Regionális híradás helyett féktelen PR és önfényezés
Oto Psenak 
26-01-14 
454 
Van az a pillanat, amikor az olvasó nem tudja eldönteni, hogy regionális közéleti tudósítást olvas-e, vagy egy önkormányzati önfényezés irodalmiasított változatát tartja a kezében. Az Új Szó január 13-i cikke az érsekújvári „modern központi autóbusz-megállóról” pontosan ebbe a zavarba ejtő műfajba tartozik. A cím ambiciózus, a hangnem diadalmas, a kontextus viszont feltűnően hiányzik. A szövegben minden a helyén van, ami egy jól sikerült politikai kommunikációhoz kell: előrelépés, dinamizmus, európai uniós források, polgármesteri idézetek, fotókon megjelenő mozgás és emberek. Egyetlen dolog nincs sehol: az elmúlt évek története. Pedig az érsekújvári autóbusz-állomás ügye nem egy frissen kipattant fejlesztési projekt, hanem egy évek óta húzódó, visszavont pályázatokkal és átláthatatlan döntésekkel terhelt folyamat. Erről azonban az olvasó az Új Szó cikkéből semmit sem tud meg.
Portálunk hosszú ideje dokumentálja ennek a projektnek minden lényeges fordulatát. A város kétszer is visszavonta a közbeszerzést, miután „nem megfelelő” nyertesek kerültek ki. A harmadszorra nyertes pályázóval (aki az előző két eljárásban is nyertes volt) a szerződéskötést több hónapig halasztották, ami tovább növelte a folyamat körüli gyanút. A város hónapokig nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni még a borítéknyitás eredményeit sem. Arról nem is beszélve, hogy a pályázat eleve lehetetlen és értelmetlenül szigorú feltételeket támasztott a kivitelezővel szemben (például 1 millió eurós, kamatmentes hitel folyósítására kényszerítve a céget). Ennek következménye, hogy a város végül felülárazott ajánlatokat kap: a vételár egy része nem valódi értéket, hanem a vállalt kockázatokat fedezi, miközben az érsekújvári polgárok ezért semmiféle többletértéket nem kapnak cserébe.
Ezek fényében különösen beszédes, hogy az Új Szó mostani cikke nem kérdez, nem emlékeztet, nem vet össze. Nem teszi fel az alapvető újságírói kérdést: mi miért történt. Miért kell Érsekújvárban rendre ismételni a közbeszerzéseket, és miért kell az elnyert, majd lehívott támogatásokat visszaadni? Kit terhel a felelősség az elmaradt beruházásokért? Ebben az ügyben Érsekújvár három buszpályaudvarra is nyert forrást, végül csak egy valósul meg, miközben más, fontos projektek elmaradnak. Alapvető biztonsági beruházások, például a gyalogátkelők megvilágítása, késnek vagy elmaradnak; súlyos balesetek történnek. Közben hajléktalanok fagynak meg a bevásárlóközpontok előtt.
A válasz egyszerű: ez nem oknyomozó anyag, hanem kirakat, parasztvakítás. Az Új Szó szerzője nem hazudik, egyszerűen csak hallgat. Hallgat a múltról, a kudarcokról, az összefüggésekről. És ez a hallgatás teszi a szöveget igazán kínossá. Regionális híradás helyett egy gondosan felpolírozott narratívát kapunk, amelyben a városvezetés mindig előre halad, mindig fejleszt, mindig sikeres, még akkor is, amikor a tények makacsul ennek ellekezőjét mutatják.
A kérdés végső soron nem az, hogy lesz-e egyszer modern autóbusz-állomás Érsekújvárban. Hanem az, hogy lesz-e olyan regionális média, amely a teljes történetet elmeséli. Az olvasók ugyanis nem statiszták egy politikai kampányban, hanem állampolgárok: joguk van tudni, mi történik a pénzükkel, a városukkal, a jövőjükkel, és azt is, hogy a regionális tudósítók mit és miért írnak.