A párt szorosan kötődött a  Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsához (a Szlovákiai Országos Választmánynak akkori elnöke Geönczeöl Gyula, alelnöke Mihajlovics József volt) és a Belgiumban 1992-óta működő Közép-európai Emberi Jogi Bizottsághoz (elnöke Pierre Gillet, alelnöke Nádasdi István, főtitkára B. Nagy Mária). Az utóbbi közreműködésével a MFP kapcsolatokat épített ki az Európai Szabad Szövetséggel (European Free Alliance - EFA), mely a saját állammal nem rendelkező európai nemzetek autonomista szervezeteit tömöríti és amelyben az MFP megfigyelői státuszt kapott.
Kronológia:

2001. május 1.-5.
Szlovákiában járt az Európai Parlament képviselöje Nelly Maes, valamint a Közép-európai Emberjogi Bizottság nevü szervezet küldöttsége Pierre Gillet vezetésével. Találkoztak Csáky Pállal, Duray Miklóssal, Kvarda Józseffel, A. Nagy Lászlóval és Peter Weissel. A látogatásról beszámolt az Új Szó (2001. május 5.) és a Szabad Újság (2001. május 5.) is.

---

2002. tavasza A Magyarok Világszövetsége, a belgiumi székhelyű Közép-európai Emberi Jogi Bizottság, valamint a környék polgármestereinek kezdeményezésére nemzetközi sajtótájékoztatót rendeztek Kéménden. A Szlovákiában megindult kárpótlási folyamattal kapcsolatban elhangzott, hogy a környék lakosai nem kaphatják vissza a háború után elkobzott ingatlanjaikat a Beneši dekrétumokra való hivatkozással.

---

2002. június végén a brüsseli Európa Parlamentben három órán keresztül folyt a meghallgatás, amelynek során tanúk és szakértők nyilatkoztak a Benesi-dekrétumok szlovákiai továbbéléséből származó jogsértésekről. A meghallgatást a belgiumi székhelyű Közép-európai Emberi Jogi Bizottság szervezte.

---

A Magyar Föderalista Pártot 2002. augusztus 14-én jegyezte be a szlovák belügyminisztérium.

---

A Magyar Föderalista Párt alakuló kongresszusát Kéménden tartotta 2002. szeptember 14-én:
Memorandum

Szlovákia kormányához, Az Európai Unió Bizottságához, Az Európai Parlamenthez, Az Európai Unió tagállamainak kormányaihoz

Mit akar a szlovákiai magyarság!

Abból kiindulva, hogy:
az Európai Unió Koppenhágában megfogalmazott csatlakozási feltételei között szerepel a nemzetiségekkel való bánásmód mikéntje,
Szlovákiának eleget kell tennie ezen feltételeknek, hogy csatlakozhasson az EU-hoz,
Az EU-bizottsága utolsó évi novemberi jelentésében megállapította, hogy Szlovákiában a többi
nemzetiség jogi helyzetének javulása terén a gyakorlati kivitelezést illetően nem tapasztalható
előrelépés,

