Himmler György, Viliam Kratochvíl,  Halász Iván, Simon Attila
Viliam Kratochvíl hozzászólásában elmondta, hogy az ellentéteket a közös múlt eltérő interpretációi szülik.  És az ellentétes interpretációk abból fakadnak, hogy a nemzeti történetírások etnocentrikus megközelítéssel megpróbálják eltörölni a sokszólamúságot és egy közös szemléletet erőltetni. Holott midkét oldalon különböző nézetek vannak jelen. Ha ki akarjuk iktatni a konfliktusokat, az ellenséges sztereotípiákat, meg kell jeleníteni a nemzeti történetíráson belül a sokszínűséget. Különösképpen érvényes ez a tankönyvek esetében. Dr. Kratochvíl a történelmi ismeretek az edukációs folyamatba való átültetésének kérdéseit vizsgálja immár évek hosszú során.  Ezen belül kulcsfontosságú jelentőséget tulajdonít a multiperszpektivikus megközelítésnek. A módszertanon túlmutató konfliktusok okait pedig a jelen időben kell keresni, mondotta. Ahogy változik a politikai helyzet, úgy változik egyes történelmi események megvilágítása, interpretációja.
Vajda Barnabás az alapkérdést abban látja, hogyan határozzuk meg, meddig tartott a közös történelem, és hol váltak szét a szlovák és magyar történetírás útjai. A XIX. század elején átértékelődtek a nemzeti történetek, és szétválnak a nemzeti narratívák. Az egyik probléma éppen az, hogy a két nemzet tagjai között nagyon kis különbségek vannak/voltak (a nyelv kivételével) . Nincsenek civilizációs, kulturális különbségek, így aránylag könnyen asszimilálhatóak a másik nemzethez. Ennek módja az, hogy le kell szorítani a másik nemzet tagjainak ön-képét, szociális státuszát, önbizalmát.
Simon Attila a nemzeti narratívák keletkezését vizsgálta. Ezek alapjául minden esetben mítoszok szolgáltak. Miután a magyarság ezeket megfogalmazta (honfoglalás, fehér ló legendája, stb.) a szlovákság is ugyanezeket szerette volna létrehozni, de a magyar mítoszokba a szlovákok nem fértek bele egyenrangú partnerként. Nem akartak feltétlenül kívül helyezkedni a magyar államiság tradícióján, de nem kapnak benne helyet. Ezért fordulnak a Nagy-Morva történethez... Trianon után ez felerősödik, és a szlovákok elhelyezik magukat a cseh-szlovák állami tradícióba (amelybe egyébként a Nagy-Morva, mint első közös állam  jól beleillik). Itt válik szét a két történet véglegesen, az új tradíció - ezeréves elnyomás, stb. az új határok egyfajta legitimációjára is  szolgál.
Viliam Kratochvíl:  Fontos kérdés, hogyan lehet fejleszteni a diákoknál azt, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a mesét a valóságtól, a történelmet a mítosztól, a tényeket a fikciótól. Ehhez modern történelem tankönyvekre lenne szükségünk. Csak egy példa arra, hogyan változik állandóan az eredettörténet: 1989-ig a szlovák tankönyvekben a Nagy Morva birodalom mint első csehszlovák állam volt feltüntetve.  89 után megjelentek a Szlovák Birodalomról, Szlovákok birodalmáról szóló narratívák.
Simon Attila: Itt megemlíteném az a bizonyos honismereti tankönyveket a 4. osztályok számára, amelyből a szlovák gyermek (de a magyar sem, aki ugyanazoknak a tankönyveknek a magyar nyelvű változatából tanul) nem tudja meg, hogy itt egyáltalán valamilyen kisebbségek is élnek...
 

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása
A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború határozza majd meg a szlovák nemzet sorsának alakulását. Túrócszentmártonban (Turčiansky Sv. Martin) tevékenykedett a Szlovák Nemzeti Párt vezetősége Matúš Dula vezetésével. A közeli Rózsahegyen (Ružomberok) Andrej Hlinka és Vavro Šrobár tevékenykedett. A szlovák szociáldemokraták központja Pozsonyban (Bratislava) volt, vezetőjük Emanuel Lehocký. Budapesten Emil Stodola és egy országgyűlési képviselő, Ferdiš Juriga képviselték a szlovákok érdekeit. Bécsben, a magyar hatóságok hatáskörén kívül, tevékenykedett Milán Hodza és csoportja.
1918 folyamán már a hazai szlovák politikusok is felléptek a Magyar Királyság ellen. A csehek és a szlovákok közös államának a létrehozását Vavro Šrobár már a liptószentmiklósi (Liptovský Sv. Mikuláš) május 1-jei határozatban is követelte. A magyar hatóságok ezért letartóztatták őt, de a lavinát már nem lehetett feltartóztatni.
A végleges döntést, a csehekkel való közös állam létrehozásáról, a szlovák politikusok Túrócszentmártonban 1918. május 24-én egy titkos tárgyaláson hozták meg. A szlovák politikusok ekkor döntöttek a Magyarországtól való elszakadásról és a csehekkel való közös állam létrehozásáról.
Ezt a döntést nyilvánosan is be akarták jelenteni, viszont a magyar hivatalok fokozott nyomása miatt ez nem volt könnyű feladat. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Matúš Dula megkezdte a Szlovák Nemzeti Tanács megszervezését. Fokozatosan, a többi politikussal tanácskozva, a tagjait úgy válogatta össze, hogy az összes szlovák politikai irányzat képviselve legyen. Fontolóra vették azt is, hogy a képviselők nyilvános gyűlést is tartanak. Abban az esetben, ha a magyar kormány nem adott volna engedélyt a gyűlés megtartására, az SZNT titokban tevékenykedett volna.
Háború a végéhez közeledett. A magyar politikusok, akik megértették, hogy a háborút már elveszítették, barátságosabb politikát kezdtek folytatni a szlovákokkal szemben, hogy ezzel maradásra bírják őket. Ezért a gyűlést engedélyezték, amit 1918. október 30-án Túrócszentmártonban meg is tartottak. A gyűlésen hivatalosan is megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács és elfogadták a Túrócszentmártoni Nyilatkozatot, melyben a szlovákok deklarálták a csehekkel létrehozandó közös állam kialakítását.

Eközben Prágában október 28-án a Nemzeti Bizottság átvette a hatalmat és elfogadta az első törvényt, mellyel kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban vereséget szenvedett és széthullott.

Azok, akiket kihagytak a nyilatkozat létrehozásából
A Tátra Bank épülete előtt seregnyi ember gyűlt össze és különböző megjegyzéseket lehetett hallani:
F1

„Például, amikor ott benn valaki sarkig tárta az ablakot, hogy kiszellőztesse a dohányfüstöt a teremből, egy apró, himlőfoltos, bőrkötényes emberke csípősen bekiabált az ablakon: 'És mi senkik vagyunk? Minket nem hívnak be? A mi szavunk nem ér semmit? Megint csak az urak döntenek?' Az ablak gyorsan bezáródott. Ahogy telt az idő, a teremben úgy nőtt a türelmetlenség. Már csak egy emberre váriak... Épp abban a pillanatban kanyarodott a bank épülete felé egy öregúr, Matúš Dula a hirtelenjében alapított SZNT elnöke. A hóna alatt hatalmas aktatáskát vitt. Komótosan lépkedett, minden sietség nélkül a rá jellemző ingadozó járással. Az épület előtti emberek udvariasan utat nyitottak és köszöntötték. A tömegből kilépett egy szegényesen öltözött idősebb polgár és örvendezve így kiáltott: 'Ügyvéd úr, most már van saját köztársaságunk, nem lesz itt több úr, mindannyian egyenlők vagyunk!' Galo volt az, a nyomdai segédmunkás. A körülálló emberek mosolyogtak és 'éljent' kiáltottak. De az a himlőfoltos, bőrkötényes emberke megint csak lázongott: 'Az egyenlőségre te csak várhatsz,' mondta kinevetve Galot. 'Majd sohanapján!' Matúš Dula erre nem szólt semmit, csak összehúzta a szemöldökéi és szigorúan összeszorította a száját. " (Ján Hrušovský, Művészek és bohémek, 1963)
Elemezzük, értelmezzük

1. Keressétek ki a szövegből az ismeretlen szavakat!
2. Hasonlítsátok össze a Tátra Bank épülete előtt várakozók szavait! Milyen vélemények hangzottak el?
3. Miben különbözik a himlőhelyes emberke és Galo, a segédmunkás véleménye, nézete?
4. Általában miért hiszik azt az emberek, hogy ha változik a politikai rendszer, ők is jobban fognak élni?

(A nők) „részt akartak venni a tanácskozásokon, melyeken megfogalmazták a szlovákok deklarációját, hiába is kérte L'udmila Podjavorinská nyílt levélben, hogy számoljanak velünk. Nem engedtek be a bank épületébe, ahol az egész nemzet jövőjéről döntöttek. Száműzöttként álltunk az épület előtt, a saját férjeink nem engedték, hogy szóhoz jussunk. " (Hana Gregorová, Emlékek, 1979)
„Ahhoz nagyon is tökkelütöttnek kellett volna lennem, hogy ne tudjam, hogy nálunk az ún. női kérdés számára terméketlen a talaj. " (Terézia Vansová Jozef Skultétynak írt leveléből)
Elemezzük, értelmezzük

1. Miért lehet azt állítani, hogy a Túrócszentmártoni Nyilatkozat a férfiak nyilatkozata volt?
2. A nők miért nem vehettek részt a tanácskozáson?
3. Ezek a nők milyen érzésekkel, benyomásokkal várakoztak a Tatra Bank épülete előtt?
4. Terézia Vansová vajon miért fejezte ki magát ennyire expresszíven J. Skultétynak írt levelében?

1. Miért sorolták Ján Mudroňt olyan emberek közé, akiket magyar pártinak tartottak?
2. Miért ápolt baráti viszonyt több magyarral is?
3. Mit gondoltok, Mudroň részt vehetett-e a nyilatkozat szövegének megfogalmázasában?

1. Ján Hrušovský szerint vajon mit akarhatott elérni a volt tanára?
2. Milyen bizonyíték alapján állította azt Hrušovský, hogy a tanára nem mond igazat?
3. Mire törekedtek a szentmártoni tanárok és hivatalnokok 1918 után?
4. Magyarázatok meg a következő kifejezéseket: arra fordul, amerre a szél fúj; köpönyegforgató!
5. Fogalmazzátok meg általánosan, hogy kik azok, akik nem vehettek részt a deklarációs gyűlésen!

1. Melyek voltak azok a magyarországi szlovák politikai pártok, amelyek aktivizálódtak a háború vége felé?
2. Milyen döntést hoztak a szlovák politikusok a túrócszentmártoni titkos tárgyaláson?
3. Matúš Dula milyen céllal kezde el szervezni a Szlovák Nemzeti Tanácsot?
4. Mi lehetett szerintetek az 1918. X. 30-i Túrócszentmártoni Nyilatkozat jelentősége?
5. 1918. X. 30-án megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács. Hányadik SZNT volt ez a történelem folyamán?
6. Szerintetek mi lehetett a Csehszlovák Köztársaság magalakulásának jelentősége?