Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  20-09-12   115  
0
Az ELTE frissen végzett bölcsész hallgatói, fiatal tanárai 1981-ben megalapították az 1956 utáni Magyarország első cenzúrázatlan, de legális társadalomelméleti folyóiratát, a Medvetáncot. A negyedévi folyóirat 1989-ig jelent meg. Mellékleteként könyvek is készültek - az utlsó Medventác-kötet egyben az első Atlantisz—kötet Szabó Miklós történész könyve: Politikai kultúra Magyarországon 1896—1986.  

Betiltási kísérletek ellenére a folyóirat folyamatosan megjelent, s a nyolcvanas évtized gazdasági és társadalmi reformvitáinak egyik meghatározó fóruma lett. Itt jelentek meg a történettudományok, a filozófia, az esztétika, az irodalomtudomány, a szociológia, az eszmetörténet és a környezetvédelem számos, új utat kereső szerzőjének tanulmányai is. A szerkesztők célja az volt, hogy a Medvetánc kötetei a szerzők akkori pillanatnyi politikai helyzetére, megítélésére való tekintet nélkül, kizárólag tanulmányaik színvonala és a tárgyalt témák súlya, valamint eredetisége alapján kerüljenek összeállításra. A szerkesztőség minőségi szempontból szigorú válogatásra, nyelvi-stilisztikai lektorálásra törekedett. Folytatója kívánt lenni a XX. század első fele kiváló, de megszakadt magyar tudományos folyóirathagyományainak — így pl. a XX. Század vagy a Szép Szó elemző szellemének.

A Medvetánc mellékleteként megjelenő könyvek egy-egy, az adott időben provokatív, de súlyát máig megőrző tanulmányt, vagy tanulmánygyűjteményt adtak közre: Tengelyi László: Autonómia és világrend (Kant az etika fundamentumáról) [1984]; Szilágyi Ákos — Kovács András Bálint: Tarkovszkij az orosz film Sztalkere [1985]; Fordulat és reform [1987]; Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről [1988]; Demény Pál: A párt foglya voltam [1988]; Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896—1986 [1989]. A legnagyobb visszhangot a gazdasági, szociológiai, kulturális helyzet radikális reformját sürgető és a rendszerváltást konkrétan előkészítő, így annak emblematikus szövegévé váló Fordulat és reform váltotta ki.

A Medvetánc alapító szerkesztői:

Szerkesztő Bizottság: Ancsel Éva (elnök), Bajomi Iván, Bihari Mihály, Bruszt László, Tütő László
Felelős szerkesztő: Miklós Tamás
Szerkesztők: Hekerle László, Magyar Bálint, Márkus Péter, Sasfi Csaba, Szilágyi Ákos
Műszaki szerkesztő: Mátray Mihály
A Medvetánchoz a későbbiekben ideiglenesen vagy véglegesen csatlakozó további szerkesztőbizottsági tagok, illetve társelnökök: Fejtő Ferenc, Hankiss Elemér, Magyar György, Palánkai Tibor, Papp Zsolt

A Medvetánchoz a későbbiekben csatlakozó szerkesztők: Tallár Ferenc, Tengelyi László

A Medvetánc egyes köteteinek tartalma:
 
1981/1.
Balogh Zoltán: Polányi Károly -Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet
Szilágyi Ákos: A lázadás esztétikája (vázlat az orosz futurizmusról)
Karácsony András: Egy dilemma 1918-19-ben (Lukács György és Sinkó Ervin)
Bajomi Iván: A pályázati rendszerről
Kozák Gyula : Kornai János: A hiány (77-100)
Szabó Miklós: Az aranytojást tojó tyúk történetéhez (101-108)
Lengyel György: Irányított gazdaság és tervgazdaság (109-119)

1981/2-3.
Orthmayr Imre: A kereskedőtőke szerepe az eredeti felhalmozás folyamatában
Tallér Ferenc: A XIX. századi orosz nemesi értelmiség ideológiái (21-54)
Krausz Tamás: Szocializmus egy országban (Megjegyzések egy történelmi vitához) (55-78)
Elekes Zsuzsa-Pázmándy Györgyi: Társadalmi egyenlőtlenségek az egyetemi felvételin
Szakolczay Árpád: Mobilitás és értékrendszerek (95-100)
Gyürei Vera: A fanatikus optimista (József Attila a tankönyvek tükrében)
Soós Károly Attila: Gazdasági reformok bevezetése és részleges visszavonása: a jugoszláv példa
Mizsei Kálmán: Az 1980-as lengyel válság gazdasági okai
Gyurgyák János: Polányi Károly a Bécsi Magyar Újságnál (173-187)
Polányi Károly cikkei a Bécsi Magyar Újságban (1921-23)

1982/1.
Balogh Zoltán: Tanulmány töredék a népességrobbanásról
Orosz István: A luciferi mű és a szférikus Lukács
Nagy Mária: Teóriák az oktatás megújításáról
Antal László: Gondolatok gazdasági mechanizmusunk reformjáról
Nagy Gyula: A munkaerő vállalatok közötti elosztása egy megyében (Egy szabályozási kísérlet és tapasztalatai)
Juhász Pál: Agrárpiac, kisüzem, nagyüzem (Agrárszociológiai tanulmányok)
Anatole Kopp: Szovjet életmódkisérletek a húszas években
Szvák Gyula: Marx és a középkori Oroszország
Karl Marx: A XVIII. századi titkos diplomácia története

1982/2-3.
Balogh Zoltán: Utópia és sci-fi
Szelényi Iván: Az állam viszonylagos autonómiája vagy az állami termelömód
Szvák Gyula: A cári autokrácia történelmi társadalmi alapjai (49-72)
Tollár Ferenc: Az orosz történelmi fejlődés sajátossága, a 30-as évek (73-94)
Miklós Tamás: Luxemburg oroszlánkörmei (Egy 1918-as cikk hátteréhez)
Miszlivetz Ferenc: Paul Levi. Kiútkeresés a német munkásmozgalomban 1918-21
Kronstein Gábor: Szülőpolitika, szülői érdekérvényesítés
Havas Gábor: A kulturális hátrányos helyzetről
Csákó Mihály-Liskó Ilona: A magyar szakmunkásképzés rendszere és társadalmi meghatározói
Bauer Tamás: A kelet-európai tervgazdálkodás politökonómiai értelmezéséhez
Réti Tamás: A csehszlovák tervgazdaság kialakulása 1945—1953
Kovács János Mátyás: Az elfelejtett konszenzus (A Preobrazsenszkij-Buharin vita újraértékeléséhez)
Egy régi vita az "újgazdaságról’’ (Válogatás E. Preobrazsenszkij-N. Buharin írásaiból)
Lakatos László: Az íráskultúra és a kapitalizmus szelleme
Hajnal István: Írásbeliség, intellektuális réteges európai fejlődés

1982/4-1983/1.
Hankiss Elemér: Kényszerpályán?
Szabó Miklós: Szabó Dezső a politikai gondolkodó
Szilágyi Ákos: Aufklérizmus és terror
Radnóti Sándor: Néma játék (Spiró György: Az Ikszek)
Mészáros József-Templom Katalin- Vajda Júlia: Determinált viselkedéstípusok a bölcsészkaron
Kardos László: Orvostanhallgatók és a KISZ
Győri Péter: Budapesti városrészek társadalma
Mokkái László: Uradalom és parasztgazdaság a feudális Európában
Komló László: Hogyan iparosodik mezőgazdaságunk
Donáth Ferenc: Tulajdon és hatékonyság
Juhász Pál: Az agrárértelmiség szerepe és a mezőgazdasági szövetkezetek
Magyar Bálint: A szövetkezetek és az állami szektor a lengyel mezőgazdaságban
Max Weber: A szocializmusról
Litván György- Varga János: Az emigráns Jászi Oszkár levelezéséből (269-273)
Jászi Oszkár: Levelek

1983/2-3.
Madarász Aladár: Sehonnai szakácskönyvek, avagy néhány szempont a XIX. század végi utópiák és a német munkásmozgalom kapcsolatának kutatásához
Tollár Ferenc: Értékválság és prózaforma
Szegő Andrea: Gazdaság és politika - érdek és struktúra
Antal László: Koncepciózus vádirat bizonyítás nélkül (Hozzászólás Szegő Andrea tanulmányához)
Mesterházi Miklós: Emst Bloch- ról
Emst Bloch: Tanulmányok Jób könyvéről
Erős Ferenc: WilhelmReich
Wilhelm Reich: Válogatott írások

1983/4-1984/1.
Ancsel Éva: A történelmi halgatagságról (3-12)
Tordai Zádor: Messianizmus, baloldaliság, zsidóság (13-32)
Karádi Éva: Fogarasi Béla - értelmiségi életpálya a XX. században
DarvasPéter: Oktatás és tervgazdálkodás (1949-1953)
Bruszt László: Érdekszervezetek a politikai rendszerben. Korporatizmus elméletek
Lengyel László: Korporativ vállalat korporativ államban. Az olasz korporativ irányítás
Papp Zsolt: A „jóléti állam” problémái - szociológiai nézőpontból
Az állami termelési módról (Interjú Szelényi Ivánnal)
Hegedűs József-Tosics Iván: Lakásreform a nyolcvanas években
Pető Iván-Szakács Sándor: A gazdasági intézményrendszer átalakítása 1948-49-ben
Szilágyi Ákos: Rengt Jangfeldt tanulmánya elé
Bengt Jangfeldt: Adalékok V. V. Majakovszkij és L. J. Brik szerelmének történetéhez

1984/2-3.
Balogh Zoltán: Egy marxista öltözködésszociológia vázlata
Nyíri Kristóf: Az osztrák emberkép (Konzervatív elmélet Hofbauertől Hayekig)
Hanák Péter: 1898 (A nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában)
Halász Gábor: Az oktatáspolitika szerkezete a hatvanas-hetvenes években
Rév István: Kaktusz-sziget (Egy pedagógiai kísérlet)
Lengyel György: A jobboldali gazdaságideológiák magyar formaváltozatáról
Závada Pál: Teljes erővel (Agrárpolitika 1949-1953)
Szabó Károly-Virágh László:A begyűjtés „klasszikus" formája Magyarországon (1950-53)
Juhász Pál-Magyar Bálint: Néhány megjegyzés a lengyel és a magyar mezőgazdasági kistermelő helyzetéről a hetvenes években
Havas Gábor: Foglalkozásváltási stratégiák különböző cigány közösségekben
Soós Károly Attila: Béralku és „sérelmi politika” (Adalékok a mechanizmusreform 1969. évi első megtorpanásának magyarázatához)
Nyers Rezső: Péter György, a kommunista és a reformer
Péter György müveinek bibliográfiája
Péter György: A népgazdaság központi, tervszerű irányításáról

1984/4-1985/1.
Szilágyi Ákos: 1984-en innen és túl (3-26)
Hajdú Tibor: 1918-19. Két forradalom utóélete (27-44)
Szabó Miklós: Magyar nemzettudat problémák a huszadik század második felében (45-74)
Bán Zoltán-Szemere Anna: Állami Áruház (Operett az 50- es években)
Nagy Mária: Ki építhet tantermeket? Helyi törekvések és oktatásfejlesztés
Szalai Júlia: A szociálpolitika nyelve - amit kifejez és amit eltakar
Ferge Zsuzsa: A szociálpolitikai fejlesztés kérdései
Győri Péter: A szociálpolitikai irányítás szervezeti rendszerének reformjáról
Teliér Gyula: Ómechanizmus, új mechanizmus, ipari szövetkezetek
Berényi Gábor: Eduard Bemstein és a modern kapitalizmus
Egy liberális szocialista (Eduard Bemstein írásai elé)
Eduard Bemstein: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai (részletek)
Eduard Bemstein: Hogyan lehetséges tudományos szocializmus? (részletek)

