Megjelent az ógyallai Parabola júniusi száma
Oto Psenak 
26-08-02 
293 
A Parabola 2026. júniusi száma a helytörténet, a közélet, az irodalom, a természetismeret, a hitélet és a közösségi események sokszínű összeállításával jelentkezik. A címlapon Feszty Árpád 1875 körül készült festménye látható, amely az egykori Ehrenfeld-kastélyt (későbbi Sümegh-kastélyt, amelyet a 70-es években lebontottak) és annak parkját ábrázolja, s ma magántulajdonban van. A kép már előrevetíti a lapszám egyik meghatározó vonulatát: a város és környéke történelmi emlékeinek, családjainak és kulturális örökségének feltárását. A szám rendhagyó szerkesztői üzenettel kezdődik. Tóth Szilvia főszerkesztő elnézést kér a júniusi lapszám késedelméért, amelyet a szerkesztéshez és tördeléshez használt, saját tulajdonú laptop meghibásodása okozott. Mivel a Parabola szerkesztői tisztségéhez nem tartozik technikai felszerelés, a munkát évek óta saját eszközén végezte. A meghibásodott gép javítása vagy pótlása jelenleg meghaladja anyagi lehetőségeit, ezért a további lapszámok megjelenése egyelőre nem biztosított. Köszönetet mond annak a segítőnek, aki a saját számítógépét átmenetileg rendelkezésére bocsátotta, így a júniusi szám végül elkészülhetett. A személyes hangú közlemény egyúttal arra is figyelmeztet, milyen törékeny technikai és anyagi háttérre támaszkodik egy helyi közösségi lap működése. A lapszám egyik legjelentősebb történelmi írása az Ordódy család múltjához kapcsolódik. Bagin Árpád Porubszky Helga kutatása alapján mutatja be Kvassay Vilmát, későbbi Ordódy Bélánét, aki 1866. február 3-án született Kisszentmiklóson. A cikk részletesen ismerteti a Kvassay testvérek kapcsolatát, Vilma és nővére, Mária bensőséges viszonyát, valamint Vilma házasságát Ordódy Bélával. A pár 1890. augusztus 19-én a helyi Szent Miklós-templomban kötött házasságot, majd életük jelentős részét Bagotán, illetve Budapesten töltötték.
Az írás felsorolja hét gyermeküket, és nyomon követi a család szétszóródását Budapesttől Bécsen és Párizson át Bergenig. Az Ordódyak bagotai kúriája nemcsak családi otthon, hanem műkincsek és történelmi emlékek őrzőhelye is volt. Vilma nővérének férje Benyovszky Sándor, majd annak halála után Kossuth Ferenc lett; ennek köszönhetően a kúria számos műtárggyal és Kossuth-relikviával gazdagodott. A család őrszentmiklósi földjeit 1933-ban árverésre bocsátották, a második világháború idején pedig az Ordódy család tagjait Bagotáról is kiutasították. Kvassay Vilma 1945. november 20-án hunyt el Bagotán. A cikk személyes levelek, családi visszaemlékezések és műtárgyak segítségével teszi érzékletessé egy társadalmi réteg és egy családi világ fokozatos eltűnését.
A közéleti rovatban Mgr. Ágh László önkormányzati képviselő „Várost vezetni nem ugyanaz, mint mikrofon mögé állni – egy képviselői gondolatmenet” címmel fogalmazza meg véleményét. Írásának központi állítása szerint a városvezetés valódi munkája nem a kamerák előtt, a megnyitókon vagy a hangos nyilatkozatokban történik, hanem a tárgyalóasztaloknál, a költségvetés összeállításakor és a mindennapi problémák megoldásában.
A szerző szerint nyolc év után már aligha lehet minden gondot váratlan eseményként bemutatni. Az elhanyagolt utak, az intézmények állapota és a lakosság elégedetlensége hosszabb folyamatok következménye. A városvezetéshez szerinte áttekintésre, tárgyalókészségre, kompromisszumokra, alázatra és tapasztalatra van szükség. Különbséget tesz a közösség szolgálata és a politikai szereplés között, hangsúlyozva, hogy a kátyúk nem tűnnek el Facebook-bejegyzésektől, és a problémák sem oldódnak meg attól, hogy minden kritikát támadásnak minősítenek. A szöveg egyértelműen a közelgő önkormányzati időszak közéleti vitáihoz kapcsolódik.
A Régiónk életéből rovat az első magyar űrhajós szentpéteri látogatását örökíti meg. Tóth Szilvia beszámolója szerint Farkas Bertalan május 21-én, a szentpéteri Kossányi József Alapiskola és Óvoda V4 Mini Grant programjának keretében találkozott a helyi közönséggel. Gyermekkoráról, az űrhajóssá válás útjáról, a kiképzésről és az űrben töltött napokról beszélt, előadását fényképekkel és filmfelvételekkel egészítve ki. A gyerekek kérdéseire türelmesen válaszolt, majd közös fényképekre és dedikálásra is vállalkozott.
Az űrhajós egy különleges könyvvel is megajándékozta az iskolát. A Magyarország és a világűr című, 2021-ben megjelent kötet a magyarok űrkutatásban betöltött szerepét mutatja be. A találkozás olyan nagy hatást tett a fiatalokra, hogy Farkas Bertalan-rajongói klubot alapítottak az iskolában, és a világűrről készült rajzaikat továbbították példaképüknek.
A „…nevét is, virágát is tudom…” című új rovat első írása a citromlepkét mutatja be. Szili István részletesen ismerteti a faj megjelenését, rejtőszínét, táplálkozását, szaporodását és áttelelését. A citromlepke különlegessége, hogy kifejlett állapotban vészeli át a hideg hónapokat, ezért már februárban megjelenhet. A szerző kitér a hernyók tápnövényeire, a nyári nyugalmi időszakra és a faj földrajzi elterjedésére is. A könnyen érthető ismeretterjesztő szöveg jól példázza az új rovat célját: a közvetlen környezetünkben élő fajok felismerését és jobb megértését.
Az Irodalmi kávéház ezúttal Várnai Zseni Bántanak anyám című versét közli. A választás kettős évfordulóhoz kapcsolódik: a költő 1890-ben született, és 1981-ben, vagyis 45 évvel a lapszám megjelenése előtt hunyt el. A szerkesztőség a verset a magyar költészet egyik legszebb darabjaként ajánlja, amely a gyermeki kiszolgáltatottságtól az igazságtalansággal szembeszálló felnőtt ember erkölcsi tartásáig vezet.
A Könyvajánló rovatban Szili István Szegő Júlia Embernek maradni – Bartók Béla életregénye című művét mutatja be. A könyv különleges értékét az adja, hogy szerzője Bartók kortársa volt, személyesen ismerte a zeneszerzőt, és Bartók halála után özvegye, Pásztory Ditta kérésére kezdte összegyűjteni életének dokumentumait. A bemutatás középpontjában nemcsak Bartók zeneszerzői nagysága, hanem erkölcsi következetessége áll. Kiállt az üldözöttek mellett, elutasította a nemzetek közötti gyűlöletet, a népdalgyűjtésben pedig a különböző kultúrák közötti kapcsolatot és kölcsönös tiszteletet kereste. A könyv címe így Bartók egész életének erkölcsi programját sűríti egyetlen mondatba.
A kertészeti rovatban Sedliakné György Ilona a levéltetvek életmódját és az ellenük való védekezést ismerteti. Bemutatja a levéltetvek gyors szaporodását, gazdanövény-váltását, valamint a mézharmat képződését, amely a hangyákat is a fertőzött növényekhez vonzza. A tetvek nem feltétlenül pusztítják el közvetlenül a növényt, de legyengítik, deformálhatják a hajtásokat és veszélyes vírusokat terjeszthetnek.
A cikk felsorolja természetes ellenségeiket is: a hétpettyes és harlekinkaticát, a fátyolkákat, az ékfoltos zengőlegyet és a különböző fürkészdarazsakat. A vegyszeres kezelés mellett egyszerűbb házi eljárásokat is ajánl, például szódabikarbónás-szappanos permetet vagy erős vízsugaras lemosást. Külön figyelmeztet arra, hogy a sok helyen ajánlott ecet károsíthatja a növényeket, ezért használata nem célszerű.
A hitéleti rovat Józsa Attila plébános templombúcsúra írt gondolataival kezdődik. Az ógyallai hívek immár kilencedik alkalommal ünnepelnek vele együtt Szent László napján. A plébános a szent király alakját a felelős, cselekvő és hiteles vezetés példájaként állítja a közösség elé. Arra keresi a választ, miként maradhat erkölcsös az, akit hatalommal ruháztak fel, és mit tehetne többet az ógyallai keresztény közösség a plébániáért, a magyar közösségért és a város élő nemzeti örökségéért.
Ugyanezen az oldalon olvasható beszámoló a Szent László-torony felújításáról. Márciusban a faszerkezetet vegyszeresen kezelték a szú és a házi cincér ellen, a munkálatokhoz alpinisták segítségét is igénybe vették. A kezelés 6167,22 euróba került, ebből 3000 eurót a Nyitrai Kerületi Önkormányzat támogatása biztosított. A további tervek között szerepel a szanációs vakolat elkészítése, a toronyablakok rozsdamentesítése, üvegezése és festése, a belső falak javítása, valamint egy információs okostévé elhelyezése. A rovat Somogyvár, Győr, Nagyvárad és Nyitra fontos Szent László-emlékhelyeit is bemutatja.
A közösségi élet egyik legnagyobb eseménye a Hagyományok Házában megrendezett majális volt. Zsapka Katalin, a Csemadok ógyallai alapszervezetének elnöke felidézi, hogy az épületet tíz éve három helyi szervezet – a Csemadok, az Aranyszarvas Íjászegyesület és a Nőszövetség – vehette birtokba. A város 2016-ban bocsátotta az ingatlant a közösségek rendelkezésére, amelyek közös munkával alakították ki a Hagyományok Házát.
Az idei rendezvényen egyszerre emlékeztek meg a Csemadok ógyallai alapszervezetének 75. évfordulójáról és az Aranyszarvas Íjászegyesület fennállásának tizedik évfordulójáról. A Csemadok helyi szervezete 1951 februárjában 47 alapító taggal alakult. A taglétszám azóta elérte a 350-et, jelenleg azonban 304 fő körül van. A visszatekintés felidézi az énekkarokat, népdalköröket, zenekarokat, színjátszókat, kirándulásokat, kiállításokat és megemlékezéseket. Az Aranyszarvas Íjászegyesület 2014-ben ARKADAS néven jött létre, majd 2015-ben vette fel mai nevét. Tagjai nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában, Csehországban, Szerbiában és Szlovéniában is szép eredményeket értek el.
Az iskolai események középpontjában a Feszty Hét áll. Az idei rendezvénysorozat különös jelentőséget kapott, mivel egyszerre ünnepelték az intézmény névfelvételének huszadik és Feszty Árpád születésének 170. évfordulóját. A hétfői megnyitón Zsapka Attila adott koncertet, kedden pedig öt iskola részvételével rendezték meg a Feszty Kupát. A győzelmet a Konkoly-Thege Alapiskola szerezte meg, a házigazda csapat a második helyen végzett.
Szerdán tartották meg a XIX. Feszty Műveltségi Vetélkedőt, amelyen nyolc iskola tíz csapata mérte össze tudását. A feladatok között műveltségi teszt, keresztrejtvény, villámkérdések, szókereső, puzzle, Activity és versfaragás is szerepelt. Az iskolák szülőfalujuk híres szülötteit és emlékhelyeit is bemutatták. Az ógyallai iskola A csapata – Bobek Zsófia, Flegel Tímea és Lacza József – első helyezést ért el, míg a B csapat az ötödik helyen végzett. A Feszty Hét további programjairól a következő lapszám ígér folytatást.
A Feszty Árpád-emlékév történelmi sorozatának második része a festő müncheni tanulmányait és pályakezdését dolgozza fel. Feszty 1874 tavaszán érkezett Münchenbe, ahol beiratkozott a Királyi Képzőművészeti Akadémiára, és a Müncheni Magyar Társaskör tagjává választották. A családi emlékezet szerint itt festette első képét, egy szalmakazlat ábrázoló, még kiforratlan művet.
A tanulmány bemutatja Alexander Strähuber, Karl Kubinsky és Mészöly Géza hatását, valamint a müncheni akadémia meghatározó alakját, Karl Theodor von Pilotyt. Feszty kezdetben főként alföldi tanyákat ábrázoló tájképeket készített, majd 1875-ben kiállította Alkonyati táj című művét. Apja azonban nem bízott művészi pályájában, ezért a fiatal festő további lehetőségeket keresett. Pesten Gyulai Pálon keresztül került kapcsolatba Ipolyi Arnolddal, aki segítséget nyújtott számára egy kétéves bécsi ösztöndíj megszerzéséhez. Ipolyi megrendelésére festette meg 1878-ban a Barsszentkereszti püspöki park című képet, amely ma az esztergomi Keresztény Múzeumban található.
Az Úton, útfélen rovat ezúttal Český Krumlovba kalauzolja az olvasót. Szili István bemutatja a Moldva kanyarulataiban fekvő dél-csehországi kisvárost, amelynek történelmi központja 1992 óta az UNESCO világörökség része. A mintegy 15 ezer lakosú települést a Šumava kapujának és a cseh reneszánsz ékkövének is nevezik.
A város legfontosabb látnivalója a vár- és kastélyegyüttes, múzeummal, képtárral, működő kovácsműhellyel, toronnyal és medveárokkal. A belváros gótikus, reneszánsz és barokk épületei mellett a Seidel Fotómúzeum és az Egon Schiele Művészeti Központ is figyelmet érdemel. A cikk kitér a Tündérmesék Házára, a kínzásmúzeumra, a májusfaállítás hagyományára, az Eggenberg sörfőzdére, valamint a kajakos, tutajozó és hőlégballonos programokra. Különleges látnivaló a közeli egykori grafitbánya, amely föld alatti bányavasúttal járható be.
A záróoldal nyári kulturális programokat ajánl. Július 12-én Komáromban fellép az izraeli Tzafit Yoav Táncegyüttes 16–18 éves fiatalokból álló csoportja. Ugyanezen a napon rendezik meg a 63. járási dal- és táncünnepélyt, a Kolozsnémát. Az érsekújvári csillagvizsgáló júliusi nyári koncertsorozatában a Good Name, a Straky a nálezy, Zsapka Attila és a Wanted Band lép fel.
A júniusi Parabola egyszerre helytörténeti adattár, közösségi krónika és kulturális útikalauz. A családtörténeti kutatástól és a Feszty-emlékév eseményeitől a kertészeti tanácsokon át a városi közélet kérdéseiig sokféle témát kapcsol össze. A lapszám ugyanakkor akaratlanul is dokumentálja egy kis közösségi kiadvány működésének bizonytalanságát: miközben intézmények, egyesületek, iskolák és magánszemélyek munkáját őrzi meg az utókornak, saját fennmaradása egyetlen meghibásodott számítógépen és néhány ember önkéntes munkáján múlik.
A teljes lapszámért kattintson a képre!
2026
 |
 |
 |
 |
 |
|
2025
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2024
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2023
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2022
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2021
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2020
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2019
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2018
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2017
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2016
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2015
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2014
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |