Születése után a mamája ott hagyta őt a kórházba. Élete legnagyobb fordulópontja három és fél éves korában következett be, amikor a Nők lapja újság szülőt keresett neki. A cikket elolvasta egy negyvennyolc éves, kétgyerekes újságárusnő, akinek egy keze van és a lábfeje a térdkalácsából nőtt ki. Ő vette magához Szabolcsot és azóta számára ő az anya. Elgondolkozom azon, hányan panaszkodunk naponta aprócska dolgok miatt, talán ez adta a végső elhatározást hogy olvasóinkat szembesítsem Szabolcs életével... Szabolcs nap mint nap megküzd életével és a nehézségek ellenére optimista maradt...
- Kezdjük akkor ott, amikor a születésed után édesanyád a kórházban hagyott... Egy olyan anyukád lett aki tudja mi az fogyatékosnak lenni?
Igen, mert ő maga is mozgássérült.
- Elképesztő dolog amikor manapság villalakók, botrányhősök kerülnek címlapokra miközben itt vannak a mindennapi hösök mint Te, akik nap mint nap helytállásból csillagosra vizsgázik... Hogyan tudsz megküzdeni olyan dolgokkal, ahol szükség lenne legalább a kezekre... Hogy csak egy dolgot említsek - megtanultál írni a száddal, önállóan enni-inni, mindezek mellett úszol, focizol, és otthon pingpongozol - ez hihetetlen... Mesélnél nekünk egy két trükkről, mit hogyan tudsz megoldani?Az írást nem a számmal csinálom, hanem a csonkom és az arcom közé teszem a írószerszámot. Pingpongozni úgy szoktam, hogy felerősíttetem a csonkomra az ütőket egy gumi övvel, de ezt leginkább a videóimban láthatják, amiket a Youtube csatornámra tettem fel, egyéb videók társaságában. Úgy, mint evés - ivás, írás, stb.
- Informatikát tanulsz, most pedig kétéves OKJ-s képzésen veszel részt, számítógép-programozónak készülsz. De hogyan tudsz egy számítógéppel megbirkózni, mondjuk e-mailekre hogyan tudsz válaszolni, az egeret hogyan tudod kezelni ? A klaviatúrát a csonkom és az állam segítségével kezelem, az egeret pedig csak a csonkommal.
-Hogyan látod az embereket - meghökkennek, tartózkodnak tőled, vagy igyekeznek segíteni ? Az emberek vegyesen reagálnak. A lényeg, hogy mindig mosolyognom kell, mert akkor a világ is vissza mosolyog rám. Sok - sok segítséget kaptam már ismeretlen emberektől.
-Magyarországi fellépésein találkoztál példaképeddel Nick Vujicic-el, milyen embernek ismerted meg őt, mi az a plusz energia amit adtak neked ezek a találkozások?
Nick Vujicic nem a példaképem. Én is meg tudok oldani nagyon sok dolgot. Tőle nem kaptam ötletet, csak annyit kérdeztem tőle, hogy hány kiló, mert le kell fogynom, s tudnom kell, hogy milyen súlyú egy hasonló kaliberű ember. Nekem a példaképem édesanyám, aki mindig erős és kitartó. Egy idegent nem tudok példaképnek nevezni, mert azt se tudom, hogy ki ő.
- Egy interjúban olvastam tőled az idézetet ,,A negatív dolgokat kizárom az életemből". Mindenhol pozitívan állnak hozzám, és nekem is pozitív kisugárzásom van
. Verseket írok, nekikezdtem egy könyvnek is. Ha egy aranyhal teljesítené három kívánságom, az első az lenne, hogy legyen egy családom két gyerekkel. A második, hogy lelki segítőközpontban dolgozhassak vagy iskolákba járhassak előadást tartani a pozitív életszemléletről. A harmadikat pedig odaadnám annak, akinek szüksége van rá.
- Hogyan áll a könyved mikorra készül el ? Sajnos sehogy sem áll a könyvem, mert nincs rá elegendő pénzem.
- Ha meghívnak iskolákba a Felvidékre előadást tartani, gondolom szívesen elfogadod, hogyan tudod megoldani az utazást, van e útiköltség, stb. Miről mesélsz az embereknek egy ilyen előadáson?
Sajnos egyedül nem tudom megoldani az utazást. Szívesen megyek bármerre, hisz az a célom, hogy minden emberhez eljuthasson az életszemléletem, pozitív kisugárzásom. Leginkább olyan történeteket mesélek, melyek tanulságosak lehetnek mások számára.
- Szereted a rock zenét? Azon még nem gondolkoztál el hogy esetleg egy olyan zenekar tagja legyél, amely fogyatékos emberekből áll, hogy együtt megmutassátok azt, hogy a fogyatékkal élő emberek is egyedi értéket képviselnek a társadalomban?
Ilyenen még nem gondolkoztam, inkább olyanon, ami vegyes zenekart takar. Szóval legyenek egészséges és sérült emberek a csapatban.
- Weisz Fanni a hallássérült emberekért küzd, Mosolyka a kerekes-székesek-ért - a könyvében leírta életét hogy ő hogyan tud megküzdeni a hétköznapokkal... Siker könyv lett, a Te könyved is siker lehet, a fogyatékkal élő embereknek...
Fontos a mindennapi buzdító szó. Meg kell értetni velük, hogy teljes értékűek, aktív életet élhetnek. Nem csak a sérült embereknek szeretnék segíteni, hanem az egészségeseknek is. A lelkileg elesett emberek felállítása a célom. Lehet az akármilyen ember. Fontos, hogy kapcsolatokat építsenek. Ebben lehetőségként ott van az iskola vagy a sport, ahol baráti közösségek alakulnak ki. A távolabbi kapcsolatokhoz pedig ott az Internet. Célokat kell kitűzni, hogy megértsék, vannak szakmai területek, ahol kiugró sikereket érhetnek el...
Köszönöm a beszélgetést. Az életben és mindennapi hétköznapokban is további sok sikert kívánok!
Telek Lajos