Szédelegve a bizonytalan múltból a kiszámíthatatlan jövőbe. Törzsök Erika és a felvidéki magyarok

Oto Psenak

15-12-14

2,552

"Egy asztal körül ültünk és ráláttam Törzsök Erika táskájára, amely a széke mellett a földre volt állítva. Láttam, hogy egy vastag, fekete könyv van benne. Gondoltam, milyen okos nő lehet, aki ilyen súlyos könyvet hord magánál. Csak később jöttem rá, hogy az a tárgy, amit könyvnek hittem, az magnetofon volt, amellyel Duray és a nő feljátszották az összejövetelen elmondott szavaimat. Duray egy páneurópai összeesküvő." Az idézet Janics Kálmántól származik és a pozsonyi Duray per tárgyalásán hangzott el 1983. márciusában.

A két legismertebb magyar ellenzéki személyiség egymásnak feszülése zavaros történet, amely máig nem tisztázódott. A szokatlan szófordulat - "páneurópai összeesküvő" - Janics megfogalmazásában szovjet ügynököt jelentett... Az "okos hölgy" Törzsök Erika (1942) magyar szociológus volt, aki részt vett a Beszélő folyóirat körül szervezkedő Magyarországi demokratikus ellenzék munkájában. Törzsök Erika a rendszerváltás után is a hátárontúli magyarokkal összefüggő munkát végzett és ezen a területen viselt kormányzati tisztségeket.
December 10-én közölt vele beszélgetést a Népszava, amelyben bővebben kifejtette kritikus véleményét az Orbán-kormány határon túli magyarság-politikájával kapcsolatban. Két kijelentésére figyelt fel az itteni magyar közvélemény. Az egyik szerint "a kisebbségi magyar mindig csak egy paraszt volt az orbáni politizálás sakktábláján", a másik szerint "nem véletlen, hogy a 2009-ben létrejött politikai formációt, a magyar-szlovák együttműködést szorgalmazó Híd-Mostot nem tekintik legitim magyar érdekvédelmi szervezetnek, nem működnek vele együtt, holott ez a jövő, ha tetszik, ha nem".
Hogy parasztok voltak e a felvidéki magyarok a Mo-i politika sakktábláján, ahhoz valószínűleg nem fér kétség. Azonban nem az Orbán kormány helyezte el oda őket, hanem éppenséggel Törzsök Erikáék az 1980-as évek elején. A sanyargatott romániai és felvidéki magyarság sorsa ideális zsarolási felületet biztosított a kései Kádár-rendszerrel szemben (amely egyfelől nem akart róluk tudomást venni, másfelől állandó lelkiismereti dilemmák gyötörték). Törzsök Erika mesélhetne a rendszerváltás előtti történésekről, de arról a nagy átverésről is, amelyet a "magyarság legitim képviselőivel" folytatott kooperáció jelentett és amely döntően megalapozta a mai felvidéki oligacha-centrikus magyar politikai közéletet és a felvidéki magyar érdekvédelem elzüllését. Törzsök Erikáék igenis felelősek azért, kikhez kerültek a magyarországi kormányzati pénzek számolatlanul és mire lettek azok felhasználva. Egyébként máig nem nyilvános, mennyi magyar adóforint érkezett Felvidékre az elmúlt bő két évtizedben...
A fentiekkel szorosan összefügg a második állítás is, amely szerint a "Híd-Most" a jövő pártja. Törzsök Erikát valószínűleg nem tájékoztatták a párt nevének trükkös voltáról, "Híd-Most" ugyanis nem létezik, csak Híd. (Szlovákul pedig kizárólag Most-Híd). Attól még természetesen meglehet, hogy a Híd valóban a jövő pártja - az MKP múltja és jövője is egyben. Az ilyen jövő azonban teljesen kiszámíthatatlan, néhány halvány tájékozódási pontot leszámítva. Az egyik éppenséggel lehetne a Kádár rendszer is, amely oly sokáig sikeresen ötvözte az autoriter pártstruktúrát a "jószomszédi politikával"...