- Kezdjük azzal, hogyan is kezdődött az ön szenvedélye egy olyan korban, amikor nem volt se internet, se mobiltelefon, ismerőseinkkel a kapcsolatot csak levélben tudtuk tartani. Hogy kezdődött ez a nem mindennapi
elfoglaltság?

Egy kis szabolcs-szatmári faluban, Csengerben nőtem fel. A vasfüggöny mögött éltünk, gyakorlatilag elzárva a nyugat-európai és más külföldi országoktól. A nyelvek és a külpolitika már hetedik osztályos általános iskolás
koromban érdekelni kezdett. Az 1960-as évek elején kezdtem el gyűjteni az állam-és kormányfők, királyi személyek aláírt fényképeit. Mára mintegy 3000 eredeti aláírást tartalmaz a gyűjtemény a világ valamennyi államának valamelyik első számú vezetőitől, politikai és ideológiai hovatartozástól függetlenül. Mondhatni, itt a „békés egymás mellett élés” már nagyon rég megvalósult…

- És miért éppen politikusokat, államfőket, királyokat és uralkodókat?

Az általános iskolában az osztálytársaim – mint oly sokan – színész képeket gyűjtöttek. Az is szép hobbi, de úgy gondoltam, hogy megpróbálom inkább a környező államok vezetőit megkeresni. A kezdeti sikerek után távolabbi államokba is írtam, és a legtöbb helyről válasz is érkezett. Nyolcadikos lehettem, amikor Makariosz érsek ciprusi elnök és Norodom Szihanuk kambodzsai herceg válaszoltak. Talán ők voltak a legelsők.
Egy eredeti aláírás megszerzése sokszor ütközik akadályokba. Hivatalban lévő uralkodók egyszerűen nem teljesítenek ilyen jellegű kérést. Azt szokták válaszolni, hogy csak személyes barátaiknak dedikálnak fényképet.
A saját erőfeszítéseket a legtöbb esetben siker koronázta. Azonban néhányszor különböző kapcsolatokat – nagykövetségek, külügyminisztériumok, egyes politikai vezetők barátai, családtagok, más államfők – felkutatva, sokszor kalandos utakon sikerült hozzájutnom az utóbbi fél évszázad vezető politikusainak eredeti aláírásához. A gyűjteményemben találkozhat az Olvasó egyebek mellett Hirohito japán császár, II. Erzsébet, II. Margit -, Beatrix-és Julianna királynők, Diana hercegnő, Apponyi Geraldine magyar grófnő-albán királyné, Hailé Szelasszié császár, Baudouin, II. Albert, János Károly, V. Olav, II.Hasszán, Husszein, Fejszál királyok, Reza Pahlavi iráni sah aláírt fotójával.

- Nemrégiben láthattam önt és lányát a Fábri show-ban, ahol sok érdekes történetet meséltek el. Engem egy két történet nagyon megfogott: az ön édesapját behívattak a rendőrségre mert a szomszédos országba levelet küldött Alexander Dubček Csehszlovák kommunista politikusnak? Ebből adódik az a kérdésem: a titkosszolgálat nem figyelte önt és családját, hogy levelezéseket folytat ismert személyiségekkel? Később aztán levelet küldött Anna Dubčekovának, Alexander Dubček feleségének és így jutott hozzá az aláíráshoz?

1968. januárjában a reformer Alexander Dubček került a Csehszlovák Kommunista Párt első titkári posztjára, és hozzákezdett a párt és a rendszer átalakításához. Azonban a helyzet Brezsnyev számára nagyon veszélyesnek tűnt. Augusztus 21-én – lengyel, magyar, bolgár és NDK csapatok kíséretében –szovjet csapatok rohanták le Csehszlovákiát, és ezzel véget ért a Prágai Tavasz. Dubček a pozícióját formálisan 1969. áprilisig megtartotta, majd Gustáv Husák lett a párt első embere. Dubček nevét tizennyolc éven át nem lehetett kiejteni Csehszlovákiában, de a Keleti Blokkban sem volt tanácsos. Alakját kiretusálták a fényképekről, állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Az 1989. november 19-én kezdődő ún. Bársonyos Forradalmat követően megválasztották a Csehszlovák Törvényhozás elnökévé.1992-ben autóbaleset következtében hunyt el. Felesége Anna Borsekova 1990-ben halt meg. A 18 évig tartó házi őrizete alatt többször próbáltam neki írni. Leveleim nem jöttek vissza, de nem is kapta meg őket. Ez abból is nyilvánvalóan látszott, mert Édesapámat behívatták a rendőrségre, közölték vele, hogy „a csehszlovák elvtársak rossz néven veszik” a leveleimet, s felszólították, hogy mondja meg a fiának, hogy „hagyja abba a Dubčeknek való irkálást”. Ez idő tájt történt,  amikor Sugár András riporter felkereste Dubčeket az otthonában, s interjút készített vele. Nagy port kavart fel ez akkoriban. Sugár Andrást megkerestem, hogy segítsen a levelem eljuttatásában. Ő megadta Dubček pontos lakcímét. Küldeményemet a feleség nevére címeztem. Ez célba ért, mert rövid idő múlva, Anna Borsekovától – a borítékon feladóként az ő neve szerepelt - levelet kaptam, benne Dubcek két aláírt fotójával.

- Ebből adódik az, hogy a többi Csehszlovák államfők aláírásait is nehéz volt megszerezni, például Gustáv Husák, Ludvík Svoboda, Václav Havel?