1984/4-1985/1. szám melléklete
Tengelyi László: Autonómia és világrend (Kant az etika fundamentumáról)

1985/2-3.
Németh G. Béla: A budapesti Tudományegyetem 250. évfordulójára
Köbli József: Az elkanyarodás kihívása
Karády Viktor: A magyar zsidóság helyzete az antiszemita törvények idején
Kovács M. Mária: Ügyvédek az árral szemben (Antiszemitizmus és liberális ellenállás a Horthy-korszakban)
Váradi László: Külföldi diplomáciai mentési kísérletek a budapesti zsidóságért
Schmidt Mária: Mentés vagy árulás? (Magyar zsidó önmentési kísérletek a második világháború alatt)
Erős Ferenc-Kovács András-Lévai Katalin: "Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok?“ (Interjúk) (129-144)
Köves Erzsébet: Csaadajev és az orosz történelem (145-166)
Szilárd Léna: Jung előfutára? (Dosztojevszkij a bálvány teremtésről)
Hetényi Zsuzsa: Messianisztikus forradalomfelfogás a század eleji orosz irodalomban
Hetényi Zsuzsa-Korompai Eszter: Iszaak Bábel müveinek bibliográfiája
Szabó Ildikó: Az érvényesülés konfliktusai (Egy empirikus vizsgálat néhány tapasztalata)
Saád József: Építészek az újjáépítés szolgálatában
Gyekiczky Tamás: A munkafegyelem szabályozásának társadalmi feltételeiről
Körösényi András-Türei Sándor: Liberális hatások a „szocialista vállalkozás” elméletére (Beszélgetés Liska Tiborral)
Nagy Endre: Bevezetés Horváth Barna: Demokrácia és jog című tanulmányához
Horváth Barna: Demokrácia és jog

1985/4-1986/1.
Bacsó Béla: Rembrandt: A három kereszt (Egy részkarc változatairól)
Tollár Ferenc: Levelek Okudzsaváról
Tengelyi László: Descartes és Kant a bűnpere- (letérői
Miklós Tamás: Paul Feyerabendröl
Paul Feyerabend: Tézisek az anarchizmusról
Paul Feyerabend: A relativizmus elemei
Zürichi beszélgetés Paul Feyerabenddel
Miklós Tamás: Fekete-e az ördög?
Nyíri Kristóf: Hagyomány és gyakorlati tudás
Komoróczy Géza: Nabu-zuqup-kéna, Adad-sum uszur, Már-Istar (Az értelmiség helyzete és lehetőségei a birodalmi Asszíriában)
Pőcze Gábor-Révész Sándor- Varga Viktor: Tancsapda
Szapor Judit: Egy szabad egyetemért (A Társadalomtudoinányok Szabad Iskolája)
Gombár Csaba: Jövőképek - képek az ország jövőjéről (159-170)
Lengyel László: Politikai magatartás és gazdasági viselkedés egy kis ország jövőképében (Gombár Csaba írásához) (171-198)
Szabó Máté: Új társadalmi mozgalmak - a társadalmi mozgalmak új típusai?
Sólyom László: A társadalom részvétele a környezetvédelemben
Neumann László: A munkaszervezeti megújulás lehetőségei a vállalati gazdasági munkaközösségekben
Csanádi Mária: Beépülési törekvések - szelektív „befogadás" (Vállalati esélyek és a döntési mechanizmus)
Rácz Margit: A vállalatok részvétele a KGST-n belüli együttműködésben
Mohácsi Kálmán: Az agrárexport dilemmái

1985/4 1986/1. szám melléklete:
Szilágyi Ákos-Kovács András Bálint: Tarkovszkij, az orosz film Stalkere

