- Ha röviden kellene bemutatnod magadat mit mondanál el önmagadról?

- Egy Székely srác vagyok, aki a 20-as éveire belefáradt abba, hogy mindig a pálya széléről méltatlankodjon amiatt, hogy merre is akarják terelni a szűkebb közösségét, majd ezen okból elkezdtem közügyekkel, közpolitikával foglalkozni. Meggyőződésesen konzervatív emberként az Isten, haza, család hármasa az, ami betájolja az erkölcsi iránytűmet ezen munkám során.
 

- A felsorolt szervezeteknek mindegyiknek tagja voltál és nekik dolgoztál milyen feladatok hárultak rád?

- A legkülönbözőbb feladatokat láttam el. Elsősorban a kapcsolatteremtés, a szervezeteink képviselete, valamint stratégiák alkotása a feladatom, melyek egy nagyobb kép részeként próbálják előmozdítani az erdélyi konzervatív ifjúság megmaradásáért vívott harcát.

- A világban élő magyarok bajban vannak fogy a magyar Felvidéken fogy Erdélyben te hogyan látod ezt mi ennek az oka?

- Rengeteg külső és belső feszültségforrás az oka ennek Kárpát-medence szinten, kezdve azoktól az elhibázott politikai döntésektől, melyek megpróbálták leválasztani a magyarság egyetemes testéről a Trianoni határokon kívül rekedt nemzetrészeket. Ebben a Magyarországi baloldali vezetésnek helyrehozhatatlan bűnei vannak, melyek mostanra bár enyhültek, hála a 12 éve kormányzó nemzeti erőknek, de gondoljunk csak bele, hogy hol tarthatna most a nemzetépítés folyamata, ha újkori történelmünk közel fele nem lett volna nemzetpolitikailag PH-semleges.

Fontos ugyanakkor rámutatni azokra a nemzetközi trendekre is, amelyek a mi befolyásunktól függetlenül történnek: A gazdag országok elszívják a munkaképes fiataljaink jó részét, akik a jobb boldogulás reményében nyugatra mennek.

Harmadrészt pedig, ott van az asszimiláció kérdése, melyet igencsak tudatosan használnak a kis-Antant országai ellenünk, legyen szó kulturális megfélemlítésről, vagy éppen az önöknél tapasztalt egyesítésről, melynek egyetlen ránk nézve releváns indoka az volt, hogy ne jöhessen létre felvidéken egy egybefüggő magyar többségű megye. Ott van továbbá a mieink elhibázott politikai szűklátóköre, dilettantizmusa. Meggyőződésem, hogy rengeteg olyan csorba esett az érdekképviseletünkön itt is-ott is, mely elkerülhető, kiküszöbölhető lett volna, ha lelkiismeretes, nemzetben gondolkodó emberek lettek volna azok, akik döntéshozatali helyzetben vannak.



- Erdélyben hány magyar polgármester van és hány helyiségnek van Felvidéki településsel testvér kapcsolata?

- Körülbelül 250 magyar vezetési közigazgatási egység van Erdély szerte. Ezek jelentős részének nincsen Felvidéki testvértelepülése, mely sajnálatos, viszont trend-fordulót vélek felfedezni e tekintetben. Remélem, hogy azok a kapcsolatok, melyeken immár évtizedek óta dolgozunk rövidtávon is gyümölcsözővé válnak.

- Én úgy gondolom a 2023 év lehetne a megoldás a testvér városi kapcsolatok kiépítésére és ebben szerepet kaphatnának az önkormányzatok   kulturális csoportok a sport intézmények egyaránt hiszen egy vérből vagyunk közös a történelmünk egy nyelvet beszélünk te mit gondolsz erről?

- Részemről mindig támogatásra leltek a hasonló kezdeményezések. Legjobb tehetségem szerint ezért is dolgozom majd a jövőben is.

- Erdélyben is sok magyar nyelvű lap megszűnt?

- A nyomtatott sajtó jelentős része a 23-as év beköszöntével sajnos megszűnt létezni, helyét az online újságírás próbálja betölteni, kérdés, hogy milyen sikerrel. Erről még korai lenne véleményt mondani.

- Mikor Erdélyben jártam barátaim igyekeztek bemutatni mennyit változott az elmúlt húsz évben?

- Távolról nézve lehet jelentős változásokat látni, a baj viszont ott van, hogy akárcsak Felvidéken, a jelentős állami és uniós beruházások elkerülik a magyarok lakta vidékeket. Ez nyilvánvalóan tudatosan történik. Gazdasági ellehetetlenítésünk a többségi nemzetek célja. Úgy, ahogyan Szlovákia sem tesz annak érdekében, hogy pl. a Déli autópálya testet öltsön, úgy a mindenkori Román kormányzat is fittyet hány arra, hogy a Székelyföldet érintő nagy infrastruktúrális projekteket életre hívjon.
 


- Kultúra sport barátságok gasztronómia köthetnék össze nemzeteinket csak el kellene száni magunkat, hogy jobban megismerjük egymást   mi a véleményed erről?

- Ifjúságpolitikai szinten ez már bevett gyakorlat. Igyekszünk évi több olyan lehetőséget találni, amikor Kárpát-medencei fiatalok tapasztalatot cserélhetnek különböző platformok kereteiben. Több kerekasztal beszélgetésen, kulturális fesztiválon, baráti látogatáson igyekszünk szorosabbra fűzni a szervezeteink közötti kapcsolatokat.  

- Egy közös projektben el lehetne gondolkozni, hogyan tudnánk szebbé és jobbá tenni a világot gyermekeink utódaink számára?

- Az eggyel korábbi kérdés szerintem pont ennek lehetne a nulladik pontja. Tudni egymásról, számítani egymás tapasztalataira és egy nagyobb egység részeként tekinteni önmagunkra és közösségünk egészére. Meggyőződésem, hogy a fiamnak már csak abból a kicsinek tűnő megvalósításból is sokkal könnyebb, élhetőbb esélyei vannak, hogy minőségi magyar életet élhessen, hogy egységes nemzetben, határokon átnyúló szellemi és lelki erőforrást láthat minden magyar emberben, éljen az bárhol. Ezt a fajta bizalmat volt különösen nehéz kiépíteni és életben tartani, mivel gyakorlatilag 50 éven át hermetikusan elzárták egymástól a különböző határon túli magyar közösségeket.  

- Miért van az, hogy se a Felvidéki se az Erdélyi magyarság nem nyit egyik a másik felé nem keresi a kapcsolat teremtést?

- Én nem így látom. Olyannyira nem, hogy csupán abban a tíz évben amióta politikával foglalkozom, rendkívüli felívelést láttam a határokon átnyúló kapcsolatainkban. Azt szoktam mondani, hogy a Kárpát-medencei magyarság olyan, mint egy kerék. Bár a kerékagy a mai Magyarországot jelenti és mi volnánk a küllők, fontos az is, hogy legyen abroncs. A küllők ne csupán a központ, azaz Budapest felé tekintsenek, hanem legyen tényleges összeköttetés a szétszakított részeken élő magyar közösségek között. Ezen dolgozunk és talán a Kárpátalját is sújtó háború az egyik legszomorúbb, de legjobb példája annak, hogy mennyire figyelünk egymásra, mennyire képesek vagyunk egységes nemzetként fellépni, ha a helyzet megköveteli. A kihívás ott van, hogy ez akkor is meg tudjon nyilvánulni, ha nem csupán baj van, hanem a mindennapok szintjén is mind jobban és jobban tudatosítsuk magunkban és egymásban azt, hogy mennyire is egymásra vagyunk utalva.

- Az Erdélyi magyarság ugyan úgy rendelkezik olyan személyiségekkel, akikre büszkék rovatom a világba élő magyarokról szól, akik helytálltok sport kultúra művészetek vagy más területeken ön kiket ajánlana rovatom számára?

- Rengeteg kiemelkedő személyiség van, aki a saját szakterületén túlmutatóan nem csak művészként, sportolóként, politikusként alkot maradandót, hanem magyarként is. Mert egy festmény lehet tetszetős a nemzetközi közönségnek, egy gól lehet parádés és egy beszéd lehet hatalmas ívű, de számomra mindenben a hozzáadott értéket meghatványozza az, ha annak a produktumának van a magyar szívhez szóló üzenete. Munkácsy képei, Puskás góljai és Tisza beszédei ezért jelentenek többet számomra annál, mint amit egy nem magyar embernek jelenthetnek, mert mi hallhatjuk az ezek mögött lüktető magyar szívet is.

- Az Erdélyi média és kultúra is lehet kapocs tartó, hogy művészeink felléphetnének önöknél vagy fordítva Önök és szervezeteik menyiben tudnák ezeket támogatni?

- Rendszeres átjárás van a művészetek között, legyen szó képzőművészetről, folklórról, vagy könnyűzenéről és a listát hosszasan folytathatnám. Bár úgy gondolom, hogy ezt még mindig lehetne hová fokozni. Mindig örülök annak, ha egy verbászi délvidéki lány csal könnyeket a Tusványosi közönség szemébe, vagy ha egy gyergyószentmiklósi Székely zenekarra tombol Gombaszög. Ez kimondatlanul is az összetartozásunkat erősítő lélek-táplálék.

- Az egyik ismerősöm Dr. Márián Zoltán irt egy könyvet - Államfők dedikáltak -Világhírű autogramok és történetük -  amelyben Államfők dedikáltak fotók aláírások és történetek vannak magyarul és angolul ebből most én készíttetem egy kiállítási anyagot ..Amelyet szeretnék elvinni Erdélybe a tárlatban ismert politikusok és történeteik vannak .Felsorolni is sok a neveket  a kérdés az megtudnám e önöket nyerni támogatónak hogy ez a kiállítás önöknél bemutatásra kerüljön hiszen kiépíttet kapcsolat rendszerrel rendelkeznek ?

- Úgy gondolom, hogy segítségére tudnánk ebben lenni.

- Hallottam egy érdekes történetet egy grófról, aki visszajött Erdélybe Gróf Kálnoky Tibor sikertörténetének szereplőiként kerültek fel az említett erdővidéki települések nevei a világhálóra. Írtak róluk számos nyugati folyóiratok vele szeretnék interjút készíteni és örülnék annak, ha őt sikerülne megnyerni fő védnöknek mert a Kálnoky család. magyar, majd osztrák-cseh nemesi család. Ő és több erdélyi nemesi család hiányzik a gyűjteményből ebben is segíthetné ez a kiállítás?

- A Kálnoky családot sajnos személyesen nem ismerem, de volt szerencsém több nemesi családdal jó viszonyt ápolni egyesekkel szoros barátságba kerülni. Szívesen segítek, ha tudok.

- A nyár folyamán pedig elindulhatna a testvér kapcsolat kiépítésé, amely mindkét ország településeinek új sikeres együttműködést kamatoztathatna önnek mi erről a véleménye?

- Amennyiben van nyitottság az önkormányzatok részéről ez irányba, mindenképp.

- Ön több jótékonysági akción részt vett például a karcosnyi cipós doboz vagy maraton futáson, ahol jótékonysági nagykövet mi motiválja Önt, hogy így is szerepet vállaljon és segítsen a rászorulókon?

- A jótékonysági akcióink azon túl, hogy konkrét segítséget visznek oda, ahol erre a legnagyobb szükség van, figyelemfelkeltő szándékkal öltenek testet. Szeretnénk tudatosítani közösségünk számára, hogy a mai bizonytalan világunkban bárki kerülhet viszonylagos jólétből kiszolgáltatott helyzetbe akár nagyon rövid idő leforgása alatt. Ezért fontos, hogy ne elzárkózzunk és csak a saját gondjainkkal foglalkozzunk, hanem nyitottsággal viseltessünk mindazok iránt, akik önhibájukon kívül kénytelenek bizonyos nehéz élethelyzetekkel szembenézni. A legbiztosabb az, ha életképes közösségként próbálunk gondoskodni egymásról és a legkevésbé vagyunk kiszolgáltatva a többségi nemzet jóindulatának.
Ezért amíg erőm időm és tehetségem engedi, szívesen állok bármilyen megkeresés elé, amely közösségünk tagjainak próbál mankót adni ahhoz, hogy újra urai lehessünk saját sorsunknak.

- Felvidéken meglehetne szervezni Tőkés László könyv bemutatókat aztán más kulturális csoportok csere kapcsolatait is de ehhez egy közös projekteket kellene létre hozni vagy tévedek?

- Bár nem beszéltem vele erről, de meggyőződésem, hogy Püspök úr is szívesen tartana egy vagy akár több könyvbemutatót a Felvidéki barátaink számára és szívesen eleget tesz a meghívásuknak.

Köszönöm a beszélgetést Telek Lajos
Fotók Brassai Hunor fotó albumából