-Honnan ered a sport iránti szeretete?

Sportos családból származom, egészen kiskoromtól kezdve sportoltam valamit, később versenyszerűen is – úszás, öttusa, tenisz, labdarúgás, de még jó pár egyéb dologba belekóstoltam ezek mellett.
 
-A sportriporteri munkájában mennyire jelenik meg a humán tudományok iránti érdeklődése?

Abszolút megjelenik, de nem önmagukért, hanem a dolgok megértésben betöltött szerepük miatt, legyen az fizika vagy matematika.
 
- A sportolókhoz való közellépés, a jelenlét   a szakmája egyik sajátossága. Mit jelent az Ön számára a „közvetítés”?

Minden héten tökéletesen átadni és megmagyarázni a történéseket, miközben a dolgok mögé is láttatunk és lehetőség szerint hétről hétre edukáljuk is a nézőt az F1 mibenlétével kapcsolatban.
A kommentátor tehát akkor közvetíti jól a versenyt, ha látja ezt az egész folyamatot, ha ismeri és másoknak is át tudja adni ennek az értékét. Ha képes elmagyarázni, milyen óriási munka van amögött, hogy valaki világcsúcsot dönt, akkor az, amit a képernyőn látunk, márlátunk, már nem csupán egy célba éres lesz, hanem egy emberi történet, amelynek a végén valaki feláll a dobogóra, vagy éppen  lemarad róla. Az ilyen közvetítés kinyitja a sport határait.

- Ön, aki részese az eseményeknek hogyan lássa mindezt?

Nincsenek bennem ilyen magasztos érzések közvetítés közben, egyszerűen csak gyerekkorom óta magával ragadott az autósport és ezen belül a Forma-1 világa, és a számomra érdekes aspektusból próbálom megvilágítani a nézőknek a mögöttes tartalmat. A történetet már mindenkinek magának kell összerakni a saját fejében.

-Beszélhetünk-e ezzel kapcsolatban a kommentátor szaktudásáról, amely segít az objektív látásmód megtartásában, egy-egy eredmény valós értékének meghatározásában?

A kommentátor és a szakkommentátor szerepe egymást kiegészítő, én viszont egyik és másik vagyok egyszemélyben, korábban szakkommentátorként működtem. Az előbbi esetében nem elvárt minden szabály és technikai megoldás ismerete, de én nem tudnám elképzelni a közvetítéseket anélkül, hogy minden történést látnék és értelmeznék. Ezektől lesz több, informatívabb a mi közvetítésünk, és ezt a fajta szakmaiságat keresem magam is minden sportközvetítésben.

 

- Niki Lada Forma 1 versenyző nyilatkozta egyszer sportriportereknek kell annyira értenünk a szakmánkhoz, hogy meg tudjuk ítélni, egy-egy eredmény valójában siker-e vagy kudarc. Magunkat járatjuk le, ha egy hetedik helyezést elért sportolónak veregetni kezdjük a vállát, és vigyorogva gratulálunk neki az eredményéhez, miközben ő könnyek között arról beszél, hogy nem így tervezte a versenyen való szereplését. Ugyanakkor, ha az valaki a Forma 1 cirkuszban csak ötödik helyet szerez, és két másodpercet javít az egyéni legjobbján, akkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez óriási siker, hiszen valaki a legfontosabb pillanatban túlszárnyalta önmagát. Mi erről a véleménye?

Maximálisan igaza volt. Az eredményeket értékén kell kezelni van, amikor egy dobogós hely nem ér fel egy éppen pontszerzővel.

 


- Ön mit tanult a sportolóktól?

Ugyanazt, amit a sporttól gyerekkorom óta: ha sikeres akarsz lenni, akkor kitartónak, tudatosnak és felkészültnek kell lenned minden téren.

– A sportoló és a sportriporter pályafutása sok szempontból párhuzamosságot mutat? Általában, ahol a sportoló pályafutása véget ér ott kezdődik a sportriporteré. A legjobb sportriporterek általában a sportpályáról érkeznek, de vannak kivételek. Nagyon sokat lehet tanulni abból, ahogyan a sportolók kezelik az egyes helyzeteket. Döbbenetes, mennyi akaraterő, kitartás és kudarctűrés van bennük. Gyakran szándékosan mennek bele kudarchelyzetekbe, hogy tanuljanak belőle. A  kívülállók nem is látják, mennyi áldozat van amögött, amit a versenyzők tesznek. Ha mi, hétköznapi emberek csak feleannyi áldozatot tudnánk hozni a magunk területén, ha ugyanolyan akarással és elszántsággal végezné mindenki a saját munkáját, mint ők, akkor másképpen működne a világ. Ön hogyan lássa mindezt mint riporter?

Sokan hoznak hatalmas áldozatokat a hétköznapi életük, munkájuk során, így nem emelném ki külön a sportolókat. egyszerűen csak jobban kirakatban vannak. Mindenről eszembe jutott az alázat…  Niki Laudéhoz vissza térve idéznék. Olyan ember lesz jó képernyős, akinek igénye van  arra, hogy odafigyeljenek rá, hogy legyen közönsége. Érdekes kettősség van ebben, mert jól tudjuk, hogy nem magunkat mutogatjuk. Nem önmagunkért szeretnek bennünket, és nem önmagunkat kell átadnunk a nézőknek, hanem az a dolgunk, hogy megmutassuk például Forma 1” világát és  győzelmét. Eközben persze alkotómunkát végzünk, és ez a sportolóktól függetlenül is önálló teljesítmény.  Engem nem az odafigyelés igénye hajt, hanem az, hogy értékes gondolatokkal tegyem élvezhetőbbé a futamokat. Ha ezt hétről hétre meg tudom oldani magas színvonalon, akkor mindegy, hogy 500 vagy 500.000 ember hallgatott.

- Nagyon fiatalon vált közismertté. Mi segített abban, hogy ne váljon önteltté?

Az, hogy már nem voltam annyira fiatal, hisz 30 évesen kezdtem az F1-es közvetítésekben dolgozni stúdiószakértőként. De leginkább az az idő, amit naponta eltöltök új dolgokat tanulva és összefüggéseket találva az F1 kapcsán, ami nélkül nem csinálnám ugyanezt ugyanilyen hévvel 20 év elteltével is.

- Véleménye szerint hogyan kapcsolható össze a sport a sport riporter és könyv írás?

A sportriporter sokat foglalkozik egy sportággal, és ha kellően érdekes gondolatok ébrednek benne és ezt képes papírra vetni, akkor máris kész egy újabb sportkönyv.

- Ha az ember kitűz maga elé egy célt, azért áldozatokat kell hozni. Ön milyen áldozatokat hozott az érdekében, hogy elérje céljait?

A cél szentesíti az eszközt, így sosem vált nehezemre áldozatot hozni, vagy kockázatot vállalni, ha úgy éreztem jónak.

- Kommentátorként, riporterként hogyan viszonyul sportolókhoz?

Ugyanúgy, mint volt autóversenyzőként: ők is csak hús-vér emberek, jó és rossz tulajdonságokkal, eltérő karakterrel. Vannak sportbarátságok, de vannak örök ellentétek is.  Előfordul például, hogy valaki egy vereséget követően nem szívesen nyilatkozik. A riporternek az a dolga, hogy megszólaltassa a sportolót, neki pedig az, hogy interjút adjon, hiszen ez is hozzátartozik a versenyhez.

- Lehet nagyon mély beszélgetést készíteni úgy is, ha a kérdező nem kegyetlen. A sportoló is ugyanolyan ember, mint bárki más, ezt figyelembe kell venni. Önnek megadattot az hogy nagyon sok sportolóval készíttet interjút hanem leszek tolakodó megemlítene neveket kivel sikerült nagyon jó riportot készítenie?

Nem sok interjút készítettem, mivel kizárólag szakértőként és kommentátorként dolgozom 20 éve. De életem egyik legemlékezetesebb interjúját talán Jackie Stewarttal készítettem.

- Mit jelent az Ön számára a sport, mint eszme? Ayrton Senna nyilatkozta egy sport lapnak - A sport kialakíthat egyfajta  napirendet, megtanít a lemondásra, a küzdelemre, és arra, hogyan léphetjük át a saját határainkat. Általa szembesülhetünk azzal, mit bírunk és mit nem, és sokszor rájöhetünk arra, hogy sokkal többet elviselünk, mint amit korábban gondoltunk. Nem utolsósorban pedig közösségi élményt ad. Amiért megszerettem a sportot, az az, hogy olyan versenyt kínál, amelyben mindenki azonos feltételekkel indul. Jó, ha ez a nagy versenyeken is megvalósul. Mi erről a véleménye?

A sport fegyelemre és a saját határaink megismerésére tanít, de jó esetben a másik teljesítményének elismerésére is. Számomra ez a lényege a versengésnek.

– Önnek több könyve jelent meg a Forma 1 világáról alkalma adódott a versenyzőkkel interjút készítene milyenek ismerte meg a száguldó cirkusz résztvevőit és várható az, hogy könyvei szlovák nyelvű megjelenése?

Mindenki más, ami teljesen természetes.  Van, aki közel önmagát adja, van, aki inkább szerepel, de az életben sem vagyunk egyformák. Számomra csupán egyetlen dolog a fontos, hogy hogy teljesítenek a pályán!

– Ön szerint ki lesz az idei Hungaroring győztese?

Talán Carlos Sainz, aki most jó formában van és a Ferrari erős lehet a Hungaroringen.

– Danny Blue mentalista több Forma 1 verseny eredményét megjósolta mi erről a véleménye Önnek?

Akkor Danny Blue már nagyon gazdag ember lenne sportfogadásból – vagy csak ügyes mentalista.

– Köszönöm az interjút Telek Lajos

Fotók Wéber Gábor fotó archívum