Tekintetbe véve, hogy:
a szlovákiai magyarság immár 80 éve az élet minden területére kiterjedő diszkriminációs törvények és intézkedések révén hátrányos helyzetben van,
a Magyar Koalíció Pártjának a jelenlegi kormányban való részvétele semmilyen téren nem hozott látható javulást a magyar lakosság jogos igényei megvalósítása terén és ilyenformán legfeljebb csak eszközként szolgál alapvető problémáinak további elkendőzésére,
a nyelvtörvény tartalmilag üres formaságnak tekintendő, mivel a magyarság életében gyakorlati jelentősége nincs és a fennálló alapvető nyelvi diszkrimináció helyzetén semmi sem változott, így csupán az a szerepe, hogy az EU felé valójában nem létező helyzetjavulást mutasson, az új területi-közigazgatási reform semmibe véve az ország településeinek nemzetiségi eloszlását, kompakt magyar lakóvidékeket szelt önkényesen darabokra, ezzel vétve az EU által életbe léptetett szubszidiaritás elve ellen is,
a magyar intézmények és magánszemélyek jogtalanul elkobzott vagyonának nagy része még máig sem került vissza jogos tulajdonosaihoz,
a katolikus és a református egyház tulajdonának visszajuttatására eddig szintén nem került sor,
- a több mint 400000 magyar katolikus hívő lelki gondozására a mai napig sincs magyar katolikus püspök,
a rasszista alapon megfogalmazott és a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen kollektív bűnösséget propagáló Benes-dekrétumokat, amelyeket még az egyházra is kiterjesztettek, a jelenlegi kormány sem hajlandó érvényteleníteni,
- az anyanyelvi iskolai oktatás terén súlyos hiányosságok észlelhetők, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák az egész szlovákiai magyarságot, míg az iskolák száma messze nem éri el a számarány alapján indokoltat és szükségeset,
- az ország több mint 10%-ot kitevő magyar lakosságának még máig sincs anyanyelvű egyeteme,
- az utóbbi évtizedekben a magyar kultúra folyamatos elfojtása érzékelhető, amely ma is folyamatban van, függetlenül a hatalmon levő kormánytól,
- a regionális fejlesztés terén az északi területekhez képest az ország magyarok által lakott déli része nem részesül semmilyen érdembeli támogatásban.

Követeljük
1. Az összes, főleg a magyarságot sújtó diszkriminatív törvény azonnali hatályon kívül helyezését.
2. A „Benes-dekrétumok", mint a demokratikus jogállamisággal, és az EU-joggal összeférhetetlen rasszista jellegű kollektív diszkrimináció megnyilvánulásának kezdettől való érvénytelenségének kinyilvánítását.
3. Ennek megfelelően a szlovákiai magyar intézmények és magánszemélyek elkobzott vagyonának haladéktalan és teljes visszaadását.
4. A magyar katolikus és református egyház lelkészképzésének anyagi biztosítását.
5. A magyar katolikus hívők számára magyar főpásztor vezetésével egyházmegye létrehozását.
6. A magyar nyelv - mint az összlakosság több mint 10%-ának anyanyelve - teljes egyenrangúságát a szlovák nyelvvel, a többi nyelv helyi használhatóságának szintjének 20% helyett 8%-ban való meghatározását.
7. Komáromban és Kassán valamennyi karral rendelkező, államilag fenntartott önálló magyar egyetem létrehozását.
8. Az EU-jog értelmében a külföldön szerzett diplomák és bizonyítványok érvényességének elismerését.
9. A magyarság politikai önszerveződési lehetőségét súlyosan korlátozó és diszkriminatív területi-közigazgatási reform megváltoztatását a helyi etnikai valóságnak megfelelően magyar megye létrehozásával.
10. A nemzeti jövedelem arányos elosztását az egyes népcsoportok között, a regionális fejlesztés északi összpontosításának, és a kulturális és egyéb támogatások egyenlőtlen juttatásának megszüntetését.
11. Az adóbevétel elosztási rendszerének módosítását, a központi irányítás visszavételét a helyi illetékesség javára.
12. Az EU Phare-segélyeinek arányos elosztását a magyarok kirekesztésének megszüntetésével.

Kelt 2002. szeptember 14.-én, Kéménden, A Magyar Föderalista Párt alakuló közgyűlésén

---

A MFP 2002. szeptemberében nyilvánosságra hozta az a levelet, amelyet a németországi Edmund Stoiber vezette Keresztény Szocialista Unió (CDU) külügyi megbízottja a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa elnökének írt a Beneš-dekrétumokkal és az ún. amnesztiatörvénnyel kapcsolatban.
A Keresztény Szocialista Unió az alábbi 5 pontban vázolja fel a szóban forgó törvény igazságtalanságát és jogorvoslatának szükségességét:
1. Tudomásul kell venni, hogy a Beneš-dekrétumok és az amnesztiatörvény igazságtalan.
2. A szóban forgó dekrétumokat hatályon kívül kell helyezni.
3. Garantálni kell, hogy mindenfajta diszkriminatív intézkedés nélkül induljon meg a kárpótlás.
4. Meg kell ejteni az amnesztiatörvény visszavonását vagy egy nyilatkozatot arról, hogy hatálya megszűnt.
5. Pozitív politikai jelzések szükségeltetnek a csehek (és a szlovákok) részéről, továbbá anyagilag is segíteni kell a kisebbségéket, és a kitelepítettek soraiban enyhíteni kell a károkat és a nehéz helyzetet.

---

2002. szeptember 21. Az Európai Parlament külügyi bizottságának Strasbourg-ban tartott zárt ülésén heves vita bontakozott ki a Benes-dekrétumok máig élő hatásáról több képviselő és Jochen Frowein német jogász között. Utóbbi a parlament fölkérésére írt szakvéleményében (ú. n. Frowein Report) arra a következtetésre jutott, hogy az egykori csehszlovák elnök 1945-ös jogfosztó rendeletei nem ütköznek az EU jogrendjébe, és így nem tekinthetők a cseh csatlakozás akadályának.

---

2002. október 18-án a Magyar Föderalista Párt tiltakozott az Európai Parlament által életre hívott jogászbizottság a beneši dekrétumokkal kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásával szemben.

---

2002. októberében Mihajlovics József részt vett Belgiumban a Spirit nevű flamand párt konferenciáján és felszólalásában követelte a Benes-dekrétumok hatálytalanítását és a magyarság hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését.

---

2002. november 25-én Geönczeöl Gyula és Mihajlovics József közös közleményt adtak ki az Európai Parlament Beneš-dekrétumokról való szavazásával kapcsolatban:
2002.11.25-én Geönczeöl Gyula, a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsának elnöke és Mihajlovics József, a Magyar Föderalista Párt elnöke baráti megbeszélést tartott a pozsonyi Fórum szálló Paris kávéházában.
A megbeszélés alkalmával kiértékelték a Magyar Nemzet 2002. november 22-i számában megjelent Benes-dekrétumokról szóló cikket, melyben ez áll: "Az Európai Parlament szerdán nagy többséggel megszavazott határozatában kimondja, hogy bár a Benes-dekrétumok nem akadályozzák Csehország EU-csatlakozását, az 1946-os amnesztiatörvény (amely büntetlenséget garantált a kitelepítések során elkövetett rémtettek élkövetőinek) elfogadhatatlan, és a modern jogállamiság szempontjából nincs létjogosultsága. A határozat (amelynek a dekrétumokra vonatkozó részét tudósításában az MTI nem tartotta fontosnak megemlíteni) mindamellett egy közös "európai nyilatkozat" aláírását is javasolja, amelyben a felek kölcsönösen sajnálatukat fejeznék ki a második világháború alatt és után elkövetett igazságtalanságok és bűncselekmények miatt." Mindezt az Új Szó november 21-i számában megjelent cikkel összevetve - mely szerint a "Dekrétumok: lezárt ügy"
Mivel úgy gondoljuk, hogy az amnesztiatörvény a Benes-dekrétumok legfontosabb összetevője, és a német CSU-CDU, ill. az osztrák Néppárt annak eltörlését az elsõ helyen követelte, az Európa Parlament állásfoglalását meghatározónak tekintjük. Az Európa Parlament felhívása, hogy "európai nyilatkozat" szülessen, további fontos fejlemény. Úgy gondoljuk, hogy ezekről a kérdésekről a szlovákiai közvéleményt tájékoztatni kellene.

---

2002. decemberében a Magyar Föderalista Párt állásfoglalást fogadott el az iraki válsággal kapcsolatban melyben elutasított minden típusú katonai intervenciót a NATO vagy az USA részéről.
2003. április 13-án a MFP képviselői részt vettek Nagysallón a nagysallói csata 154. évfordulójára rendezett megemlékezésen.
2003. május 10-én Révkomáromban a Klapka téren az MPF tüntetést szervezett közösen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal és a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsával. A tüntetés után a program Beatrice koncerttel folytatódott.
2003. június 26-27-én Mihajlovics József részt vett Szardínián az Európai Népek Demokratikus Pártja - Európai Szabad Szövetség Democratic Party of the Peoples of Europe - European Free Alliance (DPPE-EFA) közgyülésén.
2003. július 9-én a párt Kéménden Európai Fórumot szervezett "Jövőnk az Európai Unióban" címmel a felvidéki magyar közösség helyzetéről.
2003. július 5-6-án a Vilniusban az MFP színeiben Fehér Roland részt vett a "Közép-Európa régiói az egyesült Európában" c. konferencián, melyet a Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance - EFA) szervezett Közép-Európa regionalista és föderalista pártjai és mozgalmai részvételével.
2003. szeptember 18-20-án az MFP küldötte-ként Fehér Roland vett részt a Regionalizáció és európai integráció c. Közép-Európai fórumon Kolozsváron.

---

A párt indult a 2002. decemberi helyhatósági választásokon, majd a 2004. június 13-i Európai Úniós választásokon . A 4-es számú jelöltlisán a következő jelöltek indultak:

1. Mária B. Nagy, 59 r., tajomníčka Stredoeurópskeho výboru ľudských práv, Dolný Pial, MFS
2. Gyula Geönczeöl, 54 r., strojný inžinier, Levice, BEZ
3. József Mihajlovics, 35 r., podnikateľ, Bratislava, MFS
4. László Kovács, 53 r., prekladateľ redaktor, Bratislava, MFS
5. László Földessy, 45 r., informatik, Žirany, MFS
6. Sándor Drozdík, 51 r., podnikateľ, Štúrovo, MFS
7. Roland Fehér, 34 r., teológ, Zemné, MFS
8. István Tarnóczy, 74 r., grafik, Košice, MFS
9. Melinda Turján, 42 r., pedagogička, Bratislava, MFS
10. István Nagy Csomor, 38 r., podnikateľ, Bratislava, MFS
11. József Jankovics, 57 r., ekonóm, Bratislava, BEZ
12. Tibor Piros, 45 r., zámočník, Žirany, MFS
A választási program pontjai:
(a) A magyarlakta területek hatékony és következetes képviseletét az Európai Parlamentben.
(b)Felhívni az EP figyelmét a felvidéki magyarság áldatlan helyzetére, kiemelve a magyar nyelv, autonómia, benesi dekrétumok kérdését.
(c) Elérni a déli területek erőteljesebb infrastrukturális fejlesztését, ipari parkok és szabadkereskedelmi zónák megnyitását a munkanélküliség csökkentése érdekében.
(d) Az agrártámogatás kiegészítését az EU átlagának legalább 60%-ára.
(e)Erőteljes vidékfejlesztési program megvalósítása.
(f)Az Európai Unió országaival megismertetni a déli területek természeti szépségeit és ezáltal elősegíteni a falusi turizmus megszületését.
(g) Célkitűzéseinket a Szent Korona és a keresztény konzervatív-népi-nemzeti ideálokat, moralitást és retorikát követő magatartással, megnyilvánulással és tevékenységgel óhajtjuk megvalósítani.
A választásokon 1.598 szavazattal 0,22% eredményt értek (összehasonlításul az MKP 92.927 szavazattal 13,24%-ot).

---

Miután az MFP pártot 2005-ben az újraregisztrálási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból megszüntették, további tevékenységet nem fejtett ki.

---

2006. május 16., Rossz a panasz időzítése címmel közölt cikket az Új Szó

---

2007. február 20. Harmadik Európai Polgári Fórum "A katalán modell - egy európai példa" Révkomáromban a Közép-európai Emberi Jogi Bizottság szervezésében.

---

Mihajlovics József 2007. július 14-én részt vett Dunamocson a Dél-Fölvidéki Autonómia Tanács megalakításában.

---

Forrás: http://www.mfp-felvidek.sk (időközben megszűnt)
Sorozatunk előző részei:
Magyar pártalapítások Felvidéken 1989 után III. - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
Magyar pártalapítási kísérletek Felvidéken 1989 után II. - Magyar Néppárt
Magyar pártalapítási kísérletek Felvidéken 1989 után I. - Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért