Neue Zürcher Zeitung: Pasy zahraničným Maďarom. Vzdorovitá reakcia Slovenska (27. 05. 2010) / Útlevél külföldön élő magyaroknak. Szlovákia dacos reakciója (2010. 05. 27)
Pokračujeme v publikovaní článkov z denníka Neue Zürcher Zeitung, ktoré sa v uplynulých 5 rokoch venovali problematike slovensko-maďarských vzťahov a stredoeurópskej spolupráce. Dnes prinášame dva články, ktoré vyšli v ten istý deň 27. mája 2010. Chronologický prehľad všetkých plánovaných článkov nájtete na konci úvodného článku.
Folytatjuk a Neue Zürcher Zeitung-ban az utóbbi 5 évben megjelent, és a szlovák-magyar viszonyt, ill. középeurópai együttműködést tárgyaló cikkek közlését. Ma két cikket közlünk, amelyek egyazon lapszámban jelentek meg 2010. május 27-én. A publikálandó cikkek kronológiai listája a bevezető cikk végén található.
27. máj 2010
Pasy zahraničným Maďarom
Budapeštiansky parlament odhlasoval zákon o dvojitom občianstve
Víťaz maďarských volieb - národno-konzervatívny FIDES krátko pred inauguráciou Orbánovej vlády uskutočnil jeden zo svojich sľubov a prijal zákon umožňujúci zahraničným Maďarom získanie maďarského občianstva.
Charles E. Ritterband, Viedeň
Maďarský parlament v stredu, tri dni red uvedením Orbánovej vlády do úradu, odhlasoval drvivou väčšinou kontroverznú novelu zákona o občianstve. Tá v budúcnosti umožní zahraničným Maďarom získanie maďarského občianstva.
Neobvyklé chovanie
Z 386 prítomných poslancov hlasovalo za zmenu zákona 344. Len traja poslanci, medzi nimi predošlý premiér Ferenc Gyurcsány a jeho dvaja najbližší stúpenci hlasovali proti zákonu. Piati poslanci sa zdržali.
Proti zákonu nevystúpili jednotne ani nováčikovia zo strany Zelených, ani socialisti. Attila Mesterházy, líder socialistov, ktorí utrpeli volebné fiasko, na svojej tlačovke spomínal mimoriadne sofistikované argumenty, prečo sa nestotožňuje s novým zákonom, hoci krátko predtým zákon odhlasoval aj on. Takéto správanie sa socialistov, ktorí sa tak ochotne pripojili k návrhu strany FIDESZ, t.j. ideologickému protivníkovi, si nemožno vysvetliť inak, než že sa snažia čeliť častej výčitke, že sú málo vlasteneckí.
Ešte zvláštnjśie bolo správanie sa Gábora Vonu, vodcu krajnej pravice, ktorí bol medzi tými 34 poslancami, ktorí sa nezúčastnili hlasovania. Vona uviedol ako výhovorku, že nevedel, kedy bude hlasovanie. Jobbik reprezentuje nacionalistické ciele eśte radikálnejšie, ako FIDESZ. Vládna strana sa ho po získaní moci snažila čo najskôr predbehnúť, aby svojmu súperovi z radov z krajnej pravice vyfúkla vietor z plachát. Fakt, že sa Vona nezúčastnil hlasovania, na ktorom malo záležať predovśetkým jemu, možno považovať za nezvládnutú reakciu vzdoru.
Podľa novely zákona o občianstve o maďarské občianstvo môžu požiadať osoby, u ktorých bol aspoň jeden z predkov Maďar. Okrem toho musia ovládať maďarský jazyk. Obe podmienky sú veľmi konfúzne, keďže nemožno jednoznačne určiť ani predkov, ani znalosť jazyka. Na volebné právo, ktoré je stále viazané na trvalý pobyt, nový zákon takisto nemá vplyv, ako na sociálne práva. Maďarské občianstvo nemožno získať ani kolektívne, ani automaticky; musí sa oň žiadať individuálne. Občania cudzích štátov mohli aj doteraz požiadať o maďarské občianstvo, ale len v prípade, ak ho už niekedy v minulosti mali.
Zákon vstúpi do platnosti 20. augusta, účinný bude pravdepodobne až od 1. januára 2011. Súčasne sa lehota na získanie občianstva skráti na 3 mesiace.
Trianonská trauma
Slovensko iniciovalo odvetné legislatívne kroky. V národnostnej otázke sa so slovenským stanoviskom solidarizoval aj Václav Klaus. Nemôže byť náhoda, že zákon o občianstve odhlasovali práve v deň 90. výročia Trianonskej zmluvy (4. júna 1920). Maďarsko stratilo v ten deň 2/3 územia a od svojej materskej krajiny bolo odtrhnutých najmenej 3,2 miliónov Maďarov
27. máj 2010
Vzdorovitá reakcia Slovenska
Sprísnenie zákona o občianstve
Ruh. Praha
Slovenský premiér Fico predložil do parlamentu novelu zákona o občianstve, ktorú jeho vláda pripravila vo veľkom spechu a poslanci ešte v ten istý deň schválili v skrátenom konaní veľkou väčšinou. Bratislava tak reagovala na rozhodnutie Budapešti rozšíriť možnosť získania maďarského občianstva na príslušníkov maďarskej menšiny žijúcich v zahraničí.
Slovák, ktorý sa rozhodne prijať maďarské občianstvo, je zo zákona vystavený sankcii v pripade, ak to neoznámí úradom a tiež automaticky stratí občianstvo, vyhlásil Fico. S týmto krokom čakal do poslednej chvíle, aby dal Budapešti možnosť na zahájenie vzájomných rokovaní. Budapešť však túto možnosť nevyužila.
Návrh neberie ohľad na právne ani praktické hľadiská. Podľa mnhých odporcov protirečí ústave. Ústava neumožňuje, aby bol občan bez svojho súhlasu zbavený občianstva. Nie je ani jasné, ako by sa slovenské orgány mohli dozvedieť, kto občianstvo prijal, ak to občan úradom neoznámi. "Existuje spôsob" povedal Fico. Na otázku, či chce nechať sledovať slovenských Maďarov tajnou službou, nedal odpoveď.
Niekoľko predstaviteľov Strany maďarskej koalície už vyhlásilo, že požiadali o maďarské občianstvo. To by znamenalo stratu parlamentného mandátu, keďže by neboli slovenskými občanmi. Ak by na južnom Slovensku došlo k hromadnému odoberaniu slovenského občianstva, to by v politickej rovine vyvolalo veľké zmeny v spolužití na južnom Slovensku, veď maďarská menšina tvorí 10% obyvateľstva a tvorí väčšinu na dotknutom území. Navyše vznikajú aj ďalśie otázky, napr. také, aký by bol právny status "nových cuszincov", či by mali nárok na zdravotné a sociálne služby, a aké by boli ich možnosti v oblasti každodenných životných situácií.
2010 május 27.
Útlevél külföldön élő magyaroknak
A budapesti képviselőház törvényt hoz a kettős állampolgárságról
A nemzeti konzervatív Fidesz, a magyar választások győztese, röviddel előtte, mielőtt Orbán kormánya hivatalosan átvette a hatalmat, megvalósított egy tervezetet. Ez a külföldön élő magyaroknak lehetővé teszi a kettős állampolgárságot.
Charles E. Ritterband, Bécs
A magyar parlament szerdán, három nappal az Orbán-kormány hivatlaba lépése előtt a vitatott állampolgársági törvényt mindent elsöprő többséggel megszavazta. A jövőben ez lehetővé teszi a külföldön élő magyar kisebbség tagjainak, hogy a magyar állampolgárságot is felvegyék.
Különös magatartás
Az összesen 386 képviselőből 352 vett rész a szavazáson. Ebből 344 szavazott a törvény megújítása mellett. Csupán három képviselő, köztük Gyurcsány Ferenc, a szocialisták korábbi vezére, valamint 2 közvetlen híve szavaztak a törvény ellen, 5 képviselő tartózkodott a szavazástól.
Egységesen sem a parlamentbe újonnan bevonuló zöldek, sem a szocialisták nem tiltakoztak a nagyon is vitatott törvényjavaslat ellen. Mesterházy Attila, a választásokon egyértelműen vesztes szocialisták első jelöltje sajtóértekezketet tartott, amelyen különösen csavaros indokokkal igyekezett rámutatni arra, hogy nem azonostja magát a törvénnyel, holott röviddel előtte ő is megszavazta. Az ellenzékben lévő szocialistáknak ezt a viselkedését, ahogyan készségesen csatlakoztak a Fidesz, az ideológiai ellenpárt irányvonalához, egyedül csak azzal lehet magyarázni, hogy így akarják megcáfolni az ellenük gyakran emelt vádat, miszerint nincs bennük elég hazafiság.
Méginkább különös volt Vona Gábornak, a szélsőjobb Jobbik pártvezérének viselkedése, aki azon 34 képviselők közé tartozott, akik nem jelentek meg. Vona azt hozta fel kifogásnak, hogy elfelejtette, mikor volt a szavazás. Jobbik még radikálisabban képviseli a nacionalista célokat, mint a Fidesz. A hatalomra kerülő kormánypárt igyekezett a Jobikot amennyire gyorsan csak lehetett megelőzni, hogy ezzel kifogja a szelet a szélsőjobb politikai vetélytársnak a vitorlájából. Hogy Vona nem jelent meg, amikor épen olyasmiről kellett leszavazni, ami különösen őneki kellett, hogy a szívén feküdjön, leginkább mint nem átgondolt dacreakció magyarázható.
A módosított állampolgársági törvény szerint azok a személyek is kérhetik a magyar állampolgárságot, akiknek az ősei közül legalább egy magyar volt. Ezenkívül uralniuk kell a magyar nyelvet. Midkét feltétel rendkívül problematikus, mert egyértelműen meghatározni sem a magyar elődökhöz, sem a nyelvtudáshoz fűzött követelményt nem lehet. A magyar választójogra, amely szerint az szavazhat, akinek Magyaroszágon van a lekhelye, az új törvény ugyanúgy nincs kihatással, mint a társadalmi jogokra. A magyar állampolgárságot sem kollektívák nem nyerhetik el, se nem lehet azt automatikusan elnyerni; egyénenként kell megkérvényezni. Külföldön élő magyarok edig is megkérvényezhették a magyar állampolgárságot, de csak abban az estben, ha ez nekik már valamikor korábban is megvolt.
A törvény augusztus 20.-án lép életbe, hatása a gyakorlatban valószínűleg csak 2011. január 1. után lesz. Ugyanakkor a magyar állampolgárság elnyeréséhez szükséges eljárás idejét három hónapra rövidítették le.
Trianon traumája
Szlovákia ellenrendszabályokat indított meg. A nemzetiségi kérdésben Vaclav Klaus cseh államfő szerdán Szlovákiával szolidárisnak vallotta magát. Nem lehet véletlen, hogy a magyar állampolgársági törvényt éppen a trianoni békeszerződés 90. évfordulóján (1920. június 4.-én) szavazták meg. Magyarország ezen a napon akkori területének kétharmadát veszítette el és legalább 3,2 millió magyart szakítottak el az anyaországtól.
2010 május 27.
Szlovákia dacos reakciója
A polgárjog megszigorítása
Ruh. Prága • Fico szlovák miniszterelnök szerdán a polgárjog új változatát terjesztette a parlament elé, amelyet kormánya nagy sietve készített elő és a képviselők még aznap gyorsított eljárás keretében nagy többséggel megszavaztak. Bratislava ezzel reagált arra, hogy Magyarország határozatot hozott, miszerint a magyar állampolgárság elnyerésének jogosultságát a külföldön élő magyar etnikumú kisebbségre kiterjesztette.
Aki szlovák létére úgy dönt, hogy felveszi a magyar állampolgárságot, azt az új törvény bírsággal fenyegeti, ha ezt nem jelenti az illetékes hatóságnak, és automatikusan elveszíti a szlovák állampolgárságot, jelentette ki Fico. Ezzel a lépéssel ameddig csak lehetett várt, hogy Budapest számára megdaja a lehetőséget kölcsönös tárgyalások felvételére. Budapest azonban nem élt ezzel a lehetőséggel.
A javaslat mindenesetre figyelmen kívül hagy mind jogi, mind gyakorlati kérdéseket. A törvénymódosítás ellenzői szerint ellentmondásban van az alkotmánnyal. Az alaptörvény nem ad lehetőséget arra, hogy szlovák állampolgárt beleegyezése nélkül megfoszthassanak állampolgárságától. Nem világos továbbá, hogyan legyenek a szlovák hatóságok képesek kideríteni, hogy valaki felvette a magyar állampolgárságot, ha a törvény által előírt bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Van erre módszer, mondta Fico. A kérdésre, vajon a magyar szlovákokat a titkosrendőrséggel akarja-e megfigyeltetni, nem adott választ.
A (M)agyar (K)isebbség (P)ártjának néhány képviselője már ki is jelentette, hogy megkérvényezi a magyar állampolgárságot. Ez azt jelentené, hogy parlamenti mandátumukat elveszítenék, mivel már nem lennének szlovák állampolgárok. Ha Dél-Szlovákiában tömegesen kerülne sor az állapolgárságtól való megfosztásra, akkor ez a politikai viszonyokban és az együttélés tekintetében mélyreható változásokat idézne elő, hiszen a magyar kisebbség a lakosság 10 százalékát teszi ki, sőt a térség lakosságának többségét alkotja. Ezen túlmenően egyéb kérdések is felmerülnének – például olyanok, milyen lenne az „új külföldiek” jogi helyzete, jogosultak lennének-e egészségügyi, vagy szociális szolgáltatásokat igénybevenni, valamint, hogy milyen lenne a helyzetük a mindennapi élet egyéb vonatkozásait illetően.
27.5.
Ein Pass für Ausland-Ungarn
Das Parlament in Budapest beschliesst ein Gesetz über die doppelte Staatsbürgerschaft
Der ungarische Wahlsieger, der nationalkonservative Fidesz, hat im Parlament knapp vor der formellen Stabübergabe an die Regierung Orban ein erstes Vorhaben verwirklicht. Dieses ermöglicht Ausland-Ungarn die Doppelstaatsbürgerschaft.
Charles E. Ritterband, Wien
Das ungarische Parlament hat am Mittwoch, drei Tage vor dem Amtsantritt der Regierung Orban, mit überwältigender Mehrheit das kontroverse Staatsbürgerschaftsgesetz beschlossen. Dieses ermöglicht es künftig Angehörigen ungarischer Minderheiten im Ausland, zusätzlich die ungarische Staatsangehörigkeit zu erwerben.
Merkwürdige Windungen
352 der insgesamt 386 Parlamentsabgeordneten nahmen an der Abstimmung teil. Von diesen stimmten 344 der Gesetzesänderung zu. Nur 3 Abgeordnete, unter ihnen der frühere Sozialistenchef Ferenc Gyurcsany sowie 2 seiner engsten Gefolgsleute, haben gegen das Gesetz gestimmt, 5 Mandatare enthielten sich der Stimme.
Weder die neu ins Parlament eingezogenen Grünen noch die Sozialisten hatten sich geschlossen gegen die äusserst umstrittene Vorlage gestellt. Der Spitzenkandidat der in den Wahlen klar unterlegenen Sozialisten, Attila Mesterhazy, gab eine Pressekonferenz, an der er sich in merkwürdigen Windungen von dem Gesetz zu distanzieren versuchte, obwohl auch er kurz zuvor zugestimmt hatte. Das Verhalten der oppositionellen Sozialisten, die sich willfährig dem nationalistischen Kurs des ideologischen Gegners Fidesz anschlossen, lässt sich einzig damit erklären, dass sie damit den oft gegen sie erhobenen Vorwurf mangelnden patriotischen Bewusstseins entkräften wollen.
Noch seltsamer war jedoch das Verhalten des Chefs der rechtsextremen Jobbik, Gabor Vona, der zu jenen 34 Abgeordneten gehörte, die nicht anwesend waren. Vona griff zum Vorwand, er habe den Abstimmungstermin vergessen. Jobbik vertritt nationalistische Anliegen mit noch stärkerer Radikalität als der Fidesz. Der künftigen Regierungspartei konnte es gar nicht schnell genug gehen, Jobbik zuvorzukommen und damit dem politischen Rivalen vom rechten Rand den Wind aus den Segeln zu nehmen. Vonas Fernbleiben von der Abstimmung zu einem Thema, das doch gerade ihm besonders am Herzen liegen müsste, ist wohl am ehesten als unreflektierte Trotzreaktion zu erklären.
Das modifizierte Staatsbürgerschaftsgesetz sieht vor, dass auch Personen die Staatsbürgerschaft Ungarns beantragen können, unter deren Vorfahren sich mindestens ein Ungar befindet. Ausserdem müssen sie die ungarische Sprache beherrschen. Beide Voraussetzungen sind äusserst problematisch, da sich weder die Bedingung der ungarischen Vorfahren noch jene der Sprachbeherrschung eindeutig definieren lassen. Das ungarische Wahlrecht, das den Wohnsitz in Ungarn zur Voraussetzung für die Stimmabgabe macht, wird durch das neue Gesetz ebenso wenig wie die sozialen Rechte tangiert. Die Vergabe der ungarischen Staatsbürgerschaft wird nicht kollektiv und auch nicht automatisch vollzogen; sie muss individuell beantragt werden. Auch bisher konnten Ausland-Ungarn die ungarische Staatsbürgerschaft beantragen, aber nur, falls sie diese bereits zu einem früheren Zeitpunkt besessen hatten.
Das Gesetz wird am 20. August in Kraft treten, praktisch wirksam sein dürfte es erst ab dem 1. Januar 2011. Zugleich wird das Verfahren zur Erlangung der ungarischen Staatsbürgerschaft auf drei Monate verkürzt.
Das Trauma von Trianon
Die Slowakei hat Gegenmassnahmen eingeleitet. Der tschechische Präsident Vaclav Klaus hat sich am Mittwoch mit der Slowakei in der Nationalitätenfrage solidarisiert. Dass das neue ungarische Staatsbürgerschaftsgesetz just eine Woche vor dem 90. Jahrestag des Friedensvertrags von Trianon (4. Juni 1920) verabschiedet wurde, dürfte kein Zufall sein. Damals verlor Ungarn zwei Drittel seines damaligen Territoriums, und mindestens 3,2 Millionen Ungarn wurden vom Mutterland getrennt.
Slowakische Trotzreaktion
Verschärfung des Bürgerrechts
ruh. Prag
Der slowakische Ministerpräsident Fico hat am Mittwoch dem Parlament eine von seiner Regierung eiligst vorbereitete Novellierung des Gesetzes über die Staatsbürgerschaft vorgelegt, die von den Abgeordneten gleichentags im Schnellverfahren mit grosser Mehrheit genehmigt wurde. Damit reagierte Bratislava auf die von Ungarn beschlossene Ausweitung des Anspruchs auf die magyarische Staatsbürgerschaft für ethnisch ungarische Minderheiten im Ausland.
Wer sich als Slowake entscheide, die ungarische Staatsbürgerschaft anzunehmen, werde durch das neue Gesetz unter Androhung von Busse verpflichtet, dies den zuständigen Amtsstellen zu melden, und verliere automatisch die slowakische Staatsangehörigkeit, sagte Fico. Er habe mit diesem Schritt bis zuletzt zugewartet, um für Budapest die Tür zu bilateralen Verhandlungen offen zu lassen. Doch die Möglichkeit sei nicht genutzt worden.
Die Vorlage lässt allerdings sowohl juristische wie auch praktische Fragen offen. Kritiker der Gesetzesnovelle meinen, diese stehe in einem Widerspruch zur Verfassung. Das Grundgesetz sehe die Möglichkeit nicht vor, dass einem slowakischen Bürger ohne dessen Einwilligung die Staatsangehörigkeit aberkannt werde. Ferner ist nicht klar, wie die slowakischen Behörden herausfinden wollen, dass jemand die ungarische Staatsbürgerschaft angenommen hat, wenn der gesetzlich vorgeschriebenen Meldepflicht nicht nachgelebt wird. Man habe dazu Instrumente, liess Ministerpräsident Fico wissen. Die Frage, ob er damit meine, die ungarischen Slowaken durch den Geheimdienst bespitzeln zu lassen, liess er unbeantwortet.
Einige Abgeordnete der Partei der ungarischen Minderheit erklärten bereits, einen ungarischen Pass beantragen zu wollen. Das würde bedeuten, dass sie ihre Parlamentsmandate verlören, weil sie dann keine slowakischen Bürger mehr wären. Käme es zu massiven Ausbürgerungen in der Südslowakei, würde dies die politische Landschaft und das Zusammenleben einschneidend verändern; schliesslich macht die ungarische Minderheit an der Bevölkerung insgesamt 10 Prozent aus und bildet regional sogar die Mehrheit der Bevölkerung. Es würden aber auch andere Fragen aufgeworfen - welchen Status beispielsweise die neuen «Ausländer» hätten, ob sie Anrecht auf Leistungen des Gesundheitswesens oder der Sozialversicherung hätten und wie sie in weiteren praktischen Aspekten des Alltags gestellt wären.


