Érsekújvár életét nemcsak a vasútvonal megépítése, hanem a 18. század második felében letelepedett cigány családok is megváltoztatták. Az Esztergomi érsekség által letelepített birkanyíró, kovács, téglakészítő, kereskedelemmel foglalkozó cigányok mellett nem volt elhanyagolható a muzsikus cigányok csoportja sem, hiszen 1854-ben Érsekújvárott 43 cigánycsalád élt, 218 taggal, akik közül 22 zenész volt. Kolompár Komlós Lajos érsekújvári származású cigányprímás nemcsak otthon, hanem Bécsben, Budapesten, Londonban, Berlinben és Drezdában is ismert lett a 19. század végén.
19. század második felében az érsekújvári vasútállomás jellegzetessége lett a helyi cigányzenekar, mely a „Rákóczi-indulóval“ fogadta a beérkező és távozó vonatokat, így az Orient express utasait is. Az érsekújvári jó szokás megmozgatta az emberek fantáziáját, nem csoda, hogy több anekdota is született a hagyomány kialakulásáról.
- Az egyik legenda szerint egy újvári származású esztergomi kanonok nagyon szeretett szerenádokat adni beöltözése előtt. Végrendeletében ezért a vagyonát az újvári muzsikus cigányokra hagyta, akiknek meghagyta, hogy az újvári állomáson mindig cigányzenével fogadják és búcsúztassák az utasokat.
- Egy másik történet szerint az Érsekújvár környéki vadászatok adták a cigányzene alapját. A vadászatok után az urak bejöttek mulatni a városba. Mivel az urak szerették a cigányzenét, gyakran kérték a prímást. Így esett meg, hogy a mulatságokon az akkori idők leghíresebb bandája játszott, Kolompár Komlós Lajos vezetése alatt. Az egyik urat azonban ki kellett a bandának kísérni az állomásig és míg el nem ment a vonat, addig játszaniuk kellett. A muzsika a vonat utasainak is tetszett, ezért pénzt dobtak a cigányoknak. Ekkor az úr így szólt Ugron Gábor Lajos prímáshoz: „Ezt megcsinálhatjátok máskor is.” Azóta napi négy alkalommal játszott a cigányzenekar az újvári állomáson.
- A harmadik anekdota Teleki Sámuelhez, a híres Afrika-kutatóhoz kapcsolódik, aki egyik hazatérésekor az újvári állomáson utazott keresztül. Amikor a vonat beért az állomásra, megcsapta a fülét a cigányzene. Kinézett az ablakon, és látta, hogy valamilyen oknál fogva a cigányok éppen a vendéglőben zenéltek. Annyira megörült, hogy hosszú évekig tartó utazása után ismét hall otthoni cigányzenét, hogy rögtön alapítványt tett, melynek járulékából bizonyos összeget kap az a cigányzenekar, amely az utasokat zeneszóval köszönti.
- Egy másik történet szerint egy gróf az állomási restiben a kellemes cigányzenét hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. A kocsi, amiben a grófnak utaznia kellett volna, összezúzódott, ezért hálából alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására. A támogatás fejében viszont arra kötelezte őket, hogy minden gyorsvonatnál, így az Orient expressznél is zenéjükkel szórakoztassák az utasokat, amíg a vonat vízvételezés miatt állt.
- Állítólag az átutazó perzsa sahnak a perzsa himnuszt is eljátszották.
- A hagyomány úgy tartja, hogy Erzsébet királyné is átutazott Érsekújváron, és nagyon meghatotta a cigányzene.
Ez a jó szokás fennmaradt egészen az első világháború végéig, bár a Bach-korszakban be volt tiltva. Az első világháború után a bevonuló cseh csapatok a magyar cigányzenét betiltották. 1938-tól aztán 1944-ig ismét játszhattak a cigányok. A világháború után aztán többet senkinek nem jutott eszébe ezen szokás felújítása.
Forrás: www.cigany-zene.hu
Fotó: nzalbum.sk
2013-10-02 06:54:08 František Daniel
Pripájam jednu legendu, ktorú som si vypočul ako 15-ročný chlapec s úst cigánky, volali sme ju „Pepa néni“ a bývala na kraji Péra. Tých osobných vlakov a rýchlikov bolo v XIX. storočí pomenej a tak kapela mala aj voľnú ruku hrať za peniaze „na tanier“. Výberca pred začatím akcie musel chytiť do ľavej ruky živú muchu a po výbere preukázať, že tam tá mucha je. Toto opatrenie bolo prijaté preto, aby malý cigáň nemohol s voľnou rukou s taniera zobrať peniaze. Na dotaz, kde sa zohnali živé muchy v zime?
„Abba a kunyhóba mindég volt légy”. V kunyhó boli vždy muchy. (Kunyhó-miestnosť kde sa aj v zime muchám darilo).
2013-10-01 14:31:24 František Daniel
"A világháború után aztán többet senkinek nem jutott eszébe..."
Toto tvrdenie nie je celkom "presné", lebo dňa 16.12.2000 pri výprave mimoriadného historického vlaku do Štúrova, na môj návrh bol zahraný "Rákócziho pochod" cigánskou kapelou Pepešovcov zo Strekova na prvom peróne v NZ.