A „Pozsony történelméből“ címet viselő előadása témája G. Kovács Lászlónak a 222 évvel ezelőtt született világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, Liszt Ferenc volt. Liszt szorosan kötődik az egykori magyar koronázó városhoz. 1811.október 22-én született a várvidéki, őrvidéki, ma ausztriai Doborjánban.

Ahogy elhangzott, Liszt 1820-1865 között, vagyis ebben a 45 éves intervallumban 22 alkalommal tartózkodott Pozsonyban. Ezen alkalmak egyikekor sem lépett azonban színre. Említette az előadó G. Kovács a pozsonyi kutató, író, történész, Liszt-szakértő Demko Miroslav könyvét, mely ugyan alapos, igen részletekbe bocsátkozó, gazdagon illusztrált. Ámbátor erőnek erejével igyekeszik azt piedesztálra emelni, hogy Liszt Ferenc igenis František Liszt volt, s csak és kizárólag vita nélkül szlovák nemzetiségű. Könyvének címe Liszt és Pozsony szlovákból való fordítás után.

Liszt Ferenc életrajzát folytatva elhangzott, hogy az 1860-as években Rómában lelkésszé lett avatva. Megemlítésre került továbbá a budapesti Liszt Múzeumban található Bösendorfer-zongora. Szobrok, emléktáblák, mementók őrzik a világhírű magyar zeneszerző, Liszt Ferenc emlékét többek között természetesen szülőhelyén, Doborjánon kívül Sopronban, koronázó városunkban, Pozsonyban pedig már ahogy az ún. nagyállomásról lefelé gyalogolva közelítünk az óvárosba, rögtön elénk tárul a Liszt Ferenc tér. Korábbi nevén Állomás előtti tér nevet viselte.

Egy 1961-ben kibocsátott bélyeg, ami Liszt születésének 150.évfordulóján került kiadásra, az 1896-os évet tünteti fel. Továbbá, hogy 1811-ben a vár romokban áll, tűzvész következtében; Liszt 1839-40-es látogatását a Ferenciek terén, a Nemzeti Szálloda látképét, végezetül Pozsony városa látképét ligetfalusi oldalról.
El kell mondani, hogy a pozsonyi zeneértő és -szerető, - kedvelő közönség rendkívül szerette, mindig ovációval fogadta Lisztet fellépéseikor. Elmondható, hogy kölcsönös vonzalom volt Pozsony és Liszt, illetve Liszt és Pozsony között. Ahogy idézhetnénk Ady versét: A föl-földobott kő című versét.

Szóba került az 1866 nyarán Scitovszky hercegprímás megbízására Liszt által Párizsban írt Magyar koronázási mise is. Abszurduma, mondhatnánk a dolognak, hogy a budavári Mátyás-templomban Ferenc József megkoronázásakor bemutatott misére és ünnepségre, sem az ünnepi fogadtatásra nem kapott pont Liszt Ferenc meghívást. Holott ezt megelőzendő 2 nappal Ferenc József-renddel tüntették ki. A Nemzeti Zenede elnökének közbenjárására azonban mégis egy helyet kapott a karzaton, az orgona mellett.
A hozzászólás rovatban eléggé aktívnak mutatkoztak a hallgatók. A Ligetfalusi Alapszervezet elnöknője, az előadás szervezője, Zsidek Veronika kezdte a sort. Elmondta, hogy milyen jól esett számára, amikor egy ismerőse hívta Pozsonyban Liszt Ferenc Magyar koronázási miséjét.meghallgatni. Nem is nagyon akart rá elmenni Veronika, de mégis erőt vett magán. A végeredmény olyan volt, hogy nagyon feltöltődötten, megerősödve, lelki élményekkel távozott. Ezért tiszta szívvel ajánlotta a hallgatóságnak, hogy amikor két ballábbal kelnek fel, hallgassák meg az említett misét.

Ugyancsak felhívta a közönség figyelmét a cintoriny.sk internetes oldalra, ahol virtuálisan, otthonainkból tematikus sétákat végezhetünk egy lépést is mellőzve, közben-közben imát elmondva ismert hozzátartozóink sírjai előtt.

Vajda Géza zenész pedig az 1978-as, életében mérföldkövet jelentő évéhez tért vissza. Felidézte: Liszt Ferenc pozsonyi látogatásából 15-öt számolt össze a Muzikológia című folyóirat. Továbbá, hogy éppen a Zeneművészeti Főiskolára jelentkezésekor az említett 1978-as esztendőben egyik tanára győzködte, hogy Liszt igenis sem nem magyar, sem nem osztrák, sem nem szlovák, sem nem még csak német, de csodák csodájára, tessék parancsolni, francia volt. Itt állt meg a tudomány.

Pozsonynál járva ne feledjük el azt sem, hogy itt tanult Bartók Béla Erkel Lászlónál. Zilizi Tihamér a pozsonyi Toldy-körről beszélt. Kiegészítette a részletes, alapos előadást, hogy bátran használjuk Burgenland helyett magyarokként a Várvidék, Őrvidék, avagy Lajta-Bánság geográfiai kifejezéseket. Majd utalt a rév-komáromi, 1938.november 2-ai első bécsi döntés 85.évfordulóján tartott megemlékezésre, mely a médiákban is közre volt adva. A virtuális temetőlátogatásokhoz hozzátette: Bikdszárdy Vincét kifelejteni nagyjaink sorozatából méltatlan volna. Már 33 éve megemlékezünk róla gyér érdeklődést mutatva a pozsonyi értelmiségi körökből. Folyamatban van Zilizi részéről az 1939.április 24-ére virradóra, kivégzett mártír Bikszárdy sírjának felújítása, az eredeti szobor, ami a sír részét képezte, visszaállítása kőfaragóval.

Végezetül G. Kovács László Liszt Ferenc különböző életepizódjaiból összegyűjtött fotókat vetített le. Portrékat Lisztről Barabás Miklós alkotásában, Liszt franciaországi éveiről, amely város Pozsony, az 1873-as egyesítéséig Pest-Buda, ezt követően Budapest, Sopron, London, Genf, Weimar, Róma, stb. mellett szintén jelentős mérföldkő volt a világhírű zeneszerző életében.

A szepességi Korompa szülötte, Harsányi Zsolt (+1937) írt Lisztről lektűr művet Magyar rapszódia címmel. Gálvölgyi Sándor pedig Liszt Ferenc életregényét vette pennavégre. Utóbbi egy regényes életrajz, hasonló, mint a Honthy Hannáról készült.

A Pozsony-óvárosi Ventúr utcán található az Egyetemi Könyvtár - az 1802-1848-as reformkori időszak idején az országgyűlések színhelye - épületének külső falán emléktábla örökíti meg, hogy Liszt szelleme ott is jelen van. 1820.nov.25.-6-án ugyanis itt komponált 9 esztendősen zeneművet. Ritka eset, hogy igenis korán kezdte építeni meredeken felfelé irányuló művészi karrierjét. Nem lehet meg nem említenünk Rudnay Sándor szobrászművész alkotását sem: Liszt elrejtett mellszobrát a koronázó szent Márton dómtemplom közelében.
Végezetül zárjuk a megemlékező gondolatokat azzal, hogy igenis van kikre büszkének lennünk. A mi Pozsonyunkhoz kötődő, szép számú “nagyjaink” sorában méltón, büszkén ott foglal helyet az 1886-ban elhunyt világhírnevet szerzett magyar Liszt Ferenc is, aki mindenek előtt a miénk, magyaroké.