Stirber Lajos: XV. Csengő énekszó, ahogy azt én a kulisszák mögül láttam
Berényi Gita 
13-06-15 
2,497 
„A szó: anyád, otthonod, nemzeted.A dallam a mindenség, s az emberiség.
Ez együtt egyben az ének,
Dalolj hát!” (Koncsol László)
A Csengő Énekszó a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági kórusok – háromévenként megrendezésre kerülő – országos seregszemléje. A kétnapos fesztiválra, melynek fő szervezői a Csemadok Országos Tanácsa és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, 1971 óta Érsekújvárban kerül sor.
Érsekújvár városa, a fesztivált, mint eleddig mindig, most is szívesen fogadta és támogatta. Azon volt, hogy mind a szereplők, mind a vendégek – mint azt a város polgármestere Gejza Pischinger köszöntőjében mondta – „… felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak.” Hogy a fesztivál szervezői is ugyanerre törekedtek, mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy a seregszemle mindkét napjának eseményei – üres járatok nélkül – zökkenőmentesen zajlottak; köszönhetően – a fesztivál előkészítését (ingyen) vállaló hangyaszorgalmú kis csapat, s csakúgy az élenjárók: Dr. Duka Zólyomi Emese, a SZMZT leköszönő elnöke, aki 20 éven át szívvel-lélekkel tevékenykedett, aki most is jó tanácsaival látta el a szervezőket; Szalay Szilvia a SZMZT új elnöke, a szervezők csapatának összefogója; Kazán József, a Csengő Énekszó születésétől fogva annak fő rendezője és Görföl Jenő, a Csemadok OT titkára, aki mindent megtett azért, hogy a jubiláló, a XV. Csengő Énekszó kórusaink igazi ünnepévé lehessen – lelkes munkájának.
Kodály Zoltán „kifakadása”, miszerint: „Ha belenézünk a tantervekbe, látjuk: alkotóik messze jártak a nevelés görög eszményétől, amely a zenének központi helyet juttatott.”, talán sosem volt aktuálisabb, mint napjainkban. Hiszen a tanügyünket évtizedek óta uraló lélekölő technokrata szemléletmód középiskoláinkból szinte teljesen száműzte, alapiskoláinkban pedig teljesen a perifériára szorította – már csak a 7. osztályig hagyta meg – a zenére, s a zenével való (érzelmi) nevelést. Így, Kodálynál maradva: „Minden teendőnk egyetlen szóban foglalható össze: nevelés.” A szervezők mindezek ismeretében állították össze a két nap programját: hívták meg Érsekújvárba a Komáromi Városi Zenekart – a Csengő Énekszó történetében először volt vendég a fesztiválon hangszeres együttes –, s csakúgy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusát.
A szervezők további nemes szándéka volt az is, hogy a fesztivál első napján fellépő zenekar, mind pedig a második napon hangversenyt adó kórus úgy állítsa össze műsorát, hogy az főhajtás legyen a 20. századi magyar zene világnagyságai – Kodály Zoltán (akinek 2012-ben) s a hű barát Bartók Béla, (akinek 2011-ben) ünnepelte a világ születése 130. évfordulóját – emléke előtt, de a felvidéki magyar kórusmozgalom vezéralakjai: Szíjjártó Jenő és Janda Iván emléke előtt is. A hangversenyek (zömmel gyermek) közönsége „ovációiból” és vastapsaiból ítélve mindkét koncert láthatóan nagy élmény és öröm volt: az élő zene varázsa nevelőleg hatott! Mind a zenekarnak és karmesterének, Halász Károlynak, mind pedig a kórusnak és karnagyainak: Józsa Mónikának és Tóth Árpádnak köszönjük, hogy vállalták a fellépést. A gálán elhangzott művekkel – Kodály – Berzsenyi: A magyarokhoz (vezényelte: Józsa Mónika); Vass Lajos: Anyák napjára (vezényelte: Ferencei Andrea) – a kórusok Kodály Zoltán és Vass Lajos emlékének adóztak; az Ág Tibor gyűjtötte népdalok csokra (vezényelte: Balogh Csaba), a – gyermekek részéről nagy sikert arató – Szabó József vezette kiváló Nagykéri Citerezenekar kíséretével, Ág Tibort volt hivatott köszönteni. Születésének 85. évfordulója alkalmából ezúton is köszönjük áldozatkész munkáját, jó egészséget és további alkotókedvet kívánunk!
