---

- Kinek az ötlete volt, hogy ti hárman egy ilyen nem mindennapi társaságot hozzatok tető alá?
- Betti : Az én ötletem volt, bevallom, vállalom. Már régebb óta ismerjük egymást a lányokkal, Barbival pláne, hiszen a nővérem. De mindannyian ugyanabba a tánc tagozatos általános iskolába jártunk, majd ugyan abban a táncstúdióban folytattuk táncos pályafutásunk. Egy bűvésznek voltunk asszisztensei Barbival és az egyik fellépés közben jutott eszembe, hogy nem lenne rossz, három egész nézhető lány, táncolna és bűvészkedne egyszerre…
- Dorka: T udatosan választottuk ezt a stílust, hiszen ez a korszak az, ahol a nőiesség még úgy létezett, hogy nem ment el a közönséges „fenék rázás” felé, hanem gusztusos cicázásnak maradt meg.
- Kata: Én csak a produkció kapcsán találkoztam a bűvészettel. Voltak segítőink, akik tanítottak minket a trükkökre, de mindegyikőjüknek nehéz volt –többnyire nem is sikerült- áttörni a kereteiket a kreativitásban, hogy a trükköket ne egy emberre képzeljék el, hanem háromra. Én mindig azt mondom, amikor valaki megkér, hogy mutassak valami trükköt, hogy nem tudok. Egyedül legalábbis nem. Persze egy pár alap kártyatrükköt megtudunk csinálni, de kellünk egymásnak hárman, hiszen a produkciónkat így építettük fel.
- Mutassuk be a formációt. Ki hol szerepelt már a trió megalakulása előtt?
- Barbi: Hat éves korom óta táncolok, sok helyen, sok versenyen fordultam meg, számos fantasztikus mestertől volt lehetőségem tanulni,mozgásművészet tagozatos iskolába jártam. Onnan indult ez a szerelem és hála istennek, végig is kíséri az életemet. Egy bűvész mellé sodort az élet, neki segédkeztünk táncosok és a trió ötlete is innen indult.
- Betti: Huh, hát mi számít szereplésnek? Szerepeltem otthon a nappaliban ovis koromban, amikor éppen bemutattam a spárgatudásomat. De ha komolyabbra vesszük a dolgot, akkor csak említés szinten számos magyar és nemzetközi táncversenyen szerepeltem, szerepeltünk, ahol kimagasló sikereket értünk el a csapattal.
Amikor bekerültem az egyetemre, az akkor frissen alakult cheerleader csapatba is bekerültem, ami, mint sportág Magyarországon akkor kezdett el terjedni. Azzal a csapattal szintúgy bejártuk Európát és jó pár európai egyetem bajnokságán megjelentünk, nem mellesleg mindenhol dobogós eredménnyel tértünk haza. A cheerleadinggel egy amerikai foci csapathoz is eljutottam, akikkel pedig még több helyen fordultunk meg.
- Kata: Évekig tagja voltam a Madách Musical Tánciskolának, aminek köszönhetően sok helyre eljuthattam. Saját táncos előadásainkkal felléptünk többek között a Művészetek Palotájában, ahol az állandó palettán szerepelt a darab, az Egri Színházba, a Margit Szigeti Szabadtéri Színpadra illetve volt szerencsénk előadni a Magyar Állami Operaházban, ami hatalmas megtiszteltetés egy táncos életében. Ezeken kívül még filmekben szerepeltem még táncosként.

-Számomra humoros a produkciótok, amelyben a zene mellett szerepet kap a tánc és a bűvészkedés is teljesen a burleszk korszak világába repít el. Tudatos volt, hogy ezt a zenei irányzatot lovagoljátok meg?
- Betti: Tudatos, de erre inkább Barbi válaszol, az ő szíve csücske ez a téma
- Barbi: Tudatos volt. Sok mindenen ment keresztül a csapat az elmúlt időkben és egy nagyobb krízishelyzet után a barátaink segítségével, ötleteivel és bíztatásukra vállaltuk be ezt az irányzatot.

- Azt szokták mondani, egy vagy két dolgot az ember, úgy ahogy összeegyeztet, de ha három dologról van szó, így ott nagyon pontosan oda kell figyelni mindenre főleg a bűvész trükkökre. Ki hol tanulta ezt meg közületek jártatok artistaképzőbe?
- Barbi: A tánc adott volt, egészen pici korunk óta képezzük magunkat, így a színpad is tulajdonképpen otthonunk.  A bűvészetet a korábban említett bűvésztől tanultuk, és a mai napig nagyon sokat tanulunk és gyakorlunk.
- Betti: Nők vagyunk, mi több mindenre is tudunk figyelni. Mint már említettem, mindhárman ugyan abba a tánctagozatos iskolába jártunk, így a tánc az életünk szerves
része. A bűvészkedést pedig a produkció létrejöttével kezdtük el tanulni. Ezért is fektetünk nagyobb hangsúlyt az előadásmódra és a táncra, mert a bűvész résznél hiába tanulunk folyamatosan és gyakorolunk a több tízéves tapasztalattal rendelkező kollégákkal nehéz lenne felvenni a versenyt, így ezt meg se próbáljuk és ezt a különleges ötvözetet erősítjük.

- Nagyon fiatal a formáció, de már elkészült a bemutatkozó imidzsklipetek is, amelyből látszik, hogy profi menedzser áll a hátterben, aki kezében tartja médiumokat és más ügyeiteket is. Gönczi Dorkáról van szó. Fogalmazhatok úgy, hogy ő a negyedik tag? Mint annak idején a Beatlesnél csak négy tagot ismert a világ, de csak John Lennon halála után derült fény a turpisságra hogy volt ötödik tag is, aki a fiúkat kézben tartotta.
- Betti: Igen, Dorka a tyúkanyónk, aki olykor a gáz, olykor a fék. Azt hiszem, hogy a lehető legjobb kezekben van végre a triónk.
- Kata: Minden sikeres produkció mögött áll valaki – legyen az zenekar, vagy egy énekes - akikről a világ nem is tud, pedig ugyan olyan fontos eleme a csapatnak, mint bármelyikünk. Igaz, ha ő eltöri a lábát, mi attól még fel tudunk lépni.  Dorka nekünk a tyúkanyónk, aki terelgeti a kiscsibéit, akár a szakmáról van szó, de bármikor fordulhatunk hozzá személyes krízissel is.

- Amit ti csináltok, valódi csapatmunka. De ki írja a zenéket ,mert produkciótoknak ez is része vagy már kész zeneszámokra születnek meg a produkciótok?
- Betti: A zene mindig is kényes kérdés volt nálunk… Átadom a válasz lehetőségét itt is a többieknek.
- Barbi: Kész számokat vágunk meg, de nagy álom, hogy egyszer a nagy show-nkon már nekünk írt zene szóljon. De ha valakinek van kedve nekünk zenét írni, hát, mi lennénk a legboldogabbak!

- Mennyi felkészülést igényel az, hogy a zene, a tánc és a bűvészkedés egy csokorba fonódjon, egy köntöst kapjon? Vannak külön külsősök, koreográfusok, rendezők, akik segítenek vagy magatok találjátok ki az egész műsorkompoziciót?
- Barbi: A koreográfiát mi csináljuk, de nagyon sokan segítenek nekünk profik. Dorka, Buzsoo profik, és profi a jelmeztervezőnk, Erik is, aki a ruhánkon kívül a sminkben segített és nem mellesleg ő szerepel a bemutatkozó filmünkben. Nélkülük nem tartanánk itt. Sok-sok gyakorlás kell, kreativitás. Hála istennek a csapatunk háttéremberkék több mint tökéletesek, így remekül haladunk mindig.
- Kata: A mostani produkciónk két év alatt érte el a végleges formáját. Vagyis most úgy tűnik ez a végleges formája. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy 2 évig ülünk és ötletelünk, hanem csináljuk, azt gondoljuk, hogy jó, aztán kapunk vagy éppen nem kapunk reakciót a közönségtől, és akkor átalakítjuk. Dorka egyébként erről is gondoskodott, amikor azt gondolta, hogy kell egy ember, aki nem belülről látja a produkciót, akkor behozott az életünkbe egy fantasztikus koreográfust, aki nagyon sokat segített nekünk.
- Betti: A koreográfia az saját. Próbáltunk a kezdetekben együtt dolgozni koreográfussal, de ő nem lát bele a bűvészkedésbe. Ha viszont bűvészt kérnénk a koreográfiára, az talán a tánctudás híján még a gondolati csírában kudarcba fullad . Szóval a tánc koreográfiáját hárman találjuk ki, közösen, viszont a színpadi képben, az előadás-show össz-kompozíciójában segítségünkre van még egy fő, Buzsoo, aki gatyába rázza a műsort látvány részét is. Neki nagyon sokat köszönhetünk az előadás részében is, hiszen a színészi játékunkat, a mimikát, a testi játékot mind ő porolta le.

- Csinosak vagytok - azt már tudom hogy majd gyerekeknek is készítetek majd külön produkciót, de lesz e olyan produkciótok ahol esetleg a plakátokra rákerül a 18 karika és látvány show erotikus elemekkel és kisugárzással töltött a produkció erotikus elemeket is tartalmaz majd?
- Barbi: Én személy szerint nem szeretnék. Éppen azzal szeretnénk kitűnni a többiek közül és arra törekszünk, hogy finoman, ízlésesen és elegánsan legyünk erotikusak kizárólag ruhában.
- Betti: Nem gondolnám. Maradunk az ízléses, érinthetetlen díva vonalon. Ezt a fajta műsort átadjuk másnak .

- Láttam azt a produkciótokat, ahol az egyik lány megkötözi a másik lányt majd egy férfi kabátban a produkciótok része és róla lekerül a kabát, amit amúgy a megkötözött lányon láthatunk. Sokkal erotikusabb volna, ha a férfin nem maradna semmi és aztán mikor visszamenne a függöny véletlenül a lány ruhái kerülnének a fiúra és a lányon nem maradna semmi csak Éva-kösztüm. Mit gondoltok erről? Egy ilyen produkciót bevállalnátok-e?
- Barbi: Kreatív ötlet, még akár meg is valósíthatjuk a ruha cserét. De csak ruha cserét. A pucérkodás nem kenyerünk, bár a burlesque stílusba ugye beleférne.
- Betti: Ennél a trükknél a színpadra hívott úriember egy általunk sem ismert néző. Nem célunk a műsorunkkal, hogy bárkit kellemetlen helyzetbe hozzunk. Célunk, hogy jól érezzék magukat és ne feszélyezve.
- Kata: Mivel az előadásokhoz a fiúk nem beépített emberek, hanem tényleg a közönségből véletlenszerűen választunk, a fő kérdés az, hogy ha híre menne, hogy pucérra vetkőztetjük a férfiakat, ki jönne fel hozzánk a színpadra?

- Ha egy férfi magazin kérne fel Benneteket, hogy dobjátok le a ruháitokat, jó pénzért bevállalnátok?
- Kata: Ez nem pénz kérdése. Van, aki rossz pénzért is bevállalja, mert neki belefér az értékrendjébe. Nekem sok pénzért sem férne bele. Amit a produkciónkban különlegesnek tartok, és amit sokszor megkaptunk már bókként, hogy gusztusosan vagyunk erotikusak. Tehát semmi 18 karika, semmi pucérkodás. Mindig annyit mutatunk, amennyit kell, ami felhívja a figyelmet és igen ami elgondolkoztatja a férfiakat, hogy bárcsak többet látnának, de aztán ha többet mutatnánk. Viszont ha nem mutatunk többet, könnyebb megőrizni a sejtelmességet, ami hosszú távon még izgalmasabb lehet.
- Betti: Mindent a maga idejében… Először tudja meg a világ, ki és mi is az a Beautrinity, azután, pedig, ha érkezne egy ilyen felkérés, majd elgondolkodunk a dolgon. Még talán az is megeshet gusztusos keretek között. De egyelőre nem célunk ilyesmi.

- Csak attól félek, hogy mivel hamarosan itt van a húsvét, kihúzom nálatok a gyufát és húsvéti nyuszivá varázsoltok.
- Barbi: Sajnos ilyesmit más bűvészektől tudsz kérni, mi ártalmatlanok vagyunk.
- Betti: Ne reménykedj!  Mindenki marad a maga szerepében. Amúgy sem vagyunk azok a bűvészek, akik állatokkal bűvészkednének.

- Hogyan készültök az ünnepekre? Tojással, pénzzel vagy esetleg van trükkötök is a locsolóknak? Mi kerül ilyenkor az asztalra és általában hányszor szoktatok átöltözni? Vagy már manapság nem annyira divat a húsvéti ünnepek, mint hajdanán?
- Kata: Az én családom sose volt híve a locsolkodásnak, így mindig elmenekültünk otthonról, az évek során a locsolók is megszokták, hogy nálunk nincs piros tojás csak savanyú mosoly ha összepacsuliznak, így nem jönnek, vagy ha jönnek inkább a vicces vizes locsolást válasszák. Persze a sonka vacsora nálunk is elmaradhatatlan, és talán a menü az ami miatt jobban szeretem a húsvétot, mint a karácsonyt.
- Barbi: Sajnos már nem ünnepeljük a hagyományok szerint, de gyanítom még így is érkezik pár lelkes locsoló majd.
- Betti: Hát ez most lehet kínos, de sehogy sem készülök. Az én asztalomra a szokásos étel kerül, ellenben hivatalos vagyok vendégségbe és természetesen családdal is ünneplünk, így a különleges asztalra valóról ők gondoskodnak, én pedig kihasználom a semmittevést és picit pihenek.

- Mikor láthatunk benneteket Szlovákiában?
- Amint hívnak, örömmel megyünk, és garantáljuk, hogy – a szó nem szoros értelmében, de – elvarázsoljuk a közönséget vagy akár zavarba is ejtjük.

Azt szokták mondani lehet ennél többet kérdezni a hölgyektől inkább tekintsők meg eddigi produkciót és gyönyörködjünk a fotókban...
Telek Lajos
Fotók a Beautrinity albumából