Kányádi sorai nyomán Erdélyben

A résztvevők októberi erdélyi utazásuk során Kányádi Sándor életútjával ismerkedtek. Nagygalambfalván meglátogatták a költő szülőházát, s annak kertjében sírját, ahol Kányádi Róza néni mesélt bátyjáról.
Később további irodalmi emlékhelyeket is megnéztek. Székelykeresztúron számos legenda övezi Petőfi körtefáját. Egyesek szerint verset írt alatta, mások szerint elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című versét, ám egyikre sincs hiteles bizonyíték. Tény viszont, hogy utolsó estéjét itt töltötte a Gyárfás-kúrián. Ha hihetünk a lakók visszaemlékezéseinek, vacsorára bivalytejes puliszkát fogyasztott, mert az volt a kedvence. Megígérte vendéglátóinak, hogy a csata után visszatér, de másnap végleg eltűnt Segesváron. Csillaggá változott a magyar irodalom egén.

Az eredeti körtefa ugyan már rég kiszáradt, de a róla metszett hajtás segítségével egy kertészkedő Petőfi-rajongó átörökítette és megmentette ezzel az utókornak a fa genetikai mintáját. Az ágat beoltotta egy már meglévő másik körtefába, így aztán ma is ugyanazt a körtét kóstolhatjuk, amit Petőfi is evett.
A Nyergestető a szabadságharc egyik leghősiesebb erdélyi csatájának helyszíne volt. Az 1849. augusztus 1-jén lezajlott ütközetben ezer székely próbálta megállítani az erős túlerővel rájuk törő orosz - osztrák csapatokat. Az ő vitézségüket is megverselte Kányádi.



Kassák PPG módra

A projekt márciusban Kassák Lajos szülővárosában folytatódott, a pázmányosok itt fogadták debreceni és kovásznai partnereiket.

„A performansznak nincs definíciója. Itt semmit nem ronthattok el” – instruálta Juhász Rokko, multimediális művész az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban a diákokat.
A diákok megtekintették a helyi Ernest Zmeták művészeti galériában a Kassák-emlékszobát, majd a látottak alapján Decsi Katalin, múzeumpedagógus vezetésével képarchitektúrákat készítettek. Az elkészült alkotásokra egy virtuális képtárban szavazhattak, és kommentálhatták egymás műveit.
A résztvevők különböző műfajú Kassák-szövegeken keresztül ismerték meg a művész életútját, onnan kezdve, hogy az újvári gimnáziumban megbukott, és beállt lakatosinasnak.

A helyi Béke moziban megtekintették A magunk módjára üvölteni című dokumentumfilmet, amelynek végeztével mintha egyenesen a vászonról érkezett volna Rokko, aki a film egyik szereplője. Mesélt az akcióművészetről, Kassák művészeti hagyatékáról és performanszt is improvizált egy workshop keretében.



Kosztolányi nyomában Szabadkán

A következő találkozóra a Vajdaságban került sor. Itt Kosztolányi Dezső és Csáth Géza szecessziós szülővárosával ismerkedtek a diákok.

Végigjárták a Pacsirta című regény ikonikus „sárszegi” színhelyeit. Vajkayék a Petőfi utcából (ahol Csáth Géza szülőháza is áll) indulva kísérik a vonathoz Pacsirtát, a sarkon, ahol a gimnázium található (ahonnan Kosztolányit saját apja igazgatóként kicsapta), jobbra befordultak, majd a Széchenyi utca végén balra, s már meg is pillantották a városháza épületét. Itt áll a téren az Úri Kaszinó (ma könyvtár, s a jelenlegi olvasóteremben szivaroztak, kártyáztak és ittak a Párducok), a színház épülete, ahol Pacsirta távollétében a szülők megnéznek egy darabot. Tovább haladva feltűnik a Magyar Királyi étterem zöld épülete, ahol vaníliás metélt is van az étlapon, és lányuk diétás főztje után Vajkayék finomakat esznek egész héten. Az állomás utcájában bal oldalt paloták, villák, előttük platánok. Végül az állomás épülete, ahová nyomban beszökik az ősz, amikor Pacsirta hazajön.

Meghallgatták a Jazz Hot Band koncertjét is a helyi zsinagógában, a Népszínházban Móricz Zsigmond népszínművét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabot látták. Jártak a Magyar Médiáház stúdióiban, szerkesztőségeiben, interjút adtak a Pannon Tévének és Pannon Rádiónak. És ezt a Szabadkát nevezi poros Sárszegnek Kosztolányi, mondván, nincs itt semmi, nem történik itt semmi.

Vendéglátójuk a Bosa Milicevic Közgazdasági Szakközépiskola volt, együtt sétáltak Újvidék, Károlyváros és Pétervárad történelmi utcáin és ismerkedtek a helyi hagyományokkal. Megcsodálták a palicsi tavat, ahová Kosztolányi is gyakran kirándult szüleivel.

A következő állomás Debrecen lesz, ahol Szabó Magda munkásságán keresztül ismerik majd meg a cívis várost.