Négy országból fogadtunk vendégeket

Udvardy Kiara Gréta, Lángyi Viktória

18-12-02

1,727

Az egész Pázmány Péter Gimnázium már év eleje óta készülődött az Erasmus hétre - a tanárok szervezkedtek, a családok bevásároltak (főként ajándékokat), a diákok takarítottak, a szülők mostak, főztek, sütöttek. Izgatottan vártuk a külföldi diákok érkezését. Sokan örültünk, hogy viszontláthattuk régi barátainkat, a többiek pedig lelkesek voltak, hogy új embereket ismerhettek meg. Mikor eljött az idő, minden befogadó család elment saját vendégéért a reptérre (spanyolok), az állomásra (lengyelek) vagy a gimnáziumhoz (görögök, románok).

Az iskolában első nap 4 különböző csapatba soroltak bennünket, így megismertük azokat a diákokat, akik nem laktak nálunk. Különböző feladatokat végeztünk a hét folyamán, például közmondásokat találgattunk, élő betűket alkottunk, forgattunk, posztereket gyártottunk…

Mivel a projekt a pénz tematikája körül forgott, elvittük őket a világ egyik legöregebb pénzverdéjébe, Körmöcbányára, ahol láthatták, hogyan készülnek a pénzérmék. Ebéd után megfelelő öltözetbe burkolva, védősisakkal a fejünkön lementünk egy aranybányába. Csütörtökön a Szlovák Nemzeti Bankban tartottak nekünk előadást az euróról. Hála a sok szabad délutánnak, rengeteg közös programot tudtunk szervezni. Voltunk bowlingozni, biciklizni, pizzázni, társasoztunk, állatokat etettünk, játszótéren voltunk, meglátogattuk Nyitrát, Budapestet, Komáromot, Győrt. Meséltünk nekik az adott város/ország érdekességeiről, amit nagy figyelemmel hallgattak. Új ételeket is kóstoltak, mint például a rizsfelfújtat, rétest, lángost, rakott krumplit, paradicsomlevest, gulyást… Természetesen a kofolát se hagyhatták ki, ami ízlett is nekik.

Ők is nagyon várták már a hetet, hagyományos ajándékokat hoztak nekünk: fűszereket, krowka-t, marcipánt, édességet, paella tálat, ruhákat, plüssöket, hazájukra jellemző ételeket és italokat… Esténként sokat beszélgettünk velük. Megtudtuk, hogyan töltik a különböző ünnepeket, mit mikor esznek, hogy van náluk az iskolarendszer, miből áll egy nap náluk. Ugyanezeket természetesen mi is megosztottuk velük.
Csütörtök este egy gálaesttel leptük meg őket, ahol saját készítésű filmeket vetítettünk, zenéltünk, táncoltunk. Minden vendég kereste a színpadon saját vendéglátóját. A műsor végén elénekeltük közösen a Tavaszi szél című magyar népdalt, utána pedig a pincében vacsoráztunk. Vacsora után hagyományos magyar táncházzal készültünk, amit mindenki nagyon élvezett. Ki több, ki kevesebb sikerrel sajátította el a lépéseket, de a hangulat nagyon jó volt. Az utolsó este mindenki számára szomorkás hangulatú volt, búcsúzkodással telt, mivel másnap a diákok nagy része utazott haza.

Péntek reggel az iskola udvarán búcsúajándékként diákokból kiraktuk az „ERASMUS” feliratot. Volt pár közös feladat, fényképezkedtünk Érsekújvár nevezetességei előtt, megtekintettük a város művészeinek alkotásaiból készült kiállítást, majd búcsúztunk újdonsült barátainktól.

Számunkra ez a hét felejthetetlen volt, nagyon jól éreztük magunkat vendégeinkkel. Őszinte örömmel töltött el bennünket, hogy megmutogathattuk szép szülőföldünket és környékét, mesélhettünk nekik legendáinkról, családunkról, barátainkról, hobbijainkról. Izgultunk, amikor valami újdonságot kóstoltattunk meg velük, de általában minden ízlett nekik. Bízunk benne, hogy pozitívan élték meg az itt töltött napokat, reméljük, hogy továbbra is tartják majd velünk a kapcsolatot.

Udvardy Kiara Gréta, Lángyi Viktória, II. A