„Jócskán eleredt az eső vasárnap hajnalban, mikor az egyik budapesti bolhapiacon fotónegatívokra leltem. Egy nylonon hevertek a sárban, felvágatlan kisfilmek papírdobozban, rollfilmek borítékokban. Talán a régiséges 'kolléga' is érezte, ha nem alkuszunk meg, a víz fog győzni. Megalkudtunk.
Az anyag bekerült a többi közé, szép lassan elkezdtem feldolgozni. Segített néhány olvasható helységnév a dobozokon, a fotók alapján a korszak is meghatározható volt. Javarészt az 1950-es években készültek a Felvidéken, néhány faluban a Garam alsó folyásához közel. Kicsind, Garamkövesd, Bajta, Halemba. Esküvők, keresztelők, egyházi és kommunista ünnepek, névnapok, elsőáldozók, karácsonyok. Igazolványképek. Névnapok, mezőgazdasági munkák, bányászok, útépítés, méhésztalálkozó és szövetkezeti gyűlés stb., stb. Mindezen témakörök leképezve egy jó kezű, jó szemű ismeretlen fotográfus által.
A negatívokat szkenneltem, retusáltam, és persze a kedvenceket – sok ilyen volt –, elkezdtem feltölteni a
www.regifotok.hu weboldalamra, illetőleg ennek az oldalnak az egyik közösségi site-on hasonló néven szereplő változatára. Gyönyörű képek minimális információval.
De mit is tesz, hogy mi már az információs társadalom gyermekei lehetünk? Hogy ez jó vagy rossz, én eldönteni nem tudom. De a képek néhány hét alatt 'hazataláltak'. Izgalmas, érdekes, sokszor megható kommunikáció kezdődött egy régi fotókat bemutató közösségi oldal és a bemutatott közösség tagjai között. A képeken szereplő emberek, hozzátartozóik és leszármazottaik egyre többen fedezték fel a fotókat a világhálón. Segítettek beazonosítani személyeket, helyszíneket, időpontokat – és persze segítettek beazonosítani a fotós személyét is."
A tárlat április 13-ig tart nyitva a Párkányi Városi Múzeumban.
Fotók Podlupszky Mihály albumából
Telek Lajos 
16-04-10 
3,114 
A garamkövesdi Podlupszky Mihályt sokoldalú, tehetséges, több irányban nyitott emberként ismerték, aki egyebek mellett imádott - és nem mellesleg tudott is - fényképezni. Ő volt a faluban a ’fotós’, akinek volt fényképezőgépe és értette is a mesterséget. Ha hívták, szívesen elment fotózni családi eseményeket, ünnepeket, évfordulókat. De saját maga számára is dokumentálta a környezetében zajló történéseket. Érdekelték az emberek, akik között élt és a korszak, amelyben élt. Felhasználva tehetségét élt a lehetőségével, hogy egy ritka bensőséges, sokszínű fotóanyagot készítsen egy viszonylag zárt közösség életének közel egy évtizedéről. A Párkányi Városi Múzeumban megrendezett kiállítás képeiből mutatunk be egy kis válogatást.
