
Major István (1887.12.13 Verebély – 1963.09.19 Pozsony) az első generációs csehszlovákiai kommunista politikusok közé tartozott. Eredeti foglalkozása szerint tanító volt. Politikai szerepvállalása a deklasszált magyar kisebbség körében kezdődött, amelynek sok tagját az új rezsim megfosztotta megélhetésétől, így ideális közeget teremtett a kommunista agitáció számára. Major politikai pályafutásának csúcspontját a kosúti sortűz jelentette. A háború alatt Moszkvában tevékenykedett, majd hazatérése után mint magyar kádert félreállították, és háttérbe szorították. Később nagykövetként szolgált Budapesten. 1963-ban hunyt el, és halála után a csehszlovák munkásmozgalom panteonjának kartonfigurájává vált: folyamatosan sablonosan méltatták, ám valódi élete és küzdelmei teljesen rejtve maradtak. 1989 után feledésbe merült, aminek legjobb jelképe az ahogyan eltávolították mindkét emlékére emelt mellszobrát – a pozsonyit és a szülővárosában, Verebélyen állítottat egyaránt…