomaival bebizonyítsa az őt Afrikába küldö Múzeumnak, hogy igenis gyűjti a madarakat. Ugyanis azzal vádolták, hogy nem gyűjt, hanem csak vadászgat. Nekem ez a momentum volt az, ami megfogott. Megtetszett ez a vagány karakter, mert ez egy vagány cselekedet volt egy vagány karaktertől.


- Volt bármilyen tapasztalata a képregény irással? Általában a képregényben szereplő személyeket különböző karakterekkel ruházzák fel a képregény irók a főhőst?
- Én forgatókönyvírást tanultam, forgatókönyvíróként gondolok magamra. Úgy gondolom, nincs nagy különbség. Olyan, mintha egy filmet képzelnék el, csak éppen a storyboard része készül el először.


- Brazillal, azaz Tebeli Szabolccsal, a rajzolóval egy munkahelyen dolgoztak...  Úgytudom ő ajánlotta, hogy szívesen dolgozna önnel együtt egy-két év mulva, tehát akkor Brazil-nak annyi munkája volt egy-két év mulva ért volna rá esetleg egy közös projektre?
- Ez így történt, azzal az előzménnyel, hogy a Roham magazinban jelent meg korábban Brazil képregénye, a Bürokraták, én pedig szintén publikáltam a Rohamban sci-fi novellákat. amikor láttam, egyből megszerettem Brazil stílusát, szóval inkább kölcsönös volt az együttműködési hajlam. Valahogyan „szerelem volt első látásra”.


- Elküldte ötletét Kittenbergeről ő pedig ráharapott?
- Valahogy így. Beszéltünk róla, vázoltam neki, mire gondolok, és igen, megtetszett neki az ötlet. Mondta, hogy dolgozzam, ki, és térjünk vissza rá kb. egy év múlva.


- Kittenberger utazásairól több könyvet írt amelyben rengeteg élményt mesélt el a nagy vadász, mi alapján lettek kiválasztva a történetek és arra szeretném kérni mindazok akik nem olvasták ezt a képregényt mutassa be nekünk a képregénybn szereplő egyéneket és milyen érdekes kalandokban van részük a szereplőknek?
- Érdekes, hogy végül alapvetően nem a vadászkalandok adták azokat az elemeket, amelyek alapul szolgáltak a Kittenberger képregénynek. A Kilimandzsárótól Nagymarosig kötet állatnovelláit vettük elő, azokból merítettünk. Az első novella, ami alapot adott, a Kifaru volt. Ez az írás egy magányos hím orrszarvúról szól, aki összevissza barangol a szavannán, senki nem lehet ellenfele, egyre mogorvább, míg végül összefut egy soha nem látott félelmetes lénnyel, nekirohan és elpusztul. A végén kiderül, hogy egy mozdonyt nézett ellenfélnek, és vele ütközött össze. Az első rész így egy titokzatos orrszarvú utáni nyomozásról szól – majd a történet folyamán kiderül, hogy a Kongói szabadállam területén 1907-ben milyen szörnyűségek történtek, illetve titkos fegyverek is felbukkannak, amiket a már világháborúra készülő hatalmak titokban gyártanak.
A Kittenberger I.-ben a címadó vadász mellett megjelenik még két magyar kalandor, Ács és Baka is. Nevüket mintegy tisztelgésként a Pál utcai fiúk regényből idézzük. A képregénysorozat koncepciója amúgy is az, hogy: „Kittenberger Kálmán életének kalandos eseményei keverednek a múlt század elejének izgalmas időszakával, a kor ismert, de mára többségében elfeledett magyar alakjaival, kitalált és irodalmi figurákkal, valamint a steampunk stílus különös gépezeteivel, találmányaival.”
A hiéna átka c. folytatásban Kittenberger Marabu és a Mcsávi című novelláiból idézünk, természetesen a saját történetünkbe beágyazva. Míg az első kötet inkább Afrikában játszódik, a második részben egy évvel később Kittenberger Bácskán, majd Budapesten várakozik, hogy visszatérhessen Afrikába. Közben Ács és Baka a lehető legizgalmasabb, őrült kalandokba keverednek, Londontól Oroszországig. A szálak végül Budapesten érnek össze. Jobban nem is részletezném, inkább mindenki olvassa el.


- A sztorik a képregényben mennyire valósak vagy a fantáziája szüleményei?
Rengeteg valós történelmi eseménnyel, valós karakterrel dolgozunk. Ugyanakkor a teljes történet kitalált: egy alternatív történelmi képregényről beszélünk. Zsánerként úgy határozható meg, hogy a Kittenberger egy alternatív történelmi steampunk-akció-kaland képregény.


- A Kittenberger történet, szerintetek eladható a külföldi képregény piacon?
- Bízunk benne, hogy igen. A magyar vonatkozás mellett rengeteg nemzetközi szál van benne. Amennyiben elkészül a 3. rész is, akkor gyakorlatilag 3x60 oldalnyi francia típusú képregényalbumunk lesz, ami szerintem egyedülálló a magyar képregénypiacon. Ez nemzetközileg is értelmezhető vállalás, hiszen egy külföldi kiadó is látja majd, hogy nincs kockázat, hogy kész lesz-e, nem lesz kész – és meg tudja jelentetni a kiadványt sorozatként, akár évente egy kötetet, majd az egészet albumként, extrákkal 200 oldalban. Úgyhogy szerintem igen.


- Ahoz képest, hogy az első részre hat évet kellet várni a kettes rész gyorsan megszületett, lesz újabb folytatás?
- Relatíve gyorsan, hiszen így is 2 év alatt készült el a 2. rész. Azért a frankofón piacon az albumok évente jönnek ki. Igen, lesz folytatás, és remélem, még gyorsabban kész leszünk a 3. résszel – hozzátéve, hogy közben meg is kell élnünk valamiből.


- Ovastam több kritikát és csak pozitiv vissza jelzéseket a képregénnyel kapcsolatban, szerinted mivel magyarázható ez, hogy ilyen jól értékelik a műveteket?
- Ez több összetevős. Egyrészt szerintem valami igazán különlegeset hoztunk létre ezzel a már említett valóság/fantázia mixszel. A magam részéről úgy gondolom, a történet elég jól áll a lábán, izgalmas, érdekes. eltaláltuk a humorát is, szórakoztató lett, de nem túlzóan. Amúgy is olyan képregényt szerettünk volna készíteni Dobó István írótársammal, amit gyerekként magunk is szívesen olvastunk volna. Úgy érezzük, ez sikerült. Brazil rajzai pedig szerintem fantasztikusak, részletgazdagok, remekül támogatják a cselekményt.
A második részről egyelőre még kevesebb a visszajelzés, de ott is szerencsére főleg pozitív. a hiéna átkáról azt gondolom, hogy nagy minőségi ugrást hajtottunk végre az első részről, talán túlságosan is nagyot. A történetről beszélek elsősorban. Sokkal összetettebb, sokkal több mélysége van a sztorinak. Ezért ennek a képregénynek úgy vélem, olvasói részről idő kell, hogy igazán megérkezzen. a kritikák alapján azért úgy tűnik, meg fog.


- Szándék volt, hogy a főhős ismeretterjesztő és emellett szórakoztó is legyen?
- Igen, ez egyértelmű volt. Nagyon szerettem volna, hogy az engem gyerekkoromban ért irodalmi hatások megjelenjenek a történetben, és azokat valahogy továbbadjam. Ha emiatt a képregény miatt néz utána valaki Kittenberger novelláinak, kezd Rejtőt olvasni, vagy épp Krúdyt, már megérte az egész.


- Ha be kéne határolni milyen korosztálynak szól a Kittenberger?
- Igazából 12 éves kortól már olvasható. Kicsit olyan lett ez a képregény, mint a Pixar stúdió animációi: a gyerekek is élvezheti, de a felnőttek is megtalálják benne a szórakozást. Ponyva, de kicsit irodalom is.


- Kittenberger Léván született ami ma Szlovákiához tartozik, lesz-e esetleg szlovák nyelvü kiadvány?
- Igazából nagyon örülnénk, ha a környező országokban is megjelenne a képregény. Németül és franciául is szeretnénk megjelentetni majd a sorozatot. Ez egyelőre még a jövő zenéje, keressük a lehetőségeket, kiadókat. Pénzkérdés is, hiszen a 2. rész például még nincs lefordítva angolra, csak magyarul van meg. És ha kész lesz, nyomtatni is kell majd belőle 20-30 mintapéldányt legalább. Szóval ez még előttünk van.


- Úgy tudom Brazil, avagy Tebeli Szabolcs, szülővárosában is lesz Kittenbergerről képregény kiállitás. Mikor tér vissza a főhős szülővárosába Lévára, ill. Nagymarosra, ahol haláláig élt?
- Igen, mindent megteszünk érte, hogy ezek megvalósuljanak...


- Elképzelhetőnek tartják azt, hogy Kittenberger rajzfilmben is megjelenjen ?
Már említettem, hogy filmes forgatókönyvíró vagyok. az első rész után már három producer is megkeresett, hogy lehetne belőle film. Korainak éreztem, hiszen tudtam, hogy a teljes trilógia (három részre van tervezve ugyanis a sorozat) kell ahhoz, hogy egy egész filmnyi cselekmény legyen benne. Most a második rész után még mindig ezt érzem, de már gondolkozom, hogyan tovább...

A beszélgetést készitette Telek Lajos