1986/2-3.
Bacsó Béla: A hermeneutikai hagyomány és a hermeneutikai kérdésfeltevés aktualitása (Kari Rudolf Bultmannról)
Kari Rudolf Bultmann: A hermeneutika problémája
Heller Mária - Némedi Dénes-Rényi Ágnes: A nyilvánosság belső korlátái (Mit olvas ki az olvasó a sajtószövegekből)
Manchin Róbert-Szelényi Iván: Szociálpolitika az államszocializmusban (Piac, redisztribúció és társadalmi egyenlőtlenségek a kelet-európai szocialista társadalmakban)
Ferge Zsuzsa: Zsörtölődő megjegyzések Szelényi Iván és Manchin Róbert tanulmányához
Hegedűs József: Állam és piac a lakáspolitikában
Tosics Iván: A magánkézbe adott lakásépítés Nyugaton és Magyarországon
Laczkó Mihály: Kossuth zempléni válsága
Gerő András: Mamelukok és Zoltánok (Népképviselők a Monarchia Magyarországán)
Lengyel György : A magyar gazdasági elit rekrutációja és képzettsége a XIX. században és a XX. század első felében
Standeisky Éva: Kassák Lajos és Szabó Dezső (Egy kapcsolat története)
Miklós Tamás: A Szép Szóról (Fejtő Ferenc cikke elé)
Fejtő Ferenc: A Szép Szóról a Medvetáncnak
Varga János: A miskolci népitélet

1986/4 1987/1.
Miklós Tamás: József Attila tanulmányok szövegének és keletkezési idejének helyreállítása
Antal Z. László:Beteg-utak (Az érszükületes betegek ellátásának vizsgálata)
Juhász Pál: Mai képünk a parasztságról és a falusi társadalom néhány jellegzetességéről
Kopátsy Sándor: Agrárpolitikánk történelmi mozgástere
llunya Gábor: Feszültségi pontok a román mezőgazdaság szervezeti és irányítási rendszerében
Liskó Ilona: Kudarcok középfokon
Fehér M. István: Ráció, racionalitás, racionalizmus: Lukács és a jelenkori filozófia
Hegedűs B. András-Kozák Gyula Szabóné Dér Ilona: Interjú Jánossy Ferenccel
Pető Iván: A gazdaságirányítási mechanizmus megítélésének változásai

1987/2.
Gerő András: Az ezredévi emlékmű
Sinkó Katalin: A millenniumi emlékmű, mint kultuszhely
Halmai Gábor: Az országgyűlés szerepének módosulása az ügyrendek tükrében
Révész Sándor: A KISZ XI. kongressusának sajtója
Bajomi Iván: Egy társadalmi vita anatómiája
Mizsei Kálmán: Vázlat Lengyelország politikatörténetéhez 1943-1957
Réti Tamás: Román-szovjet integrációs formák 1944-1956 (A román tervgazdaság kialakulása)
Csaba László: A szovjet gazdaság átépítése
Körkérdés a posztmodernről
Radnóti Sándor: Az embivalens műbirálat (Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba című könyvéről)
Bozóki András-Sükösd Miklós: Agrárszocializmus és ideális anarchizmus (Schmitt Jenő Henrik és magyarországi hatása)
Schmitt Jenő Henrik írásaiból
Talált látványok (Ráth László fotóiból)

1987/2. szám melléklete: Fordulat és reform:
Háttértanulmányok:
I. A magyar gazdaság helyzete a nyolcvanas években.
II. Az infrastruktúra, a szolgáltatás és a reform.
III. A gazdasági és a társadalmi reformok összefüggései.
IV. Javaslat a nyilvánosság és a tömegkommunikáció reformjára
Lengyel László: Adalékok a Fordulat és Reform történetéhez (131-164)
Bihari Mihály: Reform és demokrácia
Vági Gábor: A tanácsi gazdálkodásról
Juhász Pál: Gondolatok a gazdasági reform intézményi megalapozásáról
Köves András: A KGST-együttműködés lehetőségei a szovjet reformok tükrében
Lányi András: Hagyomány, szerep, azonosság (Kihez fordul a reform ?)
Szalai Júlia: Társadalmi válság és reformaltemativák

1987/3-4.
Tallár Ferenc: Kultúra és modernizáció
Kontler László: A konzervativizmus útján (Politikaelmélet és politizálás Angliában a XVII. század második felében)
Petőcz György: Bizonytalanság és harmónia (James Harrington Oceanaja és a liberális kihívás)
Faragó Béla: Az alkotmányteremtés nehézségei • Kerekes Zsuzsa: Válaszúton az Országgyűlés
Kukorelli István: Változások az Országgyűlés összetételében az 1985-ös választások nyomán
Halmai Gábor: Az egyesületek és az állam
Rév István: A Nagy Hisztéria, avagy az önmagát beteljesítő jóslat
Mizsei Kálmán: Vázlat Lengyelország politikatörténetéhez 1957-1987
Inotai András: Irányzatok az európai KGST-országok ipari exportjának nemzetközi versenyképességében
Pártos Gyula: A magyar híradástechnika dilemmái
Rácz Margit: Az informatikai világpiac sajátosságai a nyolcvanas években (289-312)
Gyurgyák János-Litván György: Válogatás Jászi Oszkár és Polányi Károly levelezéséből

1988/1.
Bacsó Béla: A művészet szemlélete és a művészettörténet (Az esztétikai tapasztalat rehabilitációja két kép példáján)
Vajda Mihály: A phüzisz fogalma, amely Heidegger „Lét és idő"-jéből még hiányzik
Balassa Péter: Az ördögregény két huszadik századi változata (A „Doktor Faustus” és ,A Mester és Margarita” példáján)
Kiss Ilona: Szabadság és nyugalom (Etika és poétika „A Mester és Margaritá”-ban)
Borisz M. Gaszparov: A Mester és Margarita motívumszerkezetéről
Sáska Géza: Felnőttoktatás a negyvenes és az ötvenes években
Horváth Ágota: Elkülönítve (Szegregációs jelenségek a szociális otthonokban)
Szabó Miklós: A legitimáció történeti alakváltozásai
Bruszt László: A centralizáció csapdája és a politikai rendszer reformaltemativái
Juhász Pál: Zsákutcában van-e a magyar mezőgazdaság?
Laki Mihály: A területi párt- és állami szervek szerepe a magyar ipar centralizálásában
B. Molnár Béla: Vállalati szakítópróba (Demokratizálás és önállósodási törekvések)
Böszörményi Géza- Gyarmathy Lívia: Beszélgetés Faludy Györggyel
Fejős Zoltán: Harc a háború ellen és az új demokratikus Magyarországért (Szemelvények egy New York-i magyar hetilap cikkeiből)
Válogatás a „Harc" 1944-45-ös cikkeiből

Melléklet: Jelentések a határon túli magyar kisebbségekről
Mészöly Miklós: Egyetemes magyar felelősségtudat (5-16)
Tamás Gáspár Miklós: Liberalizmus és nacionalizmus (17-30)
Bibó István levele Szalai Pálhoz ( 31-38)
Molnár Gusztáv: Limes (39-56)
Ara Kovács Attila-Dávid György-Joó Rudolf-Kőszegi László-Nagy József-Tóth Károly Antal-Vásárhelyi Judit: Jelentés a romániai magyar kisebbség helyzetéről (57-138)
R. Süle Andrea: A Román Kommunista Párt nemzetiségi politikája a pártdokumentációk tükrében (139-154)
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal első jelentése a Magyarországra települő külföldi állampolgárok munkába állását segítő tanácsi tevékenységről és a további munkalehetőségekről (155-170)
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal második jelentése a román állampolgárok magyarországi elhelyezkedési tapasztalatairól (171-174)
Regényi Emil-Törzsök Erika: Romániai menekültek Magyarországon, 1988 (175-186)
A Csehszlovák Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkaközössége: A magyar kisebbség Csehszlovákiában (187-242)
Fényi Tibor: A csehszlovákiai magyar kisebbség történetének kronológiája 1944-1988 (243-264)
Arday Lajos: A jugoszláviai magyar nemzetiség helyzete (1981) (265-304)
Für Lajos: A magyar tudomány művelés Jugoszláviában (305-316)
Balla Gyula: Kárpátaljai magyarság 1918-1988 (317-343)

Melléklet: Demény Pál: "A Párt foglya voltam"

1988/2-3.
Némedi Dénes: A kritikai elmélet normatív bázisának problémája Habermasnál
Felkai Gábor: Ideális beszédhelyzet és egyetemes kommunikációs közösség (Jürgen Habermas és Karl-Otto Apel diszkurziv felelősségetikája)
Vajda Mihály: Felelőtlen vázlat Közép-Európáról: Nosztalgia vagy remény?
Molnár Gusztáv: A feltámadt Leviatán
Tordai Zádor: Birtoklás vagy emberséges élet
Vásárhelyi Miklós: Az első meghiúsított reformkísérlet (Az 1953-as kormányprogram)
Magyar Bálint: 1956 és a magyar falu
Bibó István: Magyarország helyzete és a világhelyzet (Emlékirat)
Kis János: Az 1956-57-es restauráció
Molnár Gusztáv: Jordáky Lajos Naplója elé
Jordáky Lajos Naplója (1956. március 11-1957. március 8.)
Bárt fai László: Ifj. Leó pold Lajos írása elé
Ifj. Leopold Lajos: Színlelt kapitalizmus

Melléklet: Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986 (Válogatott tanulmányok)
A kontinentális Európa ideológiájának új vonásai a századfordulón
A liberalizmus elvi kérdései I. A klasszikus liberalizmus
A liberalizmus elvi kérdései II. A modem liberalizmus - A többség hatalma és a kisebbség joga (Érdek és politikai akarat viszonya a modem demokrácia-felfogásban) - A svéd modell válsága - Az utópikus gondolkodás - Programideológiák és állapotideológiák (Az ideológia szerepe és típusai a polgári korszakban)
Új vonások a századforduló magyar konzervatív politikai gondolkodásában - Középosztály és újkonzervativizmus A magyar girondistáktól az ébredő magyarokig - Szabó Dezső a politikai gondolkodó - Az aranytojást tojó tyúk történetéhez
Magyar nemzettudatproblémák a XX. század második felében - Reformtörekvések Magyarországon a XX. században - Hogyan látjuk ma 1956-ot - Válság és reformtörekvések

1988/4-1989/1.
Majsai Tamás: Egy epizód az észak-erdélyi zsidóság második világháború alatti történetéből (Slachta Margit fellépése a Csíkszeredáról kiutasított zsidók érdekében)
Kovács Éva: A hontalanság ötödik éve: 1922. Kassa (35-48)
Závada Pál: Hazátlanok, sorakozó! (Forráselemzés 1947-48-ban áttelepült csehszlovákiai magyarok dokumentumairól) (49-82)
Dávid Zoltán: A magyarországi szlovákok száma 1900-1960 (83-106)
R. Süle Andrea: A közép- és kelet-európai német kisebbségek kitelepítése a második világháború után
Hetesi Erzsébet-Málovics Jánosné: Munkatáborok az azovi- és donyeci hátságon
Szántó András: Az 1951-es budapesti kitelepítés
Tar Sándor: A lehetőség
Csalog Zsolt: Tábornok voltam (Részletek egy dokumentum-portréból)
Halász Gábor: Radikális ideológia és kompromisszumos gyakorlat: oktatáspolitika Magyarországon a hetvenes évek elején
Vásárhelyi Mária: A gazdasági reform a közgondolkodásban
Patkós Éva: Lev Sesztov írásai elé
Lev Sesztov: Teremtés a semmiből (A. P. Csehov)
Lev Sesztov: Egy nagy filozófus emlékére (Edmund Husserl)
 

Magyar Nemzet, 1986-10-28


 

Magyar Sajtó, 1989-12-04



 

Magyar Nemzet, 1990-06-25


 
 
 

The index.php: SIZE[b]: 27,591 MODIFIED: 2020.06.02 00:09:45.MD5: c6ad8206bdc603ae024c3c247da15b9c STATUS: FALSE  This window is : x