A XIII. Csengő Énekszó illusztris vendége volt Szabó Miklós, a világhírű Győri Leánykar Kossuth-díjas karnagya. A neki feltett kérdésre: Mi a véleménye egy ilyen nemzetiségi fesztiválról, mint a Csengő Énekszó, habozás nélkül ezt válaszolta: „Nagyon fontosnak tartom érzelmileg, és a megmaradás szempontjából is.” A szervezők – Szabó karnagy úrhoz hasonlóan – a Csengő Énekszót mindkét szempontból – nagyon fontosnak tartják. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a jubileumi XV. Csengő Énekszóra meghívják - és emléklappal jutalmazzák a fesztivál egykori szervezőit és mindazokat a karnagyokat, akik az eltelt 45 évben kórusuk élén többször is részt vettek a Csengő Énekszó évfolyamain. Mi több: Dr. Duka Zólyomi Emesét, Hritz Júliát, Dunajsky Gézát és Kazán Józsefet a Csemadok Országos Tanácsa áldozatkész szervező munkájukért tárgyi jutalomban is részesítette. Balogh Csaba tanár urat, aki karnagyként (mindössze egy seregszemle kihagyásával), mindmáig a galántai gyermekkart vezényli, kitartó munkájáért a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) részesítette tárgyi jutalomban. A SZMPSZ kitartó tevékenységükért tárgyi jutalomban részesítette a galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkarát, a kassai Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium Csengettyű kórusát (mindkét énekkar mindössze egy seregszemléről hiányzott) és a komáromi Jókai Mór Alapiskola Gyermekkarát, amely a Csengő Énekszó összes évfolyamán szerepelt.
A rendezvény rangját emelte, hogy a fesztivál kedves műsorközlője, Holop Zsóka köszönthette a gálaestet jelenlétükkel megtisztelő meghívott vendégeket: Szíjjártóné Nagy Ilonát, Bauer Editet, európai parlamenti képviselőt, Nagy Pétert, Érsekújvár alpolgármesterét, Bárdos Gyulát, a Csemadok OT elnökét is, akinek köszöntőjéből az idézet: „A felvidéki magyar közösség számára rendkívül fontossággal bír, hogy a kis közösségek, köztük a kórusok tovább tudják adni a kultúrát, a zenét, amely az ifjúságot nagy közösségünk számára formálja.” Az elnök úr köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki a XV. Csengő Énekszó sikeréért bármit is tett.
A szervezők az „ügyhöz” való hozzáállását dicséri, hogy a rendezvény fő támogatói – a Szlovák Köztársaság Kormánybiztosi Hivatala, Bauer Edit, Szíjjártóné Nagy Ilona – mellett a seregszemlét többen is támogatták; így a kórusok ún. különdíjakban is részesülhettek. A szervezők lelkes csapatának tagjai voltak: Berényi Margit, Fótyik Gizella, Kovács Tamás, a Csemadok TV részéről; Donczi József a Csemadok VSZ részéről; Kiss Magdolna, Buda Ildikó a Regionális Művelődési központ képviseletében; Pethes Emese, Stirber Lajos a Zenebarát Társaságának tagjai.
Nagy öröm, hogy az előző évfolyam óta 14-ről 17-re gyarapodott az országos seregszemlén résztvevő énekkaraink száma. Reméljük lesz folytatás, további gyarapodás; lesz kinek átadni a „stafétabotot”. Kedves ifjú kollégák! Meg kell szívlelni Kodály Zoltán „üzenetét”: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” A SzMPSz által szervezett nyári egyetemen Komáromban, az idén is lesz karnagy továbbképzés; Józsa Mónika, Orsovics Ivette, Tóth Árpád karnagy-tanárok személye és szaktudása garancia a színvonalas képzésre. Éljetek a lehetőséggel”! Szorgalmazzátok, hogy a karének mind alap-, mind középiskoláinkban (más tantárgyakkal párhuzamosan) kötelezően választható tantárgy legyen.
A XV. Csengő Énekszó sikeréhez gondos munkájával nagyban hozzájárult a kórusok versenyének bírálóbizottsága is:
- Hartyányi Judit (Budapest) – tanár: 1972-től a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnáziumban, 1978-tól a Budapesti Tanítóképző Főiskolán, 1985-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezetés Tanszékének oktatója. 1995 óta külföldi – USA, Anglia, Írország, Fülöp-szigetek – zenepedagógiai szemináriumok vendégtanára. Karnagya volt a Karvezetés Tanszak női karának (1992-1995), a Budapesti Tanárképző Intézet női karának (1999-2005). 1997-től a kaliforniai Golden Gate Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Kórusverseny zsűrijének tagja. A Magyar Kodály Társaság társelnöke és a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke. 1992 óta a Csengő Énekszó versenyek bírálóbizottságának tagja.
