Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  22-10-31   198  
0
"13 eredményes módszer és mindennapi alkalmazásuk" az alcíme Max Gunther eredetileg 1986-ban kiadott könyvecséjének. A szerző a "Zurichi axiómák" sikerén felbuzdulva, az abban foglalt szabályok némelyikét újraértelmezve, megpróbál használható algoritmusokat mutatni arról, hogyan legyünk szerencsések. Azaz hogyan lovagoljuk meg a véletlent. Ami - köztudottan - lehetetlen...  

Az elmondottak ellenére ismét sziporkázó müvet sikerül produkálnia Max Gunthernek.
Az elsö fejezetben arra kéri az olvasót, hogy ismerje el a szerencse létezését. Azaz hogy nem mi magunk alakítjuk sorsunkat. Mert bár az élet biztonságosabbnak tűnik annak aki elhiszi hogy a jövö tervezhetö, de nem az.

Gunther sikeres bizniszmenek példáján érzékelteti, hogy az emeberek hajlamosak racionalizálni életttörténetüket és a sikert szorgalmuk, tehetségük, stb. eredményeként beállítani ahelyett, hogy beismernék: szerencséjük volt. A szerencse tagadása visszavezethető a protestáns erkölcshöz, ahhoz a meggyözödéshez, hogy a kemény munka és a kitartás az, ami sikerre vezet.

Az érem másik oldala a balszerencse. A puritán erkölcs szerint ezért csupán magunkat hibáztathatjuk. Hiszen saját magunk vagyunk felelősek azért, ami történik velünk. Ez mélyen beleivódott kultúránkba, magunkban keresni az okot ha a dolgok rosszul mennek. Kulturálisan kondicionálva vagyunk a balszerencse tagadására. Az önmagunkon belüli okok kutatása jelen van az irodalmi müvek értelmezésében is. E szerint Shakespeare tragédiáinak, Dosztojevszkij regényeinek vagy Homérosz eposzainak hőseit mindig valamiféle jellemhibájuk miatt éri balszerencse...

Gunther szerint az első lépés a balszerencsétöl a szerencse felé annak elismerése, hogy mindkettö létezik.

Az általa leírt szerencseelmélet ill. szerencse-pozicionálás tizenhárom technikája:
  1. Tégy különbséget a szerencse és a tervezés között
    A szerencse befolyásolásának első lépése hogy elismerjük a létezését. A tervezés szerencse nélkül nem fog sikerre vezetni.
     
  2. Keresd a gyors áramlatot
    A "Behálózva" könyv szerzöjétöl ismert elméletet olvassuk itt ujra. Az emberek és lehetöségek felkutatásáról van szó áramlattal emberek láncolatán át. Ahoz hogy az ember bekapcsolódjon a hálózatba, valamit ismertté kell tenni önmagáról elsődleges hálózatában. Ki vagy, mit dolgozol, mi érdekel, milyen jutalmat vársz az élettől. Mit tekintenél nagy lehetőségnek. Az erősen kapcsolt személyektöl távolodván „gyenge" kapcsolatokat látunk, amelyek potencionálisan a sikeres kombinációk célszemélyei. Az emberek többsége szereti szerencsés lehetőséghez juttatni az ismerösét. Az emberek szeretnek jó hírt vinni.Ami szerencsének tünhet, az gyakran a lánc müködése. Valaki beszélt valaki mással, és a lánc - némi véletlenek segítségével - felépül. Oda menj, ahol az események gyorsan áramlanak. Alakíts ki kapcsolatokat. Vegyél részt a dolgokban. Ne maradj kívülálló, aki passzívan figyeli az eseményeket. Munkádban tégy meg mindent, hogy megismerjenek a cégnél és a cégen kívül is. Menj el a megbeszélésekre, vegyél részt a munkaidő utáni összejöveteleken, keress feladatokat, amelyek során nem csupán a legközelebbi munkatársaiddal kell együtt dolgoznod. Munkahelyeden kívül is maradj aktív, találkozz emberekkel, csatlakozz az eseményekhez. Próbálj a helyi népszerűség királya lenni. Légy vidám, de ha alapvetően csendes ember vagy, ne játszd meg magad. Légy csendes. Találkozz egy csomó emberrel hogy azok tudjanak rólad. Vegyél részt csoporttevékenységekben - kórusok, politikai aktivisták, bármi, ami érdekel. Csatlakozz klubbokhoz, vegyél részt eseményeken. Járj el partikra, rendezz partikat. Járj gyűlésekre. Ha valamiért menetelnek, csatlakozz. Ha tornázol, ne tornázz egyedül. Csatlakozz a helyi fitneszklubhoz, stb.
     
  3. A szerencse adagolása
    Helyesebben "a kockázat adagolása". A két szélsőség közül - az őrült kockázat és a kockázatmentesség - az utóbbi jellemző a modern társadalmakra. Az emberek menekülnek a kockázattól és mindennél többre értékelik a biztonságot. A szerzö szerint ez azzal jár, hogy elszalasztják a szórakozást, az élvezetet a színt. A nagy győzelmeket. És szegények maradnak.
    A puritán erkölcs nem nézi jó szemmel a szerencsejátékot és a spekulációt. A szorgalmas ember azzal, hogy kerüli a kockázatot, a szerencsés lehetőségeket is kerüli. A szorgalmas emberek ezért nem szerencsések. Véli a szerzö.
    A kockázatmentes élet biztonságos és kényelmes, és ez az, amit a legtöbben választanak, ha nincs nyomós okuk másként tenni.Elismerni, hogy eredményeinket a szerencsének köszönhetjük, kellemetlen érzés. Sokkal jobban esik azt hallani, hogy „sikerült, mert okos voltam, türelmes, kitartó, stb. Gunther példaként John Watsont, az IBM alapítóját említi, aki ismert volt „Dolgozz, gondolkozz és tervezz” mottójáról. Az igazság azonban az volt, hogy Watson nagy kockázat mellett szerencsésen menedszelte az általa irányítortt céget, amely végül az IBM-é nöte ki magát.
    A kockázatkerülés és az attól való rettegés megbénítja az embert.Mivel az életben semmiben sem lehetünk tökéletesen biztosak, némi kockázat vállalásával pozícióba helyezhetjük magunkat. A pozicionálás annyit jelent, mint felmérni a kockázat-hozam arányt életünk fontos helyzeteiben. A kockázatválalással eggyüttjár a bűntudat és a bizonytalanság és - esetleg az eufória. A kockázatvállalás jelen van mindennapjainkban. A szerelmekben, barátságokban, üzleti kapcsolatokban egyaránt. Minden kapcsolat azzal kezdődik, hogy esélyt adunk a másik félnek. Az új karrierlehetőségek is majdnem mindig kockázatot jelentenek.
     
  4. Szállj ki hamar a sorozatokból
    Ez a stratégia jelen volt már a Zürichi axiómákban is. Lényege, hogy a Gunther szerint vannak hosszú szerencsesorozatok de jellemzőbbek a rövidek. Mivel előre sosem lehet tudni, hogy az adott sorozat mikor végződik, az egyetlen észszerű lehetőség a nyereség megőrzésére az, hogy hamar ki kell ugrani a játékból. Mindig tételezd fel azt, hogy a szerencsesorozat rövid lesz.
     
  5. Szerencseválogatás
    Ez a technika nem más mint a „Csökkentsd a veszteségedet" szabály alkalmazása. Gunther szerint ha roszra fordulnak a dolgok, a játékból ki kell szálni. Nem ottragadni a rossz kapcsolatokban, a veszteséges vállalkozásokban.
     
  6. A cikcakkos út
    Gunther szerint a szerencsés emberek nem egyenes úton járnak meghatározott fix cél irányába. A szerencsés ember, jól ismervén a szerencse és a tervezés közti különbséget, tudja, hogy az élet mindig is lehetőségek turbulens tengere lesz. És a lehetőségek véletlenszerűen sodródnak minden irányban. Ezért nem kell ragaszkodni egy előre megtervezett életúthoz. A hosszú távú tervek ugyan nem károsak, de fontos, hogy az ember ne vegye őket túl komolyan. A tervet használhatjuk amolyan útmutatóként a jövőbe, de sosem szabad, hogy törvényként zárja kalodába az életet. Ha valami jobb kerül útba, késznek kell lenni elhagyni a régi tervet. Ez a megközelítésmód újra és újra felbukkan minden szerencsés ember életében. A legtöbben ösztönösen követik ezt a szabályt, de vannak akik tudatosan választják ezt az utat, mint egy jól kigondolt filozófiát.
     
  7. Konstruktív hit a természetfelettiben
    Ez a technika a vallásról és a babonáról szól. A természetfelettiben való hit annyiban hasznos, hogy rövideb idö alatt tud dönteni az, aki bizonytalan helyzetben valami transcendens szabály szerint habozás nélkül választ. A hit segít meghozni egyébként lehetetlen döntéseket, ami szerencséssé teszi a hívöket, mert kisegíti öket a cselekvésképtelenség paralíziséböl.  A nem elegendő információ esetében nincs az a mennyiségű gondolkodás, amelyik megoldaná a problémát. Nincs racionális válasz. Mégis, az a legrosszabb, ha a hős tovább gondolkozik, és nem tesz semmit... Ha nincs szerencseszámja, legföbb ideje találni egyet vagy kettöt. Jó jelölt a 6 és 28.  Hogy miért? Erröl bövebben a könyvben...
     
  8. A legrosszabb eset elemzése
    A szerencsés emberek általában pesszimisták és kockázatvállalás esetén elvégzik a legrosszabb eset elemzését. Ez a valószínütlen, de súlyos veszteségek lehetöségének elemzéséböl ál. Mi lenne ha... valaki meghal, valami elveszik, tökremegy, stb. A profi szerencsejátékosok azért nyernek, mert elutasítják az optimizmust. Alkalmazzák az ötödik technikát: a szerencseválogatás trükkjét, azaz minden vállalkozástól megszabadulnak, amikor az nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. És alkalmazzák a nyolcadik technikát: a legrosszabb eset elemzését. Az amatőr ezzel szemben remél és imádkozik, hogy jó lapokat kapjon. Ez csupán optimizmus, nem nyerő tulajdonság a kártyajátékban. A profi ezzel szemben tanulmányozza, hogyan mentse magát, ha rossz lapjai vannak. A konzisztens nyertesek és vesztesek közt egyetlen különbség van: a lúzerek optimisták.
     
  9. Zárt száj
    Ez a technika a "ne szólj szám, nem fáj fejem" bölcsesség továbbgondolása. A szerencse mint a véletlen kíséröje és ezért maximális rugalmasságot kíván. Szabadságot arra az esetre, ha ismeretlen eseményekre kell valahogyan reagálni. A sok beszéddel az a gond, hogy beszűkítheti az értékes szabadságot és rugalmasságot. A beszéd olyan pozícióba zárhatja az embert, amely megfelelő ma, de nem az holnap. Aki nem tárja fel gondolatait mások előtt, ha nincs rá különösebb szükség, az nem zárja magát pozíciókba.
    Ez persze teljesen ellentmond a modern tanoknak, amelyek lényege a "beszéljük meg", "derítsük ki", "fedezzük fel", stb. Gunther szerint ezek téves módszerek. A Cornell Egyetemen tanulmányaira hiovatkozva leírja, hogy akik „bepalackozzák", kontrollálják mérgüket, nem szenvednek semmilyen nagy károsodást. Viszont azok, akik szokásszerűen kiengedik dühüket, csak még mérgesebbek és sebezhetöbbek lesznek. Folyamatosan felmérgesítik a környezetüket, emberekben indulatokat gerjesztenek, mérges válaszokat provokálnak, véget nem érő viharos környezetben élik életüket.
    Aki csendben marad, az védve van attól hogy nemkívánatos pozíciókba ragad. Azonkívül a  túlzott mennyiségű kommunikáció kerülésével a szerencsés embereknek nem kell állandóan magyarázniuk és igazolniuk tetteiket mások előtt. Ugyanakkor más emberek véleménye katasztrofálisan összezavarhat és lelassíthat. A lúzer túl sokat kommunikál. Képtelen azt mondani, hogy „tévedtem". Rá van kényszerítve, hogy kiálljon magáért. Mivel senki sem ismeri a jövöt, legjobb legkevesebbet mondani arról, mit teszel és gondolsz. És amikor majd ismét lépni kell, csak magaddal kell vitába szállnod. Ez a technika nem a teljes elzárkozást és az emberi kapcsolatok mellözését jelenti.  Esélyt kell adni az embereknek, beszélni kell velük. Gunther üzenete csupán annyi, hogy lehetőleg ne sokat beszéljünk szükségtelenül a problémáinkról, terveinkröl, érzéseinkröl. Ha nincs jó okunk másként tenni, legjobb halgatni.
     
  10. A „nemtanulság” felismerése
    Ez a technika segít kivédeni az olyan tapasztalatokat, amelyek tanulságnak tűnnek, de nem azok. A szerzö szerint az egyik leggyakoribb „nemtanulság" azzal kapcsolatos, hogy a történelem ismétli önmagát. Hogy a múltunkat tanulmányozva tanulságokat lehet levonni a jövőre vonatkozóan. Ha feltesszük a kérdést, vajon van-e világosan felismerhető ok-okozati összefüggés a két esemény között, látni fogjuk hogy nincs. A történelem nem kiszámíthatóan ismétli önmagát. Ha mégis úgy esik, ez csupán egyfajta szerencsesorozat része...
     
  11. A nem korrekt világ elfogadása
    Súlyos megrázkódtatások esetén az ember hajlamos a hibát magában keresnie. Föleg hívök számára nehéz elhinni hogy a dolgok ok nélkül történnek meg. Ez nem az, amit a legtöbb egyházi igehirdető tanít és a Bibliában sem ez áll. A Biblia szerint Isten egy korrekt világot teremtett. Az egyházak Isten méltóságának védelmére kelnek és a balszerencsét három módon magyarázzák: büntetés, próbatétel, jellemerősíteés.Ami körülöttünk van, az káosz. A világegyetem nem igazságos, és soha nem is volt az. Azzal, hogy elfogadod ezt, ahelyett, hogy vitába szállnál vele, megtetted az első lépést afelé, hogy konzisztensen szerencsés legyél. Ha vitába szállsz vele, balszerencsés leszel. A balszerencsés emberek például gyakran büntetik magukat balszerencséjükért, lefele menő spirálba kerülnek, néha egy életre. Ha káoszt látunk, ismerjük fel, hogy káoszról van szó. A káosz nem veszélyes egészen addig, amíg nem kezd rendnek kinézni. Ez a tizenegyedik technika tanulsága. Nézz körül az emberi életben, és fogadd el úgy, ahogy jön. Rendszertelen és igazságtalan. Az irodalomkritikusok gyűlölik elismerni a szerencse szerepét. Szerintük az emberek azt kapják, amit megérdemelnek. A valós életben ez nem igaz. Az emberekben erős az igazságérzet. Igyekeznek az igazságosság kereteit megteremteni. A világegyetem azonban nincs emberi irányítás alatt. Az igazságtalanság paradoxona sok embert összezavar. Bármely szituációban, elég hosszú idő után mindig úgy tűnik, mintha felbukkanna az igazságosság. 
     
  12. Zsonglőrködés
    Más néven "Legyen B-terv". A szerencsés ember egyszerre mindig több vállalkozásban van benne. A másodlagos vállalkozások a lehető legváltozatosabbak lehetnek. Védelmet nyújtanak arra az esetre, ha a fő vállalkozást balszerencse érné - ami váratlanul bármikor megtörténhet. Gunther példaként Charles Darrow, a Monopoly játék kitalálójának történetét meséli el. Ebben az esetben a Monopoly volt a B-terv. Gunther külön kitér az aggodalomra, amely gyakran lebénítja az embereket akik emiatt képtelenek a különbözö vállalkozásaikra koncentrálni. A hatékony megoldás - listát készíteni a főbb aggodalmakról. Ennek hatása pontosan ugyanolyan megnyugtató, mint a szabadság előtt elkészített teendők listája. Így nem tör ki a pánik, amely gyakran nem azért van, mert az ember túl sokat vállal, hanem az aggodalmak kontrollálatlan és rendszertelen burjánzása végett. A következmény: egyre növekvő káosz. A lista visszaállítja a rendet. A szerencsés emberek mindig elfoglaltak, és több tevékenységet folytatnak párhuzamosan. Aki keresi a  szerencséjét az mindig jobb ha túl elfoglalt, mint ha nem eléggé az...
     
  13. Sorsszerű párosok
    A sorsszerű partnerség több, mint a barátság. A sorsszerű pár hosszú távon változtatja meg a résztvevök szerencséjét. A találkozás véletlen müve és annak esélyének növelése érdekében a második technikát (gyors áramlat) érdemes használni. A szerencse mindig nagy szerepet játszik, de az aktív keresés növeli a sorszerü találkozások esélyét. A tételt a szezö Margareth Mitchell és Harold Latham találkozásán mutatja be, amely ha nem jött volna létre, az "Elfújta a szél" ma is egy fiók alján porosodna...

Összegzésként M. Gunther leszögezi, hogy a szerencsét kereső legföbb igazsága a tervezhetetlenség. Az élet kusza és zavaros, nem lehet sikeresen megélni egy tervet követve. Függetlenül attól, hogy az ember milyen szabályokat alkot maga számára, lesznek helyzetek, amelyekben lehetetlen lesz követni ezeket a szabályokat. Így a fejjebb ismertetett tizenhárom technika sem alkalmazható mindig. A konzisztensen szerencsés olyan ember, aki az idő döntő többségében alkalmazza a módszereket...

A világ minden nagyobb vallása már évszázadokkal ezelőtt belátta, hogy az életet nem lehet egyenes vonalon élni. Keresztények, zsidók, muszlimok, hinduk - mindegyik vallásnak van egy viselkedési kódexe, a hívők pedig ezeknek megfelelően próbálnak élni. A kódexek bizonyos szempontból hasonlók: az emberi életben a tökéletesség lehetetlen. Csak a szentek élhetnek tökéletes életet...
 
 
 

The index.php: SIZE[b]: 27,706 MODIFIED: 2021.01.22 22:13:44.MD5: f5341ba7412a090aa762cfdb4916ed98 STATUS: OK  This window is : x