A csehszlovák vezetőktől egész nagy gyűjteményem van. Akiket elértem, azoktól kaptam aláírást. Legnehezebb Antonin Novotny volt. Az ő esetében Novotny családja volt a segítségemre. Könnyebb volt választ kapnom Oldrich Cernik, Jozef Lénárt, Alois Indra, Vasil Bilak, Peter Colotka, Gustav Husak,
Ludvik Svoboda, Milos Jakes, Ladislav Adamec, Milos Zeman, Michal Kovac, Rudolf Schuster, Ivan   Gasparovic, A. Kiska, Zuzana Caputova vezetőktől. De írtam Frantisek Tomasek bíborosnak is, aki szintén készségesen válaszolt. Vaclav Havel, nagyon kedves volt. A feleségével közös fotót mindketten aláírták, sőt Havel, a szeretete jeléül a neve alá még egy piros szívet is rajzolt…

- A 60, 70, 80, 90-es évekig nem lehetett mindig egyszerű dolga a leveleket eljuttatni a világba. Hogyan szerezte meg a címeket: akadtak gondok gondolom jócskán, meséljen kicsit?

Hivatalban lévő államfők részére nem volt nehéz a levél eljuttatása. Elég volt a nevük, a titulusuk, a főváros és az ország. Szerintem egyébként a posta akkortájt megbízhatóbb volt, olyan leveleket is kézbesítettek, amelyeken a címzés igencsak hiányos volt. Emlékszem, amikor Apponyi Geraldine magyar grófnőnek írtam, aki később albán királyné lett, csak annyit írtam a borítékra, hogy „Madrid” – mert abban az időben ott lakott – és megkapta. Manapság, ha nem teljes a címzés, a posta azonnal visszaküldi a levelet. Más a helyzet lemondott, elmozdított, száműzetésben élő politikai vezetőkkel. Nekik pontosabb cím kell, aminek a megszerzése körülményes. Ilyen esetekben kérem a nagykövetségek segítségét, de sokszor külföldi jogász kollégáim, és a média szereplői is továbbítottak már levelet.

- Ha belegondolok ön nagyon sok levelet küldött különböző országokba. A postai illetékek sem voltak olcsók. Volt olyan az elmúlt évek során, akitől soha nem kapott választ? Gondolom a magyar posta legjobb ügyfele volt az évek folyamán. Hány ezer levelet írt az évek során?

Sok ezer levelet megírtam. Ha a címzett megkapta, akkor általában jött valamilyen válasz. A gond az, hogy sok esetben nem kapják meg. Például Afrikának vannak olyan részei, ahol semmiféle infrastruktúra nincs, ilyenkor több levelet kell írnom, vagy segítséget kell kérnem. Jó példa erre az alábbi: Valentine Strasser kapitány 1967-Sierra Leone elnöke 1992-1996
Annak idején a maga 25 évével ő volt a világ legfiatalabb államfője. Államcsínnyel került hatalomra, s négy év után őt is államcsíny fosztotta meg a hatalmától. 1996 óta az anyjával él Freetown külvárosában, rendkívül szerény körülmények között. Ott se utca, se utcanév, se házszám, se kiépített út nincs. Természetesen a posta sem jár arrafelé. Ráadásul Strasser mentális problémákkal küszködik. 5-6 év eredménytelen próbálkozás után végül a Reuters hírügynökség Freetown-i tudósítójával sikerült felvennem a kapcsolatot.
Hosszas levelezésünket követően vállalkozott arra, hogy felkeresi az érdekemben Valentine Strasser kapitányt. A találkozóról fotó készült, amelyen látszik, ahogy Strasser olvassa az általam küldött képes anyagot, majd nevemre dedikál több fotót.

- Chilében Pinochet tábornok aláírásának is különös történeté van?

Pinochet azon államfők közé tartozott, akiknek az akkori Magyarországról nem volt tanácsos levelet küldeni. Akkoriban egyetemista voltam, és tartottam attól, hogy ellenőrzik a postámat. 1975-ben kijutottam a rokonaimhoz Angliába és onnan írtam a chilei tábornoknak, azt kérve, hogy a válaszát is oda küldje.
Pinochet egy nagyméretű, szép kivitelű, színes dedikált képpel ajándékozott meg. Gondot okozott, hogyan vigyem haza, tartva a magyar vámosoktól. Végül a bőrönd aljára, a használt ruháim alá rejtettem.
15 év múlva megírtam Pinochetnek az első fényképének a történetét. Pinochet erre küldött egy még nagyobb méretű dedikált fotót, s írt mellé egy levelet is.

- Az Ön lánya is segített megszerezni néhány aláírást. Dorina, tudna erről mesélni? Dorina ön több érdekes történetet is tudna mesélni, vannak személyes találkozások is?

I. Mihály 1920-2017 Románia királya 1927-1930, 1940-1947

Többször szerencsém volt, amikor utazásaim során véletlenül találkoztam uralkodókkal és államfőkkel. Így például Erdélyben jártam 2007-ben és Gyulafehérváron meglátogattam a legnagyobb ortodox templomot. A
templomban meglepődve ismertem fel I. Mihály román királyt és a feleségét, akik papi kísérettel vonultak. Odamentem a királyhoz és arra kértem, hogy készíthessek róla pár fotót. Mihály király és a királyné készségesek voltak és megengedték, hogy lefényképezzem őket. Ezután megkérdeztem a királytól,
hogy elküldhetem-e később a fotókat neki aláírás végett. Mihály király igenlően válaszolt. Udvariasan megkérdezte még, hol élek Magyarországon és hogy tetszik nekem Gyulafehérvár. A fényképeket később elküldtük Svájcba, Genfbe, ahol a királyi pár élt. Kérésemre Mihály király a fotót édesapám nevemre
dedikálta és a királyné is aláírta a képeket. Ez a fotó a gyűjtemény egyik fontos darabja, hiszen tudomásunk szerint Mihály király nem szokott névre szóló dedikációt adni.

