Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  23-04-30   866  
0
Színesre és érdekesre sikerült az ezévi Komáromi mérföldkövek helytörténeti konferencia. A komáromi Kultúrpalota dísztermében másfél tucat kiselőadást hallhattunk, ezek témái a római kortól egészen a legújabbkori történelemig terjedt.  




Komárňanské míľniky / Komáromi mérföldkövek 2023
zošit abstraktov / absztraktfüzet

Pro Museum
27.4. 2023 /2023.4.27.
Podunajské múzeum - Kultúrny palác, reprezentačná sála / Duna Menti Múzeum - Kultúrpalota díszterme
organizátori / szervezők:
Nitriansky samosprávny kraj, Podunajské múzeum v Komárne / Nyitrai Kerületi Önkormányzat, Duna Menti Múzeum, Komárom
Klapka György Múzeum. Komárom
OZ Pro museum / Pro museum PT motto / mottó: „Az a történet a miénk, amelyben megváltozunk/'
Csiffáry Tamás 2009, 6 (Évgyürü(k))
s finančnou podporou mesta Komárno / Komárom városának anyagi támogatásával
logo OZ Pro Museum navrhol Attila Téglás / a Pro Museum PT lógóját Téglás Attila tervezte
Összeállította: Csuthy András
Minden a szervezésben részt vállaló kollégának és segítőnek külön is kifejezzük köszönetünket! / Všetkým organizujúcim kolegom a pomocníkom zvlášť chceme vyjadriť našu vďaku!

Bálint Ferenc: A cs. és kir. 12. gyalogezred tisztjeinek emlékműve az észak-komáromi temetőben
Az észak-komáromi katolikus temető egyik meghatározó emléke a császári és királyi 12. gyalogezred békeidőben elhunyt tisztjeinek 1894-ben állított emlékműve. A kötáblákra 41 név van fel vésve, ezek közül 38 fő békeidőben hunyt el 1860 és 1907 között. További három személy neve a két világháború között került az emlékműre, ők egykor az ezred állományában szolgáló nyugdíjas tisztek voltak. A felsorolás nem tartalmazza az 1866-os porosz-osztrák háborúban elesett tisztek neveit. Az emlékmű bemutatásán túl előadásomban igyekszem felvázolni a köbe vésett névsorok mögött rejlő, nem egyszer tragikus emberi sorsokat is.

Pomník dôstojníkov 12. pešieho pluku KuK na cintoríne v Komárne
Jedným z významných pomníkov komárňanského katolíckeho cintorína je pomník postavený v roku 1894, počas mierových rokov zosnulým dôstojníkom cisárskeho a kráľovského 12. pešieho pluku. Na kamennú tabuľu je vyrytých 41 mien, z nich 38 osôb zomrelo počas mierových rokov medzi 1860 a 1907. Mená ďalších troch sa pridali v medzivojnovom období. Boli to dôstojníci na penzii, ktorí kedysi slúžili v pluku. Zoznam neobsahuje mená padlých dôstojníkov prusko-rakúskej vojny v roku 1866. Okrem prezentovania pamätníka sa snažím načrtnúť aj častokrát tragické ľudské osudy v pozadí rytého menoslovu.

Számadó Emese: Komárom és Komárom vármegye, 1919-1923
Komárom történetében az 1919-1923-ig tartó időszak meghatározó jelentőségű volt, hiszen még hivatalosan véget sem ért a világháború, a várost már kettészakították és így mindkettő önálló létre kényszerült. Az északi városrész hivatalait a csehszlovák adminisztráció sújtotta, a déli városrésznek pedig - a nagyrészt az északiból átirányított, kitoloncolt, vagy önkéntesen átköltözött - hivatalnokokkal nulláról kellett kiépíteni a városi adminisztrációt és infrastruktúrát. Dr. Tooth Zsigmond és Alapy Gáspár városvezetők irányítása alatt, alig egy évtized elteltével azonban ez az alapvetően ipari-katonai jellegű városrész igazi várossá fejlődött. Dél-Komárom 1923-ig a csonka Komárom vármegye székhelye is volt, a szintén csonka Esztergom vármegyével való egyesülése után azonban „csupán" megyei jogú státuszú lett.

Komárom a župa Komárom 1919-1923
V dejinách mesta Komárom bolo obdobie medzi rokmi 1919-1923 rozhodujúce, keďže prvá svetová vojna ešte oficiálne ani neskončila, mesto už bolo rozdelené a tak obe časti boli nútené viesť samostatný živoť. Úrady severného mesta boli zahltené československou administratívou, kým južné mesto si muselo vybudovať mestskú administratívu a infraštruktúru nanovo z ničoho, väčšinou úradníkmi presunutými, vyhostenými alebo dobrovoľne presídlenými zo severnej časti. Pod vedením Dr. Zsigmonda Tootha a Gáspára Alapyho bolo za takmer jedno desaťročie z podstatne priemyselno-vojenskej mestskej časti vybudované ozajstné mesto. Južný Komárom do roku 1923 bol sídlom aj necelej Komárňanskej župy, ale po zlúčení s tiež oklieštenou Ostrihomskou župou sa však stal iba mestom s právnym postavením župného mesta.

Pokomyi Gábor: Komárom híres orgona művésze - Ifj. Schmidthauer Lajos dicső és tragikus élete
Komárom város kulturális tevékenysége, és ezen belül is zenei élete, minden korszakban gazdag és sokrétű tevékenységet mutatott és mutat. E tevékenység egyik jeles képviselője volt egykoron Schmidthauer Lajos orgonamüvész.
Schmidthauer Lajos Schmidthauer Antal gyógyszerész, gyógyforrás felfedező fiaként látta meg a napvilágot, és apja nyomdokaiba lépve gyógyszerészeti oklevelet szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. Tanulmányait követően gyógyszerészként tevékenykedett, ugyanis édesapja, Antal, az egykori híres Igmándi keserüvíz felfedezője és forgalmazója volt.
Schmidthauer Lajos a későbbi években teljesen a zenének szentelte életét.
A budapesti Zeneakadémia és a Nemzeti Zenede tanáraként tevékenykedett, számos külföldi koncertet is adott. Hangversenyútjain Európa csaknem minden országát bejárta, több kortárs szerző orgonamüvét elsőként ő mutatta be. Orgonatervezéssel is foglalkozott, Schmidthauer Lajos elismertsége kapcsán számos magyarországi orgonát avathatott fel.
Természetesen zeneszerzőként is tevékenykedett, leginkább orgonamüveket, scherzókat és pasztorálokat komponált. Leghíresebb müve a Vihar a Balatonon című orgonafantázia.
Schmidthauer Lajos életútja sajnos tragikusan fejeződött be, mégpedig az 1956-os forradalom idején, így ennek egyik komáromi áldozataként tekintünk rá. 1956. november 4- én, a szovjet csapatok bevonulásakor, saját lakhelyén holtan találták, üres gyógyszeres tégelyek között, ám az önkezűség szándékoltsága a zűrzavaros helyzetben nem nyerhetett egyértelmű bizonyítékot.

