A 155 oldalas tanulmány ugyanis Dél-Szlovákia fejlesztésének terve. A szerkesztő gárda legnagyobb és döntő érdeme, hogy elsőként próbálta összefoglalni a témát és rendszerbe foglalni javaslatokat. Ha majd kialakul egyszer a jövőben egy értelmes vita  a témáról - és mi hisszük, hogy így lesz - akkor az hasonló dokumentumok mentén kell hogy megvalósuljon. A tanulmány három stratégiai célt fogalmaz meg,  majd a régió jelenlegi állapotát mutatja be és  a befejező részben a kibontakozás útjait keresi. A dokumentumot Farkas Iván, MKP alelnök, Muzsla község polgármestere, mint a szerkesztőbizottság elnöke jegyzi.

---

Stratégia célok
1. A helyi adottságokra alapozó autonóm gazdaságfejlesztés - alatt gyűjtöttük össze mindazokat a kitörési pontokat, amelyre a helyi szereplőknek a legnagyobb befolyása van. Ezeken a területeken kiemelt szerepe van helyi gazdasági szereplők, azaz vállalkozások, illetve az őket segítő intézmények - önkormányzatok, oktatási és képzési intézmények, stb. - közötti összefogásnak, együttműködésnek és közös munkának.

2. Versenyképes magyar gazdaságfejlesztési környezet létrehozása - keretében olyan kitörési pontokat gyűjtöttünk össze, amelyek fejlődésére a helyi szereplőknek kisebb, de nem elhanyagolható befolyásuk van. A kitörési pontok olyan általános gazdasági-versenyképességi tényezők fejlesztését irányozzák elő, amelyek az egész ország gazdaságfejlesztési szempontjából meghatározóak. Ezekben a kitörési pontokban a helyi szereplőknek az a feladata, hogy hatékonyan kihasználják a helyi adottságokhoz alkalmazkodó fejlesztési lehetőségeket. Országos szinten a helyi szereplők feladata az, hogy felhívják az országos döntéshozók figyelmét arra, mennyire helytelen az egyes kitörési pontokban megjelenő tényezők kiegyensúlyozatlan fejlesztése, mivel az egész ország érdeke a területileg kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés.

3. A harmadik stratégiai cél - a szlovákiai pénzügyi és üzleti környezet fejlesztése - alatt olyan kitörési pontokat gyűjtöttünk össze, amelyek fejlesztésében elsődleges felelőssége a mindenkori kormányzatnak van. A helyi szereplők ezekben a kitörési pontokban nemzetközi és hazai jó példák és gyakorlatok alapján képesek lehetnek egyes tényezők tekintetében ellensúlyozni a negatív hatásokat, illetve rásegíteni a fejlődésre.

---

A régió jelenlegi gazdasági helyzete
A szerzők a mai közigazgatási felosztást ismertetik, majd bemutatnak néhány meghiúsult, és a magyarok számára kedvezőbb változatot. Itt mondjuk el, hogy a dokumentum első és alapvető hibája, hogy járási bontásban vizsgálja az egyes kérdéseket, ahelyett hogy azt település-szinten tenné. Így nem csak magát a tanulmány tárgyát - a magyarlakta területeket - képtelen behatárolni, de a láthatósági küszöb alatt maradnak, ill. értelmezhetetlenek olyan, a vizsgált téma szempontjából lényeges  metszetek, mint a migrációs mozgások, infrastruktúra átalakulása, támogatások (ezen belül a mezőgazdasági támogatások) leosztása, munkanélküliség, kulturális és oktatási hálózat, stb.
A tanulmány másik hiányossága, hogy nem vizsgálja a régió jelenét történelmi távlatból. Így nem tárgyalja sem a nagyvállalatok megszűnésének lefolyását és következményeit (komáromi hajógyár, dunaszerdahelyi cukorgyár, párkányi papírgyár, érsekújvári konzervgyár, Elektrosvit, Sigma, stb.) de azt sem, hogy milyen tulajdonjogi átrendeződések mentek végbe a termőfölddel - ezen belül az ún. azonosítatlan tulajdonú földekkel ill. általában a benesi dekrétumok alapján elkobzott földekkel.
A szerzők kitérnek viszont néhány körülményre, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a régió fejlődésére. Ilyen a párkányi híd felépítése, a komáromi egyetem alapítása, a regionális operációs program-ból lehívott európai támogatások és a régióból való tömeges elköltözés tárgyköre. Mint lényeges körülményt jelöli meg a tanulmány az egységes magyar politikai képviselet megszűnését (amelyet, mint a félfeudális kaszt-, és oligarcha-centrikus politizálás megbontását és a politikai versenyt kierőszakoló körülményt, mi inkább üdvözlünk).
A szerzők közölnek egy, 23 nevet tartalmazó listát a Dél-Szlovákiában székelő  TOP200-as vállalatokról (foglalkoztatottak száma nélkül).
Az európai uniós támogatáspolitika alakulása Szlovákiában
A fenti címet viselő fejezet az egyik legérdekesebb része a tanulmánynak. Itt ugyanis a szerzők saját adatgyűjtés és számítás alapján próbálják elemezni a támogatások szétosztását néhány lényeges területen. Kikérték a Környezetvédelmi Operatív Program, a Vidékfejlesztési Operatív Program, valamint a Régiófejlesztési Operatív Program támogatottjainak listáját, ezen belül  még pl. a környezetvédelem kapcsán a csatornázásra, a hulladékgazdálkodásra stb. nyújtott támogatásokat is vizsgálták.
A megyei önkormányzatok által lehívott összegeket és egy kiválasztott támogatás-típus Nyitra-megyei leosztását a következő ábrák ismertetik:
Az alábbi térképeken néhány kiválasztott terület finanszírozása látható
Az európai forrásokon kívül költségvetési pénzből is történtek kifizetések a foglalkoztatottság fejlesztésére:

Szociális helyzet, munkanélküliség
Ez a fejezet járási adatokat közöl, a fentebb ismertetett okoknál fogva véleményünk szerint nincs számottevő hozzáadott értéke.
Megyei és járási szintű helyzetelemzés és értékelés
A csaknem 20 oldalas fejezetben a szerzők végig veszik egyes megyék és néhány járás SWOT tükrét (Erősségek-Gyengesék-Lehetőségek-Veszélyek tengelyeken). Véleményünk szerint ez nem képez hozzáadott értéket és a közölt információknak nincs különösebb jelentőségük.
A következő fejezet az Ágazati helyzetképek címet viseli, értékelhető adatot az EU-s mezőgazdasági támogatások  leosztásáról és néhány, a turizmust érintő alfejezet tartalmaz (pl. szálláshelyek alakulása járásokként a 2008-2012-es időszakban).

Ami viszont fontos és eredeti, az a Dél-Szlovákia/Felvidék turisztikai kínálata.
Szenci járás: Napos-tavak Szencen, Szenci Vízipark, golfpálya Cseklészen, méhészeti múzeum Királyfán.
Dunaszerdahelyi járás: Csallóközi Múzeum Dunaszerdahelyen, termálfürdő Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen, Somorján és Nyárasdon, Slovakia ring autó- és motorversenypálya Dióspatonyban, golfpálya Bacsfán, a Tőkési-holtág, a bősi víztározó a felvízcsatornával, halastó Bögellőn, tó Mihályfán, vízimalmok Dunatőkésen és Pozsonyeperjesen, motocrosspálya Légen és Dénesden.
Galántai járás: a Királyi víztározó – vízisportok, Galandia vízipark Galántán, reneszánsz kastély, honismereti múzeum Galántán, Vince-erdő termálfürdő és Vince-tó Diószegen, termálfürdő Felsőszeliben, vízimalmok Jókán és Tallóson, golfpálya Jókán, az Esterházyak klasszicista kastélya Szereden.
Vágsellyei járás: termálfürdő Deákiban, a Királyi víztározó – vízi sportok
Nyitrai járás: Nyitra vára, Zobor-hegy, mezőgazdasági múzeum Nyitrán és a Nyitrai Képtár, Andrej Bagar Színház Nyitrán, Agrokomplex kiállítási terület, a gímesi és az apponyi várromok, Cháteau Apponyi-kastély Apponyban, Nyitra menti kerékpárút, Nyitra menti királyi borút, Remitázs víztározó Gímesen, 11. századi románkori templom Darázsiban.
Komáromi járás: a Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeuma Komáromban, a Jókai Színház Komáromban, Duna menti borút, komáromi erődrendszer, Európa-udvar jelentős szoborgyűjteménnyel Komáromban, római kori katonai tábor Izsán (Limes Romanum), termálfürdő Paton és Komáromban, welnessközpont Paton, csillagvizsgáló Ógyallán, vízimalom Gútán, a Csicsói-morotva, a Dunai Ártéri Erdők természetvédelmi terület
Érsekújvári járás: termálfürdő Párkányban (Vadas), Érsekújvárban (Emil Tatárik strand) Podhájskán és Tardoskedden, a bélai kastély, római kori rotunda Bényben, hajókirándulások Párkányban és kilátás az esztergomi bazilikára, Párizsi-mocsarak és a Csenkei Erdősztyepp természetvédelmi területek, Duna menti borút és borturizmus Kürtön, Muzslán, Köbölkúton
Lévai járás: Eszterházy-kastély, Dobó-kastély, vár, Barsi Múzeum és barsi csillagvizsgáló Léván, Franz Schubert emlékszoba Zselízen, hadászati múzeum Oroszkán, sziklába vájt lakóépületek Borfőn, vízimalom Hontbagonyán, termálfürdő Szántón és Hontvarsányban (Margit-Ilona), víztározó Báton.
Nagykürtösi járás: Kékkő vára, termálfürdő Alsósztregován és Ipolynyéken, játék- és bábmúzeum. Losonci járás: Nógrádi Múzeum Losoncon, Fülek vára, Somoskő vára, Ajnácskő vára, Bagolyvár, Gácsi kastély, kőzuhatag Sátorosbányán, Ruzsiná viztározó, motocrosspálya Fülekkovácsiban
Rimaszombati járás: Gömör-kishonti Múzeum Rimaszombatban, Csíz-fürdő, Murányi fennsík, víztározó Klenócon, csillagvizsgáló Rimaszombatban, karszt, barlang és napóra Derencsényben
Nagyrőcei járás: Murány vára, Murányi-fennsík
Rozsnyói járás: Gótikus út, Krasznahorka vára, Betléri kastély, Dobsinai-jégbarlang, Gombaszögi-barlang, Domica-Aggteleki-barlang, Ochtinái-aragonit-barlang, Szilicei-jégbarlang, Krasznahorkai-barlang, Szlovák-karsztvidék, Szlovák-paradicsom, Mauzóleum Krasznahorkán, vízesések, Sztratená-völgy, Görgői-tavak, Hernád-szoros, Murány-szoros
Kassa-vidék járás: Stószfürdő, Szádelői-völgy, Jászóvári apátság, várrom Tornán és Szaláncon, melegvizes gejzír Herľanyban, alsómislyei ásatások, sípályák Kavocsán, Stószon, Mecenzéfen, Alpinka golfpálya, keskeny nyomtávú vasút a Csermelyben, üdülőközpont Csermelyben, Bánkón, Jászói szikla és barlang
Kassa: Szent Erzsébet-dóm, II. Rákóczi Ferenc sírja, Orbán-kapu, zenélő szökőkút, Műszaki Múzeum, Repülőmúzeum, állatkert, botanikus kert, Állami Színház, Thália Színház, Állami Filharmónia, Kelet-szlovákiai Képtár, állandó rendezvények: Nemzetközi Békemaraton, Kassai Zenei Tavasz, Nemzetek és nemzetiségek fesztiválja, Közép-európai Színházi Fesztivál.
Tőketerebesi járás: Tokaji borvidék, Rákóczi Múzeum Borsiban, Latorca természetvédelmi terület, Kisgéresi borpincék, Honismereti Múzeum, Andrássy Gyula mauzóleuma, Parics vízivára Tőketerebesen, Dargói-szoros
Nagymihályi járás: Zemplínska šírava víztározó, Vinnai-tó, tengerszem, Szinyai-halastó, vinnai vár, Vihorlat természetvédelmi terület, nagymihályi kastély.
A felsoroltakat követi még néhány fejezet Szlovákia általános befektetői környezetéről, a közlekedés-, egészségügy-, logisztikai és ipari parkok-, napsugárzás-, és szélsebességi adatairól.
Ezt a részt még egy további SWOT tábla követi immár az egész Felvidéki régióra vonatkoztatva.

---

Ezután érünk el a 116-os oldaltól a "Dél-Szlovákia/Felvidék gazdaságfejlesztési stratégiája" c. fejezethez, amely lényegében a terv legfőbb mondandóját tartalmazza.
Első lépésben az általánost célt definiálja ekképpen: "Gazdaságilag gyarapodó szlovákiai magyarság, nemzeti összetartozás és az összmagyar együttműködés erősítése". Ezután a cikk elején felsorolt három stratégiai cél lebontása következik a következő minta szerint:
• Stratégiai cél megfogalmazása
• Indoklás
• Eredmények-indikátorok (Indikátor - mértékegység - változás iránya tengelyen)
• Kitörési pontok
• Fejlesztések, konkrét lépések, stb.

Megfogalmazásra kerülnek még un. Horizontális célok. A stratégia struktúráját a következő ábra szemlélteti:

A következő fejezet a "A fejlesztések lehetséges forrásai" c., amely mint forrásokat kizárólag az EÚ által 2014-2020-ban nyújtott támogatásokat jelöli meg. A 7 meghirdetett operatív programon kívül említi még a következő lehetséges fejlesztési forrásokat:
• Horizont 2020 - Az EU legfontosabb komplex innovációs és tudományos programja;
• FP7 - Framework Program 7: A Horizont szerves része, célja a technológiák kutatása és fejlesztése;
• CIP - Competitiveness and Innovation Framework Programme (CIP) -Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP);
• JEREMIE - Joint European Resources for Micro to medium Enterprises - A mikro-, kis és középvállalkozásokat támogató közös európai források;
• JESSICA - Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas - A fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés.
A zárófejezetek egyikében találtunk még egy "Intézményi javaslatot", amelyben a szerzők egy Kárpát-medencei Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (KMGÜ) felállítását javasolják magyar kormányzati forrásból évi 350 mil Ft-ért, a meglévő magyar szervezeti infrastruktúrát - Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. (KRÜH), Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) - kiegészítendő.
A tanulmányhoz csatolva van továbbá Dr. Poór József, a Selye János Egyetem professzora által jegyzett "Javaslatok implementálása a megvalósíthatóság és az eredményhatás tükrében" c. fejezet, amely egy projekt-ütemezési módszert ismertet, meglehetősen idegenen hatva a szövegkörnyezetben.

---

Ennyi hát a program-dokumentum rövid ismertetése, amely puszta létével is egy új fejezetet nyithat, amennyiben előterjesztői missziójukat komolyan gondolják. Mivel a fejlesztések finanszírozását teljes egészében európai pénzek kell hogy fedezzék, úgy gondoljuk egy értelmes és tisztességes vita nem kerülheti meg az előző ciklusban alacsony hatásfokkal, vagy éppenséggel teljesen értelmetlenül felhasznált uniós pénzek minősítését (lásd pl. Logportál ill. Pons Danubi projektekről szóló cikkeinket).  Egy hasonló terv kapcsán üdvözlendő lenne Dél-Szlovákiai magyar vállalkozói adatbázis létrehozása, az oktatási-, kulturális intézmények feltérképezése, a régióban meglévő írott és elektronikus média hálózatba szervezése, és általában az eddiginél egy sokkal intenzívebb információcsere megszervezése,amely segítené egymás munkájának figyelését és támogatását. Ehhez viszont ki kellene "fehéríteni" a felvidéki magyar közéletet, átláthatóvá tenni a magyar ill. szlovák kormánytámogatások rendszerét és címzettjeit, és nem utolsósorban kiszabadítani a civil társadalom intézményeit a rátelepedett megélhetési politika béklyójából. Mert bárminemű együttműködés alapja a bizalmi töke. Meglátásunk szerint Felvidéken jelenleg ennek hiánya a legnagyobb akadálya a gazdasági felzárkózásnak...