Csáky Pál specifikus helyzeténél fogva a felvezető szövegek kissé terjedelmesre sikeredettek, ezekért viszont Csáky kárpótolta a jelenlevőket néhány kulissza-titokkal, amelyekről kérdéseiben említést tett.
Jeszenszky Géza legfontosabb időszaka kétségkívül a 90-es évek elején volt, amikor az Antall kormány külügyminisztereként aktív részese volt a KGST és a Varsói szerződés felszámolásának. Elmondta, hogyan "oszlatta fel" Antall József a Varsói szerződést, amikor is az egyeztetett program helyett a paktum feloszlását terjesztette be a meglepett jelenlevőknek, amire a némileg dezorientált Gorbacsov annyit mondott hogy DA. Antall Józseffel, aki egyébként Jeszenszky gimnáziumi tanára volt, később rokoni szálak is összekötötték - miután feleségül vette Antall unokahúgát. A két család a 80-évek végén közös fedél alatt lakott.
A beszélgetés középpontjában természetesen a szlovák-magyar kapcsolatok alakulása állott. Jeszenszky elmondta, hogy a magyar külpolitika nem bírt olyan lehetőségékkel, amelyek a 90-es évek elején a kisebbségi jogok betartásának feltételéhez köthették volna Szlovákia felvételét az Európai szervezetekbe. Ilyen próbálkozás a kitűzött célok elérése helyett végeredményben a kisebbségi közösséget károsította volna meg és Magyarország elszigeteléséhez vezetett volna.
Jeszenszky rendkívül józan és tárgyilagos okfejtése jól mutatta a magyar külpolitika lehetőségeit és azok határait az elmúlt 20 évben. Csáky kérdésére reagálva élesen bírálta Raffay Ernőt, az Antall kormány egykori hadügyi államtitkárát, amiért az felelőtlen kijelentéseket tesz arról, hogyan lehetett volna Magyarországnak határrevíziót kicsikarni az utódállamoktól a 90-es évek elején. Jeszenszky különösen felháborítónak tartja, hogy ezzel az "igével" Raffay a határon túli közösségeket látogatja és ezt ott hirdeti. Jeszenszky aláhúzta, Magyarországnak nem voltak és nincsenek területi követelései a szomszédokkal szemben, az ott élő kisebbségek jogait az elmélyülő európai integráció keretében lehet és kell biztosítani - példaként említve a schengeni határokat.
A politikai témák vitték a prímet, így kevés szó esett Antall történészi munkásságáról, holott az 1994-ben publikált "Az elveszett presztízs" c. kötete a századelő egyik kulcskérdését - a brit külpolitika az 1900-as évek táján bekövetkező monarchia-ellenességét vizsgálja.
A beszélgetés végén három írásban feltett közönség-kérdésre válaszolt meg Jeszenszky Géza.
fotók: felvidék.ma, 168óra
Névjegykártya
Jeszenszky Géza 1941. november 10-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészkarán történelem-angol szakon végezte. Részt vett az 1987-es első lakiteleki találkozón, majd 1988 szeptemberében a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. 1990-1994 között a Magyar Köztársaság külügyminisztere. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. Az 1994. évi országgyűlési választásokon a MDF országos listáján képviselői mandátumot szerzett. 1998-2002 között az Orbán-kormány washingtoni nagykövete volt.
1999-ben Magyarországon botrányt okozott, amikor nyilvánosságra került egyik magánlevele, amelyben magyar baloldali-liberális újságírókat inszinuált (
itt).
2002 márciusában feltűnést keltett, amikor a The Washington Post egyik Orbánt bíráló cikkéhez (
itt) nagykövetként olvasói levélben reagált (
itt). Ezt később a külügyminisztérium Jeszenszky magánvéleményének nyilvánította (
itt). 2010 júniusában szintén egy a The Washington Post-ban megjelent Orbánt bíráló cikkhez (
itt) írt olvasói levelet (
itt). Ez év januárjában a magyar miniszterelnök politikáját védte az ellenzéket "verbális agresszióval" vádolván (
itt).
A 2010-es novemberi szlovákiai helyhatósági választások előtt - az MKP-t támogatandó - felhívással fordult a szlovákiai magyar választókhoz (
itt).
Oto Psenak 
11-05-07 
4,924 
A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet székházában május 4-én került sor "A magyar külpolitika 20 éve" címü kerekasztal-beszélgetésre Jeszenszky Gézával, az Antall-kormány volt külügyminiszterével, későbbi washingtoni magyar nagykövettel. Jeszenszky Géza hivatásos történész, felmenői révén Szlovákiai gyökerekkel is rendelkezik. A beszélgetést Csáky Pál az MKP volt elnöke, Szlovákia egykori miniszter-elnök helyettese vezette.