Chýrny a tragický život slávneho komárňanského umelca, organistu Ľudovíta Schmidthauera ml.
Kultúrna aktivita mesta Komárno, v rámci toho hudobný život, vykazovala a vykazuje v každom období bohatú a pestrú činnosť. Významným predstaviteľom tejto činnosti bol kedysi organista Lajos Schmidthauer.
Lajos Schmidthauer sa narodil ako syn lekárnika a objaviteľa liečivých prameňov Antala Schmidthauera. Pokračoval v otcových šľapajach a získal lekárnický diplom na Budapeštianskej vedeckej univerzite. Po štúdiách pôsobil ako lekárnik, pretože jeho otec Antal bol objaviteľom a distribútorom kedysi slávnej horkej vody z Igmándu.
Lajos Schmidthauer v neskorších rokoch sa venoval celkom hudbe.
Pôsobil ako učiteľ na Hudobnej akadémii v Budapesti a v Národnej hudobnej škole. Hral mnoho zahraničných koncertov. Počas koncertných turné po Európe navštívil skoro všetky európske štáty, po prvýkrát hral na organ diela viacerých dobových autorov. Venoval sa aj konštruovaniu organov. Uznaný Lajos Schmidthauer mohol uviesť mnoho organov v Uhorsku.
Samozrejme pôsobil aj ako skladateľ, hlavne diel na organ, komponoval scherzo aj pastorály. Najznámejšie jeho dielo je fantázia na organ s názvom búrka na Balatone.
Jeho život sa ukončil tragicky, počas revolúcie v roku 1956. preto ho považujeme za komárňanskú obeť revolúcie. 4. novembra 1956 ho počas okupácie sovietskymi vojskami našli mŕtveho v jeho byte, medzi prázdnymi farmaceutickými téglikmi, avšak samovražda sa v neistom čase nemohla jednoznačne potvrdiť.

Bagi Zoltán Péter: Egy sikertelen komáromi portya és tanulságai
Fel kell tennünk a kérdést, mi volt a szerepe az erősségekbe rendelt királyi mezei hadnak? A lovasságnak elsődlegesen egyrészt az volt a feladata, hogy a környék, a vidék, vármegye vagy akár több vármegye ellenőrzését, védelmét ellássa: tehát az ellenséges portyák megakadályozása. A lovasságnak ebben a feladatában természetesen segítségére volt a gyalogság és a szárazföldre lépett naszádosok is nem egy alkalommal.
Miért indultak ezek a portyák? Egyrészt feladatuk volt az információszerzés, avagy a nyelvfogás, fogolyszerzés (akiért aztán borsos váltságpénzt kérhettek), esetleg valamely kisebb erősség megszerzése, vagy a támadásra gyülekező ellenség támadásának megelőzése. Másrészt a korszakban nem katonai, hanem az adminisztratív határ létezett. Mind a keresztény, mind a török portyázók a várak és erősségek mögötti területeken lévő falvakból és városokból is behajtották az adót.
Pálffy Miklós komáromi Obrist más végvidékek és mágnások csapataival kiegészült hadával a budai beglerbég Kelenföldnél „fuvellésen’* lévő lovait akarta elhajtani. Ez sikerült is a keresztényeknek, azonban Szinán pasa nem hagyta annyiban a dolgot és az így kialakult összecsapásban súlyos vereséget mért a portyázókra. Az eseményeket és azok körülményeit több forrásból is ismerjük, így képet kaphatunk arról is, milyen világpolitikai vetülete volt egy, az ellenség lovainak elhajtását célzó támadásnak.

Jeden nevydarený komárňanský nájazd a jeho poučenia
Musíme si položiť otázku, akú funkciu mala poľná armáda nariadená sídliť v pevnostiach. Úlohou jazdectva bolo predovšetkým kontrolovať a chrániť okolie, vidiek, župu alebo aj územie viacerých žúp: a teda zabránenie nepriateľských lúpežných nájazdov. V tejto úlohe bola samozrejme nápomocná aj pechota a aj vylodení čajkári na súši v nejednom prípade.
Prečo sa diali tieto lúpežné nájazdy? V prvom rade mali za úlohu získať informácie, zachytiť „jazyk“, získať väzňov (za ktorých mohli žiadať bohaté výkupné), prípadne získanie menších pevnôstok, alebo predísť nepriateľským útokom. V druhom rade v danom období existovala administratívna hranica, nie vojenská. Kresťanské aj osmanské vojská vymáhali dane aj od obcí a miest ležiacich na území za hradmi a pevnosťami.
Mikuláš Pálffy, komárňanský Obrist, chcel odviesť kone patriace budínskemu beglerbégovi, ktoré sa pásli pri Kelenföldé pomocou svojich vôjsk, doplnených oddielmi z hraničných hradov a veľmožov. To sa kresťanom aj podarilo, ale paša Sinán to nenechal bez slova a v nasledujúcej potýčke zasadil kresťanskému vojsku ťažký úder. Udalosti a okolnosti poznáme z viacerých prameňov, a tak môžeme získať predstavu aj o tom, aký výrazný dopad mohol mať jeden útok nasmerovaný na odvedenie koní nepriateľa.

Fritz Beke Eva: Az Ipovitz-féle Vasudvar Komáromban
Az Ipovitz család nagy megbecsülésnek örvendett Komárom városában, és neve gyakran szerepelt a 19. és 20. század fordulóján megjelent sajtótermékekben, mivel ez a kiváló szakember a közéletből is kivette részét.
1886. nyarán kezdte meg működését az Ipovitz József és Ivánfi Géza vaskereskedök által alapított Ipovitz Ivánfi elnevezésű cég, mely vas- és fémöntödeként kezdte működését. Ez vállalkozás szépen gyarapodott, és hamarosan gyárrá fejlődött, mely a Duna parton az akkori hídtól a Tiszti Kaszinó irányába húzódott, és ahol mozdonyok valamint vagonok javításával is foglalkoztak. Ipovitz József szeretett volna egy új vaskereskedést létesíteni a belvárosban, és az 1910-es évek elején vette kezdetét egy nagyszabású projekt - a VASUDVAR - megvalósítása. Ez az impozáns, több szintből álló épület kiválóan illett a város központjában álló házak körébe. A kor szokásainak megfelelően a földszintre boltot, az udvari részbe raktárokat, műhelyeket és irodákat is terveztek. Az első emelet foglalta magába a tulajdonos és családja, illetve a személyzet lakását.
Az előadásomban az épület bemutatásán kívül arra a kérdésre keresem a választ, hogy miként alakult a VASUDVAR és a tulajdonosának sorsa a 20. század első felében.

Železný dvor Ipovitz v Komárne
Rodina Ipovitz bola vážená v Komárne, a ich meno sa často objavuje v novinách na prelome 19. a 20. storočia, keďže tento vynikajúci odborník sa zúčastňoval aj verejného života.
V    lete 1886 začali svoje pôsobenie József Ipovitz a Géza Ivánfi obdchodníci so železom vo firme s menom Ipovitz Ivánfi, ktorá začínala ako železná a kovová zlieváreň. Podnik sa pekne rozrastal a čoskoro sa stal továrňou, ktorá sa rozprestierala na Dunajskom nábreží od vtedajšieho mostu smerom k dôstojníckemu kasínu. Zaoberali sa aj s opravou rušňov a vagónov. József Ipovitz chcel založil obchod so železom v centre mesta, a začiatkom 10. rokov 20. storočia začal rozsiahli projekt VASUDVAR. Táto impozantná viacpodlažná budova pekne zapadla medzi budovy v centre. Ako bolo v tomto období zvykom, na prízemí bol obchod, do dvora naplánovali sklady, dielne a aj kancelárie. Na prvom poschodí boli byty majiteľa a jeho rodiny, ako aj zamestnancov.
V    prednáške okrem prezentácie budovy hľadám odpovede aj na otázku, ako sa vyvíjal osud majiteľa „Vasudvar44 v prvej polovici 20. storočia.

Balahó Zoltán: Szlovákiai/Felvidéki vonatkozású 1918-1919-es anyag a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében
A szóban forgó dokumentum-gyűjtemény 1961-ben jött létre a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztályán, abból a célból, hogy az 1900 után keletkezett történeti jellegű iratoknak és nyomtatványoknak legyen egy konkrét gyűjteményük. Ez függetlenül működött a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára és Kézirattára, valamint Levéltéri Osztálya mellett. Ez utóbbi már 1926-ban, előbbi intézmény pedig 1949-ben vált le a múzeumról és 1989-ban a múzeum épületéből is elköltözött.
A Kádár-rendszer 1968-ban „ünnepelte’’ a Károlyi Mihály-féle őszirózsás forradalom 50. évfordulóját és ami még ennél is fontosabb volt a hatalom számára, az a rákövetkező év márciusában megült félévszázados évfordulója volt a Tanácsköztársaság kikiállításának. A kettős évforduló hatására a Nemzeti Múzeum gyűjtőkörét 1945-ig kiterjesztették, és ekkor került sor az 1918-1919-es forradalmak anyagainak tematikus gyűjtésére is. Az így összegyűjtött anyag egy része olyan plakátokból, röplapokból és egyéb nyomtatványokból áll, amik 1918 ősze és 1919 tavasza között keletkeztek és a csehszlovák karhatalom által meghódított Felvidékre vonatkoznak.
A gyűjtemény elsősorban Pozsonyra és Nyitrára vonatkozó dokumentumokat tartalmaz, sajnos komáromi vonatkozású, vagy kiadású anyagot nem. Ennek ellenére a dokumentumok főbb típusai jól szemléltetik az államfordulatot követő új berendezkedés főbb törekvéseit, a kiépülő csehszlovák közigazgatás főbb céljait és mozgatórugóit, mint például a pénzlebélyegzés kötelező elrendelését, az egyének szabadmozgásának a korlátozását, a katonai jellegű parancsok kiadását, majd a magyarországi politikai fordulattal kiélesedő háborús helyzetre adott statáriális intézkedéseket.
Az előadás kísérletet tesz a felvázolt folyamatok bemutatására, a gyűjteményben található dokumentumokon keresztül.

Materiál týkajúci sa Slovenska z rokov prevratu v zbierkach Maďarského národného múzea
Spomínaná zbierka dokumentov sa v rámci Maďarského národného múzea vytvorila v roku 1961 na Novovekom oddelení, s tým cieľom, aby dokumenty a tlače vydané po roku 1900 mali vlastnú zbierku. Fungovala samostatne vedľa Štátnej knižnice a zbierke rukopisov Széchenyi (MNM-OSzKK) a oddelení archívu (Levéltári Osztály). Posledne menované oddelenie sa už v roku 1926, a inštitúcia OSzK v roku 1949 oddelila od múzea a nakoniec v roku 1989 sa aj odsťahovala z budovy múzea.
Kádárov systém oslavoval 50. výročie astrovej revolúcie v roku 1968. Ešte viac dôležitejším výročím bolo pre vládnucu moc o rok neskôr polstoročné výročie vyhlásenia Maďarskej republiky rád. Kvôli dvojitému výročiu zbierkotvornú hranicu MNM rozšírili do roku 1945 a vtedy sa venovalo aj tematickej zbierke materiálov z revolúcii rokov 1918- 1919. Časť vtedy pozbieraného materiálu pozostáva z takých plagátov, letákov a ďalších drobných tlačí, ktoré vznikli medzi jeseňou 1918 a jarou 1919 a týkajú sa územia obsadeného československým vojskom.
Zbierka obsahuje predovšetkým dokumenty týkajúce sa Bratislavy a Nitry, žiaľ dokumenty vydané v Komárne nie. Napriek tomu hlavné typy dokumentov dobre znázorňujú hlavné ciele nového zriadenia po československom prevrate, hlavné ciele a hybné sily budujúcej sa československej administratívy, ako napr. povinné prekolkovanie peňazí, neskôr vyhlásenie štatariálnych nariadení, ktoré boli odpoveďou na vojnový stav po politickom prevrate v Maďarsku.
Prednáška sa pokúsi ukázať načrtnutý' proces pomocou dokumentov zo zbierky.

Daňová, Klaudia - Daňová, Miroslava: Čo dnes vieme o rímskom moste cez Dunaj?
V rokoch 2021-2022 sa podaril archeológom významný objav. V koryte Dunaja, pri rímskom vojenskom tábore v lži, boli identifikované zvyšky rímskeho mosta.
' Ktorý z cisárov mohol rozhodnúť o jeho výstavbe? Ako vlastne stavali Rimania mosty? Prečo most medzi legiovým táborom v Brigetiu a dnešným táborom v lži stavali? Ako jeho existencia mohla ovplyvniť rímsko-germánske vzťahy?
Na tieto a ďalšie otázky sa pokúsime odpovedať v pripravovanej prednáške.

Mit tudunk ma a dunai római hídról?
2021-2022-ben a régészeknek jelentős leletet sikerült találniuk. A Duna medrében, az izsai római katonai tábor közelében római kori híd maradványait azonosították.
Melyik császár határozhatott a híd megépítéséről? Hogyan építettek a rómaiak valójában hidakat? Miért építettek hidat Brigetio legiotábora és a mai izsai tábor között? Miképp befolyásolhatta a megléte a római-germán kapcsolatokat?
Ezekre és további kérdésekre próbálunk választ adni az előadásban.

Mathédesz Lajos: Újabb adatok Oroszvár kutatástörténetéhez
Előadásomban az elmúlt években a Hansági Múzeumban és a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának Mosonmagyaróvári Fiók-levéltárában végzett kutatásaim eredményeit mutatom be.
Az előadás apropóját az szolgáltatja, hogy idén van a 150. évfordulója, hogy Modrovich János megküldte a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának műemlék-felméréseit. További évfordulók kapcsolhatók Sőtér Ágostonhoz, aki 135 évvel ezelőtt 1888-ban megkezdte oroszvári első ásatását. Ezen ásatását további kisebb-nagyobb feltárások követték. Az 1898-ban megjelent múzeumi évkönyvnek hála Sötér ásatásairól relatíve sok információval rendelkezünk. 1905-ban bekövetkezett haláláig még további feltárásokat is végzett, melyek eredményeit csak rövid feljegyzésekből és újságcikkekből ismerjük. Az utolsó nagyobb feltárását 120 évvel ezelőtt 1903-ban Oroszváron végezte.

Nové údaje o histórii výskumu v Rusovciach
Vo svojej prezentácii predstavím výsledky svojho výskumu z posledných rokov v Hansági múzeu a v györskej pobočke Maďarského národného archívu v Mosonmagyaróvári.
Príležitosťou k tejto prednáške je 150. výročie zaslania zamerania pamiatky Jánosom Modrovichom Dočasnej pamiatkovej komisii. Ďalšie výročia sa spájajú s Ágostonom Sötérom, ktorý pred 135 rokmi, v roku 1888, zahájil svoje prvé vykopávky v Rusovciach. Tie boli nasledované ďalšími odkryvmi rôzneho rozsahu. Vďaka ročenke múzea vydanej v roku 1898 máme k dispozícii pomerne veľké množstvo informácií o Sotérových vykopávkach. Až do svojej smrti v roku 1905 realizoval ďalšie vykopávky, ktorých výsledky sú známe len zo stručných poznámok a novinových článkov. Jeho posledné veľké vykopávky sa v Rusovciach uskutočnili pred 120 rokmi v roku 1903.

Marián Babirát: Z dejín stredného školstva v Bratislavskej župe v rokoch 1923-1928
Po vzniku Československej republiky prichádza na Slovensku k vzniku nového župného zriadenia. V porovnaní s Bratislavskou župou, ktorá pôsobila v rámci Uhorska od stredoveku do roku 1922, bola územná rozloha rovnako pomenovanej Bratislavskej župy skoro dvojnásobná, nakoľko siahala až po Skalicu na severe a Komárno na východe.
Na území Bratislavskej župy boli základné, ľudové školy v každej obci a meste, v prípade stredných škôl tieto pôsobili v rôznych mestách župy.
Prirodzene najviac škôl sa nachádzalo v hlavnom meste Slovenska - Bratislave, kde pôsobila aj jediná slovenská univerzita - Univerzita Komenského. Školy v minulosti boli v správe reholí, akými boli jezuiti či benediktíni.
K stredným školám pôsobiacim počas prvej Československej republiky v Bratislave patrili aj československé štátne reálne gymnáziá a učiteľské ústavy. Okrem Bratislavy učiteľské ústavy pôsobili aj v Modre a v Trnave, v Novom Meste nad Váhom, v Skalici a v Trnave pôsobili reálne gymnáziá. Ku katolíckym školám v župe sa radilo aj Benediktínske maďarské katolícke gymnázium v Komárne. K odborným stredným školám pôsobiacim v Bratislave sa radili obchodné akadémie a odborná škola pre ženské povolania, mestská hudobná škola a Hudobná a dramatická akadémia pre Slovensko. Štátna obchodná škola sídlila aj v Skalici, v Starej Turej Drevárska škola.
V príspevku sa venujeme krátkym pohľadom na dejiny jednotlivých škôl všímajúc si ako budovy škôl, tak aj významnejších profesorov a absolventov.

A pozsony megyei középiskolai oktatás történetéből 1923-1928 között
Csehszlovákia létrejötte után Szlovákia területén új megyerendszert hoztak létre. Pozsony vármegyével összehasonlítva, amely a középkortól 1922-ig működött, a szlovákul azonos nevű megye területi kiterjedése majdnem kétszerese lett, mivel északon Szakolcától keleten Komáromig húzódott.
' Pozsony megye területén általános népiskolák minden faluban és városban voltak, a középiskolák különböző városokban működtek.
Természetesen a legtöbb iskola Szlovákia fővárosában Pozsonyban volt, ahol az egyetlen szlovák egyetem, a Comenius Egyetem is működött. Az iskolák korábban szerzetesrendek kezelésében voltak, mint például a jezsuiták vagy a bencések.
Az első Csehszlovák Köztársaságban működő középiskolák közé tartoztak Pozsonyban a csehszlovák állami reálgimnáziumok és a tanítóképzők. Pozsonyon kívül tanítóképző létezett még Modorban és Nagyszombatban, reálgimnázium pedig Vágújhelyen, Szakolcán és Nagyszombatban. A katolikus iskolákhoz sorolható a komáromi magyar bencés gimnázium. A pozsonyi szakiskolák közé tartoztak a kereskedelmi akadémiák, a női hivatások szakiskolája, a városi zeneiskola és a Szlovákiai Zenei és Drámaakadémia. Állami kereskedelmi iskola Szakolcán is volt, illetve Óturán faipari iskola működött.
Az előadásban röviden foglalkozunk az egyes iskolák történetével, megemlítve az iskolák épületeit és nevesebb tanárait, illetve diákjait is.

Lengyel Ákos: Nemes kemenczei Kemenczky nemzetség komáromi jelenléte - adalékok a szekeresgazdák történetéhez.
Az előadás témája része a doktori disszertációm kutatásának, amiben egy komáromi társadalmi réteget vizsgálok. A kutatás célja, hogy megértsük, miért örökítették át a komáromi szekeresgazdák a rendi hagyományaikat egészen a 20. század elejéig. Mindehhez szükség van arra, hogy a genealógiát segítségül híva egyes nemzetségek történetébe betekintsünk. Ennek köszönhetően képet kapunk a családi kapcsolatrendszerről, foglalkozásról, és annak variabilitásáról. A kapcsolatrendszerek vizsgálatából egy képet kapunk a szekeresgazda rétegről és vallási endogámiájáról. Mindezek mellett azonban nem szabad megfeledkezni a városban betöltött jogi státuszukról sem. Szekeresgazda nemzetségeknél felmerül a kérdés, mikor és hányszor igazolták nemességüket (amennyiben igazolták egyáltalán)? Arra is volt példa, hogy nemesi státuszuk ellenére beléptek a polgári rendbe. A kemenczei Kemenczky nemzetségről viszonylag sok dokumentum maradt fent és jól elemezhető komáromi tevékenységük. Megfigyelhető, hogy egy vezetéknév elírása milyen problémákat okozott, amelyre csak 100 évvel később tudtak végleges megoldást találni.

Prítomnosť šľachtického rodu Kemenczky z Kemencze v Komárne - dodatky k histórii vozotajcov
Téma prednášky je súčasťou môjho výskumu k dizertačnej práci, v ktorej sa venujem jednej spoločenskej vrstve mesta Komárno. Cieľom výskumu je, aby sme porozumeli prečo si vozotajci z Komárna zachovali stavovské tradície až do začiatku 20. storočia. Aby sme to mohli skúmať, potrebujeme nahliadnuť pomocou genealógie do histórie rodov. Vďaka tomu získame obraz o systéme rodinných kontaktov, povolaní a ich variabilite. Zo skúmania kontaktov dostaneme prehľad o vtrstve vozotajcov a ich náboženskej endogamii. Okrem toho však nesmieme zabudnúť ani o ich právnom postavení v rámci mesta. Pri rodoch vôzotajcov vysvitá otázka kedy a koľkokrát si potvrdili šľachtictvo (ak vôbec)? Máme príklad aj na to, že napriek ich šľachtickému postaveniu vstúpili do radov občanov mesta. O rode Kemenczky de Kemencze sa zachovalo pomerne veľa dokumentov a dobre sa dá analyzovať ich komárňanská činnosť. Môžeme si všimnúť aj to, koľko problémov zapríčinil jeden preklep rodinného mena, na čo vedeli nájsť riešenie až o 100 rokov neskôr.

Tóth Gábor A. (ELTE SEK Biológiai Tanszék, Szombathely) Az avarság kutatásának újabb lehetőségei (Embertani eredmények)
A tájegységhez köthető, a 7-9. század embertani jellemzőire irányuló vizsgálatok közül legismertebbek a Komárom-Hajógyári sziget lelőhely maradványai alapján született eredmények. Fontosnak tartjuk a komáromi Váradi utca, valamint Gadóc 8. századi csontanyagát is.
Amellett, hogy várakozással tekintünk a Komárom Munkásnegyed közép avar kori temetőjének embertani elemzésének közlésére, a komplex embertani értékeléshez újabb ásatási leletanyagok vizsgálatára is sor kerül.
Keszegfalva (Kameničná) és Kisgyarmat (Sikenička) értékelése után a Duna Menti Múzeum és a Pro Museum PT támogatásával a 2022-ben, Párkány (Štúrovo) területéről, leletmentö ásatásból származó humán csontanyag vizsgálatát kezdtük meg. Bár az eredmények értékelésére csupán a temető ismert (feltárt) valamennyi sírjának vizsgálata után kerülhet sor, jelen előadásban néhány informatív csontvázmaradvány alapján bepillanthatunk az egykori népesség életének néhány érdekességébe. Ilyenek például egy 19-22 év körüli nő maradványai, akinél a végtagcsontokon, a gerincen és a lábfejben kialakult degeneratív elváltozások térdelő helyzetben; előre görnyedve végzett megerőltető felső végtagi munkavégzésre utalnak - feltehetően örlökö huzamos ideig tartó használatának következtében kialakult elváltozások. Egy 51-60 év körüli férfinél a felkarcsontok és az alkarcsontok-, a háti és ágyéki csigolyák- és az alsó végtag csöves csontjainak elváltozásai alapján joggal feltételezhető, hogy az illető személy egykoron lovasíjász lehetett.

Nové možnosti výskumu Avarov (Antropologické výsledky)
Najznámejšie analýzy týkajúce sa antropologických príznakov populácie 7.-9. storočia z nášho regiónu sú výsledky z pozostatkov Komáma-Lodenice, ale dôležitý' je aj kostrový materiál z Komáma-Rožnej ulice (IV. Váradiho) a z Komáma-Stavenisko Doprastavu (VIII. Hadovce) z 8. storočia.
Okrem toho, že očakávame aj publikovanie antropologickej analýzy stredoavarského pohrebiska z Komáma-Robotníckej štvrte (VI.), ku komplexnému vyhodnoteniu sa priradia aj ďalšie nové analýzy výskumných materiálov.
Po vyhodnotení materiálov z Kameničnej a zo Sikeničky, s podporou Podunajského múzea v Komárne a OZ Pro museum, sme začali spracovanie antropologického materiálu pochádzajúceho zo Štúrova, zo záchranného výskumu realizovaného v roku 2022. Finálne vyhodnotenie pohrebiska môže byť spracované až po analýze všetkých odkrytých hrobov pohrebiska, avšak v uvedenej prednáške nahliadneme do niektorých zaujímavostí života niekdajšej populácie na základe vybraných informatívnych kostrových pozostatkov. Také sú napr. pozostatky ženy vo veku okolo 19-22 rokov, u ktorej na kostiach končatín, chrbtice a v priehlavku vzniknuté degeneratívne deformácie môžu poukazovať na ťažkú pracovnú činnosť horných končatín v kľačiacej a dopredu zhrbenej polohe, ktoré deformácie nasvedčujú pravdepodobne k trvalému používaniu mlecieho kameňa. U muža vo veku 51- 60 rokov deformácie ramennej (humerus) a vretennej kosti (rádius), stavcov chrbta a bedrá, ako aj trúbkovitých kostí dolných končatín môžeme sa oprávnene domnievať, že osoba bola kedysi jazdcom lukostrelcom.

Rakonczay Rita - Soltészová Kitty: A falakba zárt kolostor - az Ipolysági premontrei rendház története és régészeti kutatása
Az Ipolysági premontrei kolostor történelme egészen a 13. századig vezethető vissza. Bár az egykori, számos kiváltsággal rendelkező apátságra, mára már csak a kerengő árkádívei utalnak, az épület Ipolyság egyik legjelentősebb középkori emlékének tekinthető, amely többször a régeszek és müveszettörténeszek figyelmébe került. Az ipolysági kolostor első régészeti feltárására 1996 és 2005 között került sor (Slavomír Katkin és Pálinkás Tibor vezetésével). Az akkori feltárások viszont csak kis területet értintettek, s inkább csak szondázó jellegűek voltak. A kolostor kutatása 2021-ben folytatódott, amikor egy nagyobb beruházás során sikerült a kolostor maradványait magába foglaló magtár belsejét, majd pedig a kolostorudvart is feltárni. Az előadás ennek a feltárásnak a részleges eredményeit mutatja be, mégpedig a magtárbelső olyan feltárt tereit, melyek az épületegyüttes eddig ismeretlen korszakáról tanúskodtak.

Zamurovaný kláštor - História a archeologický výskum premonštrátskeho kláštora v Šahách
Históriu premonštrátskeho kláštora v Šahách môžeme vysledovať až do 13. storočia. Síce niekdajšie opátstvo, ktoré disponovalo mnohými výsadami, pripomínajú už len oblúky arkád ambitu. Budovu môžeme považovať za najvýznamnejšiu stredovekú pamiatku v Šahách. Viackrát sa dostala do pozornosti archeológov a kunsthistorikov. Prvý archeologický výskum kláštora sa konal medzi rokmi 1996-2005 (pod vedením Slavomíra Katkina a Tibora Pálinkása). Vtedajšie výskumy sa však týkali iba malého priestoru a boli skôr sondážneho charakteru. Výskum kláštora pokračoval v roku 2021, kedy sa počas väčšej investície podarilo preskúmať vnútro sýpky, ktoré obopína pozostatky kláštora a neskôr aj dvor kláštora odokryť. Prednáška prezentuje čiastočné výsledky tohto výskumu, presnejšie tie odkryté priestory vnútra sýpky, ktoré svedčia o doteraz neznámych obdobiach komplexu búdovy.

L. Juhász Ilona: Nyelvi változások a sírjelek feliratában és a temetökultúra más szegmenseiben Rozsnyón és Rudnán
Rozsnyó járási székhely és a szomszédos Rudna település is a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. Mindkét helyen nemzetiségi összetétel arányai az elmúlt évszázadok során sokat változtak. A magyarok száma nagy mértékben csökkent, ami azonban az elvárttól jóval jelentősebb fáziskéséssel jelent meg a temetői sírjelek feliratának nyelvében, ez különösen Rudnán szembetűnő. Az előadás során a nyelvváltás folyamatát kísérjük figyelemmel az elmúlt, nagyjából száz év során konkrét példák segítségével, illetve bemutatjuk a temetőkben bekövetkezett más jellegű változásokat is, mint például a sírjelek anyagának, formájának stb. változásait is. Többek közt foglalkozunk a temetőlátogatás új jelenségeivel, mint például 2 legfontosabb naptári ünnepünkhöz (karácsony, húsvét) kapcsolódó tárgykultúra temetői megjelenésével is.

Jazykové zmeny v nápisoch pohrebných pomníkov a v iných segmentoch pohrebnej kultúry v Rožňave a v Rudnej
Okresné sídlo Rožňava aj susedná dedina Rudná ležia na maďarsko-slovenskej jazykovej hranici. V obidvoch sídlach sa pomer národnostného zloženia počas predošlých stáročí sa veľmi zmenil. Počet Maďarov sa vo veľkej miere znížil, čo sa odzrkadlilo v jazyku pohrebných nápisov značným fázovým oneskorením oproti očakávateľnému. Je to príznačné hlavne v prípade Rudnej. V prednáške sa venujeme procesu zmeny jazyka počas uplynulých približne sto rokov pomocou konkrétnych prípadov, resp. ukážeme aj ďalšie zmeny na cintorínoch, napr. zmeny materiálov a foriem náhrobkov. Zaoberáme sa aj s novými javmi návštev cintorínov, ako napr. objavením sa materiálnej kultúry spätej s dvoma významnými kalendárnymi sviatkami (Vianoce, Veľká noc).

Polka Pál: A 19. század végi garamkissallai vérvád
A 19. században Európa szerte megjelentek a zsidó közösséget fiatal szűz lányok meggyilkolásával vádoló esetek. A társadalom radikalizálódott, a vádak tömegeket mozgattak meg érzelmi alapon. Az embereknek hirtelen kéznél volt egy olcsó és könnyen érthető érzés, amiben megtalálták problémáik és sikertelenségük okát. Tragikus eset történt Zselíz közvetlen közelében, Garamkissallóban 1895. szeptember 6-án, egy pénteki reggelen. Azon a végzetes napon ugyanis Balázs József elküldte öt és fél éves kislányát Júliát egy kis üveggel Adler Ignác falusi üzletébe pálinkáért. Elment, de szülei már élve többet nem látták. Releváns bizonyítékok nélkül a fanatizált falusiak megvádolták a zsidó üzletes Adlert, hogy biztosan ő ölte meg bestiálisán a keresztény lányt üzletében, vérének szertartásos használatáért. A lány szánalmas kis testét csak 5 nappal később találták meg a Szikince- patak közelében. Az eset rendkívüli visszhangot keltett az egész monarchiában. Ekkor még az emberek emlékezetében eleven éltek hasonló esetek, például a tiszaeszlári Solymosi Eszter 1882-es esete, de az ország egyéb pontjain is mintha könyebben feltűntek volna áldozati bárányok mint a valódi tettesek. Az esettel azonnal a bejelentést követően elkezdtek foglalkozni a hivatalok, előbb Szob városában, majd ezt követően Budapesten. Az ún. rituális gyilkosság ügyét elsőként sajnos Fusz János zselízi segédlelkész érintette.

