Az előadásra a Csemadok Rákosi Ernő Nagytermében került sor délután öt órai kezdettel. Az elnököt Lukovics Tamás mutatta be, s vezette fel előadását. Ahogy bevezetőjében elmondta, az MVSZ az egyetlen és legnagyobb civil szervezet, amely felvállalja a valós és sarkalatos magyar érdeket. Nem véletlenül ezért magyarellenes csoportok által sok vád is éri a szervezetet. Rengeteg perbe fogják, hamis vádakkal illetik a Magyarok Világszövetségét. De ezt az elnök úr tisztába teszi az előadása során.

Patrubány Miklósnak szervezőkkel előre történt egyeztetése alapján felkérte a kedves testvéreiként szólított megjelenteket, együtt énekeljék el a magyar és székely himnuszt. Mondván: minden előadását így kezdi, bárhol is legyen az. Ehhez zongorajétékával még hozzásegített Matus János zongoratanár, kántor.

Előadását az MVSZ elnöke a 907-es pozsonyi csata említésével kezdte. Elmondta, a magyarság sok magyari népből áll. Így példának okáért a székelyek, akik részt vettek Árpádék bejövetelekor a pozsonyi csatában.

Magyar népünk történelme sok évezredre tekint vissza. Rendkívül kreatív kultúra- és civilizációteremtő, békeszerető nép vagyunk. Meghatározó civilizációkat hozott létre az évezredek során, akár 6-7000 éve a Tigris és Eufrátesz környékén, a Nílus mentén, akár Etúriában. Ez utóbbiról Mario Alinei olasz nyelvtudós 2003-ban megjelent könyvében bizonyította, hogy az ott élt etruszkok nyelve a magyar nyelv ősi változata. A hunok és maradványai (székelyek), Árpád magyarjai, mivel szerepet játszottak a honvisszaszerzésben, bárhol is születtek a Magyar Királyság területén, eleve nemeseknek számítottak. Csak akkor lehet a magyarságunkban fellendülés, ha ez a szerepmegosztás ismét megalósul.

Az MVSZ álláspontja: magyarságunk számára Árpád apánk bejövetele óta Trianon a legnagyobb tragédiánk, mely máig szedi áldozatait népünkben – folytatta az elnök. Amíg ezt  le nem küzdjük, felül nem kerekedünk rajta, addig magyarságunkban ez a hanyatlás folytatódni fog.

A Magyarok Világszövetsége nemcsak eszmei kategória, de élethelyzet is, melyben nagy szerepet vállal a felvidéki magyarság is. Miklós elnök átadta Fuksz Sándor, a felvidéki Országos Tanács elnöke üdvözletét, aki Nagytárkányban, illetve Egerben él, de sajnos közelmútbeli egészségi állapotának lerobbanása miatt nem lehetett jelen az előadáson.

Visszaemlékezett telefonbeszélgetésük során Fuksz Sándor a ´80-as évek derekára, amikor a Csemadok berkeiben a magyar iskolákért ment a harc. Ekkor keresztül akarták vinni, hogy csakis a magyar nyelvet lehessen magyarul oktatni. Ez ellen megszólalt Duray Miklós is, aki egykor volt az MVSZ tisztségviselője.   
Most, a 21.században az Isten-teremtette, de ember felszámolásával kísérletező, nyomorúságos világban élünk, jelenleg zajlik a 3.világháború, előtte a járványkrízis, stb.

Említést tett az 1945-ös přerov-ihoz hasonló pozsonyligetfalusi tömegmészárlásról is, ahol 90 székely levente is életét vesztette. A korabeli MVSZ fel is emelte szavát ez ellen a pozsonyi mészárlás ellen ´45-ben.
Következőkben pedig bemutatta nagy vonalakban az MVSZ történelmét. Áttételesen, de mindenképpen az MVSZ létrejöttét Trianon szülte. Hiszen ezt követően a magyar állam már nem képviselhette az összmagyarságot világszerte.

Az első volt az 1929-es Magyarok Világkongresszusa, majd az Eukarisztikus Világkongresszus keretében 1938 augusztusában a 2. Világkongresszus, amikor megfogalmazódott gróf Teleki Pálban létrehozni állandó ügyvivő testületet az MVSZ berkeiben.

Báró Perényi Zsigmond felsőházi elnököt elevenítette fel a továbbiakban, akit 1849-ben ugyanott végezték ki Szacsvay Imre alsóházi jegyzővel együtt - a debreceni országgyűlésen a függetlenségi nyilatkozat megfogalmazása miatt - pár nappal később, ahol gróf Batthyány Lajost. Perényi Zsigmond unokája, aki ugyanerre a névre hallgatott, volt a Szent Korona egyik őre, egyben 1.elnöke az MVSZ-nek 1938-ban.
A 2.vh.idején az MVSZ háttérbe szorul. Az 1945 utáni komunista hatalomátvétellel az MVSZ a külügyminisztérium egyik alosztálya lett, a hatalom bekebelezte, s kémszervezetté vált. Ezen az MVSZ-en keresztül képzett ügynököket juttattak ahogy 1947-ben, úgy 1956-ban is az emigrációba; viszájkeltés, kedélyek felborzolása, ottani szervezetek felszámolása céljából.

Hosszú, 54 éves szünet következett a komunizmus évtizedei alatt a kongresszusokat illetően, mígnem 1991-ben az Antall-kormány sugallatára rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Ekkortájt, 1990-ben csatlakozik a felvidékiektől az MVSZ-hez Dobos László.

1991.decemberben üzente az Antall-kormány a küldöttgyűlésnek, hogyha nem Csoóri Sándor lesz az elnök, akkor 1 fillért sem kapnak. Közfelkiáltással Csoórit választották meg.

A 3. Magyarok Világkongresszusát át kellett Magyarok Világtalálkozójára keresztelni. Ezen kapnak immár helyet intézményesen az elcsatolt területek képviselői. 3 régióból választanak egyéneket: a nyugati magyarságból, a csonkaországból és Kárpát-medencéből. Elcsatolt területekből 7-et. 1992-ben ekkor Dobos László beválasztásával a felvidéki régióból, Tőkés László református püspökével és Patrubány Miklós elnökével az erdélyi régióból.

1992-ben mondta a 3.Világkongresszuson Antall József: amíg ő 15 millió magyar elnöke lélekben, addig az MVSZ elnöke ténylegesen 15 millióé. Ekkor alakul meg az elcsatolt területek által is elérhető műholdas televízió, a Duna, mely eredetileg Hungária névre volt keresztelve.

1996-ban a 4.Világkongresszus nemzetstratégiai célokat tűzött ki, továbbá a magyarok integrálódásáról hivatott gondoskodni. Felvetették, hogy 2-kamarás parlamentet kell létrehozni, melyben a felsőházban külföldi, külhoni magyarok is kapjanak helyet, továbbá, hogy a magyarok visszakaphassák állampolgárságukat. Ezt 14 éves küzdelem után, 2010-re sikerült is kiharcolni, amikorra rászedte az MVSZ a magyar kormányt az állampolgárság visszaadására.

A szégyenletes, tragikus kicsengésű 2004.dec.5-ei népszavazást említette a továbbiakban, amikor az akkori kormány ellenszavazásra, avagy otthonmaradásra biztatta az anyaországiakat, az elcsatolt területek magyarjainak megtagadására. Győztek is azonban az igenek. Mindeközben 600 ezer szavazatot elcsaltak Patrubány elnök elmondása szerint, amit be is bizonyítottak, s a Legfelsőbb Bíróság igazat adott nekik. S nem volt így ügydöntő ereje a népszavazásnak.

Ennek következtében, míg 1989.dec.óta Kolozsvárott példának okáért minden mise a szent Mihály templomban vasárnap a himnusz eléneklésével ért véget, 2004.dec.5-e óta egy ideig csalódottságukban bizony nem énekelték.

A 2007-ben az MVSZ által beindított 2.népszavazás ¾-es győzelmet aratott volna elmondása szerint, ám indítványukat az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés, a magyar állam legsúlyosabban visszautasította, holott egy hónap alatt zöld utat kellett volna adjon neki.

Az MVSZ legnagyobb, legjelentősebb nemzetpolitikai cselekedetének az MVSZ küldöttgyűlése szerint a 2004.dec.5-ei népszavazást tekinti. Bele is vette ezt a mondatot a szervezet a máig fennálló alapszabályába.
Folytatva a négyéves periodicitást 1992 óta, következett a 2004-es 6.Világkongresszus az „arccal Európa felé, de szívünkkel Ázsia és a kelet minden zsongásával“ mottóval. Címe a kongresszusnak a „magyarság és a kelet“ volt. Meghívták az ázsiai rokon népeket. 2012-ben a magyar kormány meghirdette az MVSZ után nyolc év késéssel a keleti nyitást.

2008-ban került megrendezésre a 7.Világkongresszus, majd 2012-ben a 8. Ennek amolyan mottója volt a jövő a Szent Korona jegyében. 10 konferencia zajlott le ekkor, legjelentősebb volt a nemzetstratégiai. Ebben a kategóriában 36 előadásra került sor. Olyan fogalmak kerültek meghatározásra, mint a nemzet, haza, kisebbség, népcsoport.     A nemzetmeghatározás központja a Szent Korona országa. Említette František Palacký 19.sz.-i és a múlt századbeli Rudolf Kučera történészt, a Charta 77 egyik aláíróját, akik dicsérték és felmagasztalták egyaránt a magyar történelmi alkotmányt, ami egyike a legtökéletesebbeknek, hiszen a nép által választatnak meg az alispánok. Ezt az amolyan minta alkotmányt elmondásuk szerint minden iskolában kellene oktatni, valamint néhány államban bevezetni is.

Bizony, bizony folytatta az elnök, a cseheknek, Masaryknak és Benesnek volt vezető szerepe az ízeire szedett történelmi Magyarországban a trianoni diktátumban.

A magyar nép a görög-római civilizációnál régebbi, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját, s még kisebb métékben hitvilágát őrzi. Vagyis a szkítáét, vagy ahogy mi mondjuk, szittyáét őrzi. Idézte ezzel kapcsolatosan Werbőczy Istvánt.

A magyar ősiség nélkül nincs magyar jövő. Angol nyelven kiadott publikációjukat tartotta föl előadása során a következőkben, amit 2002-ben arról adtak ki, hogy a minden hatályos emberi jogi szabályt felülrúgó Benes-dekrétumok 2002-ben is szedik áldozataikat. S máig is természetesen. Ezen publikáció kiadásában nagy szerepe volt Thajnay Máriának, a Közép-Európai Emberi Jogi Bizottság nevében, mint főtitkárnak Brüsszelben, aki szintén felvidéki, lévai gyökerű.

2000-ben, mint azt hangsúlyozta, amikor ő lett elnökké választva, első ízben mint külföldi, külhoni, s azóta máig is ezt a szerepet betölti, rögtön levágták a költségvetési támogatását a szervezetnek. Addig volt ugyanis évi 1 millió dollár, s azóta egy fillért sem kapnak.

Folytatva a sort a felvidéki MVSZ-tagokkal, támogatókkal kiemelte az azóta megboldogult Radványi Jenő jókai borkereskedőt, feleségét, Violát, akikkel 2002.nov.2-án az Európai Parlamentbe 200 egynéhány példányban vittek az említett Benes-dekrétumos kiadványból az összes akkori képviselőnek asztalára.

Majd az 1945 májusi, Benes prágai Vencel téri felvonulásához megjegyezte, lógott minden lámpavason fejjel lefelé egy szudáta német áldozat.         

Következett Mihályi Molnár László tanár üdvözletének átadása egy Sütő András-idézettel keigészítve: az a közösség, melyet túl sokáig hitegetnek olyan ügyekkel, amelyeknek esély sincs a megvalósulásra, reménytelenségbe zuhan. További felvidéki tagok voltak 1992-2000 között és később a már említett Dobos László, Szabó Rezső, Kolár Péter, Duray Miklós, Pogány Erzsébet, Bauer Győző.

2000-ben 12 elnökjelölt volt: mások mellett Duray Miklós, Hegedűs Lóránt református püspök, Boros Péter, Maczó Ágnes, Pongrácz Gergely ´56-os hős, Szakály Sándor történész. Mindenki lemondott azzal az indoklással, hogy akik szavaztak volna Patrubány Miklósra, szavazzanak Boros Péter miniszterelnökre. Végül ketten maradtak: ő és Boros Péter, s a végeredmény az lett, hogy kb.7 szavazattal Patrubányt választották elnökké. Ekkor kivonultak a küldöttgyűlésről, s másnap a 25 tagú elnökség 12 tagja a Boros-oldalról kinyilvánította, hogy ők felfüggesztik a tevékenységüket az MVSZ-ben, köztük az egész felvidéki társaság.
Duray másnap szlovák sajtótájékoztatójában nyilatkozta: az MVSZ élére olyan embert választottak, aki lángba fogja borítani az egész Kárpát-medencét. Még alig választották meg elnökké, máris keresztülvitt egy olyan határozatot, hogy a trianoni békediktátumot érvénytelenné kell nyilvánítani.

2000.dec.6-án Miklós névnapkor Duray Miklós több anyaországi közszolgálati sajtóorgánumnak nyilatkozott.

Névnapi köszöntés ürügyén feltették neki a kérdést, mi a véleménye az MVSZ-ről. Ő ezt mondta, az ma – mármint 2000.dec.6-a táján – a jóhiszemű naívak, őrültek és gazemberek világszövetsége. Három napig mondta ezt a magyar média. Ezt követően, amíg addig 237 mill. forintos előterjesztéssel szerepeltek a költségvetési listáján a magyar kormányak, máig tartóan megvonták az MVSZ költségvetési támogatását. S egy fillért sem kapnak.

Erre Patrubányék Durayt beperelték, 5 millió Ft becsületsértési díjat kétek tőle. A bíróság 3 évig elhúzta az ügyet, azzal az ürüggyel, hogy nem tudták megtalálni címét. 2004.nov.15-én ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. Felmerült az állampolgársági népszavazás támogatása 3 héttel a dec.5-ei népszavazás előtt.

Becsületére váljon Duray Miklósnak, aki a szünet után elkezdett hangoskodni: én nem szavazok meg semmit, csak azt, hogyha a MÁÉRT felszólítja a magyar embereket, hogy szavazzanak igennel. Egyre hangosabban mondta vagy negyed óráig. Ellentmondás nélkül megszavazták azt a felhívást, hogy a MÁÉRT felszólítja a magyar népet, hogy dec.5-én szavazzanak igennel. Ekkor az MVSZ-elnökség úgy döntött, jóvátette cselekedetét ezzel a nyilatkozatával Duray, s visszavonták a pert ellene, megdicsérvén nyilakozatáért őt.

A népszavazás óta Patrubány Miklós ki van tiltva a magyar távközlésből – mint mondta. Döbbenetes, de Patrubány Miklós kiszámolta tavaly év végén, hogy mióta elnöki pozícióban van, 2000 és 2022 között, azalatt a 22 esztendő alatt eltelt kb. 1100 hét. Ebből 997 olyan hét volt, amikor bírósági tárgyalás részese volt: vagy büntetőjogi, vagy becsületsértési, vagy gazdasági ügyben.

Az MVSZ-nek 800 tagszervezete, 10 000 egyéni tagja van, 50 egynéhány országban. Körülbelül 7 éve Áder János akkori köztársasági elnök írt levelet az MVSZ-nek, miszerint azért nem kap anyagi támogatást a szervezet, mert olyan témákkal foglalkozik, mint a magyar őstörténet és Petőfi szibériai elhurcolása a fogolytáborba. Holott Patrubány Miklós szerint 300 mld.:1 arányban bizonyítva van, hogy márpedig Barguzinban temették el 1856-ban.

Végezetül az MVSZ szellemiségéről szólt kedves testvéreihez: Teller Edét idézte, azt a Nobel-díjast, aki 90 évesen nyilatkozta: 90 évet kellett megérnem, hogy rájöjjek, 1 nyelv van, a magyar.

Dr. Pálffy György 80 oldalas posztersorozatát, amit 15 évig készített, s ami egy tudománytörténeti kiállítás, is megemlítette, amit igyekeznek minél több szegletébe eljuttatni a Kárpát-medencének.

Szólt a savaria-i, vagyis szombathelyi szent Márton püspökről, mint hun és magyar király fiáról. Kr.e. 3000 éve mi, magyarok szkíta elődeinktől számítva keresztények vagyunk.

Végül ezekkel a szavakkal búcsúzott érdeklődő figyelmmel jelen lévő hallgatóságától: higgyetek a magyar ősiségben, a keresztény útról, a szeretet útjáról sosem mondjatok s térjetek le.

A két órás tartalmas és kimerítő előadást a szózat eléneklésével zárták, ugyancsak Matus János kántor zongorakíséretével.

Ezt követően kötetlen beszélgetésre, a Magyarok Világszövetsége elnök által hozott Magyarságtudományi Füzetek, publikációk, könyvek, kiadványok vásárlására adódott lehetőség. Továbbá a szervezőknek, Turján Melindának és Lukovics Tamásnak turul nyakéket, további közreműködőknek figyelmesség gyanánt, könyvet ajándékozott.

Megfogadták, hogy megalakítanak a közeljövőben Pozsony és környéke régiójára kiterjedő Magyarok Világszövetsége Alapszervezetet. Már 5 érdeklődő akadt is. Ezzel Zilizi Tihamért, mint sok éves MVSZ-tagot, támogatót bízta meg Patrubány Miklós elnök.

Fotók: Cích Ibolya, Zilizi Kristóf