A kötet első fejezete Vajda Barnabás munkája, amely Dunaszerdahely városának történetét tárgyalja a szocialista korszakban. A város, amely mindig is regionális központ volt, 1960-ban a járás közigazgatási központjává vált. Az államhatalom mesterségesen támogatta fejlődését, ám ez egyúttal a környező falvak rovására is történt. A kommunista irányítás és ideológia hatására a város lakossága jelentősen növekedett, és a központi szerepének megerősítése érdekében több infrastrukturális és kulturális beruházást hajtottak végre.

A második fejezet Galánta városának szocialista korszak alatti urbanizációját mutatja be István Gaucsík tollából. A szerző az ideológia és a hatalmi struktúrák befolyását elemzi, különös tekintettel arra, hogyan alakította át a szocialista ideológia a városi terek felhasználását és a társadalmi szerkezetet. A fejezet hangsúlyozza, hogy Galánta urbanizációja során a hatalom centralizációja és a területi igazgatás jelentős változásokat hozott a városkép és a városi élet minőségében.

A harmadik fejezet Tamáska Máté és Fekete Kristóf tanulmánya, amely a két Komárom városrészének paneles lakótelepeit vizsgálja, melyek a párhuzamos szocializmus kifejeződései. A tanulmány az urbanisztikai elvekre és a városfejlesztés ideológiai alapjaira fókuszál, bemutatva, hogyan hatott a szocialista ideológia a lakótelepek kialakítására és milyen szimbolikus jelentőséggel bírtak a lakóépületek. Az építészeti és társadalmi változások elemzése révén a szerzők párhuzamot vonnak a két városrész eltérő fejlődése között.
 
A negyedik fejezetben Antos Bernadett Észak-Komárom városképének szocializmus alatti átalakulását elemzi. A szerző bemutatja, hogyan változtatta meg a város arculatát a kommunista ideológia és a várostervezési politikák, amelyek új közterek, kulturális épületek és lakótelepek kialakítását szorgalmazták. A tanulmány részletesen vizsgálja azokat az urbanisztikai projekteket, amelyek hozzájárultak a város központjának és jellegének átalakításához.

Az ötödik fejezet, amelyet Čáky Alexandra írt, Ipolyság város urbanisztikai fejlődésének rövid áttekintését nyújtja a szocialista időszakban. A tanulmány vázlatosan bemutatja, hogyan alakította a kommunista városfejlesztési politika a várost, kiemelve a főbb építkezéseket és az új lakótelepek létesítését. Az urbanisztikai fejlődés folyamatait a szocialista modernizáció kontextusában tárgyalja.

---

A kötet szerzői:

Vajda Barnabás, PhD habilitált történész, a szlovákiai és magyar várostörténeti kutatások egyik ismert alakja, aki az urbanizáció és a politikai ideológiák hatását tanulmányozza a városok fejlődésére. Munkáiban különös hangsúlyt fektet a regionális politika és közigazgatás városfejlesztési hatásaira, különösen a szocializmus idején. Ebben a kötetben ő elsősorban Dunaszerdahely városának regionális központi szerepét és annak következményeit vizsgálja.

Gaucsík István, PhD, szintén történész, akinek kutatásai az ideológiai és társadalmi rendszerek városfejlesztési gyakorlatára koncentrálnak, különösen Közép-Európában. Galánta városának szocialista korszakbeli urbanizációját bemutatva Gaucsík az ideológia és a hatalom kapcsolatát vizsgálja a városi tér átalakulásában.

Tamáska Máté és Fekete Kristóf építészetre és urbanisztikára specializálódott kutatók, akik a szocialista lakótelepek urbanisztikai sajátosságaira összpontosítanak. Komárom és Észak-Komárom paneles lakótelepeinek elemzésével bemutatják, hogyan formálta a szocialista ideológia a lakhatási körülményeket és milyen szimbolikus jelentőséggel bírtak a lakóépületek a szocialista társadalomban.

Antos Bernadett várostörténész, akinek kutatási területe Észak-Komárom városfejlődése, különösen a városkép és a városi tér szocialista átalakulása. Munkájában kiemelten foglalkozik a közterek, lakótelepek és kulturális intézmények létrehozásával, amelyek a szocialista várostervezés központi elemeivé váltak.

Čáky Alexandra a szocialista városfejlesztés kutatója, akinek érdeklődése Ipolyság és környéke urbanisztikai átalakulására irányul a szocialista korszakban. Tanulmánya vázlatos formában tárgyalja a város modernizációját, kiemelve azokat az építkezéseket és lakótelep-projekteket, amelyek a szocialista ideológia nyomán alakították át a városi életet.