Krvná žaloba v Malom Šalove z konca 19. storočia
V predminulom storočí sa krížom Európou objavovali obviňovania židovskej komunity z vrážd mladých nepoškvrnených dievčat. Spoločnosť sa radikalizovala, obvinenia hýbali davmi aj emóciami. Ľudia mali zrazu poruke akýsi lacný, ľahko pochopiteľný pocit, že nachádzajú príčinu a objekt svojich problémov a neúspechov. Tragická udalosť sa odohrala v jedno piatkové ráno 6. septembra v roku 1895 aj v dedinke Šálov (po maďarsky Garam- Kis-Salló) v tesnej blízkosti Želiezoviec. V ten osudný deň totiž otec József Balázs svoju päť a polročnú dcéru Júliu Balázs poslal s malou fľaškou do dedinského obchodu Ignáca Adlera pre pálenku. Odišla, avšak rodičia ju živú, žiaľ neuvideli. Bez relevantných dôkazov však fanatizovaní dedinčania obvinili tamojšieho židovského obchodníka Adlera, vraj istotne on v obchode beštiálne zavraždil kresťanskú dievčinu práve za účelom použitia jej krvi pri svojich obradoch. Zúbožené telo malej Júlii našli až o päť dní v blízkosti potoka Sikenica. Prípad vyvolal mimoriadnu ozvenu dokonca v celej monarchii. Veď ľudia ešte mali v živej pamäti podobné udalosti, napríklad prípad v roku 1882 mladej Solymosi Eszter v obci Tiszaeszlár, ale aj v iných kútoch monarchie sa tu a tam akoby ľahšie objavil obetný baránok ako ozajstný vinník trestného činu. Prípadom sa začali zaoberať okamžite po jeho nahlásení úrady v meste Szob a následne už aj v Budapešti. Do prípadu pojem takzvanej rituálnej vraždy sa žiaľ, ako prvý dostal pomocný farár zo Želiezoviec Fusz János. Po tom ako do celoštátneho denníka Magyar álam zaslal svoj príspevok, v ktorom práve v Šalove žijúcu židovskú komunitu obvinil z vykonania rituálnej vraždy . Jeho vetu : ... nem engedhetjük meg ha már ezek a zsírunkon élnek , hogy vérünket is vegyék ...s vypočítavosťou opakovali aj ostatné denníky. Vyšetrovanie sa vlieklo, téma sa teda živila v dobovej tlači dokonca už aj v zahraničí . Obchodníka Adlera opakovane dedinčania fyzicky urážali, napádali, rozbíjali mu na predajni okná . Adler krivé obviňovania po roku už nezvládal a rozhodol svoj život ukončiť samovraždou . Jeho synovia však pre česť ich rodiny záležitosť úspešne doviedli až na budapeštiansky súd. Po čase sa totiž vyšetrilo , že dievčatko po odchode z obchodu ,sa ešte hralo s rovesníčkami a žiaľ odpilo si pálenky . Neskôr pocítila aj jej účinky a navyše sa obávala príchodu domov. Radšej sa vydala povedľa potok smerom k mlynu v susednej obci . Nešťastne spadla do rieky, udusila sa a mlyn v blízkosti ju vtiahol medzi kolesá. Torzo jej telíčka našli až o päť dní za mlynom. Pitva ako aj postupne prichádzajúce dôkazy teda ukázala, že davová psychóza strachu , cielené vytváranie nenávisti voči iným komunitám, vierovyznaniam či etnikám je vyslovene zlá cesta. Ale žiaľ tento fenomén sa ešte aj v súčasnej dobe v istých kruhoch trestuhodne využíva . Ľudia akoby sa nechceli poučiť zo svojich chýb.

Tóth Dorina: A prostitúció dualizmus kori szabályozása Komárom szabad királyi város vonatkozásában
Az „ősi mesterségnek” is nevezett prostitúció nem egy statikus intézmény, folyamatosan változik az adott kor és kultúra igényeinek megfelelően. Vizsgálatával teljesebb képet kaphatunk egy-egy meghatározott időszakban a társadalmi viszonyokról és az uralkodó felfogásokról.
A dualizmus évei (1867-1918) egybeesnek a polgári átalakulás időszakával. Rengeteg jogi és gazdasági reformot alkottak ebben a korszakban, amelyek nagyban hozzájárultak a társadalom átalakulásához, ekkor indult meg a feudális jelleg levetkőzése is. E polgári társadalomnak elengedhetetlen részét képezték a kéjnők, akiket némiképpen a társadalmon kívül definiáltak, de tevékenységüket nem a büntetőjog területén határozták meg. Az akkor alkalmazott reglementációs rendszernek köszönhetően nagy előrelépés történt a prostitúció szabályozásával kapcsolatban, hiszen a művészetekből és az irodalomból is jól ismert bordélyrendszer ekkor alakult ki szervezett formában. Komárom szabad királyi város is megalkotta saját, a prostitúciót szabályozó szabályrendeletét 1881- ben. amely később a város igényeinek megfelelően változott és alakította át a helyi kéjelgés ügyét.

Regulácia prostitúcie v období dualizmu v slobodnom kráľovskom meste Komárno
Tzv. najstaršie remeslo nie je statická inštitúcia, mení sa postupne podľa kultúrnych potrieb daného obdobia. Jeho skúmaním môžeme získať ucelenejší pohľad v jednotlivých určených obdobiach o spoločenských pomeroch a vládnucej mentalite.
Roky dualizmu (1867-1918) spadajú do obdobia občianskej premeny. V tomto období bolo vytvorených mnoho právnych a hospodárskych reforiem, ktoré prispeli k premene spoločnosti a vtedy začalo aj zanechanie feudálneho charakteru. Neodmysliteľnou súčasťou tejto spoločnosti boli aj pobehlice, ktoré boli definované troška mimo (na okraj) spoločnosti, avšak ich činnosť nebola definovaná v rámci trestného práva. Vďaka vtedy používanému reglementnému systému nastal veľký posun vpred ohľadne regulácie prostitúcie, keďže reťazec nevestincov dobre známy z umeleckých a literárnych diel sa vtedy vytváral v organizovanej forme. Slobodné kráľovské mesto Komárno tiež vytvorilo svoju vlastnú reguláciu prostitúcie v roku 1881, ktoré sa neskôr podľa potrieb mesta menilo a prispôsobovali záležitosť nevestincov.

Fehér Sándor: Adalékok Jókai Mór csallóközi és szigetközi őseinek kutatásához
Közismert, hogy az egyik legnagyobb magyar prózaíró születési neve ásvai Jókay Móric volt. Számos elmélet született a család származásával kapcsolatban, azonban mindmáig nem volt az ügy kielégítően lezárva és erre talán soha nem is kerül sor, hiszen az eddig ismert írásos emlékek sajnos eléggé hiányosak. Alapvetően három kérdés merül fel: a) melyik Jóka településre vonatkozik a Jókay név?, b) melyik településre vonatkozik az ásvai nemesi előnév?, c) merre szóródtak a család tagjai és ennek milyen kihatásai voltak a névhasználatra? A Jókay névvel kapcsolatban két település neve merül fel. A barsi, ma már nem létező Jóka település, amely mellé legalább három indokot lehet felsorakoztatni: hogy ma is él a személynév a szomszédos községekben (elsősorban a ma Verebélyhez tartozó Ahán), többjei szerint nemesek voltak vagy voltak köztük nemesek, ill. Jókán akkor tűnnek el, amikor Komárom környékén felbukkan a Jókay család (vö. Mikszáth K., Szombathy I., Reiszig E., stb.). Legalább ennyire kézenfekvő (de földrajzi fekvésénél fogva talán még meggyőzőbb) a ma is létező kis-duna parti Jóka település. Sajnos azonban a gyakran legendákra is építő, de jóhiszemű újabb tanulmányok sem bírnak a bizonyítás erejével a Jókayak ezen feltételezett ősi fészkével kapcsolatban (pl. Takáts S., Görföl J.). Az ásvai előnévvel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Ásva nevű település nem található a Kárpát-medencében, de eredete lehetne Ásvány nevezetű vagy névelemü település is, amelyből legalább hármat ismerünk (erre utal pl. Ötvös K., Csuthy A. stb.). Vizsgálataink során érdemi levéltári adatok hiányában főleg terepi ismeretekre hagyatkoztunk, amelyek eddig nem kaptak kellő hangsúlyt a család eredetének kutatásában. A Csallóközben sikerült megtalálnunk annak a személynek a sírkövét, akinek neve ötvözi a néveredet részleges magyarázatát. Csallóköznyéken nyugszik „jókai ásvai Ásványi József  (1838-1902) körjegyző. Nevéből kitűnik, hogy az ásvai előnév tényleg az Ásványiakra vonatkozik és az Ásványiak jókai előnevet (is) viselhettek. A „lelef4 jelentőségét növeli, hogy a sírhely a kis- dunai Jóka és a szigetközi Ásványráró között fekszik majdnem félúton (ez utóbbi Ásvány és Ráró települések összevonásával keletkezett). Ha az Ásványi család elterjedését vizsgáljuk, rrfegállapíthatjuk, hogy az ma is jelen van Jóka községben (számos sírjel őrzi itt emléküket), bár a ma is élő jókai valamint az azóta Dunaszerdehelyre került leszármazottak emlékezete nem tud a Jókay családdal való kapcsolatról (ami persze nem zárja ki annak meglétét). Az Ásványi család recens ásványrárói jelenlétét is megtaláltuk, de terepi kutatásaink és egyházi források szerint nagyobb számban vannak jelen a szomszédos Hédervár és Lipót településeken (terepi beszélgetéseink és a hivatalos adatok is megerősítették, hogy ásványrárói újratelepedésük is innen történt). Jelenlegi ismereteink szerint tehát Jókán és Csallóköz több településén is találkozunk az Ásványiakkal (történelmi adatok szerint Jókáról pl. Egyházgellére is kerültek, de ennek mai nyomát sem az anyakönyvekben, sem a temetőben, sem az emberi emlékezetben nem találtuk), Ásványrárón azonban nincs igazolható nyoma a Jókay családnak. Ez azt sugallja, hogy az Ásványi család kerülhetett Jókára és nem a Jókay család Ásványra. Arra a végül itt felmerülő negyedik kérdésre, hogy d) ebben az esetben nem lenne-e ésszerűbb, ha a család a jókai Ásványi és nem az ásvai Jókay nevet használja, a történelemben nem gyakori, de mégsem ismeretlen névcserével válaszolhatunk egy 1668-ban kelt iratra hivatkozva, amely említ egy „Ásvay másként Jókay Mihály“-! mintegy szinonimaként. Az itt felvázolt terepi adatainkat kiegészítő kutatási irányfelvetésnek tekintjük a jövőbeli vizsgálatokhoz és ezek nem helyettesíthetik az általunk tervezett vagy mások által végzett megbízhatóbb levéltári kutatásokat.

Príspevok k výskumu predkov Móra Jókaiho na Žitnom ostrove a v oblasti Szigetközu
Je všeobecne známe, že rodné meno jedného z najväčších maďarských prozaikov je Móric Jókay z Ásvy. Vzniklo množstvo teórií v súvislosti s pôvodom jeho rodiny, ale táto otázka nikdy nebola uspokojivo vyriešená a možno, že sa to ani nepodarí, pretože doteraz známe písomné pamiatky sú žiaľ veľmi neúplné. Vynárajú sa tri podstatné otázky: a) na ktorú obec Jóka sa vzťahuje meno Jókay?, b) na ktorú obec sa vzťahuje predikát z Ásvy?, c) kde sa usadili členovia rodiny a ako to vplývalo na používanie ich mena? V súvislosti s priezviskom Jókay sa objavujú dve obce. Už neexistujúca usadlosť Jovka (Jóka) v Tekove, ktorú podporujú aspoň tri dôvody, a síce, že toto priezvisko sa stále vyskytuje v susedných obciach (najmä v obci Ohaj, ktorá bola pričlenená Vrábľom) podľa niekoľkých indícií tunajší Jókayovci boli šľachtici alebo boli medzi nimi šľachtici, resp. z Jovky odišli práve vtedy, ked' sa ich meno objavilo v oblasti Komárna (porovn. K. Mikszáth, I. Szombathy. E. Reiszig atď.). Nemenej pravdepodobná je obec Jelka (Jóka) stále existujúca na brehu Malého Dunaja (ohľadom na jej geografickú polohu je azda aj pravdepodobnejšia). Žiaľ ani novšie dobre mienené príspevky založené aj na legendách nemôžeme považovať za dôkaz tohto domnelého starobylého hniezda Jókayovcov (napr. S. Takáts, J. Görföl). V súvislosti s predikátom z Ásvy poznamenávame, že sa v Karpatskej kotline nevyskytuje žiadna obec s názvom Ásva, ale pôvodne to mohla byť aj usadlosť Ásvány, z ktorých poznáme aspoň tri (uvádzajú ich napríklad K. Ötvös, A. Csuthy atď.). Ohľadom na absenciu relevantných archívnych materiálov sme sa sústredili najmä na terénny výskum, ktorý zatiaľ nebol dostatočne využitý vo výskume pôvodu tejto rodiny. Na Žitnom ostrove sa nám podarilo objaviť náhrobník osoby, ktorej meno nám poskytuje čiastočné vysvetlenie pôvodu skúmaného priezviska. V obci Nekyje na Ostrove je pochovaný obvodný notár „jókai ásvai Ásványi József4 (1838-1902). Zjeho mena vyplýva, že sa predikát ásvai (vo význame z Ásvy) vzťahuje na Ásványiovcov a že Ásványiovci mohli mať (aj) prídomok jókai. Význam tohto „nálezu“ zvyšuje, že tento hrob leží približne na polceste medzi Jelkou pri Malom Dunaji a obcou Ásványráró v oblasti Szigetközu (táto obec vnikla zlúčením obcí Ásvány a Ráró). Pri výskume rozšírenia Ásványiovcov sme zistili, že sa aj dnes vyskytujú v obci Jelka (ich pamiatku si zachováva aj niekoľko hrobov na miestnom cintoríne), hoci pamätníci tejto rodiny z Jelky a niektorí ďalší, ktorí sa presťahovali do Dunajskej Stredy nepamätajú príbuznosť s rodinou Jókayovcov (čo však takúto možnú väzbu nijako nevylučuje). Zistili sme recentnú prítomnosť Ásványiovcov aj v obci Ásványráró, ale náš terénny výskum a cirkevné archívy potvrdzujú ich najväčšiu koncentráciu v susedných obciach Hédervár a Lipót (rozhovory v teréne a úradné údaje potvrdili, že návrat príslušníkov tejto rodiny do obce Ásványráró sa realizoval práve z týchto obcí). Podľa súčasných poznatkov, Ásványiovcov stretneme tak v Jelke ako aj v niektorých ďalších obciach Žitného Ostrova (podľa historických údajov sa z Jelky dostali napríklad aj do obce Kostolné Holice, ale dnes tu ich prítomnosť nenájdeme ani v matrikách, ani na cintoríne a ani v pamäti miestnych obyvateľov), ale v obci Ásványráró nepoznáme dokázateľnú stopu Jókayovcov. To nám naznačuje, že sa príslušníci Ásványiovcov prisťahovali do Jelky a nie Jókayovci do Ásványu. Tu sa nám vynára aj štvrtá otázka, d) či by v tomto prípade nebolo oprávnenejšie použitie mena jókai Ásványi namiesto ásvai Jókay? Odvolávame sa na nie veľmi bežnú, avšak v histórii nie neznámu zámenu priezviska, napríklad jedna písomnosť z roku 1668 spomína „Michala Ásvayho inak Jókayho“, kde sú tieto mená uvedené ako synonymá. Tu prezentované údaje z terénu považujeme za doplňujúce pre určovanie smeru ďalšieho výskumu v budúcnosti a nenahrádzajú naše plánované vyhľadávanie.
 
 
 

Posledné čítané / Legutóbb olvasott / Last seen:
09:12:25 Komáromi mérföldkövek 2023 helytörténeti konferencia [2023-04-30; 866 x]
09:10:12 Egy csésze kávé: Vadkerti Imrével, énekes-, színész-, előadóművésszel, a Kormorán együttes frontemb... [2013-12-10; 12,961 x]
09:02:38 Vodný zdroj pri Šamoríne opäť ohrozený [2023-09-01; 940 x]
09:00:51 Kniha týždňa: Martin Odkladal, Dych vyrážajúce svedectvo (Könyvklub 2019) [2023-09-10; 953 x]
08:59:51 Návšteva u Vladimíra Pavlíka v Považskej Bystrici [2024-02-18; 362 x]
08:53:35 Historik telom a dušou - Ľudovít Gróf / Történész szívvel lélekkel - Gróf Lajos [2023-05-13; 1,034 x]
08:49:38 Kriminalita v kraji podľa hlásení Krajského veliteľstva Policajného zboru za obdobie apríl 2008 - ap... [2018-03-31; 16,998 x]
08:47:34 Ako byť aktívnym občanom (diskusia v Nových Zámkoch) [2024-03-29; 385 x]
08:47:23 Reakcia čitateľa na článok o veternych elektrárňach [2024-04-11; 201 x]
08:46:00 A hét könyve: Daniel Pipes: Összeesküvések: a paranoia évezredes története (Agave Könyvek Bp. 2007)... [2022-12-11; 739 x]
08:44:55 Mapa sociálnych inovátorov [2023-08-20; 1,618 x]
08:41:25 Kniha týždňa: Jim Kwik, Myseľ bez hraníc (Tatran Brat. 2021) [2023-03-30; 718 x]
08:35:41 Kauza mestskej skládky: Vyjadrenie žalobcu v 2. kole [2023-05-13; 1,036 x]
08:33:12 Egy csésze kávé Répásy Zsolt fotóssal [2015-09-29; 4,891 x]
08:30:34 Mesto má ďalší prehratý spor. Kauza pokazenej dražby Holotovho domu z r. 2008 skončila katastrofou p... [2022-05-23; 1,972 x]
08:26:27 Magyarnak lenni a nagyvilágban: Flaskay Dániel a magyar Maugli története [2023-03-16; 1,340 x]
08:22:26 Az idén április 26-án rendezik a Komáromi Imanapot [2015-04-19; 3,107 x]
08:21:34 Novozámocké príbehy / Érsekújvári történetek: Neuskutočnená dražba Holotovho domu / A Holota-ház meg... [2015-02-27; 5,914 x]
08:20:49 Őrizzük és adjuk tovább emlékeinket [2015-08-24; 2,766 x]
08:14:58 Digitalizované periodiká z obdobia 1914-1918 na portáli Slovenskej národnej knižnice [2021-04-12; 2,920 x]
08:04:16 Relácia Pod lampou s Evou Polereckou a Zsoltom SImonom [2024-03-30; 513 x]
08:03:34 Ak ma zabili, je to dôkaz toho že sme silní. Nevzdávajte sa! [2024-02-18; 402 x]
08:02:10 A magyarországi médiaháború története [2022-12-27; 797 x]
08:01:23 Trefa do čierneho. Progresívne Slovensko natočilo volebné video s L. Borbélyom [2023-09-17; 1,882 x]
07:56:50 Budova VUNARU má 40 rokov... [2023-09-20; 1,278 x]
07:54:58 Obec Dömös a roklina RÁM [2010-09-23; 5,072 x]
07:42:31 6. novozámocký protestný míting [2024-04-08; 371 x]
07:40:54 Kostlivec v skrini zahrkotal - skončí mesto hru na schovávačku s dražiteľmi Holotovho domu? [2017-12-08; 5,082 x]
07:29:28 Csemadok verzus Kultúrkorzo - Ako to vidím ja [2015-07-10; 5,197 x]
06:54:28 V súvislosti s pripravovanou výmenou riaditeľa úradu práce bijú zamestnanci na poplach: nechcú aby S... [2020-07-27; 5,973 x]
06:31:20 Magyarnak lenni a nagyvilágban: Sávolt Karolina, a 12-éves autodidakta képzőművész [2023-04-02; 3,831 x]
06:10:54 Kniha týždňa: Ján Lukačka a kol., Chronológia starších slovenských dejín, Prodama Brat. 2008... [2021-02-19; 2,851 x]
06:07:11 Ako byť aktívnym občanom v Nových Zámkoch? Diskusia v Hollywood Café v Kine Mier v stredu o 18:00... [2024-03-26; 436 x]
05:31:00 Dr. Daniel Rapant, Maďarónstvo Bernolákovo (1929) / Bernolák magyarpártisága (1929) [2011-11-30; 7,929 x]
05:06:38 Egy nádszegi tanító, aki nem értett a szóból. Az Agócs Béla dosszié (61 cikk) [2013-08-27; 15,466 x]
05:04:03 Zúgov 2? Veterným elektrárňam sme zatiaľ unikli o vlások [2024-04-04; 672 x]
04:14:01 Rukoväť pre výber kandidátov do komunálnych volieb v Nových Zámkoch [2018-11-04; 6,797 x]
03:36:24 Zatrpknutí bojovníci - Miroslav Dolejší [2024-03-18; 298 x]
02:37:57 Prejavy na podporu RTVS a slobody slova na 5. protestnom zhromaždení v Nových Zámkoch [2024-03-21; 623 x]
02:19:47 Výsledky prvého kola prezidentských volieb v novozámockom okrese [2024-03-25; 581 x]
02:02:53 Po stopách kauzy podpáleného auta seredského novinára z roku 2016 [2024-02-28; 379 x]
01:58:20 Novým lídrom ruskej opozície je Júlia Navaľná [2024-02-27; 288 x]
01:35:13 Korupčná kauza z éry socializmu a jej súvislosti: Prípad Babinský [2023-12-25; 1,002 x]
01:27:33 Dôstojný priebeh pietnej spomienky na zavraždného novinára a jeho snúbenicu [2024-02-22; 518 x]
01:14:13 Címlaplány - Szeredy (Sztredová) Krisztina énekművész, szoprán operaénekes [2022-10-14; 2,357 x]
01:13:15 Autor týždňa: Nassim Nicholas Taleb (nar. 1960) [2024-02-26; 227 x]
01:08:19 Juraj Smatana: Moje najmilšie civilizačné kolapsy (2011) [2024-02-28; 238 x]
00:52:51 Štb v Nových Zámkoch v rokoch 1980-1990 [2024-02-21; 751 x]
00:52:41 5. protestný míting v Nových Zámkoch sa uskutoční v stredu 20.03.2024 o 18:00 na Hlavnom námestí... [2024-03-18; 514 x]
00:10:25 Pokud někdo poradí, jak donutit Bytkomfort aby plnil své povinnosti, budu vděčná... [2024-03-03; 676 x]

The index.php: SIZE[b]: 29,969 MODIFIED: 2024.01.09 22:06:48.MD5: a96b9c14c093fe1384de07847e3e01bc STATUS: FALSE  This window is : x