Megjelent az ógyallai Parabola augusztusi száma
Oto Psenak 
26-09-26 
157 
A Parabola 2026 augusztusi száma a nyár végi hangulatot történelmi emlékezéssel, irodalommal, helytörténettel, közéleti gondolatokkal, természeti érdekességekkel és az ógyallai közösség híreivel kapcsolja össze. Már a címlap is rendhagyó: Tomáš Dobrovodský felvétele a 2026. augusztus 12-i napfogyatkozást örökíti meg. A jelenségről rövid csillagászati ismertető is olvasható, így ezúttal maga az égbolt szolgáltatja a lapszám első témáját. A lapszám egyik legfontosabb helytörténeti írása Hrála Gyulára emlékezik. A gazdagon dokumentált összeállítás nemcsak egy ember életútját idézi fel, hanem rajta keresztül Ógyalla 20. századi kulturális és közösségi életének egy darabját is. A fényképekkel kísért megemlékezés bemutatja Hrála Gyula sokoldalú tevékenységét, közösségi szerepvállalását és azt a helyet, amelyet a város emlékezetében elfoglal. A cikk így egyszerre portré és helytörténeti dokumentum. Az Irodalmi kávéház ezúttal valódi nyár végi verscsokorral jelentkezik. A bevezető a vakáció emlékeit, az elmúló nyár hangulatát és az ősz közeledését idézi meg, majd klasszikus magyar költők versei következnek. Ady Endre, Juhász Ferenc és Vajda János költeményei mellett az augusztus 20-i állami ünnephez kapcsolódóan Ady A föl-földobott kő című verse és Wass Albert egyik írásának részlete is helyet kap. A válogatásban így a nyár, a haza, a szülőföld és az elmúlás motívumai kapcsolódnak össze.
A Kertészkedjünk rovat ezúttal a gyapottok-bagolylepkével foglalkozik. A növénytermesztők számára komoly kártételt okozó rovar paradicsomon, kukoricán és más kultúrákon is megjelenhet. A cikk ismerteti életmódját, kártételének felismerését és a védekezés lehetőségeit. A fényképek különösen szemléletesen mutatják be mind a hernyót, mind az általa okozott károkat, így az írás a Parabola hagyományos, gyakorlati ismeretterjesztő vonalát erősíti.
A vallási rovatban „Hű és okos szolga, pálma és cédrus Isten országában” címmel Józsa Attila plébános Szent István király ünnepéhez kapcsolódó elmélkedése olvasható. A szöveg a történelmi emlékezést bibliai képekkel kapcsolja össze, és azt vizsgálja, milyen jelentést hordozhat ma Szent István öröksége, a keresztény állameszmény és az ember személyes felelőssége.
Ugyanezen az oldalon kezdődik, majd a következőn folytatódik a Tömörkény István műveiről szóló könyvajánló. Az írás arra hívja fel a figyelmet, hogy a Steingasser családnéven született író sajátos humorával, népi alakjaival és a szegedi vidék világának megörökítésével a magyar próza különleges alakja. Az ismertető nem csupán életrajz, hanem kedvcsináló is: arra ösztönzi az olvasót, hogy újra felfedezze Tömörkény ma talán ritkábban olvasott műveit.
A természetismereti blokk főszereplője az őszapó, ez az apró, feltűnően hosszú farkú madár. A cikk életmódját, fészkelését, táplálkozását és viselkedését mutatja be, miközben arra is ráirányítja a figyelmet, milyen gazdag élővilág vesz körül bennünket akkor is, ha hétköznapjaink során sokszor észre sem vesszük. A fényképpel illusztrált írás jól illeszkedik a lap természetközeli, ismeretterjesztő hagyományához.
Az iskolai hírek ezúttal a Feszty Árpád Alapiskola tanévének mozgalmas lezárását foglalják össze. Diákönkormányzati programok, kirándulások, sportesemények, tanulmányi és kulturális sikerek, valamint a ballagás pillanatai sorakoznak egymás mellett. A sok fénykép érzékelteti, hogy az iskola életében a tanítás mellett a közösségépítés, az élményszerzés és a hagyományok ápolása is fontos szerepet kap.
Folytatódik a Feszty Árpád (1856–1914) életét és munkásságát feldolgozó sorozat is, immár a negyedik résszel. A részletes művészettörténeti írás Feszty pályájának újabb szakaszát mutatja be, kitérve tanulmányaira, festményeire, művészi fejlődésére és azokra a kortársakra, akik hatással voltak munkásságára. A sorozat külön értéke, hogy a helyi kötődésű festőt nem pusztán a híres körkép alkotójaként, hanem jóval sokoldalúbb művészként mutatja be.
Az „Úton útfélen” rovat ezúttal az Őrségbe invitálja az olvasót. Szili István írása tájakat, településeket, építészeti emlékeket és történelmi érdekességeket fűz össze egy könnyed útibeszámolóban. Szalafő és Pityerszer hagyományos portái, valamint a veleméri templom is megjelenik az út során. A cikk egyszerre úti ajánló és kulturális barangolás: kedvet csinál ahhoz, hogy az olvasó maga is felfedezze Nyugat-Magyarország e sajátos vidékét.
A záróoldal ezúttal is a közelgő kulturális és közösségi rendezvényeké. Musical, koncert, kézműves program és könyvbemutató hirdetései sorakoznak rajta, köztük az Apostol együttes gútai fellépése és Zolcer János ógyallai könyvbemutatója. A programajánló jól mutatja a Parabola egyik állandó funkcióját: a lap nemcsak beszámol a helyi és regionális kulturális életről, hanem aktívan össze is kapcsolja az olvasókat a következő eseményekkel.
A Parabola júliusi száma ismét egyszerre helytörténeti adattár és közösségi krónika. Egy csaknem elfeledett kastély és egy világhírű mecénás történetétől az iskolai programokon, a kézi aratáson és a Feszty-emlékéven át a kertészetig és az utazásig sokféle témát kapcsol össze. A Szeszélyesi-kastély címlapra emelt képe pedig arra emlékeztet, hogy Ógyalla múltjának számos története még mindig feltárásra vár.
A teljes lapszámért kattintson a képre!
2026
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
2025
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2024
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2023
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2022
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2021
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2020
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2019
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2018
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2017
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2016
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2015
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2014
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |