Két marosvásárhelyi fiatal arra vállalkozott, hogy kerékpárral bebarangolja Európát. A Master Ski & Bike tagjai, Benedek Lehel és Keresszegi Petrás Előd akik 2010 május 16.-án indultak útnak, és 2011 augusztusában értek ismét Marosvásárhelyre. Úgy tervezték, hogy naponta átlagosan 70 km-t bicikliznek. Szállás a sátor, valamint a www.couchsurfing.com fogja jelenteni. A Couch Surfing non profit szervezet, amelynek keretében az emberek felajánlják vendégszeretetüket, illetve ingyenes szálláslehetőséget biztosítanak azoknak a  turistáknak, akik idegen városból érkeznek és egy-két napot szeretnének eltölteni egy adott helyem.

A vállalkozó kedvű fiatalok, akiknek az volt a céljuk, hogy tapasztalatot, információt gyűjtsenek a külföldön létező kerékpáros utakról, hálózatokról, biciklis magatartásról, a kétkerekűek elfogadásáról. Indulásuk előtt hozzátették, hogy Marosvásárhelyről a Mezőségen keresztül elérik Kolozsvárt, Zilahot, Nagykárolyt, majd a csalánosai határátkelőnél intenek búcsút Romániának és „begurulnak” Európába. A 15 hónap alatt eljutnak a Hortobágyra, valamint 2010 Európa kulturális fővárosába, Pécsre, megmásszák az ausztriai Grossglöckner csúcsot, Németországban a Fekete-erdőben és a Berctesgadeni Nemzeti Parkban barangolnak, eljutnak Auschwitzba, Finnországban pedig megnézik a sarki fényt és Rovaniemiben a futurisztikus Arktikum Múzeumot. Európa legészakibb pontját, a norvégiai Nörkappot érintve következnek a hollandiai szélmalmok, sajtpiac, Stonehenge, a Mont Blanc meghódítása, a francia Riviéra, Barcelona, a kontinentális Európa legnyugatibb pontja, a portugáliai Cabo da Roca, Pompeji, az Etna vulkán – csak néhány érdekesség, nevezetesség, amelyhez eljutnak a 31 000 kilométer során. A tervek szerint a téli hónapokat a Benelux-államokban, illetve Nagy-Britanniában töltik. Benedek Lehel és Keresszegi Petrás Előd elmondta, a megvalósításhoz számításaik szerint megközelítőleg 10 000 euró szükséges.

- Hogyan jött az ötlet a kerékpárútra mi volt a célotok miért indultatok el?
Az ötletet, a szikrát egy spanyolországi srác (Santiago) adta aki úgyszintén biciklivel járta a világot. Santiago 2009 szeptemberében Marosvásárhelyen haladt keresztül egyik utazása során és nekünk akkor volt alkalmunk találkozni és beszélgetni vele.
Nagyon megtetszett nekünk a kerékpártúra ötlet és amint Santiago tovább állt mi neki is kezdtünk megtervezni az utat.
A célunk az volt, hogy megismerjük Európát. Lássuk és tapasztaljuk mindazt, amit addig csak internetről, televízióból vagy kepékről ismertünk.
 

 
- Egy ismerősöm azt mondta, ha bringára ülsz és elindulsz bármerre látod a tájat bárhol megpihenhetsz nem vagy kötve semmihez ezzel ti is így voltatok?
Igen, ezzel mi is így voltunk. Ott és akkor álltunk meg ahol akartunk ess annyit időztünk amennyit csak jónak láttuk. Pont azért, mert nem volt megszabva, hogy mikor kell egy adott helyen legyünk nagy szabadságnak örvendhettünk. Természetesen nekünk is volt egy úti célunk, de ha valaki azt mondta, hogy erre vagy arra szebb, akkor mi annak függvényében módosítottunk az útvonalunkon.
 
- Megismerkedtetek a kürti Kovács Tamással, aki a Majer István Emléktúra alkalmával ült kerékpárra úgy tudom tekertetek is kilométereket együtt Tamással és voltatok is nála Kürtön?
Igen, a kürti Kovács Tamással két alkalommal is tekertünk együtt.
Kovács Tomival Pozsonyban találkoztunk. Tomi akkor csak pár napig tudott velünk tekerni, de búcsúzásunk napján megbeszéltük, hogy egy év múlva újból találkozunk Rómában (Olaszországban).
Végül úgy alakult, hogy nem Rómában hanem Nápolyban találkoztunk. Ezúttal 1 hónapot bringáztunk Tomival együtt.
Tomi megkért bennünket, hogy kísérjük haza őt Kürtre és hogy töltsünk el pár napot Kürtön. Kürt meglátogatása nem volt az eredeti útvonalunk része, de jó ötletnek tartottuk, így hát elfogadtuk a meghívást.

- Barátaitok ismerőseitek és a média mennyire tudtak figyelemmel kísérni utazásotokat?
Annak idején volt egy blogunk (Ontheroad.blog.hu), amit Benedek Lehel barátom szerkesztett. Itt lehetett minket nyomon követni, ide töltöttük fel az úton készített fényképeket és történeteket.

- Induláskor gondolom az emberek véleménye rólatok különbözőek voltak egyesek bátorítottak míg mások örültnek esetleg bolondoknak néztek titeket tekintettek vagy tévedek?
Megoszlott az emberek véleménye az úttal kapcsolatosan. Sokan szkeptikusan néztek ránk és nem hitték, hogy ezt véghez tudjuk vinni. Természetesen voltak, akik bátorítottak és segítettek az utunk, célunk megvalósításában. Ezúttal szeretném meg köszönni mindenkinek még egyszer a segítséget és a biztató szavakat.  
 


- Hosszú vándorlás után az emberek többségét megfertőzi ez az életmód abba tudjátok hagyni ezt az életformát vagy újabb és újabb kihívásokat kerestek magatoknak újabb járatlan utakat?
Az emberek úgy vannak beállítva, hogy mindig újabb és újabb kihívásokat keressenek. Ezzel mi sem voltunk másképp. Azt tudni kell, hogy a biciklis életmód egy nagyon fárasztó, viszontagságokkal teli életmód. Nagyon meg lehet szokni azt a szabadságot amit az út nyújt. De előbb utóbb minden egyszer véget ér. Ez így történt a mi körutunkkal is.
Miután hazaérünk az Európa körútból, nekem csak kisebb túráim voltak Románia területén, viszont a társamnak, Benedek Lehelnek volt egy másik nagyobb biciklis túrája. Ezúttal Lehel Dél-Amerikát vette célba.
Most az új kihívást mindkettőnk részére a család, a gyerekek jelentik. Ez is egy olyan járatlan út amiben még nem volt részünk.

- Minden utazás során vannak előre nem látható jó vagy rossz történet és persze a sok titokzatos kalandon kaland élmény és sztori meséljél egy kicsit olvasóinknak?
Nagyon nehéz kiemelni egy bizonyos történetet az úton töltött 15 hónapból, hiszen minden nap hozott valami újat, valami érdekeset.
A templomok, a várak, a különbékeféle épületek egymagukban szépek, csodás látványt nyújtanak, de az ott lakók nélkül csak hideg épületek. Utunkat az emberekkel való kapcsolatunk, beszélgetéseink tettek színessé.
Nagy kaland volt számunkra a Grossglockner vagy a Mt. Blanc csúcs meg mászása, találkozni a Mikulással, a sarki fényt látni vagy épp meginni egy hideg Guinness sört egy ír pubban.
Portugáléban például volt egy negatív élményük ugyanis egyik alkalommal rosszul választottuk meg a szálláshelyünket és kiraboltak minket. De ebből az esetből is tanultunk és csak erősebbek lettünk, nem adtuk fel.
 
- Láttam egy fotót, ahol a Mikulással pózoltok kezetekben pedig a térképetek milyen ember a Mikulás?
A Mikulás az egy csodalatos ember, egy mesébe illő figura.
Volt alkalmunk találkozni a Mikulással, a Mikulás segédeivel és a rénszarvasokkal is. A postát is megnéztük, ahova a Mikulásnak írt összes levél beérkezik.
Öröm volt ott lenni, látni és elbeszélgetni a Mikulással mindezt a születésnapom napján.

- Az utatok során nem fordult meg a fejetekben az, hogy feladjátok?
Nekem, személy szerint nem fordult meg a fejemben, hogy feladjam.

- Azt szokták mondani két vagy több ember egy közös utazás során, ha egymásra van utalva előbb utóbb elviseli egymást, össze csiszolódik ti hogyan tudtatok egymással közös nevezőre jutni?
Mi is sokat csiszolódtunk Lehellel. Köztünk is voltak veszekedések, de minden egyes alkalommal sikerült kiegyezni, megbeszélni a dolgokat.
Olyan is volt, hogy pár napig külön utakon tekertünk, mert annyira haragudtunk, hogy nem akartuk látni egymást. De a célunk az közös volt és tudtuk, hogy ha a körutat sikeresen be akarjuk fejezni akkor alább kell hagyjuk a makacskodásunkat és megértőbbnek kell lennünk egymással.

- Az Európa meghódításáról két keréken terveztek esetleg könyvet?
Szerintem egyelőre nem lesz könyv, mert jelen pillanatban minden időnket a családunknak szenteljük.

- Ha vissza tekerjük az idő kerekét meg tudod most már mondani, hogy mit adott nektek ez a másfél esztendős utazás?
A legtöbb, amit az úttól kaptam az az, hogy megismerhettem önmagam. Kitoltam a határaimat és önállóbb lettem. Az útnak köszönhetően most bátrabban belekezdek új kihívásokba nem félve a csalódástól vagy attól, hogy nem fog valami sikerülni. Tudom, hogy ha pozitívan állunk a dolgokhoz akkor bármire kepések vagyunk.

- Minden út kaland egyszer véget ér, hogy kerültél te Norvégiába és mit csinálsz ott?
Hat évvel ezelőtt, a mostani feleségemmel valami új országban szerettünk volna szerencsét próbálni. Pont azért, mert utazásom során nagyon megtetszett Norvégia és sok pozitív élményben volt itt részünk Norvégiára esett a döntés.
Jelen pillanatban egy biciklis szerviznek vagyok a tulajdonosa.

- Te mit üzennél azoknak, akik kerékpárral szeretnének neki vágni Európának és mit azoknak, akik otthon olvassák majd ezt az interjút veled?
Azoknak, akik egy ilyen vagy hasonló utat terveznek csak azt tudom üzenni, hogy bátran kezdjetek bele. Nem kell attól tartani, hogy mi lesz holnap vagy holnapután mert ezt amúgy sem tudja senki megjósolni. Az út majd hozni fogja magát és minden probléma megoldódik a maga idejében.
Azoknak, akik otthon ülnek és ezeket a sorokat olvassák ugyanazt tudom üzenni. Menjetek, tapasztaljátok és élvezetek az életet mert mindenkinek csak egy van belőle.

- Vannak további biciklis terveid 2022 re?
Nem, nincsenek biciklis tervek a 2022es évre. Most a család és a gyerekek töltik ki minden egyes szabadidőmet.

Köszönöm a beszélgetést Telek Lajos
Fotók Keresszegi Petrás Előd biciklis albumából