A kiállítás megrendezésére az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával került sor a Tatabányai Múzeum, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum, a győri Xantus János Múzeum és a tatai Esterházy kastély, valamint a lévai Barsi Múzeum segítségével és közreműködésével. A kiállítás főszervezője Kissné Cseh Julianna, a Tatabányai Múzeum főmuzeológusa, és kurátora Varga Zsuzsanna, az érsekújvári Thain János Múzeum munkatársa.
A megnyitón Gudmon Ilona igazgató asszony mondott köszöntőbeszédet. Bevezető szavaiban elmondta, hogy a mai kiállítás az „Interkulturális kapcsolatok a Kárpát-medencében“ című 2007 – 2013 évekre szóló határokon átívelő együttműködési program keretén belül jött létre. A bevezető után rövid zenés kultúrműsor következett, amelyben az érsekújvári Művészeti Alapiskola mellett működő Luxurians kamaraegyüttes adott elő 16-ik századbeli zeneműveket Dráfi László felkészítő tanár vezetése alatt.
Kissné Cseh Julianna, a kiállítás főszervezője és főszerzője megnyitó előadásában elmondta, hogy a „homo novus“, azaz az új arisztokrácia kifejezés az ókori Rómából származik, ahol egy-egy nemesi család azon sarját jelentette, aki először kapott valamilyen funkciót, valamilyen beosztást a közigazgatásban. „Nem véletlen a három nemesi család kiválasztása, amelyet a kiállítás során szeretnénk önöknek bemutatni, azaz a Nádasdyak, a Pálffyak és az Esterházyak. Gondolom, ezek közül nem kell bővebben kitérni a Pálffy családra és az Esterházy családra, hiszen számos építészeti és egyéb kulturális emlék maradt fenn utánunk. Gróf Pálffy Miklós a Török elleni háborúk egyik leghíresebb fővezére és többek között Érsekújvár főkapitánya is volt. Legjobb barátja volt Nádasdy Ferencnek, annak a Nádasdy Tamás fiának, aki az első homo novus-ként lépett fel a családban. Mint Nádasdy Tamás, mint pedig fia, a Fekete Bég, akit a Török Ostorának is neveztek, nem csak haditetteinek köszönheti, hogy emlékezete ilyen sokáig megmaradt, hanem a művészeteknek, építkezéseknek, zenének, írásnak olyan kimagasló támogatásának, amely messze megkülönböztette kora többi főuraitól.“
Kissné Cseh Julianna főszervező szerkesztőségünknek továbbá elmondta, hogy a kiállítás megszervezésének gondolatát a Pálffy Miklós 1597. május 23-án lezajlott híres tatai csatájának évfordulójára idén megtartott háromnapos megemlékező rendezvénye adta, amelyre engem mint történész-szakértőt kértek fel. Tudniillik ebben a csatában először próbálták ki a petárdákat mint haditechnikai újdonságot, amelyet később, 1598-ban sikeresen alkalmaztak Győr visszavételénél. „A 16. század korszaka tehát adott volt és a homo novus, az új arisztokrácia közül azért esett a választás a megnyitó előadásban is már említett családokra, mert ők nádorok voltak, országbírói tisztséget töltöttek be és jelentős katonai karriert futottak be. Ezeknek a családoknak innen kezdődik az a felemelkedése, amely hosszú időszakra megalapozta életüket” – tette hozzá a kiállítás főszervezője.
Varga Zsuzsanna kurátor nyilatkozata szerint a kiállításnak az a célja, hogy rámutasson a mohácsi csata utáni időszakra, amely csatában számos nemesi család kihalt, illetve hatalmában legyengült. Szavai szerint „A ma megnyílt kiáltással szeretnénk a Pálffy, Nádasdy és később az Esterházy családok példáján szemléltetni a 16. század sajátosságait és az új arisztokrácia létrejöttét és felemelkedését.“
„A ma megnyílt kiállítás szervezésén együttműködő múzeumokkal sokéves nem csak munkajellegű, hanem magánjellegű baráti kapcsolat is fennáll. Már a múltban is szerveztünk közösen rendezvényeket. Így történhetett, hogy a Homo novus sikeres bemutatása után a magyarországi partnerként működő múzeumokban, valamint a felvidéki lévai Barsi Múzeumban az Érsekújvár és térsége érdeklődői számára is lehetőség nyílik, hogy megismerkedjenek történelmünk e jelentős 16-ik századi időszakával“ – fogalmazott Gudmon Ilona, az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatója.
A Homo novus kiállítást 2012. január 31-ik lehet megtekinteni.
Výstava sa uskutočnila za podpory Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Expozícia bola zostavená v kooperácii s partnermi z Maďarska, konkrétne Múzea v Tatabányi, Múzea Ferenca Nádasdyho v Sárvári, Múzea Jánosa Xantusa v Győri a Esterházyho kaštiela v Tate, ako aj Tekovského múzea v Leviciach. Hlavným organizátorom a autorom výstavy je Julianna Kisné Cseh, hlavný muzeológ Múzea v Tatabányi. Kurátorom výstavy je Zsuzsanna Varga, pracovníčka Múzea Jána Thaina v Nových Zámkoch.
Vernisáž otvorila a prítomných privítala riaditeľka múzea Helena Gudmonová. V úvodných slovách pripomenula, že výstava, ktorú dnes verejnosti sprístupňujeme, vznikla v rámci Programu cezhraničnej spolupráce Maďarská republika – Slovenská republika na roky 2007 až 2013 „Interkulturálne vzťahy v karpatskej kotline“. Potom nasledoval krátky hudobný program, ktorý pozostával z dobových skladieb zo 16. storočia v podaní komorného súboru Luxurians pri Základnej umeleckej škole v Nových Zámkoch pod vedením Ladislava Dráfiho.
Hlavná organizátorka výstavy Julianna Kisné Cseh vo svojom otváracom prejave upresnila, že pojem „homo novus,” to zn. nová aristokracia, pochádza z antického Ríma a označuje člena šľachtickej rodiny, ktorý ako prvý dostal funkciu vo verejnej správe. „Nie náhodou sme preto vybrali predstaviteľov najvýznamnejších šľachtických rodov 16. storočia Nádasdy, Pálffy a Esterházy. O posledných dvoch dynastiách nie je potrebné sa zvlášť podrobnejšie zaoberať, lebo po nich sa nám zachovali významné stavebné a iné kultúrne pamiatky, ktoré vám teraz poskytujeme k dispozícii. Gróf Mikuláš Pálffy bol jedným najvýznamnejších postáv protitureckých bojov a určitú dobu bol aj hradným kapitánom Nových Zámkov. Bol v úzkom priateľskom vzťahu s Ferencom Nádasdym, synom Tomáša, ktorý bol homo novus z dynastie Nádasdy. Obaja Nádasdyovci vďačia svojej popularite nielen vďaka objavom vo vojenskej technike, ale aj tým, že boli mecenášmi v oblasti umenia a kultúry v takom rozsahu, ktorý ich ďaleko odlišoval od ostatných aristokratov svojej doby.”
Hlavná organizátorka expozície Julianna Kisné Cseh pre našu redakciu povedala, že myšlienku uskutočniť túto výstavu poskytlo trojdňové podujatie v Maďarsku z príležitosti bitky v Tate dňa 23. mája 1597, kde pri dobývaní hradu prvýkrát vyskúšali petardy ako vojenskotechnickú novinku, a ktorú neskôr úspešne použili aj pri znovudobytí hradu Győr. „Historické obdobie teda bolo dané a z novovznikajúcej aristokracie sme zvolili tri rody spomenuté aj v otváracom prejave preto, lebo ich predstavitelia boli palatínmi, krajinskými sudcami a zastávali iné dôležité funkcie v armáde a vo verejnej správe. Pre tieto tri dynastie sa práve v tomto období začal ich spoločenský vzostup” – dodala hlavná organizátorka.
Podľa vyjadrenia kurátorky Zsuzsanny Varga cieľom výstavy je poukázať obdobie po bitke pri Moháči, v ktorej mnoho šľachtických rodov vymrelo. Podľa jej slov „Dnes otvorenou expozíciou chceme na príklade dynastií Pálffyovcov, Nádasdyovcov a neskôr aj Esterházyovcov priblížiť základné charakteristiky obdobia 16. storočia, ako aj vznik a vzostup novej aristokracie.”
„S múzeami, ktoré sa podieľajú na teraz otvorenej výstave, udržujeme dlhoročné nielen pracovné, ale aj súkromné priateľské vzťahy. Už aj v minulosti sme organizovali spoločné podujatia. Tak sa mohlo stať, že po úspešnom predstavení expozície Homo novus v zahraničných partnerských múzeách, ako aj v domácom Tekovskom múzeu v Leviciach sa teraz ponúka možnosť aj pre návštevníkov z Nových Zámkov a jeho okolia, aby sa oboznámili s týmto významným obdobím našich dejín“ – povedala riaditeľka Múzea Jána Thaina v Nových Zámkoch Helena Gudmonová.
Výstava Homo novus potrvá až do 31. januára 2012.