A gyönyörű archoz nem szükséges dekoráció
Ne feledjük, ha látási kultúránkat hosszabb ideig fejlesztjük, biztos ösztönnel választjuk ki mindenhol a legjobb fotókat. Érdemes egy kicsit odafigyelni, mert a fényképezéssel az élet kimeríthetetlen csodáinak megörökítőivé válhatunk.

A táncosok a fellépésre öszpontosítanak
E sorok iránti érdeklődést csak visszajelzések után tudjuk felmérni, és ez határozza majd meg kisiskolánk terjedelmét. Egyelőre keveset foglalkozunk a technikával, és az aprólékos, részletes  tárgyalástól is eltekintünk. Csak néhány fontos mozzanattal foglalkozunk.
A személyfényképezés a széles műfajskála legszebb, de legigényesebb része. A műszaki jártasság mellett jó megfigyelő képességgel, gyors elhatározással, emberismerettel, közvetlen modorral és jó ízléssel kell rendelkeznünk. A meglátást nemcsak a külső tulajdonságokra, hanem a felvételi személy jellemére – mondanám lelkére – is ki kell terjeszteni. Jó portrét csak akkor készíthetünk, ha nem érjük be az arc közönséges megörökítésével. Hogyan lehet ezt elérni? Semmiképpen nem a filmekből ismert széttett könyökű, figyelmet felkeltő paparazzók utánozásával. Az  első jó tulajdonság – HÁTTÉRBEN MARADNI teljes feltűnés nélkül, természetesen amennyire ez lehetséges, például egy műteremben, ahol a portrék egy része készül. Jóllehet ezek elsősorban klasszikus képek lesznek.

Az objektívbe néző szöszi kissé megilletődve ugyan, de pajkosan
Ilyenkor úgymond hozzá kell nyúlni a fényképezendőhöz, be kell állítani, de azt jó érzékkel csináljuk, hogy ne merev semmitmondó fotó legyen az eredmény. Mivel elsősorban a sajtó részére készített képekről beszélünk, nem mindegy mikor exponálunk, mert elsősorban a beszédes képek közlése kívánatos, magyarán nem árt, ha fotónk hordoz még jó néhány információt a puszta hasonlóság mellett..
Ilyen fotókat akkor készíthetünk könnyedén, ha van beszélgető partnerünk. Mi csak figyeljük a fényképezendő arcot, és a legalkalmasabb pillanatban exponálunk.

Játékos mégis drámai pillanat
Ilyenkor VÉGTELEN TÜRELEM kell ahhoz, hogy kivárjuk azt a pillanatot, amikor a kiszemelt személy nem pózol. A mikor  Ő! Ha jó emberismerők vagyunk rövid idő alatt is kileshetjük emberünk legjellegzetesebb vonásait. Ha ez sikerül, akkor nyertünk. Tapasztalatból tudom, nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy MOST FÉNYÉPEZKEDÜNK !  
Könnyebb a helyzetünk akkor, ha egy esemény részesei vagyunk, és sikerül a HÁTTÉRBEN maradnunk. Ilyenkor nem kell rendeznünk, teleobjektívet használva tetszés szerint készíthetünk jobbnál-jobb felvételeket, anélkül, hogy a kiszemelt bármit is sejtene célunkról. Maga az arc megörökítése, nem elegendő ahhoz, hogy a fotó jó legyen. Lényeges a HÁTTÉR is. A tiszta háttér a legegyszerűbb megoldás, de a környezet ugyanakkor gazdagítja a képet, mondanivalója, hozzáadó értéke van. Hosszabb gyújtótávolságú objektívvel elérhetjük, hogy a háttér elmosódjon.

Az oldalfény plasztikussá teszi az arcot
Ilyenkor az arc szinte kiemelkedik, előtérbe kerül. Igyekezzünk úgy fotózni, hogy a képen ne legyenek zavaró tárgyak – fejből kinövő oszlop, a fejet a háttérben átszelő kontrasztos csíkok, huzalok, színes fotóknál erős, esetleges színkontrasztok – vagy bármi más, ami az arcról elveszi a figyelmet.

Koncsol László a kiállított képek hatása alatt.
Nagyon fontos, hogy senkit ne fényképezzünk ELŐNYTELEN HELYZETBEN, esetleg olyan pózban, ami sértő lehet. Például a széles látószögű objektív erősen torzítja az arcot. Az alulnézet is deformál, és nem kívánatos főleg ha a toka erősebb a megszokottnál. A túlságosan nagy orr oldalról még nagyobbnak tűnik, a ráncokat se szükséges minden esetben kiemelni, hacsak ezekkel nem a bölcsességet, a megpróbáltatásokat akarjuk kihangsúlyozni. Fontos a hasonlóság, ami a képen azt jelenti, hogy megközelítettük azt a képet, amely a felvétel személyéről az emberek emlékezetében van.

Kapálás közben. Az átlós kompozíció szépen végigvezet a képen
A kicsi gyerekek fényképezésénél célszerű leguggolni, hogy ne a feje búbjára tereljük a néző figyelmét.
Az arckifejezés legfontosabb meghatározója A SZEM. Ezért a szemet mindíg szem előtt tartjuk, mert a szem a lélek ablaka, mondanivalónk legfontosabb eszköze. Sorrendben talán A SZÁJ következik, mert arcunk legmozgékonyabb, legkülönbözőbb pózt produkáló része. A szorosan összeszorított ajkak például félelmet, zárkózottságot, szorongást, elhatároltságot sejtet. A lazán tartott picit nyitott száj megszólít, a kivillanó fogak sejtelmes mosollyal társulva barátságos külsőt kölcsönöznek. A NYAK hosszú vagy rövid, vékony vagy vastag. Itt az öltözetet is segítségre hívhatjuk. Az előrehajtott fej rövidíti a nyakat, ez jó, szélesíti a tokát ez nem kívánatos. A rövid nyak a fej elfordításával nyújtható.

Duplaportré az alkotóról és alkotásáról, lágy megvilágítás
Sok-sok apróság segíthet célünk elérésére. A legszűkebb arcképpel fejezhető ki leginkább egy erősebb lelki probléma. A klasszikus portré többnyire hivatalos okmányokba kerül, ahol legfontosabb követelmény a hasonlóság a felismerhetőség, valamint az egyszerűség, ami az öltözetre is vonatkozik. Az egész alak ábrázolásával újabb lehetőség nyílik az egyén küllemének ábrázolására, megismertetésére.  
A kompozíció,  a KÉPTÉR ELRENDEZÉSE, jobb esetben bennünk lakozik, de meg lehet tanulni is. Nagyon fontos a fotó összhatásának eladásánál. Nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, olykor dinamikát zűrzavart érhetünk el vele. A fekete fehér fényképeknél elsősorban a képen előforduló alakok, tárgyak elhelyezéséről beszélünk, míg a színes fotónál színkompozicióról is tárgyalhatunk. Ez természetesen egy külön fejezetet igényelne. Egyenlőre szorítkozzunk arra, hogy a fekete fehér színek közelében maradó, nem rikító színes portrékat fényképezünk.

Incimama törékeny alakja, idős kora ellenére is dinamikus
Essen néhány szó a FÉNY ÉS ÁRNYÉK szerepéről a személyi fotók készítésénél. Széles skála áll rendelkezésünkre a lágy tónustól az erősen kontrasztos, átmeneti tónusokat nélkülöző alkotásokig. A lapos megvilágítástól a plasztikus fenti, lenti vagy oldalfényekig. A háttérvilágításnak is megvan a maga szerepe. Portré készítésénél soha ne használjunk vakut!!!

Kettős portré. Az átlós kompozíció itt is 'bejön'
Esetleg derítésre, mert megöli a megszokott TERMÉSZETES megvilágítást. Elég, ha nagyobb érzékenységre állítjuk digitális fényképezőgépünket, gondolom többségünk ezzel fotografál.
Az egyik kállításomon megjelent NAGY József pozsonypüspöki festőművész, és megállapította, hogy jó sebész lenne belőlem, - ??? - mert fájdalommentesen amputálok.

Nagy János szobrászművész két arca. A munkás és az intelektuell
Ez elsősorban a fényképen levő vállak, karok, kezek vágására vonatkozik. Jó érzés volt ezt hallani a mestertől. Nagyon figyeljünk oda a KIVÁGÁSRA. Ez olyan mint a csomagolás. Az áru eladásánál nagyon fontos szerepet játszik. Mindig érvényes, a jó fotót elsősorban AKARNI kell!!!
A teljesség igénye nélkül útmutatónak ennyit azok számára, akik embertársaink képmását azzal a szándékkal örökítik meg, hogy azok sajtóban vagy bárhol máshol  megjelenjenek. Figyeljünk oda a családi albumba szánt fotókra is.

Tinigondok
A tinigondok c. A és B fotó azonos felvétel, de a technika segítségével az egyiket megfordítottuk. Mivel a fotót ugyanúgy olvassuk, mint a leírt szöveget – balról jobbra – most világosan látjuk, mekkora a különbség a két felvétel között. A fiatalok, ami a problémáikat illeti eléggé zárkózottak. Ha ezt fotóval akarjuk kifejezni erre sokkal alkalmasabb a B változat, mert tekintetünk a kép elején akadályba ütközik. A másik változaton viszont simán áthalad. Tehát nem mindegy melyik oldalra néz a fotózott személy.
A következő számunkban a riportfotó tengerébe merülünk bele.
(folytatjuk)
A szerző élérhetősége: m.nagy@watson.sk