A kötetek ismertetése fejezetekként:

Az 1. rész Magyar Bálint és számos társszerző munkája, amely a "posztkommunista maffiaállam" fogalmának bemutatásával nyit, majd annak részletes elemzésével folytatódik. A szerzők szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon kialakult politikai és gazdasági rendszer nem illeszkedik a klasszikus demokratikus modellhez, hanem egy hibrid formát öltött, amelyben a hatalom és a gazdasági érdekek szorosan összefonódtak.

Előszó: Konrád György - Társadalomszobrászat
A könyv egy előszóval kezdődik, amelyet Konrád György írt. Az előszó célja, hogy bevezesse az olvasót a "posztkommunista maffiaállam" koncepciójába. Konrád hangsúlyozza, hogy a Magyar Bálint által bemutatott rendszer nem csupán a liberális demokrácia hibáinak eredménye, hanem egy teljesen újfajta politikai modell, amelyben a hatalmi struktúrák teljesen átalakultak. A szerző szerint a mai Magyarország politikai rendszere egy olyan társadalmi átalakulás eredménye, amely a hatalom és a vagyon koncentrációjára épül.

Magyar Bálint - Magyar polip: A posztkommunista maffiaállam
Magyar Bálint, a könyv szerzője, részletesen bemutatja, hogyan működik a "posztkommunista maffiaállam" Magyarországon. A fogalom lényege, hogy a hatalom birtokosai nem csupán politikai hatalmat gyakorolnak, hanem gazdasági befolyást is, amelyet formális és informális kapcsolatok révén tartanak fenn. A rendszer alapja a politikai lojalitás és a kliens-hálózatok kiépítése, ahol a gazdasági előnyökhöz való hozzáférés a politikai hűségen alapul.

Szelényi Iván - Kapitalizmusok a kommunizmus után
Szelényi Iván elemzése a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulásokra koncentrál, különösen a kapitalizmus különböző változataira, amelyek a posztkommunista térségben kialakultak. Szelényi rámutat arra, hogy a magyar gazdaságban a piac és az állam szorosan összefonódott, és hogy a politikai elit képes volt a gazdasági hatalmat magához ragadni, ami hosszú távon meghatározta az ország fejlődési pályáját.

Ara-Kovács Attila - Előképek és rémképek
Ara-Kovács Attila történelmi perspektívába helyezi a mai politikai rendszert, és bemutatja, hogy a mai Magyarország politikai gyakorlataiban milyen történelmi előképeket és rémképeket lehet felfedezni. Az elemzés különösen a korábbi autoriter rendszerek hatásaira koncentrál, amelyek a mai politikai gyakorlatokat befolyásolják.
Fleck Zoltán - A maffiaállam joga
Fleck Zoltán elemzése a jogi rendszer átalakulására koncentrál, amely a posztkommunista maffiaállam kialakulásával párhuzamosan zajlott. Fleck részletesen bemutatja, hogyan használja a hatalom a jogi eszközöket a politikai ellenfelek marginalizálására, és hogyan alakul át a jogrendszer a hatalom érdekeinek megfelelően. A fejezet különös figyelmet szentel az alkotmányos változtatásoknak, amelyek a jogállamiság meggyengüléséhez vezettek.

Társadalmi és kulturális elemzések
A könyv további fejezetei különböző szerzők tanulmányait tartalmazzák, amelyek a társadalmi és kulturális szféra helyzetére koncentrálnak a posztkommunista maffiaállam kontextusában. Elemzik a média, az oktatás és a vallás szerepét, valamint azt, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a politikai hatalom megszilárdításához. A szerzők rávilágítanak arra, hogy a társadalmi normák és kulturális értékek hogyan válnak a politikai manipuláció eszközeivé.


A 2. rész még részletesebb és mélyrehatóbb elemzéseket nyújt a magyar politikai és gazdasági helyzetről. Amíg az első kötet inkább a fogalmi kereteket és a történeti hátteret mutatta be, a második rész konkrét példákat és esettanulmányokat használ a maffiaállam működésének bemutatására.

Magyar Bálint - A posztkommunista maffiaállam rendszerképző sajátossága
Magyar Bálint ebben a kötetben részletesen elemzi a posztkommunista maffiaállam sajátos működési mechanizmusait. A hangsúly azon van, hogy a politikai hatalom hogyan használja a gazdasági erőforrásokat és hogyan épít ki kliens-hálózatokat. Magyar rámutat arra, hogy a demokrácia intézményei látszólag megmaradtak, de azok tartalma kiüresedett, és az állam a hatalom eszközévé vált.

Trencsényi Balázs - Minek nevezzelek? A magyar demokrácia válsága - regionális értelmezési keretben
Trencsényi elemzése a magyar demokrácia válságára és annak regionális kontextusban való értelmezésére koncentrál. A szerző összehasonlítja Magyarország helyzetét más közép-kelet-európai országokkal, és rávilágít a rendszerváltás eredményeinek visszafejlődésére.

Vörös Imre - "Alkotmányos puccs" Magyarországon, 2010-2014
Vörös Imre a 2010 és 2014 közötti időszak alkotmányos változásait vizsgálja, amelyek során az új Alaptörvény bevezetése és a törvényi változtatások révén a hatalom centralizálása vált lehetővé. A szerző részletesen bemutatja, hogyan módosították az alkotmányt a politikai hatalom érdekében, és milyen hatásai voltak ezeknek a változtatásoknak a demokratikus intézményekre.

Ripp Zoltán - Ellenzék a centrális erőtérben - A maffiaállam ellenzéke
Ripp Zoltán az ellenzéki pártok és civil mozgalmak helyzetét elemzi egy centralizált politikai térben, ahol a hatalom koncentrációja megnehezíti az ellenállást. Az elemzés arra fókuszál, hogy az ellenzék milyen kihívásokkal szembesül egy olyan rendszerben, ahol a politikai és gazdasági hatalom összefonódik.

Nagy C. Ádám - A civil társadalom domesztikálása
Nagy C. Ádám fejezete a civil társadalom és az állam közötti kapcsolatra koncentrál. Az elemzés bemutatja, hogyan próbálja az állam kontrollálni és korlátozni a civil szervezetek tevékenységét, hogy megakadályozza a független társadalmi szerveződések kialakulását.

---

Orbán Viktor a Watson.sk kronológiájában: