Úvod / Nyitóoldal
   
 
Zilizi Kristóf  20-06-12   200  
0
Június 9-én, azaz őseink nyelvén szent Iván havának második keddjén - négy hónap kihagyás után a vírusveszély elterjedése miatt - újra találkoztak két tucatnyian a „magyar Rómában“, Nagyszombatban, a Fő utcai, „magyarok templomában“, a szent Ilonában, ahol még az elmúlt század 50-es éveiig voltak - helyi viszonylatban itt a legtovább - magyar misék.  

Szemeszterzáró mise is volt egyben a keddi összejövetel, habár a legtöbb diáknak távoktatás kínálkozott, de azért a kisebb évfolyamok általános iskolás tanulóinak az elmúlt héten újraindult az oktatás.

A misén közreműködött lektorként Dercsikáról Katona Júlia zarándoklatszervező, a zenei aláfestést ezúttal is Fodor Attila biztosította szintetizátorkíséretével, Új Krisztina énekével. Elhangzott az énekek sorában évközi időszakra való ének, az áldozás pillanataiban felcsendült a gyönyörű, szinte fülbemászó dallamú „Uram, jó nekünk itt lenni, a Te szent hajlékodban!“ kezdetű, majd hálaadás gyanánt a Te Deum, a sikeres tanévért, mind az általános, közép- és főiskolás diákok hálája jeléül, s természetesen az oktatókért. A misén Németh Rezső főtisztelendő, a havi találkozók gyakori vendég lelkiatyja koncelebrált.

Kiss Róbert atya homíliájában részletesen beszélt Jantausch János egykori püspök, nagyszombati apostoli kormányzóról. 1870. június 27-én született Verbón. A Nagyszombati Érseki Katolikus Gimnáziumban, majd Pozsonyban és Esztergomban végezte tanulámnyait. 1889-ben érettségizett Nagyszombatban. A bécsi Pázmáneumon teológiából doktorált. 1893-ban szentelték áldozópappá, ezt követően Nagytapolcsányban, Szomolányban, Nyitrabajnán és Pozsony-Virágvölgyben volt káplán. 1899-ben Cserfalun lett – hat évi kápláni szolgálat után - immáron plébános; 1906-tól szolgált Nyitraludányban.

A római Szentszék az új Nagyszombati Apostoli Kormányzóság élére 1922. május 29-én nevezte ki. 1925-ben prienei címzetes püspök lett. Ami Róbert vikárius úr szempontjából közeli, hiszen itt működik esperesplébánosként, az, hogy 1929-ben Rév-Komáromban megalapította a Marianum Egyházi  Iskolát, amit, mint több egyházi fenntartású intézményt, az ´50-es években bezártak, aztán a változás után újranyittattak. S hála Istennek, máig állnak, működnek. Jantausch püspök 1930-ban a premontrei rendnek építtetett kolostort Verbón és Udvarnokon. 1936-ban a Comenius Egyetem Római Katolikus Teológiai Karának létrehozásában szerzett érdemeket. 1938-ban új püspöki gimnáziumot hozott létre Nagyszombatban.
1948-ban Verbón a premontrei nővérek kolostorában – amelyet ő maga alapított - temették újra. Püspöki mottója: Pro veritate cum caritate, azaz szabad fordítás után magyarra: adománnyal, szeretettel az igazságért. 1847. június 29-én Nagyszombatban hunyt el.

Jantausch püspök, nagyszombat apostoli kormányzójával és a város múltjával összefüggésben megemlítendő, hogy 1543-ban ide költözött az ország török általi megszállása idején az esztergomi érsekség és káptalan, és 1822-ig itt is maradt. A Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye csaknem teljes területe 1977-ig az esztergomi főegyházmegye része volt. Holott már 57 évvel Trianon után járunk. Trianonkor az addig Magyarországhoz, Esztergomhoz, katolikus fővárosunkhoz tartozó 484 plébániából 90 körüli maradt meg, a többi Csehszlovákiához csatoltatott.

A Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye a latin rítusú katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye volt a mai Szlovákia területén 1977 és 2008 között. 2008-tól két részre oszlott, mégpedig az egyháztartományi Pozsonyi főegyházmegyére és a szufragán Nagyszombati főegyházmegyére.

A mise végén e sorok írója köszöntötte a vasárnap névnapját ünnepelt Róbert vikárius atyát, kiemelve, hogy elismerés illeti őt a nyolcadik éve végzett rendszeres szolgálataiért a magyar hívek nevében, s azt kívánta, hogy még sok éven, évtizeden át itt összejárjanak, gondolva mindnyájan arra is, hogy ha már mi nem leszünk, biztosítsuk az utánpótlást, utódainkat is így neveljük, a magyar templom, anyanyelven történő imádság és a magyar iskola nem elhagyásának szellemében, Reményik Sándor költő szavaival élve.
Róbert kanonok úr áldásadás előtt köszöntötte a megjelent előadókat: Pék Lászlót, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége egykori elnökét Taksonyból, Hústyava István nagyszombati docenst, fizikust Csábról; az ugyancsak a padsorban helyet foglaló 91. életévét betöltött Szalay Ladislavot, aki tavaly ilyenkor mutatta be Trimf propagandy című remek könyvét Nagyszombatban, a templomkertben.

A mise után a barátságtalan időjárás miatt a pasztorációs központban valósult meg a két előadás. Először Pék László beszélt Nagyszombat történetéről, annak kapcsán is, hogy már tízet is meghaladó rendszeres havi sorozatban foglalkozik a város múltjával, kutlurális műemlékeivel, templomaival, magyar vonatkozású dolgaival a regionális Terra Hírújság lapban.

Szólt arról is Duffer Erzsébet Dominika orsolyita nővért említve, aki októberben ment Dél-Afrikába missziós útjára egy esztendőre, hogy az ő nagynénje Párizsban volt apáca, s Dominika többször volt nála. Említette, hogy havonta a Terra Hírújságban foglalkozott már Dobronoky Györggyel, jezsuita szerzetessel (1588, Dobronak, Muravidék – 1649, Nagyszombat), aki a nagyszombati jezsuita iskola rektora volt 1631-35 között. Erre az időszakra esik az új templom építése, amikor is már szoros kapcsolatok fűzték Dobronokyt Pázmány Péterhez. Nagy életművet hagyott maga után. A nagyszombati egyetem és templom lebilincselő épületei, az egyetemnek, aztán a soproni, győri és ungvári kollégiumoknak beindítása bizonyítják remek képességeit.
Aztán szólt Pék László a számára, taksonyi származása révén közeli galánthai Esterházy grófok családjáról. Kiemelte, Galántán Takács Zsolt egykori alpolgármester évente szervez az Esterházy-napok keretében színi előadásokat, programokat. Meg kell említeni Nagyszombat esetében, hogy az első közüzemi vaspálya az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés megszavazása után 1838-44 között a Pozsony-Nagyszombat-Szered vonalon épült meg. Nagyszombat templomai közül elsősorban az irgalmas rendiek szent Ilona templomával, az orsolyita szent Annával, a jezsuitával foglalkozott alaposabban.

Szót ejtett a két nagyszombati-farkashidai csatáról is: első 1704.december 26. – Rákóczi első vesztes csatája; továbbá az 1848.december 16-ai Guyon Richárd által vezetett szabadságharc jelentős ütközetéről. Emellett részletesen foglalkozik ugyancsak Szakolca mútjával, történetével, rotundájával, az 1912-13-as tanévben itt működő Juhász Gyulával (Szalatnai Rezső: Juhász Gyula 600 napja). A hallgatóságának több példányban is hozott elvitelre ezekből, a nagyszombati magyar emlékeket feldolgozó Terrs Hírújság példányokból. Kiemelte és dicsérő szavakkal illette a helyiek, környékbeliek aktív megemlékezését 1848-49-ről rendre március idusán évente a temetőben, a nagyszomabti csata emlék obeliszkjénél.

Második előadónk Hústyava István docens-fizikus volt, a Nagyszombati Egyetemről, aki Hit és tudomány címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást. Végigvette a Bibliából jól ismert hat napot, amikor Isten teremtette a világmindenséget. Hangsúlyozta, a hit és tudomány egymással összefügg, az egyik nem képzelhető el a másik nélkül, egymást kiegészítik, vagyis komplementerek. A Biblia míg arra kínálja a választ, hogy mi történt, a tudomány, hogy miért, hogyan, miképpen történt.      

Az est kötetlen beszélgetéssel, kiváló hangulatban telt el a késő esti órákig. Remélhetőleg a négy hónap kihagyás után lehetőség szerint a nyáron is találkozik majd a nagyszombati magyar közösség.
 









 
 
 
 

The index.php: SIZE[b]: 27,591 MODIFIED: 2020.06.02 00:09:45.MD5: c6ad8206bdc603ae024c3c247da15b9c STATUS: FALSE  This window is : x