A megemlékezésre abból az alkalomból került sor, hogy 1939. április 30-án az Aranyvonat Serédi Jusztinián esztergomi érsek, hercegprímás kíséretében elhozta Érsekújvárra Szent István államalapító királyunk jobb kezének természetes módon mumifikálódott jobb kezét – a Szent Jobbot. Az ünnepélyes egyházi és világi keretek között lezajlott fogadtatás után az Aranyvonat folytatta útját a Felvidék további városaiba (Léva, Losonc, Rimaszombat és Rozsnyó).
Az idei I. Szent Jobb Ünnepségre nemcsak Érsekújvárról és közeli térségéből érkeztek résztvevők, hanem Magyarországról és a távolabbi külföldről is. Az érsekújvári Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplomban magánszemélyeken kívül számos társadalmi szervezet képviselete, képviselője is helyet foglalt. Mivel a lovagrendek minden időben úgy az egyházi, mint a világi élet szerves részét képezték, a mostani érsekújvári megemlékezésen a mai lovagi társadalom képviselői sem hiányoztak a díszvendégek közül.

A budapesti belvárosi Szent Mihály Templom igazgatóságát és főtisztelendő Alberti Árpád templomigazgató atyát Szilágyi Ferenc ügyvezető igazgató képviselte.

A Magyar Nemesi Rend Mozgalom nevében mindkét alapító társelnöke: berhidai Parragh Imre és dr. komjáthi Horkovics-urszínyi Kováts János Péter tisztelte meg jelenlétével az ünnepség résztvevőit.

A társadalmi szervezetek közül említést érdemel:

- az 1956-os Magyar Nemzetőrség és a Vitézi Rend Kárpát-medence Kormányzósága, amelyeket lovag vitéz érsekújvári és tarnaméri Timár Ferenc vitézi hadnagy, nemzetőr dandártábornok képviselt,

- az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége és dr. vitéz Keserű József helyettes főkapitánya által megbízott képviselője, dr. vitéz zarkafalvi és práznóczi Práznovszky Miklós, a Történelmi Vitézi Rend Tagja, valamint

- a Magyarok Világszövetsége, amely négytagú küldöttségét Trembeczky Gyula és dr. Cs. Varga István irodalomtörtánész vezettek.

Az Szentszék által elismert lovagrendek közül az alábbiak tisztelték meg jelenlétükkel az érsekújvári I. Szent Jobb Ünnepséget:

- A Szent László Katonai Lovagrend 1861 küldöttsége, amelyet lovag vitéz Bozó József, a lovagrend magyarországi és kapcsolt részei tartományfőnöke vezetett,

- A Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Magyarországi Nagyperjelségének héttagú küldöttsége, amelyet Chevalier Nemzetes Bognár László Kclj, lovagrendi kancellár vezetett.

A Szent Korona Lovagrend nevében dr. lovag Bakos Batu, a lovagrend nagymestere jelent meg.

Az érsekújvári I. Szent Jobb Ünnepségen a helyi 7. sz. Czuczor Gergely cserkészcsapat működött közre Kantár Balázs vezetése alatt, akik a zászlóvivők szerepét vállalták.
Az ünnepség pontban 11 órakor kezdődött. A liturgiai körmenet a Főtéren a Szentháromság szobrot megkerülve vonult be a római katolikus plébánia templomba az „Ó dicsőséges Szent Jobb Kéz“ egyházi ének kíséretében. A körmenet élén az ünnepség szervezője, a Nobilitas Carpathiae nemesi szervezet tagjai haladtak. Őket követték a társadalmi szervezetek, majd a világi, illetve a Szentszék által elismert lovegrendek. A körmenetet az egyházi szervezetek, az asszisztencia és a papság zárta.

Miután mindenki elfoglalta helyét, a jelenlévők felállva fogadták Őfelsége a Szent Korona másolatának bevonulását. A Szent Korona másolatát a Budavári Nagyboldogasszony-templom (röviden a Mátyás-templom) bocsátotta az érsekújvári I. Szent Jobb Ünnepség rendelkezésére. A koronázási ereklyével dr. lovag Bakos Batu, a Szent Korona Lovagrend Nagymestere vonul be a templomba a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Magyarországi Nagyperjelsége elöljáróinak kíséretében, majd elhelyezte az oltár előtt elkészített, Magyarország 1915. évi nagycímerével ellátott emelvényre.

Maga az ünnepi szertartás a Himnusz közös eléneklésével kezdődött. Utánna Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae nemesi szervezet kultúr-bizottságának elnöke köszöntötte a megjelent ünneplőket, majd bemutatta a díszvendégeket.

Az ünnepi beszédet dr. vitéz zarkafalvi és práznóczi Práznovszky Miklós, a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete országos elnöke tartotta. „Célunk, hogy a felvidéki magyarok egy olyan ünnepet tudhassanak magukénak, amely nemzetünk évezredes történelméből ered és amely tartalmára és eszméjére való tekintettel méltó Szent Istvánhoz, annak örökségéhez és a Szent Koronához” – mondotta Práznovszky Miklós, majd hozzátette: „Célunk továbbá, hogy minden magyart - éljen az Magyarországon, annak határain túl, vagy a távolabbi szórványban – emlékeztessünk arra, hogy az állampolgárság nem azonos a nemzetiséggel, hogy a hivatalos állami nyelv nem azonos az anyanyelvvel. Az állampolgárokat országhatárok közé lehet zárni, de a nemzet nem ismer határokat.“

E szavak után Práznovszky Miklós országos elnök a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete nevében és Mons. Gyurcsó Zoltán nyitrai püspöki helynök engedélyével a mai napot, tehát minden esztendő Szent György, azaz április havának utolsó szombatját a felvidéki magyarok Szent Jobb Ünnepnapjává nyilvánította. „Legyen ez a nap a felvidéki magyarok ünnepe, amely kifejezi hozzátartozásukat az egyetemes magyar nemzethez! Legyen minden magyar összetartozásának az ünnepe! Legyen ünnepe minden magyarnak! Találkozzunk tehát minden éven itt, az érsekújvári római katolikus Szent Kereszt Felmagasztalása plébánia templomban és találkozzunk egyre nagyobb számban. Isten minket úgy segéljen!“ – fejezte be ünnepi beszédét Práznovszky Miklós.
Az ünnepi beszéd után az egyházi szervezetek és lovagrendek képviselői modtak köszöntő beszédet. A budapesti belvárosi Szent Mihály templom igazgatósága nevében Szilágyi Ferenc ügyvezető igazgató, a Szent Korona Lovagrend nevében dr. lovag Bakos Batu nagymester és a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Magyarországi Nagyperjelsége nevében dr. lovag Bándi Kund, a lovagrend tagja és az Összmagyar Testület ügyvezetője köszöntötték az ünneplő hívőket, majd méltatták az ünnepség jelentőségét a felvidéki, valamint az egész magyarság számára.

A köszöntő beszédek után Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet kultúrbizottságának elnöke felolvasta Tőkés László EP-képviselő, egykori Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, továbbá Fazekas László Szlovákia Református Keresztyén Egyház püspökének, valamint Tajnay Mária, a Brüsszeli Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága főtitkárának leveleit, akik ezúton küldték őszinte nemzettestvéri üdvözletüket és Isten áldását kérték e magasztos rendezvény résztvevőire és szervezőire.
Az ünnepi szentmisét Bartal Károly Tamás atya, a Jászóvári Premontrei Szerzetes Rend emeritus apátja, a pozsonyi Római Katolikus Papi Szeminárium egykori rektora mutatta be. A szentmise bemutatásánál Mons. Gyurcsó Zoltán érsekújvári plébános, esperes, a Nyitrai Egyházmegye magyar hívők lelkigondozásával megbízott püspöki helynök, Horváth Károly esperesplébános és Sziekel István érsekújvári káplán segédkeztek.

A főcelebráns szentbeszédében Szent István hagyatékából indult ki, aki államunk létrehozásakor egyben megteremtette keresztény hitünk alapjait is. Szent István mint a magyarok apostola megszervezte országában az egyházat, püspökségeket létesített, templomokat építtetett. Utód nélkül halt meg, ezért halála napján országát a Szent Korona által felajánlotta Szüz Máriának, a magyarok Nagyasszonyának. Ez az égiekkel kötött szerződés évszázadokra, sőt, több mint ezer évre biztosította nemzetünk fennmaradását.

Szent Pál apostolra hivatkozva a főcelebráns utalt kereszténységünk lényegére, amelyet Krisztus követésében lát. „Hiszen Jézus Krisztusban a mindenséget teremtő Isten lett az örökkévalóság felé bontakozó, teremtett világnak a része. De a mai ember ezt a világnézetet könnyen elhagyja. No persze nem egyszerre és nem az egészet veszítjük el. Apránként kidobunk belőle egy-egy jó szokást, elhagyjuk a szentgyónást, a vasárnapi szentmisét, majd kissé szégyenkezve, magunkat mentegetve azt mondjuk: nem ez a lényeg. Aztán amikor ráébredünk, hogy milyen nehéz az élet egy megfogyatkozott hittel, már hiába sóhajtozunk a világ hitetlensége felett“ – mondotta az emeritus apát atya, majd így zárta szentbeszédét: „Próbáljuk meg úgy megítélni hitünket, ahogy azt a mindennapi dolgainkkal tesszük: nem veszíteni belőle, hanem szerezni hozzá. Rendszeresen olvasgatni a Szentírást, a Bibliát, eljárni a templomba, embertársainkban megismerni a testvért. Hiszen mindnyájan a jó Isten gyermekei vagyunk.“
Az ünnepi szentmise után nagytiszteletű Nátek Sándor érsekújvári református lelkész hirdetett igét. Utalt arra, hogy minden nemzet életében komoly összetartó erőt képez a közös kultúra és a múltbanéző emlékezés. „A történelmi sors e dicsőséges és fájdalmas események emlékezete nélkül üres lélekkel állnánk a jelen és jövő kihívásai előtt. Ezért főképpen ünnepeinken – mint amilyen ez a mai is – szükséges a visszapillantás. Arra a királyra kell tekintenünk, akinek Szent Jobbja figyelmeztető jelként volt és van közöttünk. Az Ő szellemét kell megidéznünk, aki életművével hirdeti megmaradásunk feltételeit“ – mondotta a református lelkész.

Az ünnepség szelleméhez hűen feltette a szónoki kérdést: „Vajon, ha Szent István király most itt végignézne rajtunk, az egyre fogyatkozó népén, mit mondana nekünk?“ Válaszolva a kérdésre a következőket mondta: „Talán ezt a két szót: Magyarok, ébredjetek! Dörzsöljétek ki szemetekből az altatót, amely elvette látástokat, megmérgezte lelketeket. Értsétek meg végre, azért maradtatok meg a Kárpátok ölében, azért nem sodort el benneteket a történelem vihara, mert helyes útra állítottam a nemzet kormányrúdját. Egy életerős nép volt az én népem, alkalmas arra, hogy megújuljon gondolkodásmódjában és életvitelében.”

Az ünnepség végén lovag vitéz Bozó József, a Szent László Lovagrend 1861 magyarországi és kapcsolt részei tartományfőnöke az 1988. évi Szent Jobb országjárása alkalmából kiadott emlékérmet adott át a szervezőknek és az érsekújvári 7. sz. Czuczor Gergely cserkészcsapatnak az érsekújvári I. Szent Jobb Ünnepségen való közreműködésükért.

A Nobilitas Carpathiae felvidéki nemesi szervezet mint az I. Szent Jobb Ünnepség szervezője egy emléklappal köszönte meg a cserkészcsapat közreműködését. Az okiratot Práznovszky Miklós országos elnök adta át Kantár Balázsnak, a cserkészcsapat vezetőjének.
Az érsekújvári I. Szent Jobb ünnepség a Szózat közös eléneklésével ért véget.

A legközelebbi, azaz II. Szent Jobb ünnepségre jövőre, 2014. április 26-án szombaton kerül sor.

Szöveg: Práznovszky Miklós

Fényképek: a szerő és Tóth Lehel