János Károly 1938-Spanyolország királya 1975-2014

A spanyol nyelvterületen élő államfők szívesebben válaszolnak, ha anyanyelvükön kapnak levelet. Spanyoltanár lévén én szoktam megírni a spanyol és latin-amerikai vezető politikusoknak szóló kéréseket. Így volt ez a spanyol király, Don Juan Carlos esetében is, akit Spanyolországban, Santiago de Compostelában láttam, ahová Szent Jakab ünnepére érkezett Doña Sofía királynéval együtt. Én akkor épp Santiagoban tartózkodtam ösztöndíjasként egy spanyoltanároknak szóló továbbképzésen és a nagy ünnepségre kivételesen a királyi pár is ellátogatott. A katedrális előtt összegyűlt óriási tömegben nem sikerült őket megközelítenem, utána viszont írtam a királynak és elmeséltem, hogy láttam őket Santiagoban. Azt is leírtam, hogy édesapám már többször írt neki, de királyként nem sikerült tőle eredeti aláírást kapnia. Juan Carlos, akinek nem szokása könnyen aláírást adni, egy nagyméretű színes képet dedikált édesapám nevére.

Raúl Castro Ruz 1931-Kubai Kommunista Párt első titkára 2011-2021 Kuba elnöke 2008-2018

Az egyik legérdekesebb történet Kubához fűződik. Turistaként jártam ott 2008-ban, amikor Fidel Castro egészsége már meggyengült és éppen kórházban volt, ezért az öccse, Raúl Castro Ruz vette át az államtanács elnöki tisztségét.
Kalandos úton sikerült bejutnom Havannában a Forradalmi Palotába, amely a mindenkori kubai elnök és a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának a székhelye, egy nagyon szigorúan őrzött és nehezen megközelíthető épület.

Többszöri kérésemnek végül eleget téve, az egyik épületet őrző katona beengedett, de elvette az útlevelemet megőrzésre. Az épületben már én is féltem kissé, főleg amikor egy szűk, kicsit sötét irodába vezettek, ahol majdnem egy órát egyedül várakoztam. Majd megjelent Raúl Castro személyi titkára, akit előzőleg értesítettek arról, hogy aláírást kérni jöttem az elnöktől. A titkár elbeszélgetett velem, majd Che Guevaráról és Fidel Castroról szóló könyvekkel és képeslapokkal ajándékozott meg. Elmondta, hogy nincs nála jelenleg  semmilyen eredeti aláírás, és most nem is lehet kérni a kubai elnöktől, de megígérte, hogy később küld egyet. Néhány héttel később, már Magyarországon nagy meglepetésemre a nevemre érkezett egy levél Havannából a Forradalmi Palotából, amely így szólt: „Meghatódva a szép levelétől és a kitartásától, amellyel édesapjának, Dr. Márián Zoltánnak szeretne örömet szerezni, akinek gratulálunk a 60. születésnapja alkalmából, örömmel választottunk ki és küldünk el egy első napi borítékot a személyes gyűjteményünkből, Raúl Castro Ruz
eredeti aláírásával, aki Fidel fiatalabb testvére, és jelenleg a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke.”

Belisario Betancur 1923-2018 Kolumbia elnöke 1982-1986

Egy másik véletlen találkozás a spanyolországi Santanderben történt 2007-ben, ahol szintén egy ösztöndíjas továbbképzésen vettem részt az UIMP egyetemen. Belisario Betancur kolumbiai elnök volt a díszvendége egy fogadásnak, ahol nemzetközi irodalmi díjban is részesült. A ceremóniát követően lehetőségem adódott személyesen is beszélgetni az elnökkel, akivel egy közös fotót is készítettünk és szívélyesen a nevemre dedikálta az ünnepségre szóló meghívómat.

- A sok aláírás között van olyan aláírás, amit valami miatt ön a kedvencének tart?

Azt szoktam mondani, hogy azok az aláírások a kedvenceim, amelyeket a legnehezebb volt megszerezni, és főleg, amelyeknek magyar vonatkozásai is vannak. Több ilyen is van: Európa legfiatalabb és legrövidebb életű monarchiájának, az Albán Királyságnak (1928-1939) egyetlen királynéja volt: Apponyi Geraldine magyar grófnő. Geraldine 1938-ban lett I. Zogu, albán király hitvese, s mindössze alig egy évig ült a tiranai trónon.
Apponyi Geraldine, Apponyi Gyula gróf, császári és királyi kamarás, és Gladys Virginia Stewart amerikai milliomosnő frigyéből született 1915-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően az Apponyi család Svájcba költözött, 1921-ben tértek csak vissza Magyarországra. Geraldine 16 éves volt, vakációit Zebegényben töltötte nagynénjénél, Károlyi Fannynál. Délelőttönként, gyors-és gépírást tanult. Geraldine 17 éves lehetett, amikor Budapesten a Károlyi-palotában rendezett bálról kijövet a fotósok lencsevégre kapták.

Állítólag az itt készült felvételek egyike alapozta meg mesébe illő házasságát. Ezekben az esztendőkben történt, hogy I. Zogu, Albánia királya feleséget keresett magának. Megbízottai Európa-szerte kutattak megfelelő ara után. Apponyi Geraldine elmondása szerint barátnője, Teleki Kati járt Albániában, ahová magával vitte Geraldine fényképeit. A király látta a képeket, s az „eredetit” is látni kívánta. Geraldine így emlékezik vissza az első találkozásra a királlyal „és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valóban egy pillanat műve volt.” A király azon nyomban megkérte a magyar grófkisasszony kezét.
Ekkor Geraldine 22, Zogu 42 éves volt. A „Magyarország fehér rózsájaként” is emlegetett Geraldine az eljegyzést követően felvette az Albánia hercegnője címet. 1938. április 27-én házasodtak össze. A menyegző kapcsán a korabeli sajtó kimagasló érdeklődést tanúsított a nászajándékok felsorolásának. Horthy Miklós kormányzó két ezüstszürke paripát, az albán hadsereg egy arany díszkardot, Hitler egy skarlátvörös Mercedest, Mussolini négy aranyozott bronzvázát, Victor Emmanuel olasz király egy sárkányt ábrázoló bronzszobrot, Francisco Franco spanyol államfő pedig egy különleges vitrint küldött az ifjú párnak. Mussolini alig egy évvel később lerohanta Albániát. A királyi család elmenekült. Több országban éltek rövidebb-hosszabb ideig, míg végül Párizsban telepedtek le. Zogu király itt hunyt el 1961-ben. Párizs után Spanyolország következett, ahol az özvegy Geraldine hosszú éveket töltött. Franco tábornok halála után családjával együtt Dél-Afrikába költözött, és Bryanston városban élt. Ez idő tájt már komoly légzési nehézségekkel küszködött, s betegsége egyre súlyosabbá vált. Testvére Virginia ápolta, s élete végéig vele maradt. Geraldine imádta unokáját az iskolás Leka herceget. Maga a kis Leka írta a nagybátyjának egyik levelében, hogy „Geraldine királynénak arany szíve van, sokat tanul velem.”
Betegsége megakadályozta abban, hogy eleget tegyen az Apponyiak meghívásának és Szlovákiába látogasson. Ugyanezen ok miatt Magyarországra sem jött el soha. Szülőhazáját azonban szerette, ennek hangot is adott a számomra írt – 2001. április 18-án kelt – levelében, amelyet ezekkel a szavakkal zárt: „Isten áldja Magukat szép Magyarországban…”

Apponyi Geraldine 63 év száműzetés után, 2002-ben az albán parlament meghívására telepedett le ismét második hazájában. Fiával, ausztrál menyével Susannal és unokájával Lekával érkezett haza. A 87 esztendős magyar grófnő négy hónappal később légzési elégtelenség következtében hunyt el egy tiranai kórházban. Csak röviddel élte őt túl szerető testvére Virginia. Menye Susan 2004-ben, majd egyetlen fia Leka 2011-ben hunyt el. Így a szűkebb értelemben vett albán királyi családot ma az unoka – ifjabb Leka – és felesége Elia képviseli. Geraldine királyné ismert személyiség lehetett Madridban. 1973-ban olvastam róla egy képes magazinban, és közöltek róla egy fényképet, ahol a díszvendégek között ül Franco tábornok unokájának, Carmennek az esküvőjén. Címét akkoriban képtelenség volt megszerezni, ezért csak ennyit írtam a borítékra: „Madrid”. Meglepetésemre megkapta a levelemet. Megajándékozott egy korabeli – dedikált fotóval, ami az 1938. évi koronázásakor készült. A képnek van egy sajátossága: a fényképész neve Juan Gyenes. A magyar származású Gyenes János (1912-1995) 1940-től élt Madridban, s számos fotót készített az akkor  Spanyolországban menedéket talált száműzött uralkodókról. Egyebek mellett II. Simeon bolgár cárt is ő fényképezte. Gyenes később a spanyol királyi család udvari fotósa lett. Dél-Afrikából több dedikált fotó érkezett Apponyi Geraldine-tól. Az egyik a 80. születésnapján készült a családja körében.

José Alberto „Pepe” Mujica 1935- Uruguay elnöke 2010-2015

Az 1960-as évektől a Tupamaro marxista forradalmi gerilla szervezet tagja, majd vezetője volt. Számos esetben letartóztatták, többször megszökött, de mindig elfogták. Az uruguayi katonai diktatúra idején több mint 14 évet töltött börtönben politikai elítéltként, ebből tízet magánzárkában, embertelen körülmények között. Az évek során Mujica gondolkodása sokat változott, ortodox marxistából jóval pragmatikusabb politikussá vált. Elnöki ciklusa alatt mindvégig vidéki farmján élt, a szintén ex-Tupamaro feleségével, Lucía Topolanskyval. Fizetésének 90 százalékát civil szervezeteknek adományozta. Az újságírók a „világ legszegényebb elnöke” címet ragasztották rá, mivel egy ütött-kopott, 26 éves Volkswagen Bogárral járt dolgozni. Egyszerű életvitelére jellemző egy, az internetet is bejárt fotó, amely szerint „Pepe” elnökként egy orvosi rendelőben ül, várja a sorát, hogy a fájós lábát megvizsgáltassa.
Felesége Lucía Topolansky (1944 -) Tupamaro aktivistaként 13 évet töltött börtönben. Túlélte a kínzásokat, megpróbáltatásokat. Szenátor lett, majd az ország alelnöke. „Pepe”-től nem volt könnyű aláírást szerezni. Végül a feleségéhez fordultam, aki segített. Lucía asszony személyes levélben tájékoztatott arról, hogy a nagyapja magyar származású volt, az Osztrák-Magyar Monarchia idején emigrált Budapestről Uruguayba. Emiatt mindig nosztalgiával gondol Magyarországra. Két fényképet dedikáltak a számomra. „Pepe” Mujica az egyikre ezt írta: „Patria Para Todos" (Hazát Mindenkinek), a másikra pedig: „Con Razón y Corazón” (Értelemmel és Szívvel).

Nehéz volt megkapni Franco tábornok spanyol államfő aláírását is. A 60-as években Franco nem foglalkozott egy ilyen kéréssel, elutasító választ kaptam. Tudtam azt, hogy Franconak december 4-én van a  születésnapja. Legközelebbi levelemben felköszöntöttem, ami meghatotta, hogy egy magyar gimnazista
számon tartja a születésnapját. El is küldte az aláírásos fotóját.

Göncz Árpád volt köztársasági elnök például II. Erzsébet aláírását segített önnek megszerezni.
II. Erzsébet brit királynő nem teljesít aláírásra irányuló kéréseket. Göncz Árpádhoz, a Magyar Köztársaság egykori elnökéhez fordultam nyugdíjazása után azzal a kéréssel, hogy ha lenne a birtokában II. Erzsébet királynőtől egy eredeti aláírás, esetleg gazdagíthatná vele a gyűjteményemet. Legnagyobb meglepetésemre röviddel ezután megkaptam a leköszönt köztársasági elnök rendkívül szívélyes válaszát: elküldte II. Erzsébet eredeti elköszönő levelét, amelyben elbúcsúzik tőle a nyugdíjba vonulása alkalmából.

A királynő levele Göncz Árpádhoz:
2000. szeptember 20. Balmoral Kastély
Excellenciád, Köszönöm a 2000. augusztus 1-i szívélyes levelét. Örömömre szolgált, hogy a múlt évben az Egyesült Királyságban üdvözölhettem Önt hivatalos látogatása alkalmával, és gratulálok a sikeres elnöki hivatali idejéhez. Őszintén kívánok jó egészséget és a legjobbakat a nyugdíjba vonulása alkalmából. A Magyar Köztársaság elnökeként, Ön egy nehéz, de izgalmas időszakban szolgálta a hazáját. Kívánom, hogy az országaink közötti jó kapcsolat továbbra is virágozzék. Jó Barátja Elizabeth R.

- Ha belegondol a fantasztikus gyűjteményébe, melyik az az aláírás, amelyre a leghosszabb ideig várt?

A brunei szultán a világ egyik leggazdagabb embere. 63 éve uralkodik, s őt csak II. Erzsébet királynő előzi meg. Érdekesség, hogy a világ legnagyobb magán-személygépkocsi gyűjteményének volt a tulajdonosa, amelyek légkondicionált garázsokban álltak. Ő és a családja több mint 2500 darab luxusautóval rendelkezett, köztük 130 Rolls Royce, 300 Ferrari, 20 Lamborghini és 160 Porsche automobillal.
A szultánnak három felesége volt. Az első Saleha, aki a királynői címet viseli. A másik két feleségétől időközben elvált. A brunei szultán aláírására vártam a leghosszabb ideig: pontosan 45 (!) évig. Ezt a tényt egy ismert amerikai magazin is közzétette. Végül, egy magas beosztású személy segített megszerezni az aláírást, aki a szultánnal való személyes találkozást használta fel arra, hogy aláírasson egy fotót a számomra. A Brunei szultán kézjegye a gyűjtők körében rendkívül ritka.

- A gyűjteménye nem csak politikai vezetők aláírásából áll, kiktől igyekezett még autogramjukat kérni? Politikusok, egyházi személyiségek ezek az emberek nehezen megközelíthető személyek, akiket nem lehet olyan egyszerűen megkeresni. Hogy került ön velük kapcsolatba?

Gyűjteményem 99%-a államfői aláírás. Néhány esetben írtam a legmagasabb egyházi vezetőknek. Így sikerült eredeti aláírást kapnom II. János Pál pápától, Teréz anyától, A Canterbury érsektől, Desmond Tutu Nobel díjas dél-afrikai érsektől, Athenagoras ortodox patriarchától. Teréz anya levelet írt, amelynek a fordítása így hangzik:

„Kedves Dr. Márián Zoltán, Nagyon köszönöm a leveledet. Isten szeret téged. Őrizd meg a szívedben a szerető Istennek ezt az örömét és szerény szeretettel oszd meg másokkal, a szegényekkel, a betegekkel, a magányosokkal. A szegények igénylik a szeretetedet és a gondoskodásodat. Nyújtsd feléjük a kezedet, hogy segíthess, és a szívedet, hogy szerethess, és ha ezt teszed, sokkal többet fogsz visszakapni. Szeress imádkozni. Az imádság gyümölcse a szeretet, és a szeretet gyümölcse, a szeretet megosztásának az öröme. Isten áldjon meg. Teréz anya”

- Ön birtokában kizárólag csak eredeti aláírások vannak, így gondolom felbecsülhetetlen értéket képvisel gyűjteménye?

Az aláírások eredetiségének a megállapítása talán az amerikai elnökök esetében a legnehezebb. Az USA vezetői ugyanis már az 1960-as évektől kezdődően használták az ún. autopent. Ez egy elektromos toll, amelyet beprogramoznak az elnök aláíráskor használt kézmozdulataira. A fotót vagy az iratot a toll alá helyezik és az pontosan úgy  „írja le” az illető nevét, mintha saját maga írná azt.

Hivatalban lévő amerikai elnökök gyakorlatilag autopenes aláírásokat küldenek. Ezek kiszűrése rendkívül nehéz. A gép természetesen mindig egyformán „ír alá”, de egy-egy elnök többféle autopent használ. Ezért eredeti aláírás megszerzésére csak akkor van esély, ha találunk egy, az elnökhöz közelálló személyt, aki érdekünkben eljárva megszerzi az eredeti aláírást. Hivatali idejük lejárta után néhányuk – mint Jimmy Carter – könnyebben ad eredeti aláírást, de akadnak olyanok is, – úgymint Barack Obama – akik ilyenkor is autopent használnak. Manapság egyre többen használnak autopent, vagy valamiféle lenyomatot, pecsétet. Ezek nem eredeti aláírások és egy gyűjtő számára értéktelenek. Kizárólag az eredeti aláírások a Fontosak. Egy-egy ritka, nehezen megszerezhető aláírás eszmei értéke a gyűjtők körében igen magas.

- Van olyan történetté amikor családtagoktól kapta meg valaki aláírását?

 Elmesélek ,3 történetet, amikor az aláírást, a politikus halála után a családtagoktól kaptam meg.  Sok ilyen történet van, néhány a könyvben is szerepel.

Antonin Novotny
 
Életében egyszer írtam neki, de választ nem kaptam. Halála után hónapokat töltöttem azzal, hogy felkutassam a családját. Végül megtaláltam őket Prágában. Küldtek egy korabeli fényképet és egy eredeti aláírást amelyet egy iratról vágtak le.
A levelük magyar fordítása: Kedves Zoltán Úr, Elnézést kérünk a késői válaszért. A gyűjteményéhez küldünk Önnek egy fényképet és egy személyes aláírást Antonin Novotnytól. Legjobb kívánságokkal és szívélyes üdvözlettel A.   Novotny családja
 
Antonio de Oliveira Salazar 1889-1970, Portugália Miniszterelnöke 1932-1968
 
Salazar azon kevés diktátorok közé tartozott, akik nem szerették a nyilvánosságot. Puritán életet élt, nem szívesen utazott, visszahúzódó volt. Jó barátja volt, Franco tábornok, spanyol államfő. Sose házasodott meg, gyermeke sem született. Gazdasági, pénzügyi szakember volt, rendbe tette, felvirágoztatta a portugál gazdaságot. A „szocialista” országok előtt Portugália zárt terület volt, magyar, csak elvétve juthatott akkoriban oda. Érdekelt a személyisége, ezért már a 1960 körül  szerettem volna neki írni, de az akkori magyar viszonyok miatt „nem mertem”. A szüleim azidőtákt  megismerkedtek egy holland házaspárral, és az asszony – Corry – meglátogatott bennünket szülőfalumban Csengerben. Amikor hazaindult, neki adtam oda egy Salazarnak címzett levelet, kérve, hogy valahol „Nyugaton” adja majd postára. Ez megtörtént, és Salazar  hivatala küldött is néhány könyvet, és egy nagy fotót, de aláírást nem kaptam.

Salazar 1968-ban agyvérzést kapott, magatehetetlenné vált, de tudatánál volt. Új miniszterelnököt választottak, de egészen haláláig – még 2 évig –  senki nem merte neki megmondani, hogy már nem ő Portugália miniszterelnöke. Amikor elhunyt, elkezdtem kutatni a családja után, ami nem volt egyszerű, mivel  agglegény volt. Négy leánytestvére volt  de már egyik  sem élt. Végül sikerült megtalálnom egy  unokaöccsét -  az egyik leánytestvér unokáját - aki Salazar szülőhelyén, Santa Comba Dao-ban él.

Rui Salazar de Lucena e Mello  készségesnek mutatkozott, és több levélváltás után elküldött egy 1937-es levélrészletet, rajta a nagybácsi teljes,  lendületes aláírásával. Rui a levelében megemlíti, hogy ezt az egyetlen eredeti aláírást találta a volt miniszterelnöktől, de elküldi a gyűjteményem számára.
Az unokaöcscsel azóta is kapcsolatban állok, küldött fotót  Salazar szülőházáról, Salazar naptárakkal ajándékozott meg,  és újévkor minden évben  kifejezzük egymásnak jókívánságainkat.
 
Károlyi Mihály gróf, politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök.

Konzervatív arisztokratából vált radikális demokratává és az „őszirózsás forradalom” vezetőjévé. Bírálói „vörös grófként” szokták emlegetni. Haláláig a franciaországi Vance-ben élt. Felesége Andrássy Katinka, a dualizmus első miniszterelnökének gróf Andrássy Gyulának az unokája. Károlyi aláírását a lányától kaptam meg. Károlyi Judith Londonban élt, és először magyarul írtam neki. Röviden visszaírt, hogy írjak angolul, mert nagyon kicsit ért csak magyar nyelven. Kérdeztem tőle, hogy a régi iratai között lenne-e számomra egy eredeti aláírás. Végül talált egy könyvet, melynek az első lapját kitépte és elküldte nekem, rajta az édesapja eredeti aláírásával és az 1952-es dátummal.
 Levelének fordítása: „...ismét átnéztem a régi papírjaimat és örülök, hogy találtam az ön számára egy eredeti Károlyi Mihály aláírást. Mint látja, apám ezt Vance-ben írta alá 1952. április 16-án, és ez egy könyv első lapja...”  Judith Károlyi

Arafat azt írta rá, hogy " Forradalom a győzelemig"

A Titanic utolsó túlélője Millvina Dean azt írta, " különösen örülök a levelének, mivel ön az egyetlen levelezőbarátom Magyarországról.  Mindent szeretek ami Magyarországgal kapcsolatos, különösen az önök zenéjét "
 
Nagyon jó kapcsolatot ápol II. Simeonnal, Bulgária volt uralkodójával, akit ön megkért, akinek a barátja volt II. Hasszán, marokkói király, aki nem foglalkozott azzal, hogy bárkinek aláírjon, így a bolgár cárt kérte meg arra,
hogy tegyen le a király elé egy képet és írassa alá az ön számára és Ő ezt megttete,.,

II. Simeon az egyetlen olyan volt király, akit trónfosztása után saját népe választott meg demokratikus úton az ország miniszterelnökévé. Több mint fél évszázadon keresztül elfelejtkezett róla a világ, s csak az 1990-es években került ismét a figyelem központjába III. Borisz cár fia. A rendkívül intelligens, nyolc nyelven beszélő ex-üzletember legfőbb célja: Bulgária felemelkedése. Simeon, apja halála után, hatévesen került a bolgár trónra. Az 1946-ban tartott népszavazás azonban eltörölte a monarchiát. Johanna cárné és gyermekei szabadon elhagyhatták az országot. Az ex-cár száműzetésben töltött élete jelentős részét üzletemberként élte Spanyolországban és az USA-ban. Ötven év után, 1996-ban tért vissza először a szülőhazájába.

A bolgár cár a legrégebbi „államfői levelezőpartnerem”. A Pálfy József által szerkesztett „Magyarország” c. hetilapban olvastam róla először 1970 táján. Akkoriban Madridban élt. A spanyol posta abban az időben is megbízható volt, ugyanis pontos cím híján, csak a nevét és a fővárost írtam rá a borítékra, levelem
eljutott hozzá. Első levélváltásunkkor – 1972-ben – egy családi fotóval ajándékozott meg A képen, egy nálunk arcról addig nem ismert, magas, szimpatikus úriember volt látható a feleségével és 5 gyermekével együtt.
Megköszöntem a kedves szavakkal dedikált fotót. Jó pár hónap eltelt, majd Karácsonyra – a szegedi egyetemi kollégiumi címemre – kaptam tőle egy újévi üdvözlőlapot. Nagy sikere volt az évfolyamtársaim körében! Ettől kezdve minden évben váltottunk lapot, levelet, üdvözletet. Egyik alkalommal svájci síeléséről, máskor görögországi nyaralásáról, később már Bulgáriából küldött képeslapot. Kedves gesztus volt tőle, hogy amikor hivatalos úton, Budapesten járt, onnan is írt, és sajnálta, hogy csak rövid ideig tartózkodhat nálunk.
Édesapjáról, III. Borisz cárról könyv jelent meg, ennek egy példányát ugyancsak elküldte. (Stephane Groueff: Crown of Thorns)

Egyszer, egy interjú során említette, hogy egyik legjobb barátja II. Hasszán, a marokkói király (1929-1999). Hasszán király soha nem adott nekem aláírt fotót, sőt válaszra sem méltatott. Ő egy igazi fél-feudális abszolút monarcha volt. Ezt elmeséltem Simeonnak, s megkértem arra, hogy egy Hasszánnak szóló levelet továbbítson. Egy-két hónap múlva választ kaptam tőle, melyben azt írja:
„személyesen adtam át a levelét Hasszán királynak” Ennek meglett a hatása, Hasszán király egy szép dedikált fotóval ajándékozott meg, amelyet nem közvetlenül nekem küldött, hanem a barátjának, a cárnak adott oda. Simeon ismét vállalta a „postás” szerepét és továbbította a képet, megjegyezve, hogy ő is
örül, hogy sikerült, mert a marokkói király gyakorlatilag soha nem teljesít ilyen jellegű kérést. Simeon édesanyja, Johanna cárné 93 évet élt. Az idős hölgy már nyilván nem válaszolgatott az enyémhez hasonló levelekre. A cár azonban édesanyjánál is kieszközölte, hogy dedikáljon számomra egy képet. Később, már miniszterelnökként írt személyes üdvözletet egy újévi képeslapon. A 2006. június 2-án megrendezett első kiállításomra küldött egy gratuláló levelet, megjegyezvén, hogy sajnálja, hogy nem lehet jelen. Ezt követően is minden évben – a mai napig is – újévkor megérkezik az aláírt üdvözlőlapja.

- A nemrég megjelent Államfők dedikáltak című könyvében lányával, Márián Dorinával az ötszáz legnehezebben megszerzett és legizgalmasabb történettel rendelkező autogram történetét szedték össze és mesélik el magyar és angol nyelven. Mi vitte önöket arra, hogy könyv formájában két nyelven meséljék el e nem mindennapi gyűjtemény egy részét?

A gyűjtő munkám „megkoronázásaként” került sor – Dorina lányom  segítségével – a könyv megírására. Kiterjedt nemzetközi levelezést folytatok, számos külföldi ismerősöm, barátom van, akik érdeklődnek a gyűjtemény iránt. Ezért készült a könyv magyar-angol nyelven. A bemutatott aláírt fotókon kívül megírtuk a legnehezebben megszerzett aláírások történetét is. A könyv eddig mintegy 35 országba jutott el, számos kormányfő, de uralkodó is rendelt belőle. II. Simeon bolgár cár pedig a könyvet kézhez kapva azt írta nekem, hogy „meg kell mondjam, hogy a könyve késő éjjelig ébren tartott annyira élveztem”.
A könyvben láthatjuk, hogy nem csak államfők és uralkodók dedikáltak…Miután Simeon cár a levelemet megkapta, másnap a következő emailt írta. Eredeti angolul,  és magyar fordításban:
 
Dear  Zoltán, With these lines I would like to thank you for your absolutely wonderful book! I have no words in expressing my admiration for such a documentary of World leaders. Besides the historic value of this amazing collection, there is an enormous amount of information for anybody interested in political events. I think that placing the various personalities in specific chapters is very practical. Thank you for the quotations regarding our long ¨pen pal friendship¨. As a matter of fact, your masterpiece has kept me awake till late at night, recalling the many people I have personally met. If you don’t mind, we intend highlighting your book on our site. With my renewed and enthusiastic congratulations for such a unique achievement, I send you my warmest New Year wishes. Yours cordially, Simeon II R
PS.: Kindly congratulate your daughter for her precious contribution.
 
Kedves Zoltán, Ezekkel a sorokkal szeretném megköszönni az ön abszolút csodálatos könyvét! Nem találok rá  szavakat, hogy  kifejezzem  a csodálatomat  a világ vezetőinek ilyen jellegű dokumentálása miatt.
Az elképesztő  gyűjtemény történelmi értéke mellett,  rengeteg információ áll rendelkezésre a politikai események iránt érdeklődők számára. Úgy gondolom, hogy a különféle személyiségek elhelyezése a meghatározott fejezetekben, nagyon praktikus. Köszönöm  a hosszú, levelező  barátságunkra utaló idézeteket. Ami azt illeti, remekműve késő éjjelig ébren tartott, felidézve a sok embert, akikkel személyesen találkoztam. Ha nem bánja, szeretnénk a  weboldalunkon elhelyezni a könyvét. Megismétlem a lelkes gratulációmat egy ilyen egyedülálló teljesítményért,  és a legmelegebb újévi kívánságaimat küldöm.
Tisztelettel,  Simeon II R

Ő II. Leka herceg, a hivatalos albán trónörökös, Apponyi Geraldine unokája. Vele is jó kapcsolatban vagyok, persze nem oly rég óta mint a bolgár cárral.  Talán érdekes ez az email is amit azután küldött, hogy megkapta a könyvemet.
Dear Dr. Márián, thank you for contacting me directly. I am very happy that we have indeed received your book. May i congratulate you on the dedication that you have shown in collecting such an archive of signatures. It is a remarkable achievement which i am sure you are most proud of! Please accept my sincere best wishes, Sincerely, Leka II
 
Kedves Dr. Márián, köszönöm, hogy közvetlenül kapcsolatba lépett velem. Nagyon örülök, hogy megkaptuk a könyvét. Gratulálok önnek ahhoz az elkötelezettséghez, amelyet egy ilyen aláírás-archívum összegyűjtésében mutatott be. Figyelemre méltó eredmény, amire biztos vagyok, hogy ön nagyon büszke! Kérem, fogadja legjobb kívánságaimat és  őszinte üdvözletemet,  Leka II

A könyv utolsó fejezetében olvasni lehet néhány nem államfőről is, akik szintén eredeti aláírt fotókat, dedikációkat küldtek. Ők ismert magyar és nemzetközi személyek, például Szász Endre festő, Gagarin az első ember a világűrben, Tyereskova, az első női űrhajós, Puskás Öcsi és Grosics Gyula a legendás Aranycsapat focistái, Papp Laci a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Kodály Zoltán vagy a Titanic utolsó túlélője, és még néhány híresség.

- Körülbelül háromezer eredeti autogram van az Ön albumaiban, a legtöbb állam- és kormányfőktől, uralkodóktól, de akadnak olyanok is, amelyek nem férnek bele az első könyvbe így várható, hogy lesz folytatás a könyvnek?

Részünkről nincs akadály, mert anyag bőven van. Az egész „kiadói” kérdés, hogy melyik kiadó vállalkozik az újabb megjelentetésre.

- Könyvében II. Simeon, Bulgária volt uralkodója könyvajánlót is írt az önök könyvébe. Gondolom küldött neki egy díszpéldányt?

II. Simeon és még öt híres külföldi és magyar közéleti személyiség írt ajánlást a könyvhöz. Ők természetesen kaptak tiszteletpéldányt. A lenyűgöző gyűjtemény egy részét már többször is láthatta a közönség Magyarországon.

- Nem gondolt arra, hogy esetleg a határainkon túl is, ha a  járványhelyzet megengedi, egy kiállításon megcsodálhatnák az érdeklődők az autogramokat? - Az Államfők dedikáltak című könyvet pedig meg is vásárolhatnák, amelyet dedikálhatnának is?

Magyarországon eddig hat nagy kiállításom volt, többek között Budapesten a Fehér Házként is ismert Országgyűlési Képviselői Irodaházában, az Igazságügyi Palotában a Stefánia Palotában illetve Debrecenben is. Örömmel mutatnám be a gyűjtemény egy részét a határokon túl is. Természetesen nyitottak vagyunk egy könyvbemutatóra is Önöknél. Minden a fogadókészség és szervezés kérdése.

Köszönöm a beszélgetést Telek Lajos
Fotók Dr. Márián Zoltán és Márián Dorina fotóalbumából