- Šarayová-Kováčová Elena (Pozsony), Szlovákiában az első hivatásos női karnagy. Mindmáig docensként működik a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Karnagyképző Tanszékén. Negyven éven át (1967-2007) a Pozsonyi Gyermekkórus, 15 éven át (1971-1986) a Szlovák Tanítók Ozvena kórusa vezetője volt. 1969-ben alapította és mindmáig vezeti a Női Kamarazenekart, amely Európa szerte számos helyen szerepelt, de turnézott Kanadában, a NSP-ben a Kanári-szigeteken, Japánban és Afrikában is.
- Sapszon Ferenc (Budapest), tanár, karnagy. Tíz éven át (1972-1988) a Budapesti Ének-zenei Általános Iskolában tanított, ahol megalapítója volt a Jubilate gyermekkarnak. 1988-ban a Kodály Zoltán magyar Kórusiskolát; 1996-ban pedig a Cantate vegyes kart alapította. Kórusaival járja a világot, turnékon, fesztiválokon vesz részt. 2010-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen karvezetést tanított. A Magyar Kodály Társaság elnökségi tagja. Kitüntetései: Liszt-díj (1995-ben), Kodály-díj (2003-ban), Magyar Örökség Díj (2006), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagrendje (1911). 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.
A zsűri – Hartyányi Judit elnökletével – a kórusokat a következőképpen minősítette:
I. kategória
Arany minősítés
- Jókai Mór Alapiskola és a komáromi VMK Kicsinyek Kórusa, Komárom
Karnagy: Pfeiferlik Annamária
Zongora: Bakos Márta
- Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana – Kicsinyek Kórusa, Komárom
Karnagy: Orsovics Yvette
Zongora: Cintula György Katalin
Ezüst minősítés
- Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola Kicsinyek Kórusa, Kassa
Karnagy: Velkey Mária
Zongora: Ferencei Andrea
Bronz minősítés
- Eötvös Utcai Alapiskola Kicsinyek Kórusa, Komárom
Karnagy: Szilárd Erika
Zongora: Markovics Ildikó
II. kategória
Arany minősítés
- Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Magnificat Gyermekkara, Ipolyság
Karnagy: Wollent Andrea
Zongora: Kanta Gábor
Különdíj - a Szakrális művek előadásáért
- Gímesi Alapiskola Gyermekkara, Gímes
Karnagy: Varga Imre
Zongora: Lucia Strnátová
Különdíj - Varga Imre karnagynak Karnagyi különdíj, valamint különdíj Karai József műveinek előadásáért
- Jókai Mór Alapiskola és a Városi Művelődési Központ Gyermekkara, Komárom
Karnagy: Juhász Mónika
Zongora: Bakos Márta
Különdíj - a Kulturált kórushangzásért
- Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana – Nagyok Kórusa, Komárom
Karnagy: Orsovics Yvette
Zongora: Cintula György Katalin
Különdíj: a Vijay Singh: Medieval gloria kórusmű előadásáért
Ezüst minősítés
- Franz Schubert Gyermekkar, Zselíz
Karnagy: RNDr. Horváth Géza
- Művészeti Alapiskola Kamarakórusa, Ipolyság
Karnagy: Balázs Martina
Bronz minősítés
- Csengettyű Kórus - Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola, Kassa
Karnagy: Ferencei Andrea, Kekeňák Szilvia
Zongora: Kekeňák Szilvia
- Eötvös Utcai Alapiskola Nagyok Kórusa, Komárom
Karnagy: Siposs Jenő
- Galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara, Galánta
Karnagy: Balogh Csaba
Zongora: Hasák Edit
Oklevél a részvételért
- Széchenyi István MTNY Alapiskola Csalogány gyermekkara, Felsőszeli
Karnagy: Mészáros Magdolna
III. kategória
Arany minősítés
- Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola Primula Énekkara, Párkány
Karnagy: Hanza Rolanda
Zongora: Cucor Éva
Különdíj – a Hajnalok Völgye díja – A legjobb kortárs kórusmű előadásáért (Iris Szeghy: Bolo to tak?)
- Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola Leánykara, Kassa
Karnagy: Ferencei Andrea, Kekeňák Szilvia
Zongora: Ferencei Andrea
Különdíj: az Igényes műsor összeállításért
Ezüst minősítés
- Bartók Béla Ifjúsági Vegyeskar, Ipolyság
Karnagy: Béres Gábor
Zongora: Tomáš Polák
Befejezésül ismét Kodály Zoltán „üzeneteinek” egyike: „A mag el van vetve, nem kell csak a békesség és sze etet májusi esője, hogy kalászba szökjön.”
Stirber Lajos, ny